2014. augusztus 11., hétfő

Politikusbűnözés


Politikusbűnözés

Hűtlen kezelésért emeltek vádat a zöldhatóság lemondott elnöke ellen - a kamudoktornak magyarázkodnia kell

A Népszabadság információi szerint Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalinnak nem csak a doktori címe és a nyelvvizsgája miatt kell magyarázkodnia.
„A személyemet ért folyamatos támadások és vádak alól tisztázni fogom magam. Nem hozhatom azonban sem a minisztert, sem a Vidékfejlesztési Minisztériumot, sem pedig az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (OKTVF) olyan helyzetbe, hogy a vádaskodásokkal kelljen foglalkozniuk a hatékony szakmai munka helyett” - ezekkel a szavakkal kommentálta lemondását egy hónapja Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin, az OKTVF főigazgatója miután kiderült: a kormányzati portálon felelhető hivatalos dokumentumban a doktori címét egy Amerikában bejegyzett „kamuegyetemen” szerezte, és kiderült, korábbi közlésével ellentétben még sincs érvényes C-típusú nyelvvizsgája, vagy ha mégis van, minden ok nélkül, de viharos gyorsasággal törölte az életrajzából.
A Nol információja szerint azonban Tolnainénak már nem csak a kinevezési feltételeknek való meg nem felelés (a doktori cím és a nyelvvizsga hiánya) miatt kell magyarázkodnia, és nemcsak az általa alaptalan politikai támadásoknak minősített bírálatokkal szemben kell védekeznie, hanem hamarosan a bíróság előtt is. A napokban ugyanis az ügyészség egy több mint 13,7 milliós hűtlen kezelési ügy kapcsán vádat emelt ellene. Meglehet, ez is közrejátszott abban, hogy bár Illés Zoltán államtitkár kiállt mellette, közölte, hogy látta Tolnainé diplomáját, s az ügyet kirobbantó Jávor Benedek (PM) valószínűleg rossz kérdést tett fel az egyetemnek, ezért kapta azt a választ, hogy a zöldhatóság elnökének nincs megfelelő végzettsége, Fazekas Sándor miniszter mégis első szóra elengedte a főigazgató kezét.
A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság ugyanis egy feljelentés alapján már 2010. március 22-én nyomozást rendelt el a püspökladányi önkormányzat egyes megbízási szerződései ügyében. Azaz Tolnainé Szatmári Katalinnak a zöldhatóság élére történt kinevezésekor már javában tartott. Az ártatlanság vélelmére tekintettel a folyamatban lévő nyomozás elvileg nem kellett volna, hogy megakadályozza a főigazgató kinevezését, ha tudott egyáltalán róla az őt kinevező miniszter, láthatóan nem is befolyásolta a döntésében. Más kérdés, hogy ennél kisebb ügyek miatt is váltottak már le embereket vezető posztokról, vagy utasították el a felvételüket.
A nyomozás végére beigazolódni látszó gyanú szerint egy, Tolnainé által képviselt kft. 2008-ban és 2009-ben összesen nyolc megbízási szerződést kötött az önkormányzattal különböző önkormányzati projektekhez kapcsolódóan megvalósítási tanulmányok, előzetes felmérések és hasonló feladatok ellátására. Az egyik legnagyobb megbízása - legalábbis a vádirat szerint - a Püspökladányi Gyógyfürdő előzetes megvalósíthatósági tanulmánya címet viselte, azonban a tanulmány a szakértők szerint értékelhetetlen, hasznavehetetlen. A további hét szerződés alapján több tanulmány el sem készült, Tolnainé cége a vád szerint azonban ennek ellenére is kiállította a számlát, amit az önkormányzat befogadott, majd ki is fizetett.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás 13 millió 707 ezer forint vagyoni hátrányt tárt fel, amelyből mindösszesen egymillió forint térült meg. A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét a Btk egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Tolnainéra letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség.
(Nol nyomán)




Ángyán ötödik jelentésében 300 oldalon cáfolja a kormány sikerpropagandáját - a latifundiumok nemzetbiztonsági kockázata
Elkészült Ángyán József legújabb, sorrendben ötödik, több mint 300 oldalas jelentése az állami földek bérbeadásának visszásságairól, a különféle érdekcsoportoknak juttatott területek aránytalan és igazságtalan elosztásáról s a családi gazdálkodók háttérbe szorításáról.
– Ha a pályázati eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ők – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek csupán alig több mint egyharmadát tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a kétharmadot külső érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől – állapította meg Ángyán József. Elemzése szerint az egyes települések érdekérvényesítő képességében is jelentős eltérés mutatkozik. Vannak kifejezetten vesztes települések, ahonnan senki sem nyert, s vannak nyertesek, amelyek pályázói nemcsak a saját, hanem más községek vagy városok területeit is meg tudták szerezni. A legnagyobb vesztes a Csongrád megyei Baks – állapítja meg a tanulmány –, amelynek területéből a helyiek elől több mint ezer hektárt adtak bérbe egyetlen csongrádi székhelyű érdekeltségnek. De idesorolható Alcsútdoboz, Bicske, Csincse, Kajászó, Ófehértó, Vál vagy éppen Vértesacsa is, e helységekben nagy, 300 és ezer hektár közötti állami területet kaparintottak meg máshonnét aspiráló pályázók. Erdőtelek, Hajdúszovát, Magyaralmás, Magyarpolány, Óbarok, Tetétlen, Vatta vagy éppen Vereb gazdálkodói elől is elvittek földeket idegenek. Ráadásul a fenti térségek közül jó néhányban már nem áll rendelkezésre több bérbe adható állami földterület, így a reményük is elszállt, hogy majd a második körben „vetnek eléjük” néhány falatot.
A nyertesek rangsorát Felcsút vezeti, amelynek pályázói – Mészáros Lőrinc polgármester, családtagjai és cége, a Búzakalász 66 Kft. (1327 hektár), Flier János és családtagjai (319 hektár), Tóth Ádám (108 hektár), a Friedman család (87 hektár), Schubert László (42 hektár) és Szilágyi János (17 hektár) – révén 37 nyertes pályázattal1900 hektárállami földterület húszéves bérleti jogát szerezték meg. A második helyen Karcag áll (idevalósi a vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor – a szerk.), amelynek pályázói 33 nyertes pályázattal1132 hektárállami földterülethez jutottak. A Karcagon meghirdetett földeket, az országos gyakorlattól feltűnően eltérő módon, csakis karcagi pályázók tudták megszerezni – jegyezte meg Ángyán József.
– Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet az eddig bérbe adott területek teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok által uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez nem csak azért szomorú és elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormányprogramunkban, valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett „néppárti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de szembemegy saját hagyományainkkal és az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népességeltartó és -megtartó képességére, de a városokat is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is – összegezte tanulmányát Ángyán József.
(Nol nyomán)


Így lopják szét Kőszeg vagyonát a fideszesek (I. rész)

Olvasónk levele:
Tisztelt Kurucok!
Régóta dolgozom a kőszegi polgármesteri hivatalban, ezáltal sajnos azon kevés, szerencsésnek nem éppen mondható emberek közé tartozom, akik látták, hogyan és hányféleképpen nyúlják le a város értékesnél értékesebb ingatlanjait. Számomra elkeserítő, hogy 23 évvel a rendszerváltozás után egyetlen politikai párt sem tűzte zászlóshajójára az évek során elkótyavetyélt városi vagyon visszaszerzését. Noha voltak a képviselő-testületben harcosabbnál harcosabb politikusok, de egyelőre egyiknek sem jutott eszébe a város korrupt vezetőinek elszámoltatása. Sajnos mindegyik politikai párt kudarcot vallott, vagy egyszerűen csak beleolvadt a helyi szürke politikai életbe.
Egyik újévi fogadalmamat teljesítem most, amikor Önöknek levelet írok. Én egyszerűen nem bírom tovább nézni a kőszegi kiskirályok uralkodását, ezért úgy döntöttem, hogy (több részletben) feltárom a helyi fideszes politikusok mocskos üzelmeit, ezzel párhuzamosan  pedig kiteregetem a szennyes közbeszerzési eljárásokat is. Évek óta készülök erre a nyilvános leleplezésre, ezért szinte minden korrupciós üggyel kapcsolatban bizonyító erejű dokumentumokkal is rendelkezem.
Először Bayer Zsolt egykori barátjának, a szabadkőműves gyökerekkel is rendelkező Kocsis Tibor úrnak a több tízmilliós lenyúlását tárom a széles nyilvánosság elé. A mellékelt szerződésen látható, hogy Kocsis 2002 augusztusában vásárolt meg egy reprezentatív helyen található kőszegi ingatlant, mely nagy hagyományokkal rendelkezett a helyi kulturális életben. A Bálház néven ismert épületegyüttest Kocsis 20 millióért vásárolta meg. Az alacsony eladási árral körülbelül 40 millió forinttal károsították meg a várost. Az eladás után a fideszes maffiózó Kocsisék szinte azonnal, a vásárlás után úgynevezett rulírozó hitelt jegyeztettek be, 500 millió forint (!) értékben a műemlék ingatlanra (mellékeltem a tulajdonlapot is).
A mellékelt szerződésben olvasható továbbá az is, hogy az új tulajdonos irányába a város ötéves felújítási kötelezettség biztosítására opciós jogot alapított. Mivel az ingatlanon öt év alatt alig végeztek el valamilyen értékelhető munkát, Kőszeg városát a visszavásárlási jog illette volna meg mindösszesen 15 millió forintért, erre azonban soha nem került sor.
A tulajdonlapon az is látható, hogy a rulírozó hitelkeretből 100 milliót felhasználtak, magyarán 80 millió forinttal lopták meg Kőszeg városát. A pénzt a mai napig nem fizették vissza a banknak sem, hiszen egy off-shore céget alapítottak a Seychelles-szigetekre bejegyezve, melyre ráterhelték a teljes adósságot. A város még az ingatlan tulajdonjogára sem formálhat jogot, mivel a fideszes maffia minden jogi lehetőséget elszalasztott, talán nem véletlenül.
Remélem, hamarosan eltakarodik ez a bűnbanda a városból (de lehet, hogy engem takarítanak el, ha felismernek), és megkezdődik a tényleges elszámoltatás.
Hamarosan újabb fideszes ingatlanmutyiról számolok majd be, lehetőség szerint az Önök hasábjain, természetesen újabb leleplező dokumentumokkal.
Addig is szebb jövőt kívánok minden kedves olvasójuknak!
Egy kőszegi közalkalmazott
A mellékletek:



A nem hiteles stb. megjegyzések a földhivatal dokumentumkiadási szabályzata miatt szerepelnek a papíron - de valótlan információt nyilván nem ad ki a hivatal






Ugróiskolás Tompi szerint a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhivatali dolgozó "paranoiás, szerencsétlen futóbolond"
Paranoiásnak és futóbolondnak minősítette a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhivatali dolgozót Deutsch Tamás. A fideszes EP-képviselő szerint sokaknak ismerősök lehetnek a hasonló figurák, a legnagyobb bűn pedig az, hogy politikai okokból kihasználják, majd ejtik őket.
"Ez a Horváth nem-NAV-revizor András egy szegény, szerencsétlen futóbolond" - írta saját Facebook-oldalán vasárnap a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhivatali dolgozóról Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő. Szerinte mindenki ismeri "a Horváth András-féle közéleti paranoiásokat", aki akár csak egyetlen napot is volt társasházi közös képviselő, bármilyen ügyfélszolgálaton dolgozó munkatárs, önkormanyzati vagy parlamenti képviselő.
Deutsch szerint ezek a "jobb sorsa érdemes alakok" hosszú és terjengős leveleket írogatnak, amikben minden részletre kiterjedően leírják az ügyet, "ami nem más, mint a mániájuk, a fixa ideájuk", és ami az esetek döntő többségében "valamilyen világ- vagy országos méretű összeesküvés, visszaélés, gigantikus titkosszolgálati manipuláció". A közéleti paranoiás az EP-képviselő szerint "a Nagy Disznóságról lebbenti le a fátylat kérlelhetetlen logikával".
A gúnnyal és iróniával átitatott írásban Deutsch úgy fogalmaz: a közéleti paranoiás mindenkinek elküldi a leveleket, de legfőképpen "a Nagy Emberekhez akarja eljuttatni a beadványt". Utóbbi lehet a köztársasági elnök, a miniszterelnök, egy miniszter vagy államtitkárok, a főbíró vagy a főügyész, de a lényeg, hogy "roppant egyszerű dolgokat" javasol: "ne késlekedjenek, ne szarakodjanak tovább", hanem "azonnal számolják fel a leleplezett disznóságokat"
"A közéleti paranoiásoknak" természetesen vannak bizonyítékaik, de azok "vagy olyanok, mint a Loch Nessi-i szörny, mindig beszél róla, de soha, senki nem látta, vagy olyan bombasztikus anyagok, mint évekkel korábbi újságok kivágott cikkei, a közéleti paranoiás korábbi levelei" - írta Deutsch Tamás, aki ilyen bizonyítéknak nevezte a Horváth által lobogtatott, majd a nyomozók által lefoglalt zöld dossziét is.
"A közéleti paranoiás szegény, szerencsétlen futóbolond" - véli Deutsch - és "a legszemetebb dolog politikai, üzleti, hatalmi érdekből kihasználni ezeket az embereket, tiszavirág életű közéleti celebeket gyártani belőlük", majd amikor kiderül, hogy nem leleplezők, "hanem törődést érdemlő betegek, akkor ripsz-ropsz ejteni őket".
(HVG - Facebook)
Kapcsolódó:


Dübörög az elszámoltatás: nem elég, hogy felmentették, még kártérítést is kell fizetni Hunvald Györgynek

A Hunvald György egykori szocionista erzsébetvárosi polgármesterrel szemben megfogalmazott gyanú súlyossága megfelelő indok volt ugyan a politikus vizsgálati fogságba helyezéséhez, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy igazolja, miért kellett Hunvaldot 31 hónapig rács mögött tartani - legalábbis a strassburgi Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi ítélete szerint. Köszönjük!

Hunvald korábban a Mazsihisz főtitkárától kért segítséget ügye elsikálásához - a jelek szerint jó helyen "kopogtatott"
A bíróság szerint ezzel a magyar hatóságok "megsértették" a fővárosi VII. kerület egykori vezetőjének ahhoz fűződő jogát, hogy ésszerű időn belül lefolytassák ellene az eljárást, vagy amíg ez tart, visszanyerhesse szabadságát.
Hunvald György keresetében összesen több mint 32 millió forint kártérítést követelt, ezt a bíróság elutasította, de még így is 2700 euró (mintegy 810 ezer forint) nem vagyoni jellegű kártérítést ítélt meg az egykori polgármesternek.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:

Meghosszabbították a nyomozást Gyurcsány szeretőjének ügyében

A Központi Nyomozó Főügyészség jövő márciusig meghosszabbította a nyomozást Vadai Ágnes egykori honvédelmi államtitkár honlapjának fejlesztése ügyében - tudta meg a Magyar Nemzet.
A volt államtitkár honlapjával kapcsolatban Hende Csaba honvédelmi miniszter tett feljelentést folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, ami azért merült fel, mert Vadai Ágnes államtitkár honlapjának szerkesztésével, és az ehhez köthető PR-feladatokkal két külsős céget is megbíztak több millió forintért, miközben ez a HM belső szabályzata szerint az akkori kommunikációs főosztály feladata volt - számol be a Magyar Nemzet szombati számában.
(MTI)
Kapcsolódó:



NAV-botrány: "évente közel ezermilliárd forintot csalnak el, több ezer vállakozás teszi ezt, a kormány tud róla"

Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen Horváth András volt adóellenőr. Azt állítja, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összeget jelent évente. Horváth az Indexnek beszélt a letelefonálásokról, a lebonthatatlan falakról, a hivatal öncenzúrájáról és a belső tisztogatásokról. Most a kormánytól vár segítséget, és azt mondja, az időzítés ellenére nincs politikai célja. Viszont gond lehet, hogy szerinte több kormánytag is az oligarchák láncolatainak a foglya.
- Végiggondolta ezt az egészet? Mit érhet el egy adórevizor az ön szerint ezermilliárdos károkat okozó csalók és a nagy hatalmú NAV ellen?
- Ha ezt átgondoltam volna, akkor én sem léptem volna ki a nyilvánosság elé.
- Szóval nem túl optimista. Egyáltalán mire számít?
- Úgy érzem, most sokan gondolják a hivatalon belül is, hogy azzal, hogy felvetődött ez a téma, végre történhet valami. Megtisztulhat a szervezet.
- Kiktől?
- Nevesíteni is tudnék rengeteg embert, de az egész rendszer működésével baj van. A NAV több mint húszezer alkalmazottjából több száz vezető beosztású alkalmazott van, akik pontosan tudnak mindenről. Ők a felelősök.
- Pontosan miről is tudnak ezek a vezetők?
- Arról, hogy a kiemelt adózókkal, akik a legnagyobb Magyarországon működő cégek, elnéző a hivatal. Konkrétan túl alacsony összegeket szab ki nyilvánvaló adócsalások miatt. Évente közel ezermilliárd forintot csalnak el a legnagyobbak, de még több ezer közepes méretű vállalkozás is van, ami haszonélvezője az egésznek.
- Összesen mennyi pénzről van szó?
- Az összes kár, ami a költségvetést éri évente, elérheti az 1700 milliárd forintot. Ez nemcsak az én becslésem, hanem az Európai Bizottságé is.
- Pedig vannak vizsgálatok és büntetések, ezzel védekezik az adóhivatal is.
- Mutatóban vannak megállapítások, vizsgálatok, nem igaz az, hogy nincsenek, ilyet nem is állítok. Persze biztos vagyok abban, hogy a NAV majd ezzel is támad. A gond az, hogy a megállapított büntetési tételek nevetségesek. Minden évben van sok vizsgálat, és vagy 70-80 milliárd forintnyi megállapítás is ebben a nagycéges körben. De itt nem pár tízmilliárdnyi pénz tűnik el évente, és nem csak a kiemelt adózói körben vannak gondok. Ahogy mondtam, én 1700 milliárd elcsalt forintról beszélek.
- Mit csinált a NAV-nál, hogy ezt így meg tudja becsülni?
- Főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgáltam. Az élelmiszeripar hálózatait próbáltam felderíteni.
- És milyen eredménnyel?
- Az utóbbi években sokszor leállítottak a feletteseim, és volt olyan adónyomozás is, amiből kizártak, miután nagyon komoly visszaélésekre bukkantam.
- Tudna példákat mondani?
- Egyelőre nem adhatok ki mindent a nyilvánosságnak. De a mechanizmusról beszélhetek. Készítettem egy ábrát is, itt van.
- Mit látunk pontosan?
- Az áfacsalás tipikus láncolatát. A módszer primitív. Az esetek jelentős részében nemcsak arról van szó, hogy a cégek nem fizetik be az adót, hanem arról, hogy olyan áfát is visszaigényelnek, amit be sem fizettek. Tehát először megrövidítik, aztán meglopják az államot.
- Elmagyarázná részletesebben?
Tegyük fel, hogy egy csomag kristálycukrot egy szlovák cég legyárt, és papíron nettó 100 forintért elad egy magyar cégnek. A vásárló cég összeköttetésben áll egy fiktív számlákat kibocsátó céggel, amelytől kap egy számlát 100 forint értékben. Ezután visszaigényli az áfát, és a két összeg – a befizetett és a kifizetett 21,6 forint – kiütik egymást.
Ezután papíron a cukrot továbbadja egy közvetítő cégnek, amely nagyon gyakran aztán eladja egy másik közvetítőnek. Ők az áfát befizetik, aztán visszaigénylik, általában alacsony haszonkulccsal dolgoznak, amiből a strómanokat és az adminisztratív költségeket fizetik. A szerepük csak az, hogy a lánc hosszabb és átláthatatlanabb legyen, semmi más.
A láncolat végén a kiskereskedő áll, nagy magyar cégek és multik, ők az igazi haszonélvezői az ügyletnek. A 100 forintos terméket ugyanis nettó 82 forintért kapják, tehát jóval nagyobb haszonnal tudják eladni, mint becsületes versenytársaik. A gyakorlatban az árut nagyon gyakran persze a szlovák gyártó raktárából egyből a kiskereskedőhöz szállítják. A közvetítő cégek sokszor csak papíron léteznek, infrastruktúrájuk nincs.
- Ki a felelős ezekért a rendszerekért, ki szervezi a láncokat?
- Jellemzően mindig az, aki a legnagyobb hasznot húzza belőlük.
- Tudna konkrét cégneveket mondani?
- Egyelőre inkább csak annyit, a láncok végén, a szervezetek csúcsán tulajdonképpen a kiskereskedők, kiskereskedelmi láncok állnak. Ezek nagyrészt a legnagyobb multik, de vannak köztük magyar cégek is. A NAV azonban ezeket csak a legritkább esetben vizsgálja, az ellenőrzések általában megállnak a hierarchia alacsonyabb szintjein. Én mindig küzdöttem azért, hogy ne álljunk meg a fantomcégeknél, vizsgáljuk a valódi haszonélvezőket.
- Az adóhivatal az ön vádjaira cáfolatot adott ki. Azt írták, sok ügyben tehetetlenek.
- Nem igaz, hogy ez ellen nem lehet mit csinálni. Az áfacsalásnak ez a módszere egy nagyon primitív módszer, az adóhatóságnak pedig az a dolga, hogy ezeket felderítse. A probléma szerintem az, hogy az egész láncolatot nem egyben kezeljük, nem megyünk végig az egész láncon, nem próbáljuk megkeresni a szervezőket.
- Ez egyébként nagyon egyszerűen az áruk szállítási papírjai alapján nem lehetséges?
- Kétségtelen, gyakran ezeket a mozgásokat tökéletesen lepapírozzák, mindegyik közvetítőnek van menetlevele, és nagyon nehéz megállapítani a csalást. De sokszor nem ilyen elővigyázatosak. Arról nem is beszélve, hogy ha a végső kereskedő, ahogy a fenti ábrán is, átveszi a terméket 82 forintért, miközben tudja, hogy a gyártási ár és a gyártó nyeresége összesen nagyjából 100 forint, az egészen biztos lehet abban, hogy a termék adócsaló láncolatból származik.
- És akkor a multit is le lehet buktatni?
- A láncolat végén álló cégek felelőssége akkor vethető fel, ha be lehet bizonyítani, hogy tudta vagy tudhatta, hogy mennyi volt a termék eredeti ára. Ezt részben a fuvarlevelek alapján lehet ellenőrizni, részben pedig a kapcsolatok feltárásával, a tényleges összeköttetések leleplezésével. Sajnos a NAV a legtöbb esetben bele sem kezd a vizsgálatba. Ha idáig jutunk a láncolatok ellenőrzésébe, falakba ütközünk.
- Milyen falakba?
- A kiemelt adózókkal a NAV minden évben megállapodik, hogy mennyi az úgynevezett elvárt adó, amit be kell fizessenek, és akkor békén hagyják őket. A dolog most így működik, és nem mer senki hozzányúlni. Nagyon erős gazdasági érdekcsoportok irányítanak különböző adóhivatali felső vezetőket. Ezek az erők már lassan a politika felett is állnak.
- Foglyul ejtették a NAV-ot?
- Igen.
- A szervezeten belül lehet tudni, hogy ki kinek az embere?
- Vannak, akikről lehet sejteni, de a legtöbb esetben nem tudni. Csak annyit lehet érzékelni, hogy bizonyos ügyeknél odatelefonálnak, hogy ezzel most nem kellene foglalkozni. Mindenki tudja, hogy mi az elvárás, nem kell mindenkit külön megkeresni. A felelősök látják, hogy ki egy adott cég ügyvezetője, és nem is rendelnek vizsgálatot, vagy eredménytelenül zárják le az ellenőrzéseket, megállapítások nélkül.
- Ezt jelezte valakinek a NAV-on kívül is?
- Leveleket írtam, a legmagasabb kormányzati szintig elmentem. A kormány vezetői tudnak ezekről a visszaélésekről.
- Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak? Kinek írt konkrétan?
- Az egyiküknek, és úgy tudom, hogy célba is ért az üzenetem. Úgy tudom, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és az információm szerint az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, mert minden oldalon vannak olyan szereplői a történetenek, akik a legmagasabb politika szinteken is rendelkeznek kapcsolatokkal. Így volt ez az előző kormány idején is.
De jeleztem korábban egy fideszes felső vezetőnek is. Ő egyébként lépett is az ügyben, 2011 decemberében beindult pár multinál néhány nagyon komoly vizsgálat. Egyébként éppen ez volt az a projekt, amely közeléből végül eltávolítottak.
- Ki volt a segítőkész fideszes felső vezető?
- Őt sem szeretném most megnevezni.
- És hogy segített magának?
- A szóban forgó politikus tudta, hogy csak akkor lesz eredménye a három cég vizsgálatának, ha nemcsak a kiemelt adózók osztályán dolgozó beavatottak vizsgálódnak, hanem ha külső ellenőröket is behoznak. Ezért kirendeltek melléjük másokat is, revizorokat vidékről. A régióból én is így kerültem az egészbe. Az ügy még most is folyamatban van, de már alig van valaki a csoportban a külsős ellenőrökből, mindenkit eltávolítottak.
A projekt irányítására is kívülről hoztak új embert, aki eltökélt volt az ügy felgöngyölítésében. Fél évig maradt, de úgy döntöttek, inkább felajánlanak neki egy igazgatói állást máshol a hivatalban, csak ne dolgozzon ezen a projekten.
- Amúgy kér egy kis ásványvizet? Mondjuk lehet, hogy ennek is elcsalták az áfáját.
- Alig lehet olyan terméket mondani, amit ez nem érint.
- Ön tíz évet töltött a szakmában. A témában készült tanulmányában azt írja, hogy 2007-től kezdődően romlott nagyot a helyzet az ellenőrzésekben. Mi történt akkor?
- A hivatalt 2007-ben Gyurcsány Ferencék alatt átszervezték, ekkor kerültek a megyei igazgatóságok fölé a régiós igazgatóságok. A régióknál és a kiemelt adózók igazgatóságán kerültek gyenge vezetők a hivatalba. De ebben az esetben az általánosítással azért vigyáznék, mert én főleg a közép-magyarországi területet ismerem, így most inkább csak erről beszélek. Itt főosztály- és osztályvezetőket rúgtak ki. Voltak jogos elbocsátások is, de az új vezetők körében hatalmas kontraszelekció volt. Ezek annyira lerontották a működést, hogy egy nagyobb távozási hullám indult be a hivatalban a következő években. Főleg azokról a területekről távoztak, ahol a kényes ügyek jöttek szembe sorozatban.
- Hogy érzi, a mostani kormányzati ciklusban tovább romlott a helyzet?
- Nem mondanám, hogy bármi romlott, csak azt, hogy javulás sincs. Mondok egy példát. A kiemelt adózók igazgatóságán belül 2007 vége után létrejött egy új terület, a kiemelt ügyek adóigazgatósága. Ezen belül működött a központosított ellenőrzési szakterület, ahol kimondottan a láncolatba szerveződő csalásokkal foglalkoztak lényegében országos hatókörrel.
2010-től ezt a szervezeti egységet megpróbálták leépíteni, ami 2012 végére sikerült is. Most már nincs ilyen osztály a hivatalban, az itt dolgozókat különböző területekre szétszórták. A leépítés 2011-ben indult, sok kollégát egyszerűen visszaminősítettek.
- És most közülük kik vannak önnel?
- Sok száz ember támogatását érzem magam mögött. Amíg a NAV-nál voltam, hát, kicsit olyan intézményszerűen működtem. Saját munkamódszert dolgoztam ki, ezt pedig folyamatosan továbbfejlesztettem. Sok hálózatos munkát tettem le az asztalra.
Olyan jellegű közvetlen és hatékony működést alakítottunk ki a kollégákkal országosan, amit az utóbbi három évben nagyon üldözött a vezetés. Ezzel az információkat nagyon gyorsan és hatékonyan ki tudtuk cserélni, ami csípte a szemét a vezetőségnek.
- Tettek lépéseket Önnel szemben?
- Többször bepanaszoltak engem igazgatók amiatt, hogy nem egyeztetek velük, és az ellenőrzések kapcsán közvetlenül keresem meg az országban máshol dolgozó kollégáimat.
- Ez vajon miért fájt?
Mert nem tudtak biztosan közbelépni a kényes ügyekben, a kényes területeken folytatott vizsgálatainknál.
- Kormányzati vezetőkön túl bárkinek jelezte a visszaéléseket a NAV-on kívül?
- Az Európai Bizottság és az Európai Parlament adócsalásos ügyekben illetékes szakszerveinél jeleztem a problémát.
- Mit segíthet ebben Brüsszel? Valamilyen eljárást indítanak majd Magyarország ellen?
- Hát akár az is lehet, de vannak javaslataink is, illetve az Európai Bizottság nyomás alá helyezheti a kormányt azzal, hogy a közösségi alapelveket azért illene betartani. De akár vizsgálóbizottságot is küldhetne Brüsszel.
- Amióta kiállt a nyilvánosság elé, érzett bármilyen nyomást, kapott telefonokat, hogy ezt ne folytassa?
- Azt tudom, hogy több ezen a területen dolgozó volt kolléga nehéz helyzetbe került. Tudják, hogy kivel voltam jóban. Lehet, hogy őket ki fogják dobni, de legalábbis összehívnak majd értekezleteket, ahol mindenkinek megtiltják, hogy kibeszéljen.
- És miért pont most, az induló választási kampány elején jött elő ezzel a történettel? Nem az a célja, hogy az egész minél jobban ráégjen a mostani kormányra?
- Már egy éve eldöntöttem, hogy valamit lépni kell. De egészen mostanáig vacakoltam. Próbáltam másokat is bevonni, de ez nem sikerült, így most álltam csak ki. Ez magyarázza az időzítést.
- Az LMP vizsgálóbizottságot akar. Ez már politikai támogatás. Nem szervezett?
- Nem kerestem meg pártokat. A Levegő Munkacsoport állt mögém, ami régóta küzd az adózás tisztaságáért és a korrupció ellen. Az LMP-t nem én kerestem meg, és ők sem engem. Ettől függetlenül titkon nagyon reméltem, hogy valamelyik párt előáll ezzel az ötlettel.
- Mit gondol, ha nem gátolná az adóhivatal az ön és társai munkáját, mennyit lehetne beszedni?
- A teljes említett összeget sajnos nem, nincs ország, amelyik fel tudta számolni végérvényesen az adócsalást és az áfatrükközést. De ha a NAV komolyabban venné a feladatát, 30-50 százalékot meg lehetne állapítani akár a kiemelt adózók ezer, akár az összes érintett 1700 milliárdjából.
Az áfa mellett egyébként a járulékfizetés az a frekventált terület, amit nem lehet vizsgálni rendesen. A kollégáktól úgy tudom, hogy a munkaerőkölcsönző cégeknél nagyon sok a hasonló, láncolatos adócsaló eset.
- Mit gondol, mit érhet el ezzel az egésszel?
- Hangsúlyoznám még egyszer, hogy semmiféle kormánybuktató szándék nincs bennem. A kormánytól inkább segítséget várnék, mert a mindenkori kormányzat a NAV fölött van, így bármilyen eredményt csak a kormány támogatásával lehet elérni. Csak a kormány képes az oligarchákat megfékezni.
- Ön azt gondolja, hogy ez a kormány szándéka?
Tudom, vannak fideszes oligarchák, de nem csak fideszesek vannak benne. A pártok háttéremberei ezen a szinten már jellemzően együttműködnek, és a saját érdekeiket védik, nem az országét. Ha a kormányt nem sikerül megnyerni ennek, akkor az egészet megette a fene.
Ha viszont nem támogatnak és visszatámadnak, akkor kevés az esély a sikerre.
De azért bízom abban, hogy a kormány meglátja azt, hogy most akár ebből az apropóból felléphet olyanok ellen, akikkel szemben eddig valami visszatartotta. Vannak egyébként a felvázoltnál rafináltabb csalási módok is, de ha csak ezeket a nagyon primitív és átlátszó értékláncokat felszámolhatnánk, amelyek már szinte húsz éve ismertek, nagyot lépnénk előre.
- És mi lesz, ha visszatámadnak?
- A maffia érdekeit sértem. Nem tudom, hogy mi lesz, bármi megtörténhet.
- Izgalmas elbeszélgetni önnel, de milyen bizonyítékai vannak? Van közöttük olyan, ami ezeket a nagyon kemény állításokat pontról pontra és megcáfolhatatlanul alátámasztja?
- Az ügyészségi beadványban olyan tényeket írtam le, melyek alapján a nyomozást szerintem mindenképpen el kell majd indítani. Aztán hogy annak mi lesz a vége, nem tudom. Persze nem vagyok ezzel kapcsolatban túl optimista, de az eljárás megindításában azért bízom nagyon, mert akkor tanúkihallgatásokra is sor kerülhet majd. És nekem nagyon sok koronatanúm van, akiket ha megkérdeznek, nem fognak az ügyészségnek hazudni. És akkor vége, ezzel célt is érnék.
A hivatal szerintem pontosan a nyomozati szakasztól tart.
Engem ugyanis le lehet állítani, őrültnek lehet nyilvánítani, fel lehet jelenteni (ami a beszélgetés rögzítése után meg is történt) és ki lehet kezdeni akárhogy, de ha több kollégám is megszólal az ügyben, mert kikérdezik őket, akkor már nem lehet mindezt eljátszani.
Talán lesz egy olyan politikai-korrupciós ügy végre, aminek következménye lesz, amiben valamilyen felelősségre vonással fejeződik be a történet.
Frissítés: "Kötelességtudó adóellenőr hirdetett háborút a NAV ellen" - az Origó összeállítása
Egykor Fidesz-tag volt, majd önkormányzati képviselő, aztán éveken át adóellenőr. Most hivatali visszaéléssel vádolja a munkahelyét, mert szerinte a NAV szemet huny a nagy cégek adócsalásai fölött. Horváth Andrást jó szándékú embernek ismerik a kollégái, az őt felkaroló civil szervezet pedig megváltóként fogadta, amikor másfél évvel ezelőtt megkereste őket.
Hivatali visszaélések sora jellemzi a NAV működését – mondta egy pénteki sajtótájékoztatón egy középkorú, öltönyös, szemüveges férfi, aki Horváth András NAV-dolgozóként mutatkozott be. Szerinte az adóhatóság kivételezett helyzetben tart egy adózói kört, amelynek tagjai a kiemelt adózók közül kerülnek ki. Ők jellemzően a legnagyobb gazdasági társaságok, Horváth szerint azonban a gazdasági teljesítményükhöz képest csak csekély mértékben veszik ki részüket a közteherviselésből. Érdemi áfa- és járulék-ellenőrzés náluk nem történik, az esetlegesen elrendelt vizsgálatok pedig kevés eredménnyel zárulnak – mondta. Szerinte ez évente mintegy 1000 milliárd forint összegű áfacsalást jelent, de az összes csalásból származó kár elérheti az 1700 milliárd forintot.
A NAV az Indexnek eljutatott közleményében visszautasította a vádakat. Szerintük Horváth András annak tudatában fogalmaz meg alaptalan vádakat, hogy azokat az adótitokra vonatkozó jogszabályok szerint érdemben nem tudják cáfolni. Hangsúlyozták azt is, hogy a kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege – az elmúlt három év átlagában – évente 70 milliárd forintot tesznek ki. „A folyamatban lévő ügyekről, illetve azok esetleges eredményéről, végkimeneteléről hiteles információkkal az érintett munkatárs nem is rendelkezhet” – írták, aztán hétfőn késő délután a Nemzetgazdasági Minisztérium azt is bejelentette, hogy kivizsgálta az ügyet, eszerint pedig NAV a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, így az adóhatóság „megalapozatlan és rágalmazó kijelentései miatt” feljelentette Horváth Andrást.
A volt adóellenőr már pénteken közölte, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentette a NAV-ot az ügyészségen. De ki ez az ember, és miről tudhat?
Végre valaki, aki felvállalja
A pénteki sajtótájékoztatót a Levegő Munkacsoport, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) és az Átlátszó szervezte. A VÉSZ elnöke, Éliás Ádám az Origónak azt mondta, hogy Horváthot a Levegő Munkacsoport elnökén keresztül ismerte meg, ő volt az, aki felkérte őket, támogassák az ügyet. Éliás szerint a Horváth által elmondottak egybeestek az ő tapasztalataival is, de azért alaposan elbeszélgettek Horváthtal, mielőtt megtartották a tájékoztatót.
„Végre van valaki, aki felvállalja” – mondta az Origónak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Lukács szerint a szervezetük már évtizedek óta foglalkozik korrupciós és adócsalási ügyekkel, ezalatt az idő alatt pedig számtalan alkalommal fordultak hozzájuk olyanok, akik visszaélésekről számoltak be. Névvel viszont senki nem vállalta a feljelentést, így egyiket sem sikerült végigvinniük. Horváth azonban rászánta magát erre, családos emberként is vállalta a nyilvánosságot, és felmondott a NAV-nál.
Lukács másfél éve ismerte meg Horváthot, egy ismerőse hozta össze őket. Az azóta eltelt időt Horváth a NAV által szerinte elhallgatott áfacsalási ügyekről szóló feljelentés és egyéb dokumentumok megírásával töltötte. Ezt Lukács szerint a szabad idejében csinálta, eközben ugyanis egészen mostanáig adóhatósági alkalmazott volt. A Levegő Munkacsoport eközben több szakembert is végigkérdezett Horváth állításairól, ezek alapján pedig Lukács szerint meggyőződtek arról, hogy ezek az állítások helytállóak.
Régen Fidesz-tag is volt
„Tizennégy éve dolgozom a NAV-nál” – mondta az Origónak Horváth András. Az adóhatóságnál végzett munkája előtt, a 90-es évek elején a politikai életben is megfordult, 1990 és 1994 között Kőbányán volt önkormányzati képviselő, a Fidesz színeiben indult. 1988-tól 93-ig volt párttag, azóta nem vállalt közéleti szerepet.
„Jó szándékú ember, aki azonban nem mindenkivel tudott együtt dolgozni” – mondta az Origónak Révész Máriusz országgyűlési képviselő, aki Horváth képviselőtársa volt Kőbányán. Révész szerint, amikor 1993-ban Horváth kilépett a pártból, a frakciót is elhagyta.
Ezután elvégezte az egyetemet, és munkába állt az adóhatóságnál. Régebben adóellenőr volt, aztán ellenőrzési koordinátorrá lépett elő. Ez szerinte elemzések és értékelések készítését jelenti, határokon átívelő, sokszereplős számlázási hálózatok felderítése volt a munkája.
Horváth szerint a kálváriája még évekkel ezelőtt kezdődött, amikor többedmagával egy nagyobb cégeket érintő ellenőrzést végzett. Az áfabefizetéseket nem találta rendben, és ezt jelezte a főnökeinek, ők azonban nem foglalkoztak vele, és idővel a vizsgálatot is elvették tőle. „Azóta érdemi munkát nem kapok” – mondta Horváth.
Nem szokott nagyokat mondani
Nem hagyta annyiban a dolgot, felkereste a NAV felső vezetését, de nem lett eredménye a látogatásának, viszont a főnökei megorroltak rá, amiért megkerülte a hierarchiát. Ezután a régi ismeretségeit felhasználva két ízben is felvette a kapcsolatot a kormánnyal, neveket azonban nem volt hajlandó elárulni. Annyit mondott, hogy évekkel ezelőtt megkeresett egy, a miniszterelnök közelében dolgozó tisztségviselőt, ennek hatására indult is valamifajta vizsgálat, amelynek szerinte azóta sincs eredménye.
Másodszorra egy képviselő segítségével a Nemzetgazdasági Minisztériumba juttatott el egy levelet, amelyben a cégek áfacsalási gyakorlatáról írt. A levél továbbítását egy másik forrásunk is megerősítette, válasz azonban nem érkezett rá. „Nem akartam veszni hagyni mindezt” – magyarázta, hogy miért fordult ezután a Levegő Munkacsoporthoz, hozzátéve, hogy nyomás alá akarta helyezni az adóhatóság vezetőit. A sajtótájékoztató előtt felmondott a munkahelyén, azóta szabadságon van. Most azt reméli, hogy nyomozást rendelnek el az ügyészséghez benyújtott feljelentése alapján.
„Az a kérdés, hogy mennyire állja meg a helyét a feljelentés” – mondta az Origónak Horváth egyik neve elhallgatását kérő volt kollégája, aki korábban együtt dolgozott vele a NAV-nál. Szerinte a sokéves munkaviszonya során látott már több feljelentést is, de a jelentősebb cégekkel kapcsolatban nem emlékszik olyanra, amely alapján bizonyítva lett volna a csalás. Horváthot egyébként kötelességtudó embernek ismeri, aki „nem szokott nagyokat mondani”. A munkája során nem kifejezetten a kiemelt cégekkel foglalkozott, de szerinte ráláthatott velük kapcsolatos információkra. Az utóbbi években azonban Horváth „a levegőben lógott”, komoly feladatot nem kapott, ennek okát azonban a kolléga nem tudta megmondani.


Kitálalt egy adóellenőr: az adócsaló multiknál és nagyvállalatoknál nem végez érdemi ellenőrzést a NAV
Feljelentést tett a NAV egyik munkatársa hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkoordinátorként dolgozott, a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé. Horváth András, a NAV munkatársa elmondta: az adócsaló nagyvállalatoknál a NAV nem végez érdemi ellenőrzést. Ugyanakkor komoly retorziók érik azokat az adóhivatali dolgozókat, akik megpróbálnak fellépni a korrupciós jelenségek, illetve a nagy adócsalók ellen. Emiatt az ügyészségen tett feljelentést, és egyúttal a nyilvánosság támogatását is kéri.

Horváth Andrást azonnal leállították, miután visszaélésre utaló nyomokat talált
Horváth András elmondta, az adóhivatalnál úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV az adócsalások ügyében. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel.
Horváth azt mondta, munkája során - amelyben főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta - több esetben tapasztalta, hogy a hivatal vezetősége elnéző a nagy gazdasági érdekérvényesítő képességű multikkal és nagy cégekkel szemben. Az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.
Horváth András adótitkok és üzleti titkok miatt konkrét cégek neveit nem említhette, de az ügyészséghez benyújtott mellékletekben konkrét projektek és eseteket is megemlít. Szerinte a magas magyar áfakulcs miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, a nagy cégek pedig ezzel élnek is, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny. Horváth elmondta, felmondását már beadta a hivatalnál, de még csütörtökön is próbálták visszatartani.
„Tudomásunk van arról, hogy az adóhivatalban a 2007-ben felerősödött és az azóta is tartó visszás jelenségekről számos konkrét jelzés, részletes tájékoztatás érkezett a kormányzat legfelsőbb köreihez, azonban semmilyen érdemi intézkedés nem történt a helyzet megváltoztatására” – jelentette ki a rendezvényen Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
(Kuruc.info - Index - levego.hu nyomán)



A tervezettnél 11,4 milliárd forinttal többet kasszíroz Simicska konzorciuma az egyik friss közbeszerzésen

Az eredetileg tervezettnél 11,4 milliárd forinttal többel, összesen 34,9 milliárd forintért nyert közbeszerzést a CSABA-2013 névre hallgató konzorcium, amelyet a Strabag, a Közgép és a Swietelsky hozott létre. Ők újíthatják fel a békéscsabai vasútállomást.
A Közbeszerzési Értesítőben október 23-án jelent meg, hogy a vasúti műtárgyépítéstől az útépítésen, a biztosítóberendezéseken keresztül a vasúti üzemi épületek kivitelezéséig mindent az érintett társaságok végezhetnek el a békéscsabai pályaudvaron.
Az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredetileg 23,5 milliárd forintos költséggel számolt. Az értesítés szerint Simicska Lajosék a másik két indulóval szemben nem a legolcsóbb, hanem a legelőnyösebb ajánlat alapján nyertek, bár a pontozásban a nettó ajánlati ár a 100 pontból 90-et ér – írja az átlátszó.hu.
Közben felújítják a Szolnok–Lőkösháza vasútvonal Gyoma és Békéscsaba közötti szakaszát is, ahol 160 kilométer/órás sebességgel haladhatnak majd a vonatok. A csabai állomás felújítása már régóta időszerű, az újbarokk stílusú indóház meglehetősen viharvert állapotban van – ez már az Indóház.hu-n olvasható. Nemrég egy budapesti, szintén milliárdos megbízást nyert el a Közgép a napi.hu szerint.
(HVG)


Ezzel a százmilliós páncélautóval menekült 2006-ban a "Vezénylő Tábornok Úr"

Sokak - leginkább persze az OV-imádók - szerint legenda volt, hogy páncélautóval járt 2006-ban Orbán Viktor - pedig itt a bizonyíték: a Blikk 2006-os cikke, és persze a fénykép, mely az Országgyűlés irodaháza előtt készült.
(Frissítés a cikk alján.)
A teljes cikk:
Budapest - Két golyó- és robbanásbiztos, német rendszámú BMW-vel jár felváltva Orbán Viktor, akit az utóbbi hetekben többször is életveszélyesen megfenyegettek. A páncélozott autók sok ezer eurós havi bérleti díját és a 100 kilométerenként csaknem 20 literes fogyasztását állítólag egy dúsgazdag Fidesz-szimpatizáns állja. A titokzatos, külföldön élő adományozó a Blikknek sem kívánta felfedni kilétét.
A Blikk úgy tudja, egy külföldön élő magyar milliomos Fidesz-szimpatizáns állja a pártelnök védelmét szolgáló páncélozott luxusgépkocsik havi 15 ezer eurós bérleti díját.
A Fidesz köreiből megtudtuk: az üzletember névtelenséget kér, nem kívánja taglalni a nyilvánosság előtt, mit miért tesz. A pártnál kérdésünkre közölték: a havi 4 millió forintos összeget természetesen szerepeltetik majd kötelező pénzügyi beszámolójukban.
Megtudtuk, hogy a 90 millió forintot érő BMW 7.45-ös és a 110 milliós BMW X5-ös terepjáró egy müncheni kölcsönző tulajdona.
Már politikusi körökben is napok óta terjeng a hír, hogy maga a miniszterelnök rendelte el riválisa személyi védelmét, s hozatta meg a speciális autókat a Köztársasági Őrezreddel.
Állítólag operatív információk futottak be a hatóságokhoz arról, hogy bizonyos, gazdaságinak mondott körökből életveszélyes fenyegetés érte az ellenzék vezérét. Ám az ORFK kommunikációs igazgatója cáfolt.
- A kiemelt és védett vezetők személyi, illetve családvédelmét ellátó Köztársasági Őrezred nem kapott olyan utasítást, amely szerint Orbán Viktor védelmét is nekik kellene ellátni - mondta Garamvölgyi László.
Mindenesetre azt több forrásból is megerősítették lapunknak, hogy Orbán az utóbbi két hétben több komoly fenyegetést is kapott. Fél éven belül ez már a második fenyegetéshullám, amely alapján a pártelnök biztonsági főnöke (aki ma már a TEK főigazgatója - a szerk.), Hajdú János elrendelte a legmagasabb fokozatú védelmet.
- Teljesen egybecseng a nyílt fenyegetés, és az operatív úton birtokomba került információk lényege: Orbánt valóban meg akarják ölni! - közölte lapunkkal az exkommandós. - Tájékoztattam erről az elnököt, s ő ezután engedélyezte, hogy fokozzuk személyes védelmét.
Mint azt a Blikk megírta, az önkormányzati választások napján Orbán egy szintén német rendszámú Mercedesszel ment voksolni. Azonnal elterjedt Budapesten, hogy a jármű Schmitt Pál Fidesz-alelnöké.
- Ez nem igaz. Az autó, mint ez a két BMW is, ugyanattól a német autókölcsönzőtől származik - mondta a testőrfőnök. - A Mercedes alig három napot volt nálunk, a BMW-k bérleti ideje azonban korlátlan - tette hozzá.
H. Lovas L.-Szemán L.
Frissítés: Segítünk néhány figyelmetlenebb és/vagy gyengébb képességű olvasónknak, így talán kevesebb önégető hozzászólás születik a jövőben:
"Jellemző a BLIKK-re! NEM ezzel jár, hanem egy fekete mikrobusznak kinéző, bár bizonyára megerősített autóval! De egyébként van éppen elég őt gyűlölő véglény, nem csoda ha védik!"
Mivel nem 2006-ban vagyunk, a cikk nem arról szól, hogy mivel jár, hanem arról, hogy mivel járt akkor.
"ezen csámcsogtok piti megvezetett emberkék! szerintetek mi kell egy miniszter elnöknek talán skoda? Obama B747 es el jár! Igenis az ország 1 ső számú embere járjon egy ilyen autóval. Jár Neki! megjegyzem több nem becsületes úton meggazdagodott hirnév nélküli emberke külömb autóval cipelteti magát! de ez nektek nem tünik fel! ez természetes."
2006-ban nem Orbán Viktor volt az ország első embere. Ilyen komoly memóriával és tájékozottsággal nehéz lesz felébreszteni a "megvezetett emberkéket"...
Az már csak apróság, hogy illene megtanulni helyesen írni magyarul, mielőtt észt próbálunk osztani...

Anyaország, Politikusbűnözés :: 2013-10-20. 10:13


Újabb mutyigyanús ügyleteket fedeztek fel Volnerék az NFÜ-nél


Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) az eddig feltételezettnél is nagyobb a baj. Azt már régóta tudjuk, hogy az uniós pénzek kifizetése erősen akadozott a fideszes bürokrácia tehetetlenkedése miatt (nem véletlenül bízta meg Orbán Viktor a leghatékonyabb emberét, Lázár Jánost az NFÜ irányításával).
A maffiaszerű csoportok által behálózott szervezetnél elképesztő és felháborító események történtek. Szilágyi György képviselőtársammal több milliárd forintos, offshore területeken bejegyzett cégeknek nyújtott támogatásokra bukkantunk, a tulajdonosok adatait törvényellenes módon azóta is titkolja a kormány. Nyilván nem véletlenül - írja blogjában Volner János, alább olvasható a folytatás.
Most pedig itt az újabb botrány. Balatonfenyves Önkormányzatának épületenergetikai tenderét egy pályázatíró cég, a Goodwill Energy Kft. nyerte meg. Ennél is érdekesebb azonban, hogy magát a támogatásra irányuló pályázatot is a Goodwill Energy Kft.-t birtokló magánszemélyek másik cége, a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. készítette. A közbeszerzési eljárást az Arkánum X Bt., illetve jogutódja bonyolította. Érdekes módon ebben az esetben is azonosság van a tulajdonosi kör adataiban. A felsorolt cégek mindegyikének tagjai között szerepel Harsányiné Bodóczi Ildikó. A kivitelezést elnyerő Goodwill Energy Kft másik tulajdonosának, Harsányi Gábornak az édesanyja, Dr. Harsányiné Dr. Pósalaky Gabriella tagja a közbeszerzési eljárás lebonyolításáért felelős Arkánum X Bt. jogutódjának, az ARKÁNUM X Kft-nek is. Magyarul a Harsányi család egyik cége elkészíti a pályázatot, a másik cége pedig néhány napon belül simán meg is nyeri azt. Ennyit a versenyfolyamatok érvényesüléséről és arról, Orbán Viktor kormányzása alatt vajon mennyi esélye van egy magyar kkv-nak politikai háttértámogatás nélkül nyernie egy ilyen pályázaton.
Balatonfenyves Önkormányzatának 31 920 010 forintos vissza nem térítendő támogatásából 27 515 200 forintot szereztek meg ilyen módon. A családon belüli "elkészítjük, aztán meg is nyerjük" módszertan jól bevált modelljét metodikát azonban nem is egy, hanem ötvennégy(!) esetben játszották végig, nem kevesebb, mint 1 549 635 043.- forintnyi támogatást elnyerve így. Mivel az érintett pályázatokra mindössze pár napig lehetett pályázatot beadni, felvetettem annak a – a mai magyar valóságban sajnos meglehetősen életszerű – lehetőségét is, hogy a nevezett cégeket, személyeket az intézményrendszeren belülről bizalmas információkkal láthatták el, ha ilyen nagy számban és nagy tételben pályáztak „sikeresen”. A helyzet súlyára való tekintettel írásban fordultam a miniszterelnökhöz és az ügy haladéktalan kivizsgálását sürgettem.
A miniszterelnök helyett válaszoló Lázár János sajnos kérdésben diszkréten hallgatott, amikor a feleletét megadta, ugyanakkor biztosított arról, hogy az imént bemutatott cégcsoport „összeférhetetlenségi problémáját” már ismerik, és korábban már „pénzügyi korrekciót” foganatosítottak velük szemben. A „pénzügyi korrekciónak” komoly visszatartó ereje aligha lehetett, hiszen csak az elmúlt két hét folyamán újabb két eljáráson is nyert a Goodwill Energy Kft: Bogyiszló, valamint Cserkeszőlő Község Önkormányzatának 41 701 739.-, illetve 41 769 014.- forintját tudták megszerezni.
Gratulálunk a nyerteseknek!


Fideszes képviselő cége segítette a földmaffiát

Fideszes politikus cége is érintett abban a csalássorozatban, amelynek révén 400 millió forintos agrártámogatást akart jogtalanul felvenni egy bűnbanda. A mezőgazdasági tevékenységi körrel nem rendelkező Vasi Elektro-Ép Kft. is igényelt területalapú támogatást, annak ellenére, hogy egyetlen négyzetméteren sem gazdálkodik. A cég ügyvezetője és tulajdonosa Baranyai József sárvári önkormányzati képviselő.
Baranyai a fia cége révén is érintett az ügyben, ugyanis a Baranyai Elektro-Top Kft. is pályázott a támogatásra, amelyből tavaly szállt ki a politikus, azóta a gyereke vezeti azt a vállalkozást.
Baranyai József a sajtó érdeklődésére csak azt ismételgette: "Semmiben sem kívánok nyilatkozni".
Azt nem lehet tudni, hogy Baranyaiék pontosan mekkora támogatást próbáltak felvenni, de a becslések szerint egy cég átlagosan 15 millió forintra pályázhatott, feltehetően ők is tízmilliós nagyságrendű pénzre pályáztak.

Értékes terület. A képen vörössel jelzett, majdnem teljesen összefüggő 285 hektár területet nyerte el Farkas Imre államtitkár szomszédja, Kiss Árpád
Ebben a csalássorozatban összesen 27 cég több mint 6 ezer hektár után igényelt minden jogalap nélkül területalapú támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) keresztül. A csalók év közben azokra a földekre adták be a támogatási igényeiket, amelyekre valamilyen oknál fogva egyetlen gazda sem jelentkezett. Ehhez komoly segítséget kaptak az MVH-ból, ugyanis pontosan be kellett rajzolniuk a térképvázlatokon az „üres területeket".
Tavaly még csak egy céggel próbálkoztak, és több mint 20 millió forintot be is tudtak zsebelni, idén már az egész országra kiterjedően mentek a támogatásokért. Ez okozta a végül a vesztüket, mivel túlságosan szemet szúrt ez a csalás.
Eddig négy embert tartóztattak le, köztük van a csalássorozat fő szervezőjének tartott Sz. Ákos. Ő adta be a cégek támogatási kérelmeit, és feltehetően jó kapcsolatokat ápolt a hivatal vezetőivel: édesapja ugyanis korábban egy nagy agrárvállalatot vezetett, ahol beosztottja volt az az MVH jelenlegi elnöke és elnökhelyettese. Utóbbi, Drajkó Miklós szintén előzetesben ül, ő telefonon ellenőrzéseket is leállíttatott a lebukás elkerülése érdekében.
Az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik a nyomozás.
(Blikk nyomán)



Sanader azt állítja, Ausztriában szerezte vagyonát

A korrupcióval vádolt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök kedden az ellene folyó egyik eljárásban az utolsó szó jogán azt állította: vagyonához legális úton, mégpedig Ausztriában jutott hozzá.
Sanader a zágrábi megyei bíróság előtt közölte: mintegy kétmillió eurót keresett Ausztriában, ahol 13 éven át élt. A politikus 1975-ben, diákként érkezett Innsbruckba, ahol állítása szerint először sporttudósítóként dolgozott az 1976-os téli olimpia alatt. Később hittanoktatóként kapott állást, majd egy médiacég élén, végül pedig egy kereskedelmi és egy építőipari vállalkozáson keresztül tett szert vagyonára. A kétmillió eurót állítólag egy osztrák bankszámlán tárolta, amelyet 2000-ben apósának nevére íratott át.
A politikust kedden a Fimi Media néven elhíresült perben hallgatták meg, amelyben őt és vádlott-társait azzal vádolják, hogy a közbeszerzési törvényeket megsértve, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szereztek pénzt, amely Sanadernél vagy az akkor általa vezetett jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) "fekete kasszájában" kötött ki, és a párt választási kampányainak finanszírozását szolgálta.
Az ügyészek a perben hatalommal való visszaéléssel és bűnszervezet kiépítésével vádolják Ivo Sanadert, aki 2003 és 2009 között volt Horvátország kormányfője. Sanader miniszterelnöksége alatt gyakran téma volt a horvát sajtóban, hogy a politikus viszonylag szerény hivatalos fizetéséből hogyan engedheti meg magának, hogy drága luxuskarórákat hordjon és értékes műgyűjteményt tartson fent.
A keddi vallomással kapcsolatban az is nagy érdeklődést keltett, hogy az említett osztrák médiacég, a Mayer Press vezéreként Sanader többek között aktfotók értékesítésével is foglalkozott.
A politikus ellen több másik korrupciós eljárás is folyik, amelyek közül az egyikben 10 év szabadságvesztésre ítélték. Ezen ügy egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró (2,96 milliárd forint) kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari társaság felett. Ez utóbbi ügy a közelmúltban feszültséget okozott Magyarország és Horvátország között is, mivel a horvát szervezett bűnözés és korrupcióellenes ügyészség (USKOK) elrendelte Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató előzetes letartóztatását, és nemzetközi körözést adott ki ellene. A Mol visszautasította a vádakat.
(MTI)


Őrizetben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyik vezetője és három bűntársa

A főügyészség szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyik vezetője és bűntársai szervezett módon, valótlan tartalmú területalapú támogatási kérelmeket nyújtottak be. A NAV nyomozói négy embert vettek őrizetbe, köztük a vidékfejlesztési hivatal egyik vezetőjét.
A Fővárosi Főügyészség nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérlete, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást október 11-én.
2012-2013-ban a zöldbárókat készségesen kiszolgáló hivatal által kezelt földalapú uniós támogatásokkal csalhattak, a kár több százmillió forint. A NAV nyomozói október 11-én őrizetbe vették az MVH egyik vezetőjét és három bűntársát. A főügyészség közleménye szerint "szervezett módon követtek el visszaéléseket oly módon, hogy az erre a célra szervezett gazdasági társaságok révén valótlan tartalmú területalapú támogatási kérelmeket nyújtottak be."
A Fővárosi Főügyészség mind a négy gyanúsított vonatkozásában indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta, ezért – azzal egyezően – a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélyére tekintettel, a tegnapi napon valamennyi gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezte.
(Origó - HavariaPress nyomán)
Kapcsolódó:



Szépen elosztogatták az állami földeket: Tomajmonostora polgármestere például mindent vitt

Tomajmonostora polgármestere kapta meg művelésre az összes állami földterületet a faluban - írja a Blikk hétfői száma.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) listája szerint polgármesterek is szerepelnek az állami földhasználók névsorában, akik saját falvaikban juthattak állami földhöz és az azzal járó támogatásokhoz - írja a Blikk, kiemelve közülük Fazekas Szabolcsot, Tomajmonostora polgármesterét, aki megkapta művelésre az összes ilyen földterületet a faluban, ráadásul a szomszédos Kunmadarason is kapott 24 birtokot.
A polgármester azt mondta a lapnak, hogy szerinte arról a 2,7 hektáros területről lehet szó, amelyet állítása szerint 8 éve vett bérbe a tulajdonosától, aki később életjáradékért cserébe a földjét felajánlotta az államnak, a használó azonban a polgármester maradt.
Fazekas (aki nem rokona Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek) Kunmadarason 70 hektárnyi földet kapott ideiglenes hasznosításra az NFA-tól három évvel ezelőtt. Így összesen 680 hektár földdel rendelkezhet, ráadásul szeptemberben további 170 hektárnyi szántót nyert el a Hortobágyi Nemzeti Park pályázatán Abádszalókon.
A lap megemlíti még Felcsút polgármesterének, Mészáros Lőrincnek földnyertes cégét, de - mint írják - Tiszanána fideszes polgármesterének a cége is kapott földeket a falujában. Az Agrocentina Kft.-ben Tóth Józsefnek csak minimális tulajdonrésze van, de 29 állami földdarabot kapott a cég a faluban pályázat nélkül. A lap szerint Gerzsánszki Lajos, Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár unokaöccsének apósáé az a Karmopol-Agro Kft., amely öt észak-magyarországi településen 34 birtokhoz jutott hozzá az NFA listája szerint. Ugyanez a cég a lap szerint az állami földpályázatokon is sikerrel szerepelt, több mint 700 hektárnyi földet nyert el.
(HVG - Blikk nyomán)



Szinte hihetetlen: a felcsúti polgármester is tarolt a pályázat nélküli állami földeken

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasának cége is kapott pályázat nélküli állami földeket használatra.

Mészáros Lőrinc a helyi gazdák elől 758 hektárt nyert el tavaly
Az NB I-es Puskás Akadémia elnöke a kormányfő szülőfalujában, Alcsútdobozon jutott három földdarabhoz – derül ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) listájából, amelyet egy bulvárlap perelt ki a titkolózó állami szervből. Mészárosék azon ritka szerencsések közé tartoznak, akik egyszerre nyertek állami földeket és állami dohánykoncessziókat is. A sajtóhírek szerint ugyanis Mészáros János öt trafikot nyithatott.
Azt nem lehet tudni, hogy ezúttal mekkora területről van szó, ez továbbra sem nyilvános, ám az kiderül, hogy mindössze egy állami földdarab jutott másnak a településen. Ezzel szinte az összes állami föld Mészárosék kezében összpontosul Alcsútdobozon, mivel a tavalyi földpályázatokon is taroltak. A településen a 17 pályázatból 14-et kaszált a Búzakalász 66 Felcsút Kft. A társaság így összesen 758 hektárnyi földet nyert el tavaly a helyi gazdák elől, ezzel együtt pedig Fejér megyében összesen immár 1010 hektárnyi területen diadalmaskodott.
Ráadásul a polgármester felesége, Mészáros Beatrix és testvére, Mészáros János is kapott földet 94, illetve 139 hektár erejéig.
Az egykori gázszerelő és családja a kormányváltás után vágott bele a földbizniszbe, ami igen jól jövedelmez nekik is. Mészáros Lőrincék cége, a Búzakalász 66 Kft. idén az első félévben 30 millió forint területalapú támogatást kasszírozott, testvére 6,5 milliót, felesége pedig 2,8 millió forintot kapott fél évre a földekért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kimutatásai szerint.
A Blikk kereste Mészáros Lőrincet, hogy megtudják, mekkora földet kapott, és mit kezd vele. Telefonját egy munkatársnője vette fel, és hiába kértek visszahívást, nem tette ezt meg.
Szerették volna megtudni az NFA-tól, hogy milyen menetrend szerint köti meg a megbízási szerződéseket, és milyen megfontolások alapján kaptak nagyvállalkozók is földeket. Azonban ők sem válaszoltak.
– Hogy milyen szempontok alapján, és hogyan választják ki a szerencséseket, nem tudhatjuk, mert titkos. Így annak adják a birtokokat, akinek akarják. A korábbi példák alapján ezért elmondhatjuk, hogy olyanok is használhatják az állami területeket, akik a pályázati feltételeknek nem tudnának megfelelni – mondta Ács Sándorné agrármérnök, vidékfejlesztési szakember.
(Blikk nyomán)



59 állami földterületet kaptak Simicska cégei

Vége a titkolózásnak: kiadták az állami földek használóinak listáját, amely azt tartalmazza, hogy kiknek adtak oda pályázat nélkül, a nyilvánosságot kizárva szántókat és legelőket.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ugyanis az előzetes nyilatkozatai ellenére nem fellebbezett a Fővárosi Törvényszék ítélete ellen, amelyben a Blikk munkatársának igazat adva kötelezte a kért adatok kiadására, így az jogerőssé vált.
A lista több mint 24 ezer tételből áll, ennek ellenére korántsem teljes, mivel az ítéletnek megfelelően csak az eredeti adatkérés időpontjáig, az április 3-ig megkötött megbízási szerződéseket tartalmazza. Azóta bővülhetett a névsor, amit az NFA ígérete szerint hamarosan közzétesz.
A lista azonban így is tartalmaz igazi nagyágyúkat. Eddig csak háttérinformációkból lehetett tájékozódni, most már papír is van róla: a legbefolyásosabb üzletembernek és politikai háttérembernek tartott Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégek is kaptak pályázat nélkül állami földeket. Összesen 59-szer szerepelnek a listán Simicskáék cégei, főleg a Balaton környékén és a nyugati határszélen csoportosulnak ezek a birtokok, kilenc különböző településen.
Azt nem lehet tudni, hogy a lap által több mint 18 ezer hektárnyira becsült földbirodalomból mennyit tesz ki ez az 59 földdarab. Ez az adat továbbra sem nyilvános. Az biztos, hogy vannak köztük kétszáz hektárt meghaladó szántók is.
Az egykori Fidesz-pénztárnok 2012-ben vágott bele a mezőgazdaságba, amikor a feleségével létrehozta a Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t. Bár a cég már 200 hektárnyi földdel rendelkezhet a megkapott területalapú támogatásokból kiszámolva, Simicska idén júniusban vált igazi óriásbirtokossá, amikor bevásárolta magát a Mezort Zrt.-be. A részvények feléért 250 millió forintot fizetett, a felesége pedig 111 milliót. A cég a leányvállalatai révén közel egyharmad balatonnyi, több mint 18 ezer hektárnyi területet birtokolhat, és amely után különféle jogcímeken már az idei első félévben 1,6 milliárd agrártámogatást kapott az uniótól és az államtól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint.
(Blikk nyomán)


180 Margit-szigetnyi földet és csak idén 1,6 milliárdos "támogatást" kaphattak ajándékba Simicskáék

Bár egyelőre még nem tette közzé a pályázat nélkül kiadott állami termőföldek használóinak névsorát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), várhatóan igazi nagyágyúk is szerepelhetnek benne, legalábbis cégeiken keresztül.
Az ország egyik legbefolyásosabb üzletembere, a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaságoknak is juthatott a pályázat nélkül kiadott földekből.
Simicska ugyanis idén júniusba vásárolta be magát a Mezort Zrt.-be, ötvenszázalékos tulajdonrészével ő lett a legnagyobb tulajdonos Nyerges Zsolt ugyancsak kormány közeli üzletember és ügyvéd előtt. A Mezort-cégcsoportba tartozó Dél-Balatoni Agro Kft. pedig két éve kapott használatra Fejér megyei földeket a Nemzeti Földalaptól pályázat nélkül.
Azt, hogy ebből mennyi földet is kaptak Simicskáék, csak a listából fog kiderülni. De a kifizetett terület alapú támogatásból az derül ki, hogy jelenleg valamivel több mint 18 ezer hektár (180 Margit-sziget nagyságú) termőföld felett rendelkezik a Simicska Lajosék tulajdonában álló cégcsoport. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint az idei első félévben ugyanis 582 millió forintot fizettek ki ilyen jogcímen a cégcsoport öt cégének. A szakértők szerint hektáronként 32 ezer forintot kasszírozhatnak a földhasználók az első félévben, és ugyanekkora összegre számíthatnak a második félévben is, ebből számolható vissza a terület nagysága.
De Simicska cégei nemcsak terület alapú támogatásra jogosultak, hanem különféle állatjóléti juttatásokra, állattartó telepek korszerűsítésére, mezőgazdasági utak fejlesztésére is kaptak pénzeket. Idén fél év alatt összesen 1,6 milliárd forint támogatást kaptak.
(Blikk nyomán)



Börtönre ítélték Románia egyik legbefolyásosabb politikusát

Első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a bukaresti törvényszék Dan Voiculescut, a román Konzervatív Párt (PC) alapítóját, aki Románia egyik leggazdagabb üzletembere, és kiterjedt médiabirodalommal rendelkezik.
Voiculescut pénzmosás és korrupció miatt ítélték el. Az ügyészség azzal vádolta meg, hogy a piaci árnál 75-ször alacsonyabb áron, törvénytelenül vásárolta meg egy mezőgazdasági kutatóállomás Bukarest melletti telkét, s emiatt 7,7 millió euró (2,3 milliárd forint) kár érte a román államot.
A PC a román liberálisokkal és a szociáldemokratákkal együtt alkotja a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetséget (USL). A PC kis pártnak számít Romániában, de Voiculescu jelentős politikai befolyásra tett szert médiabirodalma révén.
(MTI)



Ángyán: Orbán Gyurcsány és Bajnai politikáját folytatja

A volt vidékfejlesztési államtitkár ismét az "egyazon emlőn nevelkedett rablóprivatizációs hálózat" tagjairól mondta ki az igazat.
A független képviselő a csütörtökön megjelent Magyar Narancsnak azt mondta: a Fidesz – korábbi ígéreteivel szemben – „egyáltalán nem a családokat, a helyi közösségeket és a fiatalokat, hanem a nagybirtokot, a politika közeli nagytőkés érdekeltségeket kívánja helyzetbe hozni”. Ugyanúgy, mint a Gyurcsány-Bajnai vezetés. Ángyán József szerint a nemzeti vidékstratégiát nagy nehézségek árán még sikerült tető alá hoznia, de később munkáját ellehetetlenítették „azok a háttérből irányító oligarchák, akik a politikát ma ténylegesen irányítják”.
Az egyetemi tanár az interjúban utal arra, nem véletlen, hogy a Fidesz-közeli Csányi és Nyerges után az MSZP-közeli Leisztinger kapta az elmúlt években a legtöbb agrártámogatást. „Ők hárman a közös kasszából egyetlen év alatt több mint tízszer annyi támogatást (10,4 milliárd forintot) kaptak, mint amennyi nagy küzdelmek árán a tanyán élő 300 ezer honfitársunknak a tanyás területek fejlesztésére jutott."
Ángyán József szerint „a rendszer maga olyan, hogy annak juttatható állami föld, akinek a politika akarja”. A pályázat bírálati pontjainak 40 százaléka például a szakmai és gazdasági megalapozottságra adható, de hogy az mitől lesz megalapozott, arról egy sor sincs. A megítélése tehát teljesen szubjektív, így ez korlátlan lehetőséget biztosít a nyertesek "bediktálására". A pályázatok nyilvános szakmai értékelése pedig nem lehetséges, hiszen az egész folyamat titkos.
A független képviselő a „piszkos 12” néven emlegetett történetet, vagyis az első Orbán-kormány idején "gazdára lelt" állami gazdaságok ügyét is azzal magyarázza, hogy abban a „nemzeti vagyon széthordásában az MSZP és a Fidesz mögött álló, egyazon emlőn nevelkedett rablóprivatizációs hálózat aktív szerepet vállalt”.
Ángyán József korábban azt mondta, azért tartja maffiának az MSZP mellett immár a Fideszt is, mert a háttérben ott a közös gazdasági érdekháló, és azért „nincs elszámoltatás, azért nem lehet megszabadulni ezektől a köröktől, mert ott a maffia minden pártban. Le kéne váltani a rendszert. Tulajdonképpen rendszerváltás kéne”.
(FN24 nyomán)



"Egy tetves patkány, egy rohadt görény" - 100 milliós kenőpénzeket kapott Papcsák "Mr. 20%" Ferenc

Százmilliós kenőpénzeket fizetett egy zuglói vállalkozó, aki egy titokban készült hangfelvételen a kerület alpolgármesterének panaszkodik Papcsák Ferenc polgármesterre (jellemző, hogy az alpolgármester meg sem lepődik ezen). A vállalkozó szidja a polgármestert, és többek között őt okolja, amiért az önkormányzati megbízás miatt csődbe ment a családi cégük.
„Talán meg lehetne szorongatni ezt a görényt, mert megmondom őszintén, ez egy patkány, ez a véleményem.” Indulatos panaszáradatot zúdított a XIV. kerület alpolgármesterére, Ferdinándy Istvánra egy építési vállalkozó. Egy hangfelvétel szerint a vállalkozó a kerület polgármesteréről mondott súlyos jelzőkkel tarkított véleményt.
A fideszes Ferndinándy és a szintén fideszes Papcsák Ferenc polgármester között hónapokkal ezelőtt megromlott a viszony. Papcsák a személyes ellentétek miatt először megvonta az alpolgármester jogköreit, majd a nyáron megpróbálta leváltatni. A kísérlet azonban nem sikerült, mert a helyi Fidesz-KDNP kiállt Ferdinándy mellett.
A vállalkozó és a jól felismerhető alpolgármester a kedden nyilvánosságra került beszélgetés elején egyetért abban, hogy Papcsák 2014-től már nem lesz polgármester a XIV. kerületben, de a vállalkozó erre még rátromfol: a politikus szerinte országgyűlési képviselőnek sem jó.
A bizalmas tájékoztató jellegű beszélgetés zuglói közbeszerzésekről folyik, miután az alpolgármester kíváncsiskodik a kerületi beruházások részletei iránt. A vállalkozó beszámol arról, hogy 20 százalékot kellett letennie az üzletért, hordani kellett a pénzt, ami végül 100 milliós összeggé dagadt. A beszélgetésben elhangzottak szerint a zuglói közbeszerzéses üzletekben a vállalkozó cége is kis híján tönkrement, testvére kft.-je azonban ténylegesen csődhelyzetbe került.
A beszélgetésben több, a zuglói önkormányzatban is viharokat kiváltó, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt.által kiírt beruházásról esik szó, némelyikben hatósági vizsgálat is indult. Felmerül többek között a HBF Kft.-vel végeztetett intézményfelújítási beruházás, és a kerület bölcsödefelújítási projektje.
A felvételen azt lehet hallani, hogy Ferndinándy megkérdezi: 400 milliós keretszerződése volt-e a HBF-nek, és hogy tényleg vissza kellett-e adni a pénz 20 százalékát. A vállalkozó szerint a vagyonkezelő 2012-ben lemondott igazgatója, Mazsu Gergely „volt a behajtó”, de a vagyonkezelő vezetője a felsőbb jóváhagyás nélkül biztosan nem mert volna ilyen kéréssel előállni.
Vállalkozó: Ugye most végül is a Papcsák azt mondja, hogy ó, hát ő nem is tudta, hogy 20 százalékot kell letenni – meg ilyenek, hogy ő – így-úgy-amúgy – ráfogta a Mazsura. A Mazsu meg mondja, hogy neki megvan minden feltétel, email – tehát ugye mert most megy a rendőrség is – csak hát ugye félek tőle, hogy ez el lesz kefélve – hogy nem lesz ebből semmi. De bár lenne, mert akkor úgy meg lehetne szorongatni ezt a görényt – mert megmondom őszintén, ez egy patkány – az a véleményem: mert hogyha én valakivel seftelek, akkor legyek gerinces, és – tudod, Mazsu volt a behajtó – tehát oda kellett hordani a lóvét, de megmondom őszintén, becsületszavamra, nem hazudok – 100 millió forint lett elhordva. Úgy zsebbe.
A vállalkozó szerint megpróbáltak Orbán Viktorhoz fordulni egy közvetítőn keresztül, de arra jutottak, hogy „ez olyan kínos ügy, hogy nem lehet a Viktorral sem megbeszélni”.
Vállalkozó: Az elején azt gondoltuk, megmondom őszintén, hogy azért kell ilyen mennyiség, hogy a pártkasszába – mert ugye hát mindenre gondolhat az ember. De ezek lenyúlták simán, ezek nem adtak oda senkinek semmit. Ezek szerint neked se!
Az Index megkereste telefonon Ferdinándy Istvánt, hogy milyen körülmények között készült a felvétel, de választ egyelőre nem kaptak tőle.
Frissítés: Jobbik: Azonnali vizsgálatot Papcsák ellen!
A Jobbik haladéktalan hatósági vizsgálatot követel a zuglói vesztegetésről szóló hangfelvétel miatt. A rendőrségnek és az illetékes ügyészségnek azonnal lépnie kell, vizsgálva a hanganyagban említett minden érintett szerepét.
A Fidesz belső feszültségei, hatalmi harcai sem indokolhatják a közpénzek lenyúlását. Papcsák Ferenc esete tökéletes kórtörténete a fideszes el nem számoltatásnak, hiszen a most korrupció gyanújába keveredett politikus korábban elszámoltatási kormánybiztosként már csúfosan megbukott. A kormányt minősíti, hogy egy ilyen emberre bízták a korábbi visszaélések feltárását és a politikusbűnözők elszámoltatását. Amennyiben a gyanú a legkisebb mértékben is beigazolódik, Papcsák Ferencnek azonnal távoznia kell Zugló polgármesteri székéből és az Országgyűlésből. Mindemellett elengedhetetlen lenne Papcsák Ferenc ellen egy vagyonosodási vizsgálat lefolytatása is - írja közleményében Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a Jobbik szóvivője.
2. frissítés: Meglepetés!!! Képzeljék, Papcsák is ártatlan
A zuglói önkormányzat szerint nem véletlenszerű, hanem megrendezett beszélgetés az, amelynek hangfelvétele a kerület polgármesterének lejáratására több portálra is felkerült kedd este, és a történtek mögött a felvételen beszélgető vállalkozó és az alpolgármester személyes indítékai állnak.
Papcsák Ferenc fideszes polgármester rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt feljelentést tesz a felvétel készítői és az azt kritika nélkül átvevő, a jó hírnév megsértésében közreműködő sajtóorgánumok ellen - írta közleményében az önkormányzat.
"A rágalmazó felvételen két olyan sértett személy hallható, akiket az önkormányzatnál végrehajtott pénzügyi és vagyongazdálkodási átvilágítások és átszervezések gátolnak abban, hogy tovább sütögessék a saját pecsenyéjüket. Az egyikük egy olyan sértett vállalkozó, aki a megszigorított zuglói vagyongazdálkodási és teljesítésellenőrzési rendszerben nem tudja folytatni a korábbi illegális módszereit. A másik személy pedig a jogköreitől tavasszal megfosztott, jelenleg is belső vizsgálat alatt álló, tetteivel már huzamosabb ideje a baloldalt segítő Ferdinandy István alpolgármester" - írták a közleményben.
Hozzátették, "a polgármester lejáratásához tehát mindkét személynek személyes indítéka van, a hangfelvétel ezért álláspontunk szerint nem véletlenszerű, hanem megrendezett beszélgetés, amelyet bárki készíthet harmadik személyről".
A zuglói önkormányzat kiemelte, éppen Papcsák Ferenc polgármester volt az, aki szorgalmazta a Zuglói Zrt.-ben az elmúlt években történt szabálytalanságok ügyében a vizsgálatokat és tett feljelentést, illetve kezdeményezte a vagyonosodási eljárás megindítását a volt vezérigazgató ellen.
Papcsák Ferenc az általa megtett feljelentés nyomán elindult és már egy éve folyamatban lévő ügyről a vizsgálatok lezártáig nem nyilatkozik - zárul a közlemény.
3. frissítés: Ferdinandy: Papcsák hazudik
A zuglói alpolgármester szerda este közleményt adott ki, melyben Papcsák Ferenc polgármester keddi közleményére reagálva "a személyét ért támadásokat teljes mértékben visszautasítja". Ferdinandy István szerint nem felel meg az igazságnak többek között az sem, hogy a napvilágot látott hangfelvétel egy előre leegyeztetett beszélgetés lett volna.
"Visszautasítom a polgármester azon sugalmazását, miszerint Zuglóból illetve a pozíciómból fakadóan bármilyen hasznot húztam volna az elmúlt években. Az eltelt időszakban sem utalványozási jogköröm nem volt, sem pénzügyekkel, sem a beszerzésekkel nem foglalkoztam. Ez év februárjáig az oktatási-, szociális- és ifjúsági területek tartoztak hozzám. Ezzel szemben Zuglóban a közbeszerzések tekintetében polgármester úrnál volt és van a döntési hatáskör" - részletezi az alpolgármester.
Ferdinandy szerint nem felel meg az igazságnak, hogy a napvilágot látott hangfelvétel egy előre leegyeztetett beszélgetés lett volna. "Munkám során mindig meghallgattam azokat, akik problémáikkal hozzám fordultak. A hangfelvételen elhangzottakat pedig épp a Papcsák Ferenc támasztotta alá azzal, hogy - saját állítása szerint - büntetőfeljelentést tett a Zuglói Vagyonkezelőnél történt "furcsaságok" miatt. Nem mellesleg a feljelentéssel érintett időszakban Papcsák Ferenc bizalmasa volt a Társaság vezérigazgatója" - teszi hozzá.
"Biztos vagyok vagyok abban, hogy ezen feljelentések érintették a vállalkozótól birtokába jutott információkat is, hisz a vállalkozó állítása szerint a polgármester urat jóval előttem tájékoztatta a vagyonkezelőnél tapasztalható visszaélésekről. Végezetül nincs arról semmilyen információm, hogy bármilyen vizsgálat lenne ellenem" - írja közleményében a zuglói alpolgármester.
(Index - MTI - HVG nyomán)

"Mr. 10%-ból Mr. 20% lett" - mondta Kósáról a volt helyettese az amerikai nagykövetnek

A nemzetközi beruházók dicshimnuszokat zengenek Debrecen befektetőbarát polgármesteréről, de Kósa Lajosról egyik korábbi szövetségese úgy véli, a városvezető egyre korruptabb és zsarnokibb - írta Washingtonnak az amerikai nagykövetség egy 2009-es üzenetében, amelyet a WikiLeaks tett közzé. "

A Fidesz "megtámadhatatlan hűbérbirtokot" épített ki Debrecenben, amelyet 1998 óta Kósa Lajos polgármester a párt egyik bástyájává tett - írja a Washingtonnak küldött egyik 2009 végi üzenetében a budapesti amerikai nagykövetség. A WikiLeaks által közzétett irat részletekbe menően próbálja bemutatni Debrecent, a "kálvinista Rómát", amelyet újabban már a "Fidesz fővárosának" is neveznek.
A három éve íródott üzenet szerint a külföldi befektetők nagyon dicsérték Kósát, aki az egyik meg nem nevezett nagy amerikai cég szerint a "budapesti bürokratákkal" szemben nyitott volt arra, hogy adókedvezményekről tárgyaljon. Kósa befektetőbarát hozzáállására az irat a Teva izraeli gyógyszergyártó 100 millió dolláros üzembővítési tervét hozta fel példaként. Szintén megemlíti a szöveg, hogy felújították a belvárost, a villamosvonalat, és új bevásárlóközpontok is épültek Debrecenben.
Ennek ellenére Kósával kapcsolatban vannak, akik "a felszín alatt" morgolódnak elégedetlenségükben - tette hozzá a távirat, amely erről a Kósa egyik korábbi szövetségesének nevezett Turi Gábort, Debrecen 2002 és 2006 közötti polgármester-helyettesét idézi. "Egy szűk körről van szó, ők kontrollálnak mindent, (Kósa) a főnök" - mondta a szöveg szerint Turi. "Mr. 10 százalékból Mr. 20 százalék lett" - tette hozzá a WikiLeaks-irat szerint. (Értsd: korábban tíz százalékot kellett visszajuttatni feketén a különféle kiszervezett, pályázatokon elnyert munkák díjából a közpénztolvaj Kósának, ez viszont időközben húsz százalékra emelkedett - a szerk.)
(HVG nyomán)


Milliókra büntették Demszkyt szabálytalan szobáztatás miatt a horvát hatóságok

A nyár folyamán a horvát idegenforgalmi szervek nagy erőkkel ellenőrzést tartottak az isztriai Kusariban, a Demszky Gáborhoz köthető ingatlanon.

A panorámás, hatalmas ház értékéről csak annyit, hogy korábbi hírek szerint tulajdonosa 1 millió euróért eladná
Az ellenőrzés során nem kevés bejelentetlen (idegenforgalmi adót, azaz IFA-t) nem fizető nyaralót találtak. Az átfogó razzia során szobákat pecsételtek le, s eljárást indítottak a vendégeket be nem jelentő Demszky ellen, melynek következtében forintban számolva milliós büntetést róttak ki a horvát idegenforgalmi szabályokat évek óta, folyamatosan megszegő volt budapesti polgármesterre.
Demszky gyakran tartózkodik Kusariban, évek óta adja ki szobáit, az ebből adódó bevétele jelentős tétel számára, hiszen nyugdíjasként tengeti napjait Kusariban, ahol egyik telek- illetve házszomszédja az a Mesterházy Ernő, akit Demszky "kijárós" embereként ismertek a városházán, s amúgy az egyik korrupciós ügy vádlottja.
A barátság az elmúlt évek alatt megromlott, csakúgy, mint üzleti kapcsolatuk is. Az Új Ász kíváncsian várta a volt főpolgármester véleményét az ügyben, aki Budapest élén nem volt ilyen elnéző az adók be nem fizetése ügyében. Ám hiába kérdezték, nem kívánt reagálni a hírre, amit a környezetében nyaraló magyarok viszont megerősítettek.
(Új Ász nyomán)


Fidesz-közeli nagyvállalkozók 1200 hektárjáról titkolózik az NFA Fejér megyében

Fidesz-közeli nagyvállalkozók miatt titkolózik a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az állami szerv helyett elkeseredett Fejér megyei gazdák szolgáltatták információkat arról, hogy kik is kaptak pályázat nélkül állami földeket hasznosításra. Az összesen 34 ezer hektárnyi földterületből több mint 1200 hektárnak, úgy tűnik, megvan a gazdája.
– 2011 tavaszán több gazdatársammal levélben fordultunk az NFA-hoz a környékbeli, lejárt szerződésű állami termőföldek hasznosítása miatt. Több mint 30-an nyújtottuk be kérelmünket az összesen 1260 hektárra, minden gazda egy-egy meghatározott földterületre – mondta Teichel István lepsényi gazdálkodó. A helyi gazdák igyekezete hiábavaló volt: azt a választ kapták, hogy a korábbi haszonbérlő, a Dél-Balaton Agro Kft. kérelme jóval korábban beérkezett, és velük már meg is kötötték a megbízási szerződést. Bár két év telt el, a gazdák szerint semmit sem változott a helyzet. – Ugyanazok művelik a területet, mint eddig, azonban most már nekünk sem árulja el az NFA, hogy újból szerződést kötöttek-e a céggel – mondta a lepsényi gazda.
A cég a megkeresésekre eddig még csak nem is reagált. A Dél-Balaton Agro egy befolyásos kormányközeli ügyvéd-nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik. Nyerges az igazgatósági elnöke a Mezort Zrt.-nek, amely több agárvállalkozásnak, így a Dél-Balaton Agro Kft.-nek a tulajdonosa közvetve vagy közvetlenül. A hatalmas, több mint 1200 hektárnyi földterület után évente legalább 75 millió forintos területalapú támogatás jár.

Ezt a levelet a helyi gazdák írták, a válaszból kiderült, már elkéstek
A Blikk nemrégiben pert nyert az NFA ellen, így az ítélet szerint a földalapkezelőnek ki kellene adnia a megbízási szerződés útján hasznosított állami földek és azok használóinak listáját. Ám hiába szólította fel Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az NFA elnökét erre, Sebestyén Róbert azt nyilatkozta, hogy megvárják a jogerős ítéletet. Ez viszont azzal a veszéllyel fenyeget, hogy addigra nem lesznek meg az adatok. Az NFA ugyanis a bíróság előtt azzal érvelt, hogy ők csak a szerződések lejártának napjáig számítanak adatkezelőnek, ezek október 15-én lejárnak. Ezután pedig törlik a listát.
(Blikk nyomán)


Vadai Ágnes a honvédelmi tárcához is hűtlen volt - csak a honlapjára több milliónyi közpénzt szórt el

Nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség ismeretlen tettes ellen korábbi honvédelmi minisztériumi szerződések miatt.
A gyanú szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) volt kabinetfőnöke 2008 és 2010 között több millió forint értékben kötött megbízási szerződéseket kommunikációs cégekkel Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár - jelenlegi független országgyűlési képviselő, a DK politikusa - honlapjának üzemeltetésére, miközben ezt a feladatot a minisztérium dolgozói is el tudták volna végezni - hangzott el az M1 péntek déli Híradójában.
Nagy Andrea a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta, hogy hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen rendeltek el nyomozást szeptember 6-án. A nyomozás határideje november 6., ami szükség esetén meghosszabbítható - nyilatkozta a szóvivő.

Vadai és a "hűtlen kezelés"
A szerződésekkel kapcsolatban júliusban Hende Csaba honvédelmi miniszter tett feljelentést az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője korábban azt mondta, a miniszter három szerződést kifogásolt, amelyek egyike a honvédségi államtitkári honlappal függ össze.
Ezt megelőzően a Magyar Nemzet azt írta, a feljelentés azzal lehet összefüggésben, hogy Vadai Ágnes államtitkári honlapjának szerkesztésével és az ehhez köthető különböző PR-feladatokkal két külsős céget is megbíztak több millió forintért, holott ez - a HM belső szabályzata szerint - az akkori kommunikációs főosztály feladata volt. Emellett a napilap szerint a kifizetésekről megkérdőjelezhető teljesítési igazolások készültek, amelyeket az államtitkár írt alá.

Süllyed a hajó...
A sajtóhír megjelenését követően az MSZP közleményben állt ki Vadai Ágnes volt szocionista honvédelmi államtitkár és Szeredi Péter, a HM korábbi kabinetfőnöke mellett, valamint lemondásra szólította fel a feljelentést tevő Hende Csabát. Az MSZP-ből időközben kilépett, jelenleg a DK elnökségi tagjaként politizáló Vadai Ágnes júliusban azt mondta, hogy "a rezsimnek a tyúkszemére lépett", és valószínűleg egy mérhetetlenül kicsinyes bosszúról van szó.



Húszéves lányért hagyja el Vadait a 70 éves férje - egy akadály elhárult Gyurcsány útjából

Nincs pletykarovatunk, de annyira kedveljük az itt olvasható bulvárhír mindkét főszereplőjét, hogy kénytelenek vagyunk megosztani DK-rajongó látogatóinkkal az alábbiakat.
A Bors információi szerint Vadai Ágnes és férje, E. József útjai különválnak, akár már ősszel kimondhatja a bíróság a válásukat. A lap úgy tudja, egy fiatal, huszonéves DK-szimpatizáns volt, aki elcsábította Józsefet, és ezt az is alátámasztja, hogy a hetvenéves József Facebook-oldalán nyíltan felvállalja kapcsolatát Anikóval, sőt a Bors szerint DK-rendezvényeken sem rejtik véka alá érzelmeiket.
A válás még jól is jöhet Vadainak, a pletykák és az alábbi képek tanúsága szerint ugyanis nem csak a magyargyűlölet köti össze Gyurcsánnyal...









Az agg osztályharcosok is bírják még az iramot: Vitányi Iván egy napja az Országgyűlésben
Készülnek a DK-nál a választási kampányfotók, de információink szerint még nem tudják, melyiket használják fel...













dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése