2014. június 17., kedd

Holokamu adalékok



Holokamu adalékok


Éhség és szomjúság: a két legfontosabb globalista fegyver 

július 8, 2013 Activist Post Idők jelei nemzetihirhalo.hu 
A jelenkor eseményeit tisztán látó emberek fejében nem kétséges, hogy a globalista elit úgy az emberiség 90 százalékától szeretne megszabadulni, amiről számos egyéb megnyilatkozás mellett a Georgia államban található kőtáblák is tanúbizonyságot tesznek. Könnyen lehet, hogy ezt egyáltalán nem egy hatalmas, kataklizmikus esemény által egy csapásra kívánják elérni. Sokkal inkább a már most is folyamatban lévő, lassú, de biztos módszerekkel. 

"Tartsd az emberiséget 500,000,000 alatt, állandó egyensúlyban a természettel." 

Ezek az események, mint például az élelmiszer- és vízhiány, nemcsak a harmadik világban tapasztalhatóak, de az Egyesült Államokban is elindultak. 

John F. Kennedy megpróbálta figyelmeztetni a népet és tudjuk mi lett az eredménye. Mára igen híressé vált "titkos társaságok" beszédében a globalisták által elindított, manapság tapasztalt veszélyekre figyelmeztette az amerikai sajtót és népet. A több mint 50 éve elhangzott szavak, ma nagyobb jelentőséggel bírnak, mint valaha: 
"A "titkosság" már önmagában összeegyeztethetetlen egy szabad és nyitott társadalommal. Mi, a nép, természetünknél fogva és történelmileg is ellenezzük a titkos társaságokat, a titkos esküket és titkos eljárásokat.
Ma egyetlen hadüzenet sem történik a hagyományos módon, legyen bármily kemény és ádáz a küzdelem. Az életvitelünket támadták meg.
Egy monolitikus és kegyetlen összeesküvés állt össze ellenünk, ami elsősorban titkos eszközökkel próbálja kiterjeszteni befolyását. Megszállás helyett beszivárgással, választások helyett felforgatással, szabad választások helyett megfélemlítéssel, nappal bevetett hadsereg helyett éjszakai gerillatámadásokkal.
Ez a rendszer hatalmas emberi és anyagi forrásokat sorakoztatott fel, egy szorosan felügyelt és rendkívül hatékony gépezet felépítésére, ami elegyíti a katonai, diplomáciai, titkosszolgálati, gazdasági, tudományos és politikai műveleteket."
John F. Kennedy

Annakidején, a 60-as években, valószínűleg nem túl sokan értették, hogy kikről is beszél Kennedy. Ma viszont egyre több ember számára egyértelmű, hogy azokra a bennfentes nemzetközi bankár családokra utalt, akik a világ nagy részét irányításuk alatt tartják. 
Gyengéd halál 
A globalista elit két elsőszámú tömegpusztító fegyvere manapság az éhség és a szomjúság. Vajon a globális élelmiszer- és vízhiányok szándékosak vagy egyszerűen a fél világnak nincs szerencséje? A legpozitívabb szemlélet szerint a globalistákat egyszerűen nem érdekli, hogy mi történik az emberiséggel, a legrosszabb és egyben a legvalószínűbb forgatókönyv szerint viszont tényleg meg akarnak szabadulni a világ lakosságának nagyobbik felétől. 
A vagyon újraelosztásának következményei 
Az elmúlt 20 év során a felső 1 százalék 60 százalékkal növelte bevételeit. Ezzel szemben a globális szegénység mindenkori mélyponton van. Az elit azt próbálja elhitetni a világgal, hogy hihetetlen vagyona a közjavát szolgálja, mivel a tömegekhez is csurog belőle valami munkahelyek formájában. A globális gazdasági adatok nem ezt mutatják. (A gazdagok nem teremtenek munkahelyeket: videó) 
A föld lakosságának csaknem fele, több mint 3 milliárd ember kevesebb, mint napi 2,5 dollárból (550 Ft) él, 1,1 milliárd ember pedig nem jut tiszta vízhez. Naponta 22.000 gyerek hal meg a víz által terjesztett betegségek vagy az alultápláltság miatt. A média úgy állítja be mindezt, mintha bizonyos területeken ez lenne a dolgok rendje. 
Az év elején az Oxfam International felháborodottan írt a világ 100 leggazdagabb milliárdosának nettó 240 milliárd dolláros bevételéről 2012-ben. A szervezet kiadványában leírta, hogy ez a bevétel négyszer több, mint amennyiből a szegénységet fel lehetne számolni a világon. 
"Nem színlelhetjük többé, hogy néhány ember vagyonának növelése a tömegek javát szolgálja. Túlságosan sokszor éppen az ellenkezője igaz." - Jeremy Hobbs, az Oxfam International ügyvezetője
Mesterséges hiányok a bolygó irányítására 
Al Gore, Soros György, Barack Obama és a globális elit többi talpnyalója azt hirdetik, hogy bolygónk túlnépesedett, aminek egyenes következménye a tömeges éhezés. A globalisták éppen ezért a népességcsökkentést javasolják megoldásként az éhezés felszámolására. Vajon mennyi alapja van ennek a megközelítésnek? Valóban túlnépesedett a föld? Az igazság az, hogy ez korunk egyik legnagyobb hazugsága, amit kitartóan próbálnak elhitetni minél szélesebb körben. 
A világ elegendő ételt termel minden ember ellátására. Ma 17 százalékkal több kalória jut minden emberre, mint 30 évvel ezelőtt, pedig a népesség azóta 70 százalékkal emelkedett. A legfrissebb becslések szerint minden emberre napi 2720 kcal jut. Az egyik legnagyobb probléma jelenleg, hogy sok ember nem rendelkezik annyi földdel, amin megtermelhetné saját szükségleteit és esetleg bevételt is termelhetne, illetve több milliárd embernek nincs elég pénze arra, hogy mindennapi betevőjét megvehesse. Más szóval, a globalista agytrösztök szójárásával élve "a jelenlegi vagyonkülönbségek és a vagyon helytelen elosztása fenntarthatatlan". 
Mesterséges hiányok 
A földnek nem a túlnépesedés vagy az élelmiszerhiány a problémája, hanem a túlzásba vitt felhalmozás. A bajt sok esetben szándékosan idézik elő, máskor pedig a vagyon átrendezésének eredményeként jön létre. Nem az étel az egyetlen kritikus fontosságú forrás, amit visszatartanak, pedig szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre állhatna minden embernek. Elegendő vízhez is mindenki hozzájuthatna. Ez egy másik alapvető forrás, amit visszatartanak. 
Létezik már olyan technológia (Egy példa: ivóvíztermelő óriásplakát), amelynek segítségével véget lehetne vetni a tisztavíz hiánynak, ezeket a technológiákat azonban szándékosan visszatartják azoktól, akiknek leginkább szüksége lenne rá. 
A vízhiány, mint fegyver 
Vízből is elegendő mennyiség áll rendelkezésre az egész emberiség számára és az új technológiáknak köszönhetően ez tiszta vizet jelenthetne. 
A Texasi és a Marburgi Egyetem kémikusai például egy olyan apró elektromos eszközt fejlesztettek ki, amivel egyszerűen ki lehet vonni a sót a tengervízből. A módszerhez egy közönséges, mindenhol kapható elemen kívül másra nincs szükség. Az eljárás olcsó, hatékony és mindenki számára elérhető lehetne. A globalisták gyorsan rájöttek a találmány jelentőségére és felvásárolták a szabadalmat, majd az IMF irányítása alá helyezték. A víztisztítási és sóeltávolítási eljárások használata a Világbankon és a Valutaalapon keresztül bevált eladósítási módszerré váltak. 
A technológia több gazdaságilag leigázott országban is Damoklész kardjaként lóg a kormány és a nép felett a hihetetlenül magas költségek miatt. Amikor például Bolívia megállapodást kötött a Világbank közvetítői szerepét betöltő Bechtel céggel az ország ivóvízellátásának javítására, az eredmény katasztrofális lett. A folyamat részeként a Világbank számos uzsorakölcsönt nyújtott a bolíviai kormánynak a vízellátási infrastruktúra modernizálására. Amikor kiderült, hogy a kormány nem tudja visszafizetni a kölcsönöket (ahogyan azt nyilván előre látni lehetett), követelték a drákói biztosíték záradékok életbe léptetését. A bolíviai nép, amely napi átlag 6 dollárból él, kénytelen volt a korábbi négyszeresét fizetni a vízért. A Világbankkal kötött szerződés megtiltja a bolíviai állampolgároknak az esővíz gyűjtését vagy az irrigációra használt víz újrahasznosítását a földek ismételt irrigálására. Meglepődünk, hogy ezek a lépések víz és élelmiszerhiányhoz vezettek? 
Miért fontos? 
Sajnos sok emberben él az "itt ilyen nem történhet" mentalitás. Sajnos azonban ugyanezek a törekvések az Egyesült Államokban [Magyarországon és számos nyugati államban is] megfigyelhetőek. Colorado államban például hasonló, rendkívül káros, az ENSZ Agenda 21 elveit követő törvényi változtatások történtek. Az esővíz gyűjtése például már tilos. Ezeknek a törvényeknek az elfogadása óta számos másik állam indult el hasonló irányba. (Az esővízgyűjtésért elítélt férfi) 
A végeredmény pedig az élelmiszerárak és a víz árának emelkedése, ami egyre több ember számára teszi megfizethetetlenné az alapvető szükségleteket. 
Az Egyesült Államokban gőzerővel folyik a víz privatizációja, hogy eredményeképpen a harmadik világhoz hasonló mesterséges víz és élelmiszerhiányt teremtsenek, és ezáltal elpusztítsák az ország gazdaságát. 




800 ezer deportált magyarországi zsidóról tud
egy svájci hírportál 

2014-05-02. 15:28 Kuruc.info 
Egy svájci hírportál az újabb holokauszt emléknap (április 27., Izraelben 28-án tartottak megemlékezést) eseményeiről beszámolva nem kevesebbet állít, mint hogy 800 ezer zsidót deportáltak Magyarországról. 

A hírportál tudósít arról, hogy Izraelben hétfőn emlékeztek meg a "holokauszt során meggyilkolt hatmillió zsidóról". Megszólaltak a szirénák, az emberek két percig megszakították tevékenységüket, és némán emlékeztek az "áldozatokra" - idézi fel a történteket a svájci internetes újság, hozzátéve, hogy Simon Peresz államfő és Benjamin Netanjahu miniszterelnök részt vett a Jad Vasem Emlékmúzeumben rendezett rendezvényen. Az előző napon pedig a kormányfő egy beszédében újabb holokauszt előkészítésével vádolta meg a palesztin Hamászt és az Iráni Iszlám Köztársaságot. Netanjahu szerint, miként a második világháború előtt a "nácik részéről fenyegető veszélyt" általában senki "sem vette komolyan", ugyanúgy bagatellizálják napjainkban is azt a "fenyegetést", amit állítólag Irán jelent.

A cikkből kiderül, hogy még mindig 190 ezernél is több holokauszt-túlélő éldegél Izraelben. Többségük gyermekként élte meg a holokausztot, és sikerült a "haláltáborokból" megszökniük, vagy pedig még deportálásuk előtt "elrejtőztek". Majd megtudhatjuk azt is, hogy "fiatal izraeliek, valamint a világ minden tájáról származó zsidók ezrei" vettek részt az "Élet menetén" Auschwitzban. Ez évben a "megsemmisített magyar zsidókra emlékeztek" az Auschwitzból Birkenauba vonulók - olvassuk a cikkben, amelynek a legfigyelemreméltóbb megállapításai azonban az alábbiak: "1944 májusától kezdődően, néhány hónap alatt hozzávetőleg 800 ezer zsidót deportáltak. Becslések szerint legkevesebb 375 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg Birkenauban".

Az írás arról is tájékoztat, hogy "rekordméretű volt az érdeklődés" a budapesti "Élet menete" iránt, melyen ugyanis nem kevesebb, mint "25 ezer ember vett részt". Ebben az évben emlékeznek meg ugyanis a "magyar zsidóság" tömeges deportálásáról - olvasható a cikkben, melynek szerzője végül rámutat: "A kapcsolat a zsidó közösség és Orbán Viktor jobboldali kormánya között feszült."
Perge Ottó - bluewin.ch nyomán 




NYÍLT LEVÉL SIMON PERESZ ÚRNAK
IZRAEL ÁLLAMELNÖKÉNEK
 

(2014. ÁPRILIS 27-ÉN ELHANGZOTT BESZÉD KRITIKÁJA)

TISZTELT ÁLLAMELNÖK ÚR!

A jeruzsálemi Yad Vashem Holokauszt Emlékmúzeumban elmondott beszédében Ön a következőket hangoztatta: 
"Szemem előtt szívet szaggató kép vonul el, több tízezer ember, öregek és csecsemők, nők és férfiak vannak egybegyűjtve a Duna-parti rakpartokon, összekötözve egyik a másikkal, a parancs értelmében arccal a folyó felé fordulva. Mögöttük náci német és helybeli garázda katonák állnak, majd közvetlen közelről leadott lövésekkel kioltják az életüket. Hátba lövik őket, s hogy takarékoskodjanak a lőszerrel, súlyokat és köveket kötnek rájuk azért, hogy a kevesek, akiket meglőnek, húzzák magukkal a többieket is, s ezzel az életet is! Gyermekeket kötöztek édesanyjukhoz, ifjakat aggastyánokhoz. A meggyilkoltak tetemeit betaszították a Duna habzó és vérfagyasztó vízébe. Jajkiáltásuk az égre száll, ám visszhang nélkül marad. A bűnösök széles mosollyal az ajkukon állnak, mint akik valamilyen hőstettet hajtottak végre, nagy győzelmet arattak. A kék Duna vörössé, s abban a pillanatb an úszó tömegsírrá vált. Kevesebb mint egy hónap alatt az összes életben maradt zsidót elszállították a megsemmisítő táborokba, Auschwitzba és Birkenauba".(Sic!)

Tisztelt Államelnök Úr! Ön durván megsértette Magyarországot, a magyar népet és a német, valamint a magyar katonákat! Ön alighanem valamilyen kábítószer (narkó) hatására vizionált, és olyan események jelentek meg bomlott agytekervényében, amelyek a tömény hazugság, a fizikai értelemben vett lehetetlenség, valamint a mérhetetlen bárgyúság termékei. Ha pedig tévesnek minősül ez a megállapítás, akkor viszont az Ön elfogultsága, történelmi ismeretének hiányossága, valamint egyes nemzetek iránti gyűlöletének abnormális (turmixszelt) terméke okozta eltorzult gondolatainak - hangképző szervei segítségével - akusztikai rezgéssé történő átalakítását.

Államelnök Úr! A szeme előtt elvonult, szívet szaggató kép (rútul) megtévesztette Önt! Nézzük csak sorjában ezeket a képeket.

1/ A Duna parton soha nem gyűjtöttek egybe több tízezer zsidót! Soha! Képtelen és hazug állítás!

2/ A Duna partra kivitt zsidók száma nem érte el a kétszáz főt, azokat nyilaskeresztes brigantik (többségük börtönből kiszabadult köztörvényesek) lőtték le, sőt ők se mindet, mert például Horn Gábor azt nyilatkozta a TV-ben, hogy az ő szüleit is kivitték a Duna partra a nyilasok 1944-ben, de nyilván nem lőtték le, vagy nem lökték a Dunába, sőt a megsemmisítő táborba sem hurcolták el őket, mert Horn Gábor 1955. november 25-én született, bár lehetséges, hogy spermabankban volt kb. 10 évig...

3/ Ezek a lövöldözők lekopírozták Kun Béla Lenin-fiainak 1919-ben elkövetett likvidálási módszereit, de az idő könyörtelen múlását tekintve, azok nem jelentek meg az Ön szelektíven funkcionáló képzeletében;

4/ Garázda német és magyar katonák soha és sehol nem vettek részt zsidók lelövésében, arra a GESTAPO és a KGB állománya szakosodott a II. világháborúban;

5/ Több tízezer emberre lehetetlen lett volna köveket kötözgetni, részben megfelelő mennyiségű és méretű kőhiány, részben időhiány miatt;

6/ Ön még nem látott hátba lőtt embereket csak képzeletében, mert azoknál a vérzés olyan minimális, hogy a kék Duna nem válhatott vörössé, miként az Ön látomásában a Duna "habzó és vérfagyasztó" vize;

7/ Amennyiben a meggyilkoltak tetemeit betaszították a vízbe, akkor jajkiáltásuk nem lehetett, mert a halottak ritkán kiabálnak, az esetleg életben maradtakat hátba lőtteket pedig a rájuk kötözött kövek a víz alá húzták;

8/ Valótlanság, hogy az összes életben maradt zsidót elszállították megsemmisítő táborokba, hiszen pontosan Magyarországon maradt életben a legtöbb zsidó a németek által megszállt országokban történt felmérések alapján, sőt a hazánkba menekült lengyel, román, szlovák, osztrák, szerb, horvát, és más állampolgárságú zsidók Horthynak köszönhetik az életben maradásukat! Sokan meg is köszönték neki! Ha ezeket a zsidókat megsemmisítették, akkor most kik kapják a kárpótlást? Hiszen Ön szerint még a csecsemőket is a Dunába lőtték vagy a megsemmisítő táborba hurcolták!

9/ Horthy adott parancsot Koszorús Ferenc vezérkari ezredesnek, az esztergomi páncélos hadosztály parancsnokának, hogy vonuljon Budapestre és védje meg a gettóba zárt zsidókat a Gestapótól. Példátlan tett volt ez a kormányzótól, és nem az első eset, hogy keresztezte Hitler intézkedését. Érdemes megemlíteni, hogy Koszorús ezredes tettét emléktábla őrzi az egykori gettó helyén, ugyanakkor Horthyt jobban szidalmazzák az életben maradt zsidók, mint például a zsidókat likvidáltató Sztalint, vagy a Hitler Norvégia lerohanását segítő, majd a Wehrmacht svéd acéltermékekkel és légvédelmi lövegek tömeges ellátását biztosító svéd királyt vagy kormányát.
Összegezve: Tisztelt Államelnök Úr! Az Ön nagy pátosszal előadott hazugságai, kitalációi, látomásai és vádaskodásai minden logikát nélkülöznek, csupán arra valók, hogy tovább szítsák a népek (emberek) közti ellentéteket, egyben minősítik az Ön mentalitását, jellemét és történelmi ismereteit, valamint közvetve és közvetlenül jelzik IQ-ja értékének a zéróhoz való közeledését. Előadása sértő, megalázó és gyűlöletet sugárzó! Ön a valójában likvidált zsidók számának növelésével korbácsolja az emberek kedélyeit, holott ha csupán egyetlenegy(!!!) ártatlan embert kivégeztek, az is megbocsáthatatlan bűnnek számítana, tehát értelmetlen az áldozatok számának hazug tupírozása.
Arról pedig elfelejtkezett beszélni, hogy a bűnösök elsöprő többsége megkapta a megérdemelt büntetését, bár kimaradtak azok a zsidó kollaboránsok, akik szinte minden - a németek által megszállt - országban együttműködtek a nácikkal.

Nem ártana a cionista beütésű, vagy a történelemben járatlan embereket kizárni a közszerelésből, mert nagy kárt okoznak világszerte mindenkinek, különös tekintettel a többségben lévő, normálisan gondolkodó, de megszólalni nem merő zsidóknak is! Simon Peresz úr is jobban tenné, ha a Sirató Falnál öntené ki fájdalmait, a nyilvános fórumon produkált látomásainak ecsetelése helyett!

Írta és közreadta: 
Prof. Dr. Bokor Imre 




Egy gój ország meghódításának forgatókönyve

(Cion bölcsei nyomán) 

2011/07/29 Szabad Riport 
"Utoljára, de nem utolsó sorban termőföldjeik tulajdonjogát mindenáron meg kell szerezni. Nem baj, ha nem művelteted. A lényeg, hogy a magyar se tehesse. Az utolsó lehetősége lenne az életben maradásukra. Nem engedheted!" 
   1. Létrehoztunk egy demokráciának elnevezett rendszert, amit az ostoba barmok szabadságnak hisznek. Nem ismerték fel, hogy a mindenkori elölőé a hatalom. Azé, aki megmondja, kire lehet szavazni. Folyamatosan biztosítani kell, hogy a pártok vezetését, a mi rendszerünkbe tartozó titkos szervezetbe tömörítsük. Csak olyanok kaphatnak meg kulcsszerepet, akik a mi irányításunkat elfogadják, és tudomásul veszik. 
   2. Ha a látókörünkbe kerülnek olyan egyedek, akik olyan szervezettekkel ápolnak kapcsolatot, amely nem a mi irányításunk alatt állnak, haladéktalanul likvidálni kell őket. Érdekeinket kevésbé veszélyeztető esetben, elég köztörvényes bűncselekménnyel megvádolni, és börtönbe zárni az illetőket. 
   3. Az általunk irányított pártjaink vezetését és tagságát, szigorú ellenőrzés alatt kell tartani. Az arra kiképzett szakértőink pontos választ adnak arról, hogy ki milyen mértékben megvesztegethető, ki milyen mértékben zsarolható, ki milyen módon fenyegethető, és ki az, aki teljesen a mi oldalunkra átállt egyén, aki élvezetből is elárulja sajátjait. Kinek mi jár, a szerint kell kezelni. 

   4. Különös figyelmet kell szentelni, a saját fajtája iránt elkötelezett, tehetséges, népszerű emberek irányába. A likvidálás nem minden esetben célra vezető, mert könnyen mártírrá válhat az illető, ami részünkről nem megengedhető. Az ilyen embereknek állami megbízást kell adni, mégpedig úgy, hogy amit ellenünk tesz, azt a mi utasításunkra, a mi igényeinknek megfelelő módon tegye.Ügyelni kell, hogy az illető száját, mindig a víz közelében kell tartani, hogy szükség esetén bármikor le lehessen nyomni a víz alá. Lehet, sőt kötelező ősi történelmi alapokon nyugvó társadalmi szerveződések életre hívása, de nem vezethet a magyarok hőn áhított egységéhez. Össze kell egy csokorba gyűjteni a hőzöngő hazafiakat, de megfelelő vezetés mellett, egy helyben topogásra kell kárhoztatni őket. Ha valami véletlen folytán mégis összeverődne egy - nem mi általunk vezérelt - csoportosulás, akkor azonnal rágalomhadjáratot kell indítani ellenük, mégpedig úgy, hogy a saját sírhe lyeinket, emlékműveinket gyalázzuk meg. Ezután erre való hivatkozással, bíróság elé citálunk valakit közülük, akit a mi bíróságunk, megfelelő médiatámogatással, jogerősen elítél.
   5. Ügyelni kell arra, hogy az általunk megalkotott törvények, rendeletek, határozatok megfelelően pontatlanok legyenek, egymásnak ellentmondjanak. Ennek okán, a kizárólagosan közülünk kikerülő ügyvédi kart folyamatosan eltartatjuk mert állandóan szükség lesz munkájukra. Továbbá pontosan informálódhatunk ügyvédeink védenceiről.
   6. A helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül, minden gazdasági és stratégiai pozícióba, saját jól kiképzett csatlósainkat kell helyezni. Csatlós csak ott foglalhat el tiszti pozíciót, ahol a beépített embereink már jelen vannak.
   7. A rendfenntartó erők vezetőinek megengedett bárminemű bűnszervezet fenntartása, és működtetése, csak tudj róla, és vedd el a haszon nagyobb részét.
   8. Fontos, hogy az egészségügyben, az oktatásban, a közművelődésben ne
legyenek megfizetve az alkalmazottak. Így biztosíthatod, hogy az elsilányodjon. Eredeti történelmüket el kell venni. Az annak valódiságát hirdető tanokat nevetségessé kell tenni, tudománytalannak titulálni. Hitvány bűnös nemzet tudatát kell beléjük nevelni. A szakrális királyságok tényét tagadni kell. A királyok zsarnokságára és kegyetlenkedéseire kell fektetni a hangsúlyt. Nem szabad engedni, hogy a közgondolkodás eljusson a királyság, mint intézmény, vágyáig.
   9. A közhivatalokban elbutult, ostoba, rosszindulatú személyeket kell pozíciókkal ellátni. Egyes ügyekkel, több osztálynak, alosztálynak és csoportnak kelljen foglalkozni, de döntést egyik se tudjon hozni a másik jóváhagyása nélkül. Semmiképpen nem engedhető meg normális működésük. Így el lehet érni, hogy semmi ne működjön, ami nem a mi fajtánk érdeke.
   10. Csak azokat a csatlósokat szabad kitüntetéssel ellátni, akik nem akarnak túl látni egy-egy problémakörön, és nem fognak annak analizálásába.
   11. Minden határon belüli termelést vissza kell szorítani. A mezőgazdaság tevékenységét veszteségessé kell tenni, így az magától, szin te észrevétlenül, kihalásos módon elsorvad. Az ipart, ha már tönkretettük, nem szabad hagyni, hogy ismét talpra álljon. Mesterségesen ki kell vonni a pénzt a gazdaság vérkeringéséből. Jogos járandóságok kifizetését meg kell tagadni, a vállalkozókat el kell lehetetleníteni, ki kell véreztetni. Amennyiben perre kerül sor, úgy ügyvédeink megint jól járnak. Hirdetni kell a fizikai munka alantas jellegét. Csak a szolgáltató ipar működjön kedvünkre, mert így mi dönthetjük el, kinek adjunk munkát, ezáltal megélhetést. A nem zsidó származásúak között a cserekereskedelem szigorúan tiltott. Ez a tevékenység kieshet az ellenőrzésünk alól, és így elmarad a jogos hasznunk.
   12. Mondanom sem kell, annyira természetes, hogy az írott és elektronikus média minden jelenleg ismert formáját, tulajdonosi szinten ellenőrizni kell.
   13. Minden tudományos kutatóintézet fokozott felügyeletet igényel. Minden egyes találmány kizárólag a zsidó nemzet fejéből pattanhat ki. Ha nem lehetséges az eltulajdonítás, az ötletgazdát örökre el kell némítani.
   14. A megélhetéshez szükséges valamennyi közmű, így az ivóvíz, energia, szennyvízelvezetés, saját tulajdonlásban tartása. A szolgáltatás ellenértékének mértékét, állandóan az elviselhetetlenség határán kell tartani. A felhasználó így kénytelen állandóan rettegni attól, mit hoz a holnap. A létbizonytalanság, a rabszolgasorsban tartás eszköze. Ezért az egyénnek, a közműhálózat bármely rendszeréről való lekapcsolódás nem megengedhető.
   15. Tizenötödször. A gyógyítás természet adta módszereit szigorúan tiltani kell. Kizárólag a tulajdonunkban lévő orvosságok nyújthatnak átmeneti javulást állapotukban. A mellékhatások kiküszöbölésére megvásároltatott újabb, és újabb gyógyszerek úgyis biztosítják a folyamatos árbevételt, és a megfelelő hasznot. Ki kell fejleszteni olyan vírusokat, aminek az ellenszerét csak a mi fajtánk ismerheti, és használhatja. Másik megoldásként úgy kell ezeket a bakteriális törzseket megalkotni, hogy a mi génállományunkban ne tehessenek maradandó károkat. Az élelmiszerüket olyan módon kell az asztalukra tenni, hogy az soha ne lehessen friss. Hirdetni kell a konzerv és a fagyasztott áruk nagyszerűségét, így kellő mennyiségű mérgező vegyi anyagot juttathatunk tartósítószer címén a szervezetükbe. Ezáltal ismételten, jelentősen növelhetjük gyógyszergyártó iparunk hasznát.
   16. Tűzzel, vassal irtani kell a többszöri élet valóságába vetett hitet. Porból lettünk, porrá leszünk: ez legyen a hittétel. Nem kell, hogy átlássák, hogy minden cselekedetüknek súlya van. Éljék le csak úgy az életüket, abban hitben, hogy nincs több esélyük. Költsenek, szórakozzanak, éljenek csak egészségtelen életet a mi hasznunkra.
   17. Az ellenőrző szervek ellenőrzésének az ellenőrzését is ki kell megfelelő besúgó, és fizetett hálózattal építeni.
   18. Az államigazgatást és a magánszemélyeket visszafizethetetlen kölcsönökbe kell csalogatni. Amikor ez megtörtént, olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy képtelenek legyenek a kölcsönüket visszafizetni. Ezáltal az erősebbek, bérlőkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. A felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részein élő, fajta testvéreink számára.
   19. A semmire való cigányokat ragyogóan fel lehet használni a magyarok ellehetetlenítésére. Adj nekik jogokat, kötelezettségek nélkül. Megfelelő rendeletekkel szaporítsd fel állományukat, majd a jog szerint járó segélyek terheit rakd a magyarok vállára. A nációk között biztosan felmerülő vitás jogi kérdésekben, minden esetben a cigányt részesítsd előnyben.
   20. A család szentségét tedd tönkre. Tedd divatossá az egyedüllétet, és az egyneműek párkapcsolatát. Engedd, sőt támogasd a magzat elvételét.
   21. Utoljára, de nem utolsó sorban termőföldjeik tulajdonjogát mindenáron meg kell szerezni. Nem baj, ha nem művelteted. A lényeg, hogy a magyar se tehesse. Az utolsó lehetősége lenne az életben maradásukra. Nem engedheted! 


A „józanul" gondolkodó zsidóság kezében a világ sorsa - Drábik Ján


Tegnap egyik barátom izgatottan hívott fel és elmondta, hogy egyik cionista zsidó beavatta Magyarország megszállásának tervébe. Gondoltam, elmondom nektek is, amit már úgy is tudtok! A zsidók mindenképpen fel akarják áldozni Izraelt és ETNIKAI ALAPON hoznának létre Magyarország területén egy másik államszervezetet. Az elszakított részek felvásárlását követően létre kívánták hozni a Nagy Magyarország Trianon előtti területi egységét. Ez azt is jelenti, hogy megszüntetnék Romániát, Szerbiát, Szlovéniát, Horvátországot, Szlovákiát és Csehországot is, de ide képzelték csatolni Lengyelországot és Ukrajnát. A cigányok szaporítása sem véletlen, mert őket nézték ki rabszolgának, s a magyarok végleges kiirtása előtt nekünk kellett volna megtanítani nekik a földművelést. Számukra a Nyírség és Hajdúság területeit, mint rezervátumot tartották volna fenn. Erről írt Spiró György is és sokat beszéltünk már mi is arról, hogy mindez nem csak fikció, hanem kész tervek vannak minderre az el mebeteg nemzetirtásra.
Simon Peres által bevallott szándékuk is egybe esik ezzel az elképzeléssel. A cionista elmondta, hogy erről szól a népirtás is, amit ma Magyarországon a magyarok terhére követnek el minden eszközzel. Nincs ezen mit szépíteni, mert minden gondolkodó tudhatja, hogy tények bizonyítják a terv megvalósulási fázisba lépését. Magyarország a zsidók felvonulási területévé vált a NATO logisztikai központjaival, elbitorolt közigazgatási rendszerével, tönkre vert honvédelmével, fegyveres testületeivel, civilesítettnek tűnő militáns egységeivel...tönkre tett oktatási-képzési és egészségügyi rendszerével. Egy szuperhatalmat akartak megvalósítani ezen a számunkra isten adta földrajzi és természeti adottságokkal rendelkező területen, ahol egy békeszerető és a legrégibb történelem fonalát génjeiben tovább gombolyító nép, a magyar államalkotó nemzet vívta ki sok véráldozat árán a jelenleg létező nyugati civilizáció számára a méltatlan és meg nem becsült szabadságot. Nincs mit szépíteni tov ább! Izrael és szövetségesei Magyarország nyílt ellenségei, s minden velük paktáló magyar, hazaáruló. 
(Posta Imre) 




A legújabb holodogma cáfolata, avagy miért

"nem védte meg a magyar állam a saját

polgárait"? 

2014-05-03. 14:29 Kuruc.info
A holokauszt-vallás legújabb kőbe vésett hittétele a következőképpen szól: "A magyar állam nem védte meg saját polgárait 1944-ben". Ezt a blődséget hajtogatják most a cionisták, valamint a zsoldjukban álló politikusok és értelmiségiek.

A dogma kettős tanulságot kíván a fejünkbe sulykolni: az egyik, hogy a "zsidók is a nemzet részei", a másik pedig, hogy a magyarságot kollektív felelősség terheli "hatszázezer zsidó kiirtásáért". Természetesen ennek a ránk erőszakolni kívánt újabb holodogmának vajmi kevés köze van a valóságos történelmi eseményekhez.

Vegyük sorba az alapvető történelmi tényeket, és a belőlük levonható logikus következtetéseket:

1. Magyarország kis ország, hadserege a németek katonaságával aligha volt összemérhető. Ezért teljes mértékben reménytelen, öngyilkos vállalkozás lett volna fegyveres erővel szembefordulni a németekkel a zsidók megmentése érdekében.

2. A zsidók magyar állampolgárok voltak, ennek ellenére érdekeik nem estek egybe a magyarokéval. (Ami korábban is világosan megmutatkozott, legfőképpen a Károlyi-féle hatalomátvétel, illetve a Tanácsköztársaság idején.) A zsidók az angolszász-szovjet szövetség győzelmét várták és remélték (hiszen a nemzetközi zsidóság ennek a szövetségnek az összekovácsolója és vezető ereje volt), míg Magyarország csakis akkor bízhatott Trianonban elveszett területei legalább egy részének visszaszerzésében, valamint a bolsevik veszedelem elhárításában, ha a Németország vezette koalíció arat diadalt. (Vagy legalább egy tisztességes megegyezéssel sikerül lezárni a háborút.) A zsidóság deportálására tehát a háború körülményei között végleg elfajuló (bár már korábban is megmutatkozó) érdekellentétek következtében került sor, és tévúton jár az, aki valamiféle érthetetlen fanatizmussal és gyilkos őrülettel magyarázza.

3. Ha a zsidóság vonatkozásában állandóan azt hajtogatják, hogy "nincsen kollektív büntetés", akkor ugyanezt az alapelvet alkalmaznunk kell a lemészárolt drezdaiak, hamburgiak, nagaszakiak, hirosimaiak, budapestiek, győriek (és persze a bűnössé nyilvánított magyar nemzet egészének) esetében is. Sajnos a háború egész népeket kollektíven büntet, de ez nem valamiféle speciális német vagy magyar "kegyetlenkedés" vagy "fanatizmus" következménye.

4. Azért is képmutatás a magyar hatóságok fejére olvasni a németekkel történő "kollaborálást", mivel a zsidóság befolyásos vezetői is tárgyaltak és egyezkedtek a hazánkat megszálló németekkel. Ha a zsidók bármiféle cselekedete (legyen az erőszakos, legyen az kollaboráció, vagy bármi) mindig igazolható a "zsidóság érdekével", akkor a magyarok tetteinek megítélésénél is figyelembe kellene venni a "magyarság érdekeit".

5. Ha elítéljük a németeket és magyarokat a zsidók deportálásáért, akkor pontosan ugyanazon az erkölcsi alapon kell elítélnünk a szövetségeseket a német, magyar, japán városok polgári lakosságának bombázásáért, a német és magyar lakosság háború után történt kitelepítéséért, az oroszokat az ellenségessé nyilvánított népek tömegeinek munkatáborokba kényszerítéséért, a nők millióinak megerőszakolásáért és az indokolatlan vérengzésekért. (Mint amilyen pl. Katynban történt.).

6. Amennyiben újra és újra hamut kellene szórni a fejünkre azért, mert 1944-ben a "magyar állam nem védte meg a saját polgárait", akkor miért veszi a nyugati világ a legteljesebb mértékben természetesnek, hogy Izrael másodrangú polgárként bánik saját palesztin lakosságával? Miért nem téma a nyugati világ közbeszédében az a tény, hogy Izrael évtizedek óta nem védi meg saját polgárait?

7. Tekintetbe véve, hogy a mai magyar állam képtelen megvédeni polgárait a harácsoló bankárokkal és a cigánybűnözőkkel szemben, mennyire hitelesek azok a politikusok, akik megsemmisítő ítéletet mondanak a magyar államot a háború körülményei között irányító személyek, sőt az akkor élő magyarok cselekedetei felett?
Perge Ottó - Kuruc.info
Olvasó: OTTO pontjait kiegészíteném még:
8. A szövetséges haderő tudott auswitzról meg a többi "üdülőről". 1943-tól korlátlan légifölényük volt Európa felett. Még csak kísérletet se tettek a haláltáborokba vezető vasúti csomópontok hidak lebombázására. MIÉRT?
9. Amennyiben erre az a hazug válasz jön, hogy nem tudták, megkérdem hogy lehet akkor minket azzal vádolni, hogy mi magyarok tudtuk hova viszik a zsidókat. Egész Európa tudta, ők meg nem akik sok ezer kémet meg hálózatot működtettek. Ugyan már.....
10. Deportáltak zsidókat: Franciaországból, Romániából, Olaszországból, Csehországból stb. Ők nem bűnösök abban hogy nem védték meg őket csak Mi? Lassan úgy tűnik hogy Mi nagyobb bűnösök vagyunk mint a németek. Annyira megy a mantra mintha a krisna völgyben lennénk.
11. Nem hallom, nem olvasom, hogy vádolnák az ukrán népet (jó most pont nagy haverok), hiszen az einsatz kommandók tekintélyes részét képezték és az undorító feladatokat kapták (gyerekek nők stb) amit röhögve meg is tettek. Ők nem bűnösök, csak Mi?
Vagy mi van a román vasgárdával? 






Zsidók által szervezett vérfürdők. Feltétlenül olvasd el! 

A második világháború kirobbantásában is szerepet játszott Palesztina minőségi zsidókkal való feltöltésének szándéka. 
Jellemzően sehonnan nem akartak elmenni, ahová befészkelték magukat és ez a cionistáknak, vagyis inkább a Amerikában és más nemzet élén befészkelődött kozmopolita zsidó vezetők érdekeinek ez részben ellent mondott. 
network.hu 
Azon zsidóknak, akik különböző gazdasági, gyarmatosítótó és katonapolitikai, faji ( rassz) - politikai okok miatt is létre akarták hozni a zsidó kirakatállamot, be akartak ékelődni a Palesztin olajtérségbe és bástyát, ugródeszkát akartak létrehozni a további modern gyarmatosításhoz (Láthatod napjaink törekvését!) , azoknak nem kedvezett a kivándorlási szándék hiánya. 
Ezért a cionista fegyvert kiötlő kozmopolita zsidó bűnszövetkezet sok egyéb nyereséget hozó II. világháborúval, a mindennemű fegyverkező általános pénzelésével, szponzorált, általános népirtással, közte a saját fajuk minősítő selejtezésével létrehozta a menekülési kényszert. 
Olvasd csak el az alábbiakat is és talán jobban érthetővé válik számodra a jellemző (A kivétel lehetőségével!) zsidó lélek! Előbb megérted miként volt a náci vezérkarban számtalan zsidó származású. Hogy miként lehetett a nemzeti szocialista eszme atyja, Hitler felfedezője az osztrák zsidó Dietrich Eckart. Megérted, hogy Hitler és az NSDAP fő ideológusa miként lehetett a zsidó Alfred Rosenberg. 

Ha megérted a zsidó gondolkodást, nem döbbensz le, hogy a zsidó Torgeumada főinkvizítor vezényletével a spanyol zsidók miként mészárolhatták tízezer számra és üldözhették fajtestvéreiket ( rassz!). 
Ezek a zsidók egészen a magyar Délvidékre és egészen Budáig költöztek. Sejtheted miként alakult ki az a perverz genetika, mely az 1991- ben kezdődő "jugoszláv" háborúban mutatta meg a foga fehérjét. 
Többek között sejtheted, hogy Nemzetünkre nézve milyen következményei lettek a szentistváni rendszer által beengedett ejrópai, majd a spanyol és a galíciai zsidók beékelődésének. 
Talán megérted végre, hogy kisebb- nagyobb fellendülésekkel, - inkább a lejtmenet ideig- óráig tartó megtorpanásától eltekintve miért így áll a Magyar Nemzet szénája. Megérthetnéd már végre, hogy mi, gójok mire számíthatunk ezen lények részéről! 
A pénz, a hatalomvágy, vagyis a parazitaság késztetése, mára a JUDAMEROPAI, majd totális VILÁGBIRODALOM- építő, - rabszolgatartó késztetés oly erős bennük, hogy még sajátjaikat sem kímélik! 

Megértheted, hogy miért nem tűrhetjük, hogy bármely társadalmi formában zsidók mesterkedjenek a Magyar, vagy bármely más nemzet élén és semmilyen kulcspozícióban, mert bizony ez a jellem nem csak az alábbi történetekben mutatkozik meg. Ez a megértés a jóravaló zsidók érdeke is! 

MAGYAR SORSOT - MAGYAR KÉZBE! 

Persze ebben az ION COJA írásban is van egy csomó zsidó érdeket szolgáló smafu, akár csak 6013186-ós, akár 450000- es létszámot, a tényleges áldozatok elhintett létszámát tekintve is. 

        Kőműves Géza 
        Sopron 

Tomás de Torquemada a zsidó inkvizitor és zsidó társai valójában vérfürdőt rendeztek Spanyolországban 

Egymást gyilkolták a zsidók. Akiről feltételezték, hogy tudott a zsidók által, zsidókról felállított lista tartalmáról, vége volt. Tamást később a zsidó unokaöccse szúrta le. 
   
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából 

Torquemada főinkvizítor 

Tomás de Torquemada (magyarosan Torquemada Tamás, teljes nevén Tomás de Torquemada prior de Santa Cruz) (1420. Valladolid - 1498. szeptember 16. Ávila) Domonkos-rendi pap, 1481-1498 között spanyol főinkvizítor. Hitvallása: "Egy ország, egy nép, egy vallás". Ő fogalmazta meg azt a rendeletet (ediktum), amit a spanyolországi zsidók 1492-ben történt kiűzése követett. Nevéhez több ezer ember lemészárlása és elűzése kötődik. Kikeresztelkedett muzulmánokat és zsidókat is meggyilkoltak idejében, mivel áttérésük nem feledtette etnikai hovatartozásukat. A történelem úgy értékeli, hogy Spanyolországban egy "kis holokauszt" ment végbe. 

Élete 
   
A spanyolországi Valladolidban született. Tomás de Torquemada zsidó származású volt, nagyanyja kikeresztelkedett marrán zsidó nő volt. Torquemada dominikánus szerzetes lett, s hogy származásáról elterelje a figyelmet, buzgón, nagy odaadással dolgozott azon, hogy a zsidó és muszlim hittől megtisztítsa egész Hispániát. 

1481-1498 között működött az újonnan meglakított Inkvizíció (El Santo Oficio de la Santa Inquisition) élén. Ebben a hivatalában 97 321 embert ítélt el, köztük több ezret máglyahalálra. 

Az El Santo Oficio de la Santa Inquisition, közismertebb nevén a spanyol inkvizíció 1478-ban alakult, II. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető. A Spanyol Inkvizíció a pápaság inkvizíciójától függetlenül jött létre 1478-ban elsősorban azon megtért zsidók és muzulmánok megbüntetésére, akikről a spanyol monarchia úgy gondolta, áttérésük csupán színlelt. 

A XV. század végén a spanyol egységesítési folyamat fontos részét képezte a katolikus uralkodók, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella számára a vallási egység megteremtése. 1478-ban IV. Sixtus pápa engedélyt adott a spanyol korona számára az állami inkvizíció bevezetésére. Ez azt jelentette, hogy az uralkodó nevezhette ki és foszthatta meg méltóságától az inkvizítorokat. 1480-tól kezdve a székhely Sevillában volt, a joghatósága pedig az egész ország területére érvényessé vált. Ténylegesen csak egy év múlva kezdte meg működését. Fő feladatául a zsidóeretnekség gyökeres megszüntetését tűzte ki célul az "újkeresztények" körében. Ferdinánd ragaszkodott az erős pápai támogatáshoz, és egy mindenek fölött álló komoly inkvizíció felállításához. A spanyol inkvizíció egész Európában elrettentő példaként szolgált, ezért Sixtus 1482-ben formálisan elítélte azt. Valójában azonban nem bánta, hogy az általa gyűlölt eretnek irányzatok ellen olyan keményen fellép. A Domonkos-rend ka pta meg a végrehajtás feladatát, vezetőül pedig Torquemada Tamást választották. A spanyol inkvizícó pápaságinál sokkal keményebb, durvább eszközökkel dolgozott, a halálbüntetést is jóval gyakrabban alkalmazta. Szörnyű tevékenysége következtében hamarosan már a spanyol őslakosok sem érezhették magukat biztonságban. A Spanyol Inkvizíciót csak 1834-ben szüntették meg. Torquemada Aragóniai Ferdinánd király gyóntató atyja volt. Torquemada fogalmazta meg azt a rendeletet (ediktum), amellyel II. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Izabella a spanyolországi zsidókat 1492-ben kiűzte az országból. 1498 szeptember 16-án Segoviában halt meg, a Domonkos-rend kolostorában, ahol már 22 éves korában, mint rendfőnök működött. 

A zsidók kiűzése Spanyolországból 

A zsidók már ott voltak Spanyolországban a Birodalom korai időszakáról kezdve, tehát nagyon mélyen gyökerező, nagyon gazdag közösség volt, de ahogy az üldöztetések növekedtek Európában, és egyre több helyről utasították ki őket, a spanyol társadalomra is nyomás nehezedett. 1378-ban, Sevillában egy pap kezdte azt tanítani, hogy a zsinagógákat meg kell semmisíteni, és a zsidó lakosságot gettókba kell tömöríteni. 1390-ben mind a püspök, mind Kasztília királya hirtelen meghalt. A zsidóság helyzete nagyon sötétre fordult, mert őket kezdték vádolni ennek a két személynek a haláláért. 

Könyvmáglya 

1391. június 4-én Sevillában pogrom tört ki a zsidóság ellen és egész Hispániára kiterjedt. Ennek a következtében zsidóság egyharmada elpusztult, egyharmada áttért a kereszténységre, a maradék pedig elhagyta hazáját. 1391-től számíthatjuk a kiűzetés tragédiájához vezető út kezdetét: ekkor került sor Ferrant Martinez zsidóellenes akciójára Sevillában, amikor kényszertérítések eredményeképp mintegy 100 000 zsidó konvertált - hatalmas szám a XIV. századi Európában! Becslések szerint a kb. 300 000-es "spanyol" zsidó lakosság harmada az üldözések áldozatául esett és egy harmadik harmad valahogy megmenekült, vagy országon belül bújt el, vagy külföldre szökött. Valójában már a XIII. század közepén felmerül az igény az egész hispániai zsidóság áttérítésére: Sevilla 1248-as, III. Ferdinánd király (1217-52) által kiharcolt kapitulációja folytán Granada kivételével majdnem egész Hispánia keresztény uralom alá került, és ez azt a vágyat keltette a hispánok egy részében, hogy véget ve ssenek a hitbéli sokféleségnek. [7] Ennek köszönhetően rendezik meg 1263-ban a barcelonai hitvitát Móse bem Náhmán de Gerona (Náhmánidesz) rabbi és Pablo Christiani barát között, I. Jakab aragóniai király színe elott. Náhmánidész a vita után menekülni kényszerül ugyan, de a zsidók nagy többsége ekkor még nem érzi olyan fenyegetőnek a légkört, hogy áttérésre gondolna. Ezen időszak rabbijai elkezdték átgondolni, hogy miért is történhetett meg ez az áttérési hullám és felismerték, hogy a hit megkopása és az asszimiláció következtében állt elő ez a helyzet. 

Így megjelenik egy csoportja a zsidóságnak, akiket konverzoroknak, áttért zsidóknak neveztek. Mivel ők már kereszténnyé lettek, bejuthattak a társadalom felsőbb rétegeibe, beleértve a nemességet és a királyi réteget is, nem kellett már számolniuk a diszkriminációval. Pontosan ez a tény vezet a legnagyobb robbanáshoz Spanyolországban. 

Három csoportosulást különböztetünk meg ebben az időszakban a zsidóságon belül: a konverzorok csoportját, azon zsidókat, akik megtartották a zsidó identitásukat és az ú.n. marranókat (spanyolul: disznók), akik ugyan formailag áttérnek, de a magánéletben megtartják a zsidó szokásokat és vallást. 

Általában ezek a csoportok továbbra is együtt élnek, ami óriási feszültséget eredményez, mert az áttért zsidók antiszemitává válnak. A konverzor csoport viszont egyre feljebb kerül a spanyol társadalomban, amit a tömegek egyre nagyobb féltékenységgel néznek. Megpróbálnak nyomást gyakorolni a társadalomra, hogy közösítsék ki őket, de ezt már vallási alapon nem lehet megtenni, hiszen már ők is keresztények. Faji alapon próbálkoznak tehát. A spanyolok elkezdik a családfájukat kutatni, hogy biztosítsák: nincs zsidó rokonuk. 

Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella 

Ekkor létrejön egy érdekházasság Spanyolországban. Korábban az ország fejedelemségekből állt. Az uralmon lévő IV. Henrik kasztília királyának mostohatestvére és örököse, Kasztíliai Izabella, valamint Ferdinánd, Aragónia trónörököse között létrejött házasság teszi le egy egységes spanyol királyság alapkövét. A cél, hogy Spanyolországot a kereszténység zászlaja alatt egyesítsék. 

A zsidóság még anyagilag is támogatta őket, mivel feltételezték, hogy II. Ferdinándnak anyai ágról való zsidó származása miatt befolyásolni tudja a társadalmat, hogy nagyobb toleranciát mutassanak a zsidóság felé. Kezdetben ez így is történt. Róma azonban nyomást gyakorolt Spanyolországra, hogy ott is állítsanak fel inkvizíciós bíróságokat, és a konverzorokat bélyegezzék eretnekeknek. Ferdinánd először ezt visszautasítja, de Izabella hatására mégis megteszi, mivel pletykák kezdenek terjengeni, hogy Ferdinándot vissza akarják téríteni a judaizmusba. 
Ugyanebben az évben egy hatalmas nyílt tárgyalást tartottak, ahova konverzorok ezreit hívták meg, és rájuk bizonyították, hogy megtérésük hamis, majd kivégezték őket. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy ezeknek az inkvizícióknak semmi közük nem volt a nem áttért zsidósághoz; céljuk a keresztény egyház berkein belül az eretnekség kiirtása volt. A konverzorokat és marranókat vizsgálták meg, hogy vajon gyakorolják-e a zsidó szokásaikat. Ez ötven éven át tartott. 

1491-ben megváltozik a helyzet. Toledóban a konverzorok és marranók ellen vérvádat emelnek. Egy állítólagos összeesküvést lepleznek le, melynek célja a spanyol király trónfosztása volt. Ez volt az a fordulópont, mely a Spanyolországból való kiűzetéshez vezetett. 1492. január 2-án Ferdinánd és Izabella győzelmet aratnak a granadai muzulmánok fölött és ezzel Spanyolország egységes keresztény állam lesz. 

Torquemada, a spanyol inkvizíció feje szerint a zsidók mindaddig, míg Spanyolországban maradnak, kísértést jelentenek a konverzorok számára, hogy gyakorolják a zsidó örökségüket. Ráveszi Ferdinándot, hogy adja ki a száműzetés rendeletét, melynek lényege, hogy a zsidók vagy elhagyják az országot, vagy áttérnek. 1492. március 31-én ki is adják ezt a rendeletet. 

Ez a rendelet megtiltotta, hogy bárki aranyat, ezüstöt és drágakövet vigyen magával. A kérdés az volt, hogy hova menjenek, hiszen a környező országok már korábban mind kitiltották a zsidókat, oda nem mehettek. Mi legyen a tulajdonaikkal, mely nem elhanyagolható vagyon. Hatalmas műkincsgyűjteményeket, zsinagógákat kenyérért adnak el. Ferdinánd udvarában élt egy zsidó, Don Jichák Ábrávánél, a király kincstárnoka. 1492 tavaszán azzal áll elő, hogy a zsidó közösség helyreállítja a flamand háború alatt kimerült kincstárat, vagyis megvásárolja a maradás lehetőségét. 

Torquemada egy furcsa lépést tesz, amelyről egy korabeli inkvizítor így ír: 
"Elment a királyi palotába, ruhája alá egy feszületet rejtett és szenteskedve nyíltan szólt a királynak: Tudok a király dolgairól. Lásd, itt van a Megváltó feszülete, akit az átkozott Júdás harminc ezüstpénzért adott el az ellenségeinek és feladta őt a vádlóinak. Ha ez a cselekedet tetszik, akkor adja el magasabb pénzösszegért. Ami engem illet, elállok minden hatalomtól, nem vállalom ennek szégyenét. Te leszel a felelős Isten előtt ezért az üzleti akcióért. Miután ezeket elmondta, letette eléjük a feszületet és elment."


 
Francisco Ricci: Auto de Fe (1683) Prado
Goya: Az Inkvizíció bírósága (Auto de fe de la Inquisición)

Ennek következtében Ferdinánd véghezvitte tervét a zsidóság Spanyolországból való kiűzetésével kapcsolatban. Négy hónapot kaptak arra, hogy elhagyják az országot. Kiűzetésük napjául 1492. augusztus 2-át (Tis'á Be'áv ), vagyis az első és második Templom lerombolásának napját írták ki. Hatalmas zsidó közösség kényszerült távozásra. Kétszázezer elhagyja az országot, százezer áttér.

A kérdés csak az volt, hogy hova menjenek. Sokan Navarrába, Olaszországba, a mai Hollandiába, Törökországba, a Földközi-tenger kikötőibe vándoroltak és lassan felszivárogtak egészen Budáig. Százhúszezer Portugáliába vándorol. A portugál uralkodó nyolc hónapot engedélyez a maradásra, utána mehetnek, ahova akarnak. Ezért a tartózkodásért azonban hatalmas pénzösszeget kellett fizetniük. Később ezt az ajánlatot visszavonják: vagy áttérnek, vagy rabszolgák lesznek. A zsidó gyerekeket elszakítják szüleiktől, és Afrika partjainál lévő szigetekre száműzik őket.

Idézet egy portugáliai zsidó krónikából:
"Dél Tomis szigetét nemrégen fedezték fel. Ezt a szigetet különböző gyíkok, kígyók és más veszedelmes hüllők lakják. Mindenféle racionális érvet nélkülözött ez a hely. A király ezt a helyet arra használta, hogy elátkozott bűnösöket száműzzön ide, s úgy döntött, hogy ezek közé sorolja a zsidók ártatlan gyerekeit is, mivel a szülőket láthatóan Isten büntetése sújtja. Amikor ez a szerencsétlen óra elérkezett, hogy ezt a barbár dolgot végrehajtsák, az anyák arcukat karmolták fájdalmukban, mikor 3 évesnél kisebb csecsemőiket elvitték a karjaikból. Nagy tiszteletben álló vének szaggatták meg szakállukat, amikor saját testük gyümölcsét ragadták el tőlük. A gyerekek átható hangja kiáltott a menny felé, sírtak, mikor szüleik karjából kiragadták őket. Néhány asszony a király lábához vetette magát és azért könyörgött, hagy mehessen el gyermekeivel. De a király kegyelmét még ez sem indította meg. Volt egy anya, akit ez a rettenetes, megmagyarázhatatlan kegyetlenség annyira megrázott, hogy nem törődve a karjában lévő gyerek sírásával, egy hajóról a tengerbe vetette magát. Gyermekét ölelve együtt fulladtak meg.Végül, mikor ezek az ártatlan gyerekek Dél Tomis puszta szigetére érkeztek, amely nem volt más, mint a sírhelyük, kegyetlenül partra vetették és otthagyták őket. Majdnem mindegyiküket ezek a hatalmas gyíkok falták fel. Akik megmenekültek ezektől a hüllőktől, az éhségtől és az elhagyatottságtól pusztultak el."
Így mentek el a zsidók Spanyolországból.
   
Granada visszavétele

Több évszázados küzdelem során egyesültek a hispán államok és 1479-től csak kettő maradt, Portugália és Spanyolország. A spanyol uralkodópár, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, legfőbb célja a rekonkviszta befejezése volt, ami akkor már csupán Granada városát jelentette. Ez 1492-ben sikerült teljesen, amikor Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd királyok elfoglalták az utolsó mór erősséget, Granadát.

Kolombusz Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd spanyol uralkodóktól pénzt kapott, hogy elinduljon Amerikát felfedező útjára. Három hajóval - Santa Maria, Nina, Pinta - vágott neki az útnak. 1492. augusztus 3-án indult Palos kikötőjéből és 1492. október 12-én kötött ki az egyik Karib-tengeri szigeten.

Torquemada tevékenysége arra is kiterjedt, hogy felkutassa kinek van legalább egyetlen zsidó, vagy muzulmán felmenője. Véleménye szerint a bűn már eleve a zsidók vérében van, amely átterjed az utódokra is, ezért ők hiába gyakorolják buzgón a keresztény vallásukat, akkor is bűnös emberek, mert őseik zsidók voltak. Ez faji megkülönböztetés volt már, emiatt a spanyolországi eseményeket a történelem "kis holokauszt"-nak értékeli.

Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják! Az áldozatok létszámát zsidó érdek szerint tupírozzák ebben az írásban is!
Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?

Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat a zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a témáról, az 1990 előtti hivatalos történelem tudomány nyomvonalát követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült, addig a magyarországiak egy dúrva megsemmisítésnak voltak alávatve. Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar történelmi eseményéről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról. Ez volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990 előtt íródott.

Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve, hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek, mondhatnám!...Hanem a zsidók!

Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat. Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy magyarok és nem, Isten őrizz!, románok...

1990 után, mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a vádakra. Így kerültem, akarva-nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam, mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem: magalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is eltúlzottak.

Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb színtű zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságában!

Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere című munkájának adatait használtam ( a romániai kiadás címe: Procesul sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség, demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól, többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond, antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan adatokat vettem át a témával kapcsolatban, amelyek mindenike zsidó szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról. Roger Garaudytól megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az volt, hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a ter hére (47-ik oldal). Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elüzött zsidók problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe elsősorban a cionista doktrinából ered. A problémát nem a segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrinák szövegei sokkal kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.

Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van annélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni 10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg kell mentenünk azt a 10.000-et, a kivül maradt millió elkeseredett kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000 hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem! Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeit szolgálta!

A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat.

Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások színtjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek meghatározva százezrek életét vagy eseteg milliókét, ha a mediatizált holokausztot és a zsidó szenvedést sírató propagandisták adatait vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a színten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan gyilkos, emberírtó szerepe van. Hol van innen a híres zsidó szolidarítás? Miért nem működött? Az emberi szolidarításról nem is merek beszélni!

Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantrópikus mentése a németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kissebbek, minél nagyobb a katastrofa. A németországi zsidók érdekében tudunk cselekedni, ha ezek palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni. Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve, mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó, egy embertömeg, amelynek semmi köze a cio nizmushoz és amelyikből teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal).

Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elitélek. Mi több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és álnokságát, akik ma síratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak megmenteni.(49.oldal).

Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik síratják azokat az áldozatokat, amelyeket nem akartak megmentani!

Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert szegény zsidók voltak, üres kézzel...

Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával és amely nem mutatott tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat millió?...A híres hat millió?

Jegyzet: A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd, hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrina szövegeiből levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber!

Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később leellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak...

Milyen helyzetben voltak a magyarorszégi zsidók ebből a cionista szemszögből nézve?

Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy más lojalítási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a konfotját, amiben itt élt, azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen előlről. A zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha...Csupán a cionista doktrina követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen...

Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak, hogy a Szentföldre lépjenek?

Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal.

Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag, amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és nemkivánatos, az marad a nácik rendelkezésére. Ezt mondja a nagy cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a kissebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal).

Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú kissebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok gondjára.

Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis (kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való kollaborálásért itéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták, hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról.

Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek (44.oldal).

Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a gyilkosságok...vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongressus jóváhagyásával vagy pontosabban hozzájárulásával történt.

Néhány tisztázó kérdés:

Az Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába? Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel? Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és meggyilkolásával 1944 tavaszán?

Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelzyezésről van szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok voltak, hogy a Szentföldre lépjenek.

Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és tűrőképessége között. Úgy hiszem vissza kell vonjam akkori megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük, hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért, akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával...Sőt a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek a z emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston Churchilltől származik.Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg. Teljesen visszataszító.Nec plus ultra.

Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a népírtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően! Mert ez az igazság lényege.

És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?...
ION COJA
2011. december 22. 



KINEK A HELYTARTÓJA FERENC? 

Dr. Balogh Sándor 
Egy barátom és internetes levelező társam, aki tudta, hogy nem voltam Ferenc feltétlen híve, felhívta figyelmemet a február 7-én Jézus Urunktól kapott Sükösdi üzenetre (http://www.sukosdiszeretetkozosseg.hu/jezus-urunk-tanitasa-2014-februar-7/) amelyben ez olvasható: 
"... van egy és ház, az még nem biztos, hogy Egyház. Hogy az Egyház legyen, ezért tenni és cselekedni kell, és elsőként szeretettel, örömmel, békével, példamutatással, és nem parancsolni, követelni, utasítani vagy kitaszítani. Mert a kitaszítottság is könnyen megy. Most a kitaszítottságban nem úgy kell értelmezni, hogy azt mondom, hogy "mától te ne gyere a Mennyei Atya házába". A kitaszítottságnak az is egy része, mikor valakinek azt mondják, hogy: "Nem részesülhetsz a szentségekben, mert te nem úgy élsz." 
És ők részesülhetnek a szentségekben? 
Néha hogy élnek, és hogy cselekszenek? 
Pedig ők azt mondják: "Mi elöljárók vagyunk. Mi - most az ő szavukat használom ? papok vagyunk." 
De a papok olyanok, hogy lassan már a templomok üresek! 
Már lassan nem lesz, kinek bemutassa a szentmise-áldozatot! 
És ahol meg vannak, azt meg szét kellene bombázni, hogy az se legyen. 
Mit kér tőletek a földi helytartótok? 
Nektek kell kimenni már összeszedni, megkeresni híveiteket.(3a Jézus itt Ferenc pápa egyik első, a bíborosokhoz és püspökökhöz intézett beszédét idézi) 
Az illető ezt a megjegyzést fűzte hozzá: "A tanításnak a papokhoz szóló részében idézett Ferenc pápa egyik első, a bíborosokhoz és püspökökhöz szóló beszédéből, miközben 'földi helytartótok'-nak nevezte azt a személyt, akitől idézett" Ebből azt a következtetést vonta le, hogy Jézus szerint Ferenc "legális" pápa. 
Az ezt követő levelezésből az alábbi kép alakult ki. Meg kell jegyeznem, hogy égi sugallatot látok abban, hogy az illető felhívta a Sükösdi üzenetre a figyelmemet, mert Jézus a levelezés révén akarta kifejteni, ami a sugallatban rejtve van, ugyanis az üzenetnek eszkatológikus jelentősége van. 
Jézus több üzenetben azaz magán-kinyilatkoztatásban hívja fel figyelmünket az utolsó idők közeledtére, hogy felismerjük az Egyházat és a hívőket fenyegető veszélyeket és az Antikrisztust. Akik ezt a kinyilatkoztatást kapják és/vagy megértik, kötelesek a címzettnek, ebben az esetben az emberiségnek tudomására hozni az üzenetet, ha kellemes az üzenet, ha nem! 
 
Házttérben baphomet az úr! - Katt a képre nagyításhoz! 


Kezdjük tehát az elején.
KINYILATKOZTATÁSOK

Bár nem tudjuk "sem a napot, sem az órát,"(Mt 25,13), Jézus Urunk az evangéliumokban több jelt sorolt fel, amelyek jelzik a végső időket, tehát nyilván akarja, hogy figyeljük a jeleket. Ilyenek a természeti csapások, háborúk, a keresztények üldözése, és hamis próféták megjelenése. Lk 18,8-ban pedig megjegyzi: "Csak az a kérdés, amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?"
Szent Pál részletesebben fejti ki ezt: 3Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, 4aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani. (2Tessz 2,3-4)
Tehát a Második Eljövetel előtt jön az Antikrisztus, de az előtt eljön az elpártolás, amit sok fordító "aposztáziának" fordit. Mind az Egyházjog (Can. 751), mind a Katekizmus (817) megkülönböztet eretnekséget, szakadást, és aposztáziát. Az eretnekség lényege hittétel tagadása, a szakadás pedig a pápával egyesült Egyháztól való formális szakadás, mint pl. az Ortodox egyházak. Ezzel szemben az aposztázia a hittétel átértelmezése: ugyanazon szó alatt mást hisz valaki, mint amit az Egyház tanít. Példa erre a Szentmise. Eredetileg Jézus keresztáldozatának megismétlése volt, ma az aposztaták egy közös lakomának tartják. Vagy az Egyház: valamikor a természetfeletti világgal való kapcsolatot volt hivatott ápolni, ma a társadalmi igazságosság őreként értelmezik az aposztaták. Ezért míg az eretnekséget könnyű felismerni, az aposztáziát nehezebb, és a fonák helyzet állhat elő, hogy sokan az igazi hívőket tekintik szakadárnak, ha az Egyház az aposztaták kezébe kerül..
Az idők folyamán voltak magán-kinyilatkoztatások, amelyek egyenesen vagy közvetve az utolsó időkre vonatkoznak. A közismert Szent Malachiás féle lista a pápákról szól, és az utolsó pápa után azt irja, "Vége." Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a lista utolsó pápája után jön a vég. Ez a jövendölés beteljesedőben van.
1846-ban a franciaországi La Salette-ben a Szűzanya 33 "titkot" bízott Calvat Melanira, amiket megtalálunk a 
http://www.rosesfromheaven.com/virginmary/LaSalette.html vagy ahttp://www.marypages.com/LaSaletteEng1.htm honlapokon.

9. (...) Nagy lesz a papok és szerzetesek száma akik elszakadnak az igaz hittől, és lesznek köztük püspökök is.(...)
28. Róma elveszti a hitet és az Antikrisztus székhelye lesz.
31. Az Egyház lehanyatlik, és az emberek nem tudják,ki az igazi pápa.
Nos, ez beteljesedett. A jelen helyzetben sokan kételkednek, hogy ki az igazi pápa!
Számos jelenés a pápa száműzetéséről beszél. Ez eddig nem következett be, ehelyett lemondatták, és egyesek szerint a Vatikánban magában van száműzve, mintegy belső száműzetés, vagy házi örizet.
Egy másik jelenés is érdekes: P. J. Jacobius az Utolsó Harc c. könyvében irta: "1963-ban ... Garabandalban Conchita Gonzales látnok a szülőházában üzenetet kap­ta a Szűzanyától. Az üzenet szó szerint így hang­zott: "XXIII. János pápa után már csak három pápa lesz, de tulaj­donképpen ez négy pápa, de én egyet nem számítok bele (megj.: a 33 napig uralkodó 1. János Pál pápát)."" (134. o.) Eszerint XVI. Benedek az utolsó pápa, tehát Garabandal szerint Ferenc csak álpápa, azaz nem pápa, nem Jézus igazi helynöke..
Ezekhez csatlakozik a fent említett Sükösdi jelenés, amelyet később fogunk elemezni illetve értelmezni. Először a tényleges helyzet kialakulását kell megérteni.
TÉNYEK: (A) A FENOMENOLÓGUS FILOZÓFIA

A jelen helyzet megértéséhez el kell kezdeni a 19. század elejével . A Mérleg, egy liberális katolikus folyóirat, 1998 évi első számában beszámol arról, hogy Colette Kessler, egy francia judaisztika professzor szerint "egy évszázad óta, ... számos, különböző irányzathoz tartozó zsidó gondolkodó, ... Jézust Izrael hiteles fiaként re integrálni akarta (a katolikus egyházat) a judaizmusba," Ezért tömegesen kikeresztelkedtek, hogy bentről tudják "megreformálni" az Egyházat. A hierarchia persze a kikeresztelkedést nagy sikernek tekintette, és minden eszközzel elősegitették a zsidó ",reformálók" beilleszkedését és pozíciókba kerülését, nyilván remélve, hogy ezzel még tőbb zsidót vonzanak majd az Egyházhoz.

Egyikük, John M. Österreicher odáig vitte, hogy pap lett, majd a vallástan egyetemi professorra a bécsi egyetemen, ahol egy folyóiratot is alapított, amelynek célja "a zsidó-keresztény viszony javítása" volt. Egész életében a zsidó kérdéssel foglalkozott, és mint Monsignor, Bea Bíboros teológiai tanácsadója, kulcs szerepe volt a Vatikáni Zsinat zsidókról szóló Nostra Aetate nyilatkozat létrehozásában. Ez a hírhedt irat teljesen eltorzítja a Katolikus tanokat, a zsidóság érdekében Österreicher több könyvet írt, köztük egyet "A falak omladoznak - hét zsidó filozófus felfedezi Krisztust," egy másikat "Híd" címmel, ahol a két vallás közt építendő hidra gondol. Érdekes, hogy majdnem minden munkájában a zsidó szempontot, értékeket, és kultúrát illetve világképet képviselte. Az ő munkájuknak lett az eredménye a "judeo-keresztény" kifejezés, amely az új, a befurakodottak elképzelését tükrözi.

De a legnagyobb kárt azzal okozták, hogy az intellektuális bizonyosságot nyújtó Tomizmus, az Egyház hivatalos filozófiája helyett népszerűsítettek egy új filozófiai irányt, a fenomenalizmust, amely tagadja a dolgok lényegének megismerését. Csak a jelenségeket tudjuk megismerni, a lényegeket nem. Ezzel aláásták a katolikus dogmatikát, mivel azt a Tomista szikla helyett a futóhomokszerű fenomenalizmusra építették át. Ezzel megnyílt az út a Sátán előtt, amit később VI Pál pápa a Sátán füstjének nevezett.

Például a fenomenalizmus hatása volt látható amikor valaki megkérdezte az én helyi (Albany, NY) püspökömet, hogy az oltáriszentségben a kenyér színe alatt valóban Jézus teste van-e jelen, az volt a püspök válasza, "ha maga azt hiszi, akkor igen." Objektíven nem tudjuk, mi van a látszat mögött. Mindenki azt hisz, amit akar. Maga II. János Pál is a fenomenológiai filozófiát tanulta és alkalmazta.

Malachi Martin szerint a fenomenológia módszerét alkalmazta Casaroli bíboros is az egyház tanítása meghamisítására, és egyben a "szláv pápa" aláásásának a tervére. Mikor a tervet kidolgozták, Pio Laghy bíboros (aki egykor a fontos Washingtoni nuncius tisztét töltötte be, és arról lett hírhedt, hogy rosszabbnál rosszabb papokat javasolt a püspöki székekbe) javasolta, hogy a fenomenológia filozófiai rendszerrel könnyű lesz a régi gondolkodásmódokat aláásni, és az emberek gondolkozását megváltoztatni. (Windswept House, 249. o)

Fontos fejlemény volt az Anti-modernista eskü eltörlése, amit Szent X. Piusz pápa rendelt el 1910. szeptember elsején, minden pap valamint filozófiai és teológiai professzor számára. 1967-ben VI. Pál pápa eltörölte az esküt.
TÉNYEK: (B) A JUDEO-KERESZTÉNYSÉG

EZRED-VÉGI ÖNVIZSGÁLAT A VATIKÁNBAN cím alatt irt egy beszámolót1998-ban GARZO FERENC, az MTI Római riportere.
Cikk szerint "A zsidóellenesség Isten és az egyház megsértése. Ez a főgondolat jutott kifejezésre abban a záróközleményben, amely összegezte a múlt hónapban a Vatikánban rendezett háromnapos konferencia munkáját. A tanácskozásokon, amely "A zsidóellenesség gyökerei a keresztény környezetben" címet viselte, 60 keresztény tudós, teológus, egyházi személyiség vett részt. Előadásaikból állt össze a mondanivaló, amely elméleti alapja lesz a nagy pápai bocsánatkérésnek: az egyházfő a 2000.év Nagy Jubileumának alkalmából ünnepélyesen fogja majd megkövetni a zsidóságot a keresztények által elkövetett bűnökért(...)

Mivel a tanácskozást zárt ajtók mögött tartották, az ott elhangzottaknak csupán néhány lényeges gondolata jutott el a nyilvánossághoz. Ezek némelyike egybecsengett a hatvanas évek elején tartott II. vatikáni zsinaton meghirdetett elvekkel, valamint az 1965-ben napvilágot látott Nosta Aetate kezdetű nyilatkozattal, amely a zsidó néppel kapcsolatban eltörölte az "Isten gyilkosa" jelzőt. A mostani konferencián az antiszemitizmus gyökereit minden eddiginél mélyrehatóbban próbálták meg elemezni(...).

Az előadók nagy része az Új Testamentum egyes szövegeiben rejlő zsidóellenes tételeket vette górcső alá. Vagyis azt boncolgatták, hogy nem a Szentírásban van-e valamilyen "génhiba",amely által esetleg sokan a zsidóellenességet látták igazolni. (amerikai-kanadai Magyar Élet, XXXX, Nr. 3, Feb. 1, 1998)

Nézzük meg tehát, mit is mond a Nostra Aetate? Az irat lényege egy másik téma, de itt az a fontos, hogy ez egy erősen pró zsidó irat, amely megtilt minden megkülönböztetést, a zsidókat nem csak ártatlannak minősíti a keresztrefeszitéssel kapcsolatban, hanem továbbra is mint kiválasztott nép kezeli őket. A Nyilatkozat egyik legsúlyosabb teológiai tévedése, hogy az Egyház illetve az üdvtörténet kezdetét nem vezeti vissza Ádámig illetve az őskinyilatkoztatásig: "Krisztus Egyháza ugyanis elismeri, hogy hitének és kiválasztottságának kezdetei Isten üdvözítő misztériumának megfelelően már a pátriárkáknál, Mózesnél és a prófétáknál megtalálhatók." Igy a magukat Ádámig visszavezetők az egyszerű keresztények, míg a magukat Ábrahámtól számítók a judeó-keresztények. Ezzel egy de faktó szakadást idéztek elő a kereszténységben.

A Nyilatkozat végleges elfogadását két összefüggő tényezőnek köszönhetjük (már aki köszöni). Az egyik, a zsinati tanácsadók közé befurakodott, zsidóból kikeresztelkedett John Österreicher, felszentelt pap és teológia professzor, aki tagja volt egy fiatal zsidó fenomenológus csoportnak, akik a 20. század elején léptek be az Egyházba, hogy azt megreformálják.

A másik tényező egy rosszul megfogalmazott és végrehajtott "tudományos" szociológiai tanulmány volt, amely elhitette a zsinati Atyákkal, hogy az Egyháznak a keresztre feszítéssel kapcsolatos tanítása a fő oka az antiszemitizmusnak. Az így kialakított bűntudatnak fontos szerepe volt a Zsinat munkájában. Az amerikai ADL (egy zsidó szervezet) vezetői szerint a tanulmány "kritikus volt" a Nostra Aetate-ban lefektetett elv elfogadásában. (lásd Rodney Stark, SOCIETY TODAY, Second Edition, CRM Books, Del Mar, California, 1973, 32. o.). A tanulmány előzetes eredményét minden zsinaton résztvevő püspök kézhez kapta.

Rodney Stark, ismert szociológus, népszerű szociológiaiegyetemi tankönyvében 9 oldalon át ismerteti a tanulmányt, amelyben "az antiszemitizmus okait kutatják," mint a tudományos kutató munka példaképét. Leírja, hogy 1959 karácsonyán német fiatalok horogkeresztet festettek egy zsinagóga falára. Anélkül hogy tudták volna, vagy kikutatták volna a fiatalok vallási hovatartozását, tehát minden dokumentált alap nélkül, ez az eset arra ösztönözte a másodéves egyetemista Starkot és Glock nevű professzorát, hogy "bebizonyítsák" (ne csak megvizsgálják!), hogy a kereszténység befolyásolja az antiszemitizmust, mert az a zsidókat vádolja Jézus megfeszítésében játszott szerepükért". Ez az előzetes feltételezés volt a kutatás alapja. Tehát elismerten, már kiindulásuk sem volt semleges, illetve tudományos. Volt egy előítéletük, amit bizonyítani akartak. És ezt adták el, mint tudományos kutatást!

Az eredmény világosan bizonyítja, hogy a vallásosságnak (amit Stark vallásos dogmatizmusnak nevez) nyilvánvaló kapcsolata van az antiszemitizmussal és ezt konklúziót így beállítva küldték meg a zsinati atyáknak: "a tény az, hogy legtöbb tagotok - legaktívabb tagjaitok - még mindig a zsidókat vádolják Krisztus megöléséért és azt hiszik, hogy minden zsidó a pokolra van kárhoztatva. Sokan azt is hiszik, hogy a zsidók csalnak, lopnak és hazudnak. Ha nem ezt akarjátok, hogy a hívek higgyék, komoly problémátok van, bárhol is tanulták ezeket a hiedelmeket."

Ezt az eredményt kivetítve, megállapították, hogy Amerikában kb. 17.5 millió ember mutat zsidóellenes tüneteket vallási meggyőződésük miatt. Ezt a számot is elküldték a zsinati atyáknak.

Azonban sem a keresztre feszítés, sem a pokolba jutás nem szerepelt a kérdések közt! Az egyetlen kérdés aminek vallásos jellege van, így szólt, Stark beszámolója szerint: "Mivel zsidókat nem kötelez a keresztény erkölcsiség, ők olyan dolgokat is csinálnak, amit keresztények általában nem csinálnak." Így, ha erre igenlő, azaz a zsidóság szempontjából negatív választ adnak, akkor ezt úgy értelmezi a tanulmány, hogy a keresztény egyházak zsidógyűlöletre tanítják híveiket. Pedig a kérdés, amire építették a konklúziójukat egy provokáló kérdés volt, nem a kérdezettek mondták, hogy a zsidók viselkedése probléma volt, hanem a kérdés volt így megszövegezve. Ők állították szembe a keresztény erkölcsöket és a zsidók viselkedését, és a lényeg nem egyéni vallásosság volt, hanem a zsidó és keresztény erkölcsi elvek és normák közti állítólagos különbség.

Ez azt látszik mutatni, hogy a tanulmány szervezői maguk is sejtették, hogy az antiszemitizmus igazi oka egyes zsidók viselkedése, tehát feltettek egy ilyen kérdést, azt remélve, hogy ezzel ki tudnak provokálni egy zsidóellenes választ, amire szükségük volt, hogy a Zsinati Atyákat félre tudják vezetni!

A Zsinat sikeres befolyásolásától felbuzdulva, Glock és Stark két évig körbe járták Amerikát, beszédeket és szemináriumokat tartani egyházi vezetőknek, újságíróknak és szerkesztőknek. Munkájuk sikeres volt, mert munkájuk eredményeként sok hitoktatási tankönyvet és más kiadványokat át kellett írni, és minden szinten átnevelési kampányokra volt szükség. Így született meg a "judeo-kereszténység,"

Hogy ez a csalás illetve félrevezetés hová vezetett, a fent idézett három napos vatikáni konferencia mutatja ahol "egyesek azt boncolgatták, hogy nem a Szentírásban van-e valamilyen "génhiba", amely által esetleg sokan a zsidóellenességet látták igazolni." Senkinek nem jutott eszébe megvizsgálni az eredeti tanulmányt, aminek alapján elfogadták a Nostra Aetate Nyilatkozatot. Inkább az Újszövetségi Szentírásban "gén hibát" kerestek, és azt próbálták egyesek felelőssé tenni az antiszemitizmusért, mint a zsidók provokáló elveit és viselkedését. Hála Isten, II. János Pál pápa leállította ezt a gyanúsítást.

Itt önkénytelenül is Mazeh moszkvai főrabbi jut eszembe, aki állítólag megjegyezte, a zsidó Trockijra utalva - akinek eredeti neve Bronstein volt - hogy "A Trockijok csinálják a forradalmat, és a Bronsteinek fizetnek érte."[1][1]. Úgy látszik, hogy a zsidó kérdés tragédiája, hogy az ártatlan zsidók fizetnek a provokáló, radikális, "nem-zsidó zsidók" bűneiért. Igy volt ez a Holokauszt esetében is! És még a Szentírást próbálják egyesek okolni. Nem a zsidókban hanem a Szentírásban van a "génhiba!" És az esetleges provokációra való reakció, a Vatikáni szakértők szerint "Isten és az egyház megsértése."

A zsidó fenomenalisták befurakodása és a zsinati Atyák félrevezetése az Egyházat nem csak védekező pozícióba szorította, hanem rettenetes romboló hatással volt az Egyházon kívül és belül, mivel a vallásra hivatkozva, általánosították az antiszemitizmus vádját, és szinte lehetetlenné tették az ellene való védekezést.
TÉNYEK: (C) AZ ÖRDÖG FÜSTJE

Több, mint negyven év telt el azóta, hogy a Montini-pápa Péter Pál ünnepén azt mondta: "A Sátán füstje bizonyos repedéseken át behatolt az Egyházba!" És ma? Hát igen, ez a füst olyan helységekbe is bekerült, amiket megóvottnak hittünk!
1972. június 29-én Szent Pált ünnepli az Egyház. Pál volt, aki Krisztus evangéliumát elvitte a távoli Nyugatra. Azon a június 29-én, Róma védőszentjeinek napján, Péter utóda, aki Pál nevét vette fel, drámai figyelmeztetést hallatott. VI. Pál pápa Isten s az ember ősi ellenségéről beszélt, akinek Sátán a neve. Ő az Egyház ellensége. "Az Egyház falainak repedésein keresztül behatolt a Sátán füstje" - hangzott a keserű, felrázó megállapítás, mely sokak számára, még a katolikus világban is, meglepő, sőt visszatetsző volt.

1972-ben kevesen tudták, hogy a pápa mire célzott. Több, mint húsz évvel VI. Pál meglepő kijelentése után végre kiderült, hogy ami történt, az sokkal több, volt mint "füst"! Malachi Martin a Windswept House című, Vatikán belső életéről szóló könyvének a tónusát akarta megadni, így a könyv "Történelem mint előszó; a végső jelek" című bevezetőjében leírja, hogy 1963 Péter és Pál napján, röviddel VI. Pál megválasztása után, egy titkos "fekete misét" tartottak egyes sátánimádó, a Vatikánban dolgozó püspökök, érsekek és bíborosok. Pont a Vatikánban lévő Szent Pál apostol kápolnáját választották ki, ahol a pápaválasztások alkalmával a bíborosok közös imákra gyűlnek össze. A szertaráson nem csak a kápolnát adták át (Sátánnak való "szentelésről" nem lehet beszélni) a Sátánnak, hanem megfogadták, hogy a következő pápa, akinek megválasztásánál újra ebben a kápolnában imádkoznak, a Sátán szolgája lesz. A Vatikáni liturgiával párhuzamosan Amerikában is volt egy szertartás, ahol azoka t a részeket végezték el, mint pl. egy ártatlan kislány rituális megerőszakolása, ami a Vatikáni kápolnában lehetetlen volt. A választás az egyik dél-karolinai katolikus de sátánista püspök székesegyházára esett. Itt történt például egy kislány szertartásos megerőszakolása egy fiatal pap által, aki később hosszú ideig Csikágó érseke, a közismert liberális Bernardin József bíboros volt. (A teljes könyv letölthető angolul: 
https://archive.org/details/WindsweptHouseAVaticanNovel, a fekete mise leírása magyarul pedig http://uzenete.blogspot.com/2013/06/malachi-martin-vegido-elojelei.html. Ezzel kapcsolatban lásd a következő kommentárt:http://www.katolikus-honlap.hu/1202/ejfelimise.htm). A sátáni liturgián tett fogadalom szerinti első pápa akit ott választottak Ferenc volt.

Erre a liturgiára vonatkozott VI. Pál megjegyzése a sátán füstjéről. Ennek a liturgiának következményeit ma érezzük. Annak ellenére, hogy a Pál utáni pápák is tudtak a Sátán befurakodásáról, nem tettek ellene semmi hatásosat, kivéve a szerencsétlen I. János Pál, aki természetfeletti eszközök alkalmazása helyett emberi kezdeményezéssel próbálta a Sátánt kiűzni, ami persze nem sikerült neki. Így a Sátán és a szabadkőművesek szervezkedése egyre agresszívabban folyt, és számuk egyre gyarapodott a Vatikánban, és az egész Katolikus Egyházban.

Malachi Martin jezsuita atya a Vatikánba volt beosztva, és pár évi tapasztalatai alapján meg akarta írni, hogy mi megy végbe az Egyház központjában. Tudta azonban, hogy rendi elöljárói az engedelmességi esküje alapján leállítják munkáját, így VI. Pál pápától felmentést nyert engedelmességi fogadalma alól (lásd 
http://utolsoidok.com/2013/11/03/malachi-martin-a-kiforgatott-katolicizmus-1-resz/).

Martin több könyvben számol be tapasztalatairól és nyomozásainak eredményéről. Egyik legjelentősebb munkája a Winsdwept House, amely II. János Pál, a "szláv pápa" uralkodásáról szól.

Malachi Martin THE WINDSWEPT HOUSE, egy "Vatikán Novel," alcímű kötetben, regény formájában irja le, felismerhető álneveket adva a főszereplőknek, hogy hogyan fogják "szabadon" lemondatni a pápát. Bár a párbeszédek és a kisebb események valószínűleg kitaláltak, a főbb eseményeknek és az általános vonal, Malachi Martin szerint, a tények 95-a igaz, és a felismerhető állnév alatt említettek 85 százalékban igazi személyek. Azonban a lényeg nem az, hogy történelmileg mennyire tényszerű, a fontos az, hogy az utóbbi években minden aszerint történik, amit Martin megirt. Tehát akár pontos történelem, akár bevált jóslat, esetleg titkolt magán-kinyilakoztatás, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azon kívül, mint látni fogjuk, az exorcista Amorth atya véleménye és a Szűzanya üzenete Don Gobbi révén, teljesen alátámasztják Martin fő tézisét, hogy a Vatikánt megszállta a Sátán, aki meg akar szabadulni Jézus törvényesen választott és uralkodó pápájától. A jóváhagyott La Saletti jelenések üzenete, hogy "Róma elveszti a hitet és az Antikrisztus székhelye lesz" beteljesedett. ("Rome will lose the Faith and become the Seat of Antichrist," 
http://www.rosesfromheaven.com/virginmary/LaSalette.html, lásd méghttp://apologetica-hitvedelem.blogspot.com/2012/08/a-la-salette-jovendoles-1846.html)

Martin ezt adja egyik fő összeesküvő szájába:

"Arról van szó, hogy mikor azt mondjuk, hogy a pápát rávesszük a lemondásra, a lemondatást rafináltan [subtle] kell értelmezni. Arról van szó, hogy a világon minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk. A leghatásosabb eszköz lesz a visszafordíthatatlan események nyomása és visszafordíthatatlan erővonalak teremtése. Olyan eseményeket és erővonalakat kell kidolgozni, amelyek lehetetlenné teszik, hogy [a pápa] bármit is csináljon. Lemondás lesz az egyedüli megoldás számára." (angol kiadás, 131 oldal).

A tragédia az, és ez mutatja, hogy Isten megengedte az események ilyen fordulatát, hogy 1963 óta három pápa elolvasta Pál pápa üzenetét a sátán füstjéről, hogy mi történik az orruk alatt, és egyik sem tudta megállítani az erjedési folyamatot. Ezek közül I. János Pált eltették láb alól mielőtt tenni tudott volna bármit is. Így maradt két pápa, akik olvashatták a Szűzanya üzenetét. 1993. december 31­, az év utolsó éjjelén Milánóban, Nagy az én aggodalmam címmel, Gobbi atya által adott üzenetében ezt mondja a Szűzanya:

"Nagy az én aggodalmam, mert az én Egyházam a gonosz erők hatalmában van, amelyek veszélyeztetik, és megkí­sérlik belülről lerombolni.

A Szabadkőművesség magába az Egyház belsejébe he­lyezte - ahol Fiam, Jézus Helytartója székel - saját köz­pontját, ördögi hatalmával együtt, és innen terjeszti ki go­nosz befolyását a világ minden részére.

Most is az övéi árulják majd el az Egyházat, kegyetlenül fogják üldözni és vérpadra ítélni.

Én látom, hogy a véres üldözés már az ajtók előtt van, és mennyien szóródnak szét közületek e szörnyű orkán heves viharától." (Máriás Papi Mozgalom kiadása: Üzenetek. Gobbi atya közvetítésével: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz)

A két pápa olvasta nem csak a Gobbi atya féle üzenetet hanem Malachi Martin leírását, és VI. Pál intését a Sátán füstjéről, ami nem csak játék volt a szavakkal, hanem halálosan komoly figyelmeztetés, hogy a Vatikánba befurakodott a Sátán, ott van a Szabadkőművesség világközpontja, és egyes kuriális bíborosok a pápa lemondatásán dolgoznak.

A két pápa mégsem csinált rendet, illetve nem tudott rendet csinálni a Vatikánban. VI. Pál pápa szavaival, annyira befújta a Sátán füstje a Vatikánt, hogy a két pápának együtt nem volt akkora hite (vagy hatalma?!), hogy bevigyen egy ördögűző papot a Vatikánba, és kiebrudalja onnan a Sátánt. Azonban nem, hogy nem vitték be, az ördögűzés liturgiáját teljesen hatástalanná tették, és még csak be sem engedték őket a Vatikánba. Íme, egy híres exorcista tanúvallomása:

"Kérdés: Don Amorth, a sátánizmus egyre inkább terjed. Az új rítus megnehezíti az exorcizmust. Nem engedték meg, hogy az exorcisták részt vegyenek a pápai audiencián a Szent Péter téren. Mi történik itt?
Amorth atya: A Sátán füstje mindenhová behatolt. Talán azért nem voltunk kívánatosak a pápai kihallgatáson, mert attól féltek, hogy ennyi exorcista együtt el tudná űzni az ördögök légióját, akik behatoltak a Vatikánba.

Kérdés: Tréfál?
Amorth atya: Lehet, hogy így annak hangzik, de nem tréfa. Nem kételkedem abban, hogy a Sátán éppen az Egyház vezetőit célozta meg leginkább, mint ahogyan a politikai és gazdasági élet vezetőit is.

Kérdés: Azt akarja ezzel mondani, hogy a háborús taktikához hasonlóan a Sátán azt akarja, hogy az ellenfél tábornokai álljanak át a seregébe?
Amorth atya: Hát ez egy hasznos stratégia. Mindig újra bevetik, mindenekelőtt akkor, ha az ellenfél gyengén tud védekezni. S a Sátán is ismeri és használja ezt. De hála Istennek, itt van még a Szentlélek, aki oltalmazza az Egyházat: "A pokol kapui nem vesznek erőt rajta". A bukások, az árulások ellenére sem. Ez nem kell, hogy bárkit is meglepjen. Az első áruló egy apostol volt, aki igen közel állt Jézushoz: Iskarióti Judás. De az Egyház megy tovább a maga útján. Megoltalmazza a Szentlélek, s ezért a Sátán törekvései csak rész-sikereket szereznek a számára. A Sátán minden bizonnyal meg tud nyerni egy-egy csatát, fontosakat is, de sohasem a háborút."(
http://www.katolikus-honlap.hu/0701/amorth.htm A híres exorcistával, Don Gabriele Amorth-tal készült ez a beszélgetés. Don Amorth alapította meg az Exorcisták Nemzetközi Szövetségét)

Martinnal, egy másik könyvével kapcsolatosan történt interjúban, az interjú vezető megjegyzi, "az Egyháznak az a tanítása, amelyet a modern teológusok elsőként vetettek el, a sátán, az ördögök és a pokol létezésébe vetett hit volt," amelyre Martin ezt válaszolja:

"Így van. Ez a valaha végzett legjobb propagandamunka. A sátán nem létezik, de öljük a gyermekeket, mielőtt megszületnek. Hozzuk létre az életút harmadik fajtáját. Ez az emberi jogokra épül. A homoszexuálisoknak ugyanolyan jogokat, mint a heteroszexuálisoknak! Fogadtassuk el a homoszexuálisok házasságát! Használjuk a fogamzásgátlókat, mert az egész emberiség javát szolgálja, ha megfékezzük a szaporodást!(...) A sátán mindenütt ott van! Ott van, és felkelti az emberekben az ésszerűség, a tolerancia és a fanatizmusmentes szemléletmód igényét. Minden ember a maga törvényei szerint él, és minden értelem önmagának az irányítója. Ez a leghatékonyabb propaganda. Hát az ördög, a szarvakkal, koszos farokkal, sárga szemekkel bíró, hóna alatt mocskos könyveket hordó régi figura, aki a bokor mögé bújva mondja: "Gyere ide, és mutatok neked valami bűnt" - az hol van? Ó nem, ez mítosz csupán. Babona. Mindig is az volt. Ez angyali intelligencia, sokkal hatalmasabb, mint bármely emberi in telligencia lehetne. Angyali intelligencia, amely élethalálharcban áll az egyetlen emberrel, aki Isten: Jézussal. Így van (
http://utolsoidok.com/2013/11/03/malachi-martin-a-kiforgatott-katolicizmus-1-resz/)

Tavaly nyáron otthon, egy előadásom után, egy idős, nyugalmazott evangélikus lelkész megjegyezte, hogy a Sátán legnagyobb hazugsága nem az, hogy "nincs Isten", hanem az, hogy "nincs Sátán."
TÉNYEK: (D) GYENGE ÉS TEHETETLEN PÁPÁK
(...) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése