Megvalósul
Rothschild rémálma a negyedik birodalom
|
|
|
Titkos
társaságok |
2011.
szeptember 17. szombat, 21:55
|
"Ezrek
vonultak utcára hétfő este Athénban
...
Egyes
tüntetők plakátjain "Ki az országunkból, te cafat!",
"Hitler
lánya,
ki Görögországból, nem akarunk negyedik birodalmat!" feliratok
szerepeltek"
Sajnos
ez nem egy áprilisi tréfa. A szemmel látható hasonlóság nem
véletlen... A képek hitelesek, a bal felsö Angela Merkel
kép például a
Time magazin egyik 2006-os számában jelent meg. A
bal alsó kép pedig Eva Braunt, Adolf Hitler élettársát
ábrázolja. Merkel
a háttérhatalom egyik legtitkosabb fegyvere (volt), s egy ideig
nagyon úgy tünt, hogy ami annak idején nem sikerült az
édesapjának durva eröszakkal, az most öneki - kifinomult
átverés alkalmazásával- sikerülni fog: teljesen
egybeolvasztani Európát egy Negyedik Birodalomba. De szerencsére
a dolgok egy picit megbonyolódtak. A cikk nagyvonalakban
felvázolja, hogy mely, az illuminati felsöbb körökben régóta
lappangó belsö ellentétek miatt .
Kezdjük
Angela Merkellel, kinek már a wikipédiában szereplö
„hivatalos“ életrajza is fura. A wikipédia szerint:
Az
apja, aki luteránus pap volt, képes
volt Angelával együtt ki-be járni a vasfüggönyön, és a
családnak már azokban az idökben két autója volt,
amikor mindenki másnak egyre is sokat kellett várni. A papok
abban az idöben "osztályellenségek" voltak, sokszor
börtönben ültek, Angela apja viszont élt mint hal a vízben. A
hivatalos életrajz ezt azzal magyarázza, hogy behódolt a
rezsimnek. Nos, aki élt a kommunizmus alatt, az tudja, ilyesfajta
életstílus folytatásához azokban az idökben (ki-be járni a
vasfüggönyön + két autó) nemhogy a behódolt egyszerü
papoknak, de még a párttagok közül is csak a felsöbb
vezetésböl valóknak volt lehetöségük!
További
érdekes epizód a wikipédiás Merkel életrajzból:
Egyetemi
évei alatt Angela a fejébe vette, hogy egy történelmi
várbástyában (!) diákklubot és üdülöt alakít ki a
diáktársaival együtt. A leipzigi egyetem vezetése csípöböl
elutasította, de aztán "leszólt" nekik a párt, hogy
Angelának az is megengedett . A wikipédia még megjegyzi, a
néhai NDKban ez teljesen precedens nélküli volt abban az
idöben. Az apja pedig még a felsöbb pártvezetésnek se volt
tagja, csak egy sima luteránus pap volt.
Aztán
jött a "rendszerváltás", gondolnánk, hogy az ilyen
komcsibébik nem viszik semmire. De nem!
Merkel
azonnal Helmut Kohl kancellár kormányának lett a tagja, rögvest
az újraegyesítés után!Érted
nem! Egy ismeretlen, állítólag kommunista kollaboráns
lutheránus pap mindössze 34 éves, szintúgy ismeretlen
„komcsibébije“ azonnal Helmut Kohl kormányába
került. 1990-ben
Kohl ifjúságügyi miniszternek nevezi ki, pár hónapra rá
1991-ben már a német kormánypártjának, a CDU-nak az
elnökhelyettese!
S
most!
Nézzük
meg az ONI egyik még 2007-es kiszivárogtató írását, melyböl
már a kukac.sk-n én is fordítottam, és tartalmaz néhány
igazságot...
„A
történet az egykori kommunista Kelet-Németország egyik náci
háborús bünösöket fogva tartó börtönében kezdödik, amikor
is a szovjet KGB rájön arra, hogy az ott fogva tartott egyik,
Mengeléhez hasonló "halálangyal", bizonyos Dr. Carl
Clauberg, jóval
több annál, mint ahogy eredetileg gondolták. Valójában a náci
Németország mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó
kutatásának az atyja:
Cserébe
a szabadságáért és hogy Nyugat-Németországba költözhessen,
Clauberg felkínálja a szovjeteknek, hogy elárulja, hová lett
rejtve Adolf Hitler lefagyasztott állapotban levö spermája,
melyet még a nácik rejtettek el a háború vége felé, abban
bízva, hogy valamikor még képesek lesznek létrehozni szeretett
Führerüknek egy utódát. A KGB, miután megtalálta a spermát
(az egykori NDK területén, elrejtve valakinél), és rájött,
hogy életképes spermiumokról van szó, elindította egyik talán
legbizarrabb titkos projektjét: létrehozni Adolf Hitler egy
utódát. Az ügyröl tákékoztatták a nyugati illuminatikat
is (mint tudjuk, hidegháború ide-oda, legfelsöbb szinten a
szovjet vezetés és a Rothschildek/Rockefellerek közt bizonyos
mértékig együttmüködés volt..) , és
megegyezezés született, hogy Gretl Braun, Eva Braun fiatalabb,
életben maradt leánytestvére lesz megtermékenyítve
mesterségesen Hitler spermájával.
Mivel
a szovjetek nem voltak hajlandóak kiengedni Kelet-Németországból
(az egykori NDK-ból) Clauberg doktort, míg nem születik meg a
bébi, így Gretl Braun ment titokban az NDK-ba. Megegyezés
született, hogy a Hitler bébi a lehetö legnormálisabb családi
környezetben fog felnöni a nyugatnémet luteránus egyház
gondozásában az NDK-ban. A hivatalos Merkel életrajz is említi,
hogy az "édesapja" 1954-ben költözött Nyugatról a
kommunista NDK-ba.
...
Az
egyezség szerint aztán Angelát ez a pap házaspár nevelte fel,
és szintén a nagyhatalmi egyezség szerint ki-be járhattak vele
a "szülei" a vasfüggönyön (ez utóbbi el van ismerve
a hivatalos Merkel életrajzban is). Angela sohasem volt
politikailag aktív az egykori NDK-ban, se kommunista, se
kommunista-ellenes mozgalomban. S lám, ennek ellenére a német
újraegyesítés után, 1990-ben, rögvest Helmut Kohl kormányában
találta magát mint miniszter, minden tapasztalat nélkül,
gyakorlatilag ismeretlenül és mindössze 34 évesen.
Amikor
2011 februárjában az alábbi sorokat írtam a kukac.sk-ra, még
lényegében igaznak voltak tekinthetöek:
Amikor
1990-ben Németország újraegyesült, azt nemcsak a németek
kedvéért engedték meg az Illuminatik, hanem azért is, mert
tudták, ezzel az országgal még komoly terveik lesznek. A
következö lépés az illuminatik stratégiájában olyan lesz,
amit csak kevesen várnak: a következö világbirodalom az USA
´leáldozása´ után úgy néz ki, hogy Németország lesz.
Amennyiben nem lesznek képesek totálisan leuralni a világot, és
beléptetni azt az "új világrendbe", az illuminatik
célja (legalább) egy Európai Egyesült Államok kiépítése
lesz, melyben a föszerep Németországé lesz.
S
ha szemügyre vesszük a helyzetet, látjuk, hogy pontosan
errefele tartanak a történések. Az Egyesült Államok a totális
csöd szélén áll, nagyjából ott, ahol a Szovjetunió volt
1989ben, míg Németország, euro krízis ide vagy oda,
gyakorlatilag virágzik, s nincsen eladósodva. Az euro-krízis,
és a dél-európai államok emiatti versenyképtelensége
gyakorlatilag hasznára van a németeknek. Annak ellenére, hogy a
német lakosság létszáma mindössze töredéke a kínainak, az
ország exportja vetekszik Kínáéval. A
német export továbbra is rekordokat döntöget, és a német az
egyedüli olyan gazdaság, mely méltó ellenpólusa (lesz)
Kínának. Kína
nem lesz szuperhatalom, soha!
Az
illuminati-vatikáni-német tengely célja átvenni az Európai
Egyesült Államok irányítását, és eliminálni az angolszász
befolyást. Az USAnak harmadik világbeni szerep van szánva, az
sem kizárt, hogy fel lesz darabolva. Ebben a "bizniszben"
nyakig benne van (volt?) a jelenlegi német nemzetiségü
"szentatya" is, akit fura (vagy nem annyira?) módon
április 20-án, vagyis Adolf Hitler születésének napján
szentelték pápává. Az "euró mentésére" hivatkozva
egyre viharosabb sebességgel igyekeznek az illuminatik föderális
állammá kovácsolni legalább az Európai Uniót."
Hogy
az Európai Egyesült Államokról, vagyis a készülö Negyedik
Birodalomról, íródott sorok mennyire igaznak bizonyultak, azt
mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt hetek történései,
amikoris már
teljesen nyíltan elkezdtek az Európai Unió vezetöi is beszélni
az Európai Egyesült Államokról a fösodratú médiumokban.
Egyes
angol médiumok, mint a Daily Mail - aggódva az egyre
nagyobb német befolyás miatt - pedig váratlanul messzire is
elmentek:
Rise
of the Fourth Reich, how Germany is using the financial crisis to
conquer Europe
(A
Negyedik Birodalom felemelkedése, avagy Németország Európa
leigázására használja a pénzügyi válságot)
Valójában
persze nem(csak) Németország, hanem föként a Rothschild
dinasztia.
A
Negyedik Birodalom építése mára nem halad a tervezett
ütemben, az
egyik fö probléma ugyanis maga a Hitler-lány!
Tudni
kell, hogy Angela Merkel egyik fö protézséje az illuminatik
köreiben mindig is a Bush-család volt.Már
az édesapjának, Adolf Hitlernek is a legföbb pénzügyi
támogatója George Bush nagyapja, Prescott Bush volt (a
Rothschild/Windsor vonal nagybankjai mellett). Nem
is csoda, hogy Merkel hatalomra jutása után ilyen és ehhez
hasonló cikkek jelentek meg sajtóban:
German
leader emerges as key Bush ally in EU
(Merkel
Bush leghüebb támogatójának bizonyult)
Merkel
- akkor még csak mint ellenzéki vezér - támogatta Bushék
2003-as iraki invázióját is, ami nagyon nem volt jellemzö a
többi nyugat-európai vezetöre abban az idöben.
Késöbb
viszont jöttek a 2008-as események, amikoris az illuminatik
„békésebb szárnya“ megakadályozta Bushékat abban, hogy
atomkonfliktust robbantsanak ki. (lásd a Drogok,
sátánizmus, atomkonfliktus, Bush család c.
írást).
Az
illuminatiknak tudnillik két fö szárnya van manapság: a
háborúpárti és a békésebbnek vélt, az új világrendbe
„pusztán“ pénzügyi összeomlás által belejutni óhajtó
szárny (például Barack Obama is ide sorolható). Merkel viszont
mindig is a Bush vonal embere volt. Egyfajta „harmadik
pólusként“ bejön a képbe még a Vatikán is, mely egészen
2008 nyaráig szintén benne volt Bushék minden
mocsokságában. Ezért
hallgat mellesleg a Vatikán máig olyan makacsul szeptember 11
felöl, mert Bushékkal együtt nyakig benne volt. Igen, a
jezsuiták, a „roszikruszik“ (a rózsakeresztes banda)
valamint maga a „szentatya“ is nyakig benne volt szept 11-ben.
Az
elöbb említett „békés illuminati vonal“ kiéheztetés árán
akarja az emberiség egy részét elpusztítani, míg a Bush-vonal
atomfegyverekkel próbálta... az egyik tényleg jobb mint a
másik.
2008-ban
a Vatikán szembekerült mind a két másik illuminati vonallal, a
2008-as atomháborús tervekben már nem volt benne. Ennek külön
története van, még majd említem.
A
2008/09-as események kapcsán jön be a képbe még egy érdekes
alak, Benjamin
Fulford is,
akinek a blogjából korábban már többször is idéztem.
Fulford egyáltalán nem „ellenálló“, mint aminek feltünteti
magát, hanem a Rothschild család „békésebbnek“ számító
szárnyának a megmondóembere. A blogbejegyzései info/dezinfo
keverékek, ennek ellenére mégis ajánlom az olvasásukat, mert
annak tudatában, hogy ki Fulford valójában, bizonyos mértékig
könnyen „dekódolhatók“, kiszürhetök belölük a dezinfok,
és az ember a végén értékes bennfentes infokhoz juthat a
hatalom legcsúcsáról, melyek a 100 százalékban kontrolált
globális médiumokban garantáltan nem jelenhetnének meg.
Az
„Arab Tavasz“ mögött is a „békésebb“ európai
illuminati szárny áll, melyhez Obama is sorolható. A líbiai
invázió nem volt tervezett, eredetileg azt hitték, hogy Kadhafi
ellen sikerül majd fellázítani a líbiai lakosságot. Amikor
viszont nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem fog menni, és hogy
Líbiát bombázni kell, az európai vonalhoz nem túl hüséges
Merkel bejelentette, hogy Németország ebben nem vesz részt.
„Érdekes“ dolgok történnek ezután.
Fulford
március 21-i bejegyzésében például szintén leleplezi, hogy
kicsoda Merkel valójában:
Fulford,
2011. március 21:
"Chinese
and Russian intelligence now report that Germany’s Angela
Merkel is the daughter of Adolf Hitler thanks
to the use of frozen sperm and the expertise of a Nazi doctor
captured by the Soviets. That means she is almost certainly one of
the ringleaders of the Nazi faction still hoping for a fascist
world totalitarian government."
Ez mindössze
egy nappal azután történt,
hogy Merkel helikoptere kishíján lezuhan a CIA
merényletkísérlete miatt...
2011.
március 20:
Ezer
méteres zuhanás: Merkel szerencsés balesete
Késöbb
pedig ez a „békésebb“ illuminati szárny biológiai
vegyifegyvertámadást hajt végre Németország ellen... (lásd: A
német e.coli "járvány" bio-terror támadás volt c.
írást)
Ezeknek
a mai napig dúló ellentéteknek köszönhetjük, hogy a
Rothschild féle „európai integráció“ Merkel nem mindig
engedelmeskedö magatartása, és a német politikusok kifejezett
ellenállása miatt zötykölödve halad.
Az
e.coli támadás nemcsak a líbiai invázióban elutasított
részvétel miatt volt bosszú, hanem azért is, mert a németek
nem voltak hajlandóak „menteni“ Görögországot a Rothschild
elvárások szerint. Amennyiben Görögország idö elött csödbe
megy, úgy könnyen bukhat akár az áhított Negyedik Birodalom
is.
A
terv ugyanis az, hogy a válságra hivatkozva belekényszerítsék
az európai államokat a szuverenitásuk feladásába, mondván a
válságot csakis teljesen egybeolvasztott pénz- és
gazdaságpolitikával lehet leküzdeni (ami hazugság). Amennyiben
viszont a szuverenitások feladása ELÖTT beindulnak az európai
csödsorozatok, úgy az Európai Egyesült Államok (a Negyedik
Birodalom) terve is füstbe mehet. Ne tévesszem meg senkit: az
EURO mindenképpen bukni fog, viszont nem mindegy, hogy még az
elött, mielött az európai országok feladják a
függetlenségüket, vagy pedig azután.
Az EURO-t felváltani hivatott globális pénzt ugyanis csakis egy
olyan Európában lehet majd könnyen bevezetni, ahol az európai
országok már le vannak fokozva egyszerü régiókká.
Máskülönben ezek az országok újból a saját nemzeti
pénznemeiket vezethetik be! Ez az amitöl a Rothschild család
irtózatosan retteg.
Mivel
egyre jobban úgy tünik, a görög csöd elkerülhetetlen, a
Rothschild család által uralt központi bankok a napokban
bejelentették, hogy az ÖSSZES emiatt bajba került bankot a
világban megpróbálják majd megmenteni! Az
EUROT és az európai bankrendszert ugyanis bármi áron életben
akarják tartani addig, míg az európai államok nem adják fel a
szuverenitásukat.
Minden
tehát a németektöl és a Hitler-leánytól függ majd a
jövöben. Reményt ad, hogy újabban már a Vatikán és a hozzá
mindig is erösen kötödö Berlusconi se teljesen partnerük
ebben. Ami Olaszországban fog történni az EURO kapcsán,
kulcsfontosságú lesz. A Hitler-leány jelenleg sajnos mintha
ingadozna, a napokban például Sárközyvel közösen
bejelentette, hogy Görögországot mégse hagyják csödbe menni.
S hogy még bonyolultabb legyen a kép, a korábban „békepárti“
illuminati szárny egyes elemensei kezdenek háborúpártivá
válni ...
De
nem akarok ezekbe a heti rendszerességgel változó
„szappanopera“ részletekbe belemenni, a helyzet képlékeny,
tessék követni a Médiafigyelöt.
Hogy
szétesik avagy teljesen összeolvad az EU a legvégén, továbbra
is marad mint „millió dolláros kérdés“.
Egy
késöbbi cikkben – „A
2009-es harc a pénzügyi rendszerért“ lesz
a címe - , kitérek még pár nagyon érdekes dologra, melyekröl
a mediális elhallgatás miatt máig vészesen keveset tudni, s én
se tudok majd a teljes „nagy képpel“ szolgálni. Viszont itt
az ideje ezeket elkezdeni.
A
Vatikánról lesz szó, mely minden jel szerint kishíján fatális
hibát követett el azzal, hogy támogatta a sátánista
illuminati Bush vonalat az új világrend kialakításában. 2008
augusztusában ugyanis egy felettébb érdekes per kezdödött a
pápa ellen: a Templomos Lovagok kései „jogutódai“
beperelték a katolikus egyházat az öket még az 1300-as években
ért sérelmekért, s követelték emiatt maguknak a Vatikán
vagyonának jelentös részét! Hasonló
ez ahhoz, mintha Magyarország jelenleg beperelné Mongóliát az
1200-as évekbeni tatárjárás miatt.
De
nem, nem viccelek, a dolog a szabadkömüvesség „elödének“
számító Templomos Lovagok részéröl komoly volt, még a Daily
Telegraph is írt róla:
Talán
ezért van az, hogy a Vatikán már mintha nem lenne túl lelkes
az „európai integrációért“, mivel 2009-ben szembe találta
magát a „békésebb“ európai illuminatusi vonallal is, mely
az eseményeket jelenleg is uralja. Na de ezekröl a dolgokról,
melyekben Fulford szintén benne volt/van, majd még késöbb.
|
Angela Merkel szabálytalan életrajza
Az
első nő, akiből kormányfő lett Németországban. S milyen
sikeres: az előjelek szerint az első négy után további évekre
irányíthatja majd a magyar szempontból legfontosabb európai
ország ügyeit. „Nagyon értelmes, hihetetlenül energikus és
nagyon becsvágyó”, mondta róla első férje, Ulrich Merkel,
akinek nevét máig viseli.
Angela
Dorothea Kasner 1954 július 17-én született Hamburgban. Tehát
„nyugat-német”, bár egyhónapos korától a Fal ledőltéig
„Keleten” él. Az apa evangélikus lelkész, akit NDK-béli
gyülekezetbe küldenek szolgálni.Beilleszkedik,
nem is rosszul, a rendszer a hozzá lojálisak közé sorolja –bár
a Hamburgból hozott latin-angol tanár feleség nem taníthat.
Az
elsőszülött lány (utóbb két testvére születik) tiszta kitűnő
az általános –és a középiskolában. Egyébként úttörő, majd
az FDJ (a helyi KISZ) tevékeny tagja, még ifjú kutatóként is a
helyi szervezet agit.-prop. titkára.
De nem marad el a konfirmáció, sem az egyházi esküvő, amikor – még a lipcsei egyetem fizikus hallgatójaként - három éves kapcsolat és hosszabb együtt-élés után hozzámegy ugyancsak fizikus diáktársához. Tíz négyzetméteres szobában laknak, diáktársaikkal lakó-közösségben. A jelek szerint elégedetten. Angela az egyetemen is kitűnő, így utána (1978) az Akadémia Fizikai Kémiai Kutató Intézetébe vezet az ifjú tudós útja.
Három évvel később egyszerre csak összecsomagol és elköltözik Merkeltől. Az elhagyott férfit váratlanul éri a fordulat: úgy érezte, a hozzá hasonlóan természet -, szinház- és zenekedvelő, „barátságos, nyílt, természetes” asszonnyal hét éven át jól megértették egymást. Úgy látszik, mégsem. Azóta sem találkoztak, a fizikus régen újra nős és Drezdában él.
Angela 1986-ban doktorál és négy évvel később, 1990-ben, a nagy fordulat évében kezd politizálni. A Demokratischer Aufbruch -nak (tán demokratikus kezdetnek, áttörésnek lehetne fordítani az új pártot) lesz februárban szóvivője, az NDK első – és egyetlen – szabad választása után pedig Lothar de Maiziére kormányának helyettes szóvivője.
Zöldek helyett a kereszténydemokraták között
Bár a papa egyáltalán nem rokonszenvezett a kereszténydemokratákkal, a mama pedig a szocdemek felé orientálódott és Angelát barátai a zöldek közé várták, ő meglepetésre a CDU-hoz csatlakozik. Amely már októberben egyesül nagy nyugati testvérpártjával – s a fizikusból született ifjú politikusnő pályája innen kezdve ível felfelé, mégpedig meredeken.
Decemberben, az első össz-német választáson egyéni választókerületben szerez mandátumot. Helmut Kohl, aki már korábban felfigyelt az új arcra „keletről” nem igazán fontos, de látványos tárcát ad neki kormányában: a 34 éves Angela a nő- és az ifjúsági ügyek minisztere lesz. Majd még 1991 végén a CDU elnökhelyettese.
De nem marad el a konfirmáció, sem az egyházi esküvő, amikor – még a lipcsei egyetem fizikus hallgatójaként - három éves kapcsolat és hosszabb együtt-élés után hozzámegy ugyancsak fizikus diáktársához. Tíz négyzetméteres szobában laknak, diáktársaikkal lakó-közösségben. A jelek szerint elégedetten. Angela az egyetemen is kitűnő, így utána (1978) az Akadémia Fizikai Kémiai Kutató Intézetébe vezet az ifjú tudós útja.
Három évvel később egyszerre csak összecsomagol és elköltözik Merkeltől. Az elhagyott férfit váratlanul éri a fordulat: úgy érezte, a hozzá hasonlóan természet -, szinház- és zenekedvelő, „barátságos, nyílt, természetes” asszonnyal hét éven át jól megértették egymást. Úgy látszik, mégsem. Azóta sem találkoztak, a fizikus régen újra nős és Drezdában él.
Angela 1986-ban doktorál és négy évvel később, 1990-ben, a nagy fordulat évében kezd politizálni. A Demokratischer Aufbruch -nak (tán demokratikus kezdetnek, áttörésnek lehetne fordítani az új pártot) lesz februárban szóvivője, az NDK első – és egyetlen – szabad választása után pedig Lothar de Maiziére kormányának helyettes szóvivője.
Zöldek helyett a kereszténydemokraták között
Bár a papa egyáltalán nem rokonszenvezett a kereszténydemokratákkal, a mama pedig a szocdemek felé orientálódott és Angelát barátai a zöldek közé várták, ő meglepetésre a CDU-hoz csatlakozik. Amely már októberben egyesül nagy nyugati testvérpártjával – s a fizikusból született ifjú politikusnő pályája innen kezdve ível felfelé, mégpedig meredeken.
Decemberben, az első össz-német választáson egyéni választókerületben szerez mandátumot. Helmut Kohl, aki már korábban felfigyelt az új arcra „keletről” nem igazán fontos, de látványos tárcát ad neki kormányában: a 34 éves Angela a nő- és az ifjúsági ügyek minisztere lesz. Majd még 1991 végén a CDU elnökhelyettese.
Az
1990-es és 1994-es választási sikert a CDU/CSU (immár koalícióban
az FDP-vel) 1998-ban nem tudja megismételni. Merkel ezúttal is
brandenburgi választókerületéből kerül be a Bundestagba. Fontos
év ez számára: novemberben a CDU főtitkárává választják –
decemberben pedig hozzámegy az ugyancsak „keleti” Joachim
Sauerhez.
Kollégáját az akadémiai kutató-intézetben még akkor ismerte meg, amikor külön vált Merkeltől, de házasságot (időközben a kétgyerekes Sauer is elvált) csak hosszú évek után kötöttek. A tíz évvel idősebb férj ma a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető tanára, fiatalos, kitűnő megjelenésű – és minden jel szerint igen kényelmetlenül érzi magát a politikusnő házastársának szerepében. Legfeljebb a salzburgi és a bayreuthi fesztiválon jelennek meg látványosan együtt, Sauer igen ritkán kíséri el feleségét külföldi utakra, fontos hazai nemzetközi összejövetelekre.
Kohl védence támogatója helyére lép
Egy évvel a főtitkári poszt elnyerése után felgyorsulnak az események. Kiderül, hogy az oly tekintélyes Helmut Kohl, „a német egység atyja” márka-milliókat vett át titokban a CDU számára a párt támogatóitól – s e törvénysértés ellenére sem hajlandó megnevezni az adakozókat. 1999 decemberében egykori pártfogoltja, Angela Merkel az, aki – ezúttal is kitűnő politikai érzékkel – nyílt levélben szólítja fel pártját: határolódjék el kínos ügybe keveredett tiszteletbeli elnökétől. Kohl sértetten és végérvényesen lelép – és 2000 áprilisában Merkel lesz a CDU elnöke.
Ám miniszterelnök – még – nem lehet. A hiú és becsvágyó vetélytárs, Edmund Stoiber, a bajor testvérpárt, az oly sikeres CSU elnöke kikényszeríti, hogy a pártszövetség őt jelölje kormányfőnek a szeptemberi választásra. Alul is maradnak. Szerény többséggel ugyan, de a Gerhard Schröder vezette SPD és a Zöldek koalíciója alakíthat kormányt. Stoiber aztán meghálálja Merkel visszalépését: a politikusnő a CDU/CSU frakcióvezetője lesz a Bundestagban.
A konzervatív ellenzék vezetője markánsan politizál. Sok párt-társával ellentétben az Irak-elleni háború ügyében Washington mellé áll. S ami még fontosabb: partnere a szociáldemokratáknak a fájdalmas, de elkerülhetetlen szociális reformok kidolgozásában.
Ezek azonban megingatják a Schröder-kormány helyzetét s 2005 tavaszán a kancellár előrehozott választásokba menekül. A CDU/CSU kancellár-jelöltje immár Angela Merkel. Az eredmény szoros: 226 mandátum a konzervatívoké, 222 a szociáldemokratáké. S a győztes párt vezetője, látva egy ingatag koalíció veszélyeit a szabad-demokratákkal – de még inkább a kényszerű reformok miatt növekvő szociális feszültségeket – évtizedek óta nem gyakorolt megoldást választ: a két nagy párt koalícióra lép.
Milyen ember Angela Merkel?
A döntés bölcsességét a gazdasági válság hozta kényszerek csak aláhúzzák. Aminthogy azt is, hogy a megváltozott világgazdasági feltételek közepette bal és jobb reálpolitikai együttműködése sem mindig és mindenre megoldás. Angela Merkel célja ezen a választáson a meggyőző többség: erős CDU/CSU és egy megerősödött FPD koalíciója.
A felmérések ezt a megoldást valószínűsítik. Biztosak csak a szeptember 27-i választások után lehetünk. Nagy meglepetés lenne, ha nem újra ez a meglepő utat bejárt „kelet-német” politikai őstehetség lenne újra a német kormányfő. Aki jelentős diplomáciai készségről is tett tanúságot. Jóllehet támogatta az idősebb Bush elnököt és tartózkodóan fogadta Obamát, az utóbbi sietett dicsérni berlini partnere intelligenciáját és megbízhatóságát. Kezdeti súrlódások után simán működik együtt Sárközy francia elnökkel s az oroszul is jól beszélő kancellár szívesen látott vendége Putyin orosz elnöknek. A protestáns kormányfő merte bírálni a (német) pápát – majd telefonon kért tőle elnézést, amikor kritikája miatt sok CSU-szavazó tiltakozott.
A luteránus lelkész lánya hívő ember, de hogy mit jelent számára a vallás, erről semmit nem tudunk. Aminthogy állandó nyilvános szereplése ellenére általában kevés fogalmunk van arról, milyen ember valójában Angela Merkel.
Kollégáját az akadémiai kutató-intézetben még akkor ismerte meg, amikor külön vált Merkeltől, de házasságot (időközben a kétgyerekes Sauer is elvált) csak hosszú évek után kötöttek. A tíz évvel idősebb férj ma a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető tanára, fiatalos, kitűnő megjelenésű – és minden jel szerint igen kényelmetlenül érzi magát a politikusnő házastársának szerepében. Legfeljebb a salzburgi és a bayreuthi fesztiválon jelennek meg látványosan együtt, Sauer igen ritkán kíséri el feleségét külföldi utakra, fontos hazai nemzetközi összejövetelekre.
Kohl védence támogatója helyére lép
Egy évvel a főtitkári poszt elnyerése után felgyorsulnak az események. Kiderül, hogy az oly tekintélyes Helmut Kohl, „a német egység atyja” márka-milliókat vett át titokban a CDU számára a párt támogatóitól – s e törvénysértés ellenére sem hajlandó megnevezni az adakozókat. 1999 decemberében egykori pártfogoltja, Angela Merkel az, aki – ezúttal is kitűnő politikai érzékkel – nyílt levélben szólítja fel pártját: határolódjék el kínos ügybe keveredett tiszteletbeli elnökétől. Kohl sértetten és végérvényesen lelép – és 2000 áprilisában Merkel lesz a CDU elnöke.
Ám miniszterelnök – még – nem lehet. A hiú és becsvágyó vetélytárs, Edmund Stoiber, a bajor testvérpárt, az oly sikeres CSU elnöke kikényszeríti, hogy a pártszövetség őt jelölje kormányfőnek a szeptemberi választásra. Alul is maradnak. Szerény többséggel ugyan, de a Gerhard Schröder vezette SPD és a Zöldek koalíciója alakíthat kormányt. Stoiber aztán meghálálja Merkel visszalépését: a politikusnő a CDU/CSU frakcióvezetője lesz a Bundestagban.
A konzervatív ellenzék vezetője markánsan politizál. Sok párt-társával ellentétben az Irak-elleni háború ügyében Washington mellé áll. S ami még fontosabb: partnere a szociáldemokratáknak a fájdalmas, de elkerülhetetlen szociális reformok kidolgozásában.
Ezek azonban megingatják a Schröder-kormány helyzetét s 2005 tavaszán a kancellár előrehozott választásokba menekül. A CDU/CSU kancellár-jelöltje immár Angela Merkel. Az eredmény szoros: 226 mandátum a konzervatívoké, 222 a szociáldemokratáké. S a győztes párt vezetője, látva egy ingatag koalíció veszélyeit a szabad-demokratákkal – de még inkább a kényszerű reformok miatt növekvő szociális feszültségeket – évtizedek óta nem gyakorolt megoldást választ: a két nagy párt koalícióra lép.
Milyen ember Angela Merkel?
A döntés bölcsességét a gazdasági válság hozta kényszerek csak aláhúzzák. Aminthogy azt is, hogy a megváltozott világgazdasági feltételek közepette bal és jobb reálpolitikai együttműködése sem mindig és mindenre megoldás. Angela Merkel célja ezen a választáson a meggyőző többség: erős CDU/CSU és egy megerősödött FPD koalíciója.
A felmérések ezt a megoldást valószínűsítik. Biztosak csak a szeptember 27-i választások után lehetünk. Nagy meglepetés lenne, ha nem újra ez a meglepő utat bejárt „kelet-német” politikai őstehetség lenne újra a német kormányfő. Aki jelentős diplomáciai készségről is tett tanúságot. Jóllehet támogatta az idősebb Bush elnököt és tartózkodóan fogadta Obamát, az utóbbi sietett dicsérni berlini partnere intelligenciáját és megbízhatóságát. Kezdeti súrlódások után simán működik együtt Sárközy francia elnökkel s az oroszul is jól beszélő kancellár szívesen látott vendége Putyin orosz elnöknek. A protestáns kormányfő merte bírálni a (német) pápát – majd telefonon kért tőle elnézést, amikor kritikája miatt sok CSU-szavazó tiltakozott.
A luteránus lelkész lánya hívő ember, de hogy mit jelent számára a vallás, erről semmit nem tudunk. Aminthogy állandó nyilvános szereplése ellenére általában kevés fogalmunk van arról, milyen ember valójában Angela Merkel.
- és miért tartja így a kezét, kedves angela?
- merkell
Angela Merkel szabálytalan életrajza
A
Telegraph cikke néhány nagyon fontos megállapítást
tartalmaz. Először is rámutat az EU egyik legfontosabb
célkitűzésére. Angela Merkel, egy vélt őszinteségi
rohamban kimondta, ami az EU politikáját figyelemmel
kísérők számára eddig is egyértelmű volt: az
EU-t azért hozták létre, hogy majdan egy birodalommá alakuljon.
Az EU „jóindulatú válsága” irányíthatatlanná vált. Európa azt remélte, hogy a vészhelyzetek megerősítik az egységet, de ez a mostani inkább darabokra szakítja. Jean Monnet, az egységes „Európa” fokozatos felépítése mögött álló szervezőzseni, már 1957-ben megmondta, hogy a „végcélként szolgáló politikai egységet” csakis monetáris és gazdasági egységen keresztül lehet kialakítani. „Nincsenek előre felvázolt elképzelések,” írta, „csupán lehetőségek, amiket meg kell várnunk.”
Akkoriban
az EU kísérletet, különösen az eurót, „a cinizmus
gyakorlatának” neveztük. Az
volt az elképzelés, hogy bevezetünk egy valutauniót, ami,
magyaráztuk, „összeomlana, és ezáltal elhozná a teljes
politikai egységet. Először
jön a gazdasági baj, majd a politikai megváltás. …
Százmilliók
váltották nemzeti valutájukat a bukásra tervezett euróra. Az
Eurónak az volt a feladata, hogy elbukjon.”
Miért
pont egy szuverén válság lett ez a lehetőség? Mert ezt a
legkönnyebb irányítani. Így működik a világ. A Világbank
milliárdokat ad kölcsön a korrupt kormányoknak,majd jön
az IMF a „megszorításaival”,
magasabb adókkal, a szolgáltatások, támogatások csökkentésével
és a privatizációval.
A
nyugati uralomnak ezt a dupla ágyúlövését megtapasztalta a
fejlődő világ is. Ami szokatlan, hogy most ugyanezt a taktikát
egy első világbeli kontinensre, Európára alkalmazzák.
Ezen
nem kell meglepődni, hiszen a cél az volt, hogy először
kipróbálják és finomra hangolják a receptet a fejlődő
országokon, ahol reményeik szerint senki sem veszi észre, hogy mi
történik, mielőtt bevetnék a nyugat ellen. Nem lehet
elégszer ismételni: a bankárok nem idióták. A banki döntéshozók
nem vártak azonnali megtérülést.
Érdemes
elgondolkozni Merkel megfogalmazásán. Minden jel szerint úgy
gondolja, hogy már nincs rejtegetni valója. Nyíltan
kimondja, hogy mindezt régóta tervezik. A folyamat
megállíthatatlanul halad előre és valószínűleg ez a hirtelen
őszinteség oka.
A
Portugáliának, Spanyolországnak, Görögországnak, stb. adott
milliárdok csupán gyengén álcázott kenőpénzek. Görögországban
például jelenleg
is folyik egy per egy
neves riporter és a görög „hatalom” között. A riporter bűne,
hogy nyilvánosságra hozta azoknak a görög politikusoknak a nevét,
akik svájci bankszámlával rendelkeznek. Ez sem meglepő. Amikor
egy európai politikus kísértést érez, hogy beszóljon az
eurokratáknak, két variáció lehetséges: vagy szürkeöltönyös
látogatói érkeznek egy svájci bankszámla nyitásához szükséges
papírokkal vagy lejárató kampány áldozatává válik. A nevezett
újságíró 2000 görög bankszámla tulajdonos nevét hozta
nyilvánosságra.
Természetesen
David Cameront sem kell félteni. Angela Merkelhez hasonlóan, ő is
pontosan tudja, hogy mi folyik, hiszen mindketten
a banki elitnek dolgoznak, ami a társadalom legfelsőbb rétegeit
immár teljesen behálózva, egy világkormány felállítását
tűzte ki céljául.
És
a mi fülke forradalmáraink nem azért hagyják a népet a bankárok
markában vergődni, hogy a vagyonától megfosztott polgárok a
csőcselék szintjére süllyedjen és kamatrabszolgaként tengesse
le életét, és lehetőleg soha ne ocsúdjon fel a körülötte
zajló társadalmi változásra. Süllyedjen a nemzet is az
adósrabszolga sorsba, hogy egy szűk elitnek mondott rablóbanda
kijátszhassa az országot egy rabló birodalomnak melyben az élők
fölösleges kacatok, kiket igyekszik az ember a szemétdombra vetni.
Az
oktatás, a politika, a katonaság, az agytrösztök, a főáramú
média, a modern civilizáció minden területe az irányításuk
alatt áll és egyetlen célt szolgál. A kivitelezési
mechanizmus maga az irányított történelem, a finanszírozást a
központi banki monopólium szolgáltatja, a stratégia pedig a
merkantilizmus.
Szeretnénk,
ha mindenki értené, semmi misztikus nincs jelenlegi paradigmánkban,
hiszen az elit tetteit is lehet elemezni. El
kell fogadni, hogy létezik egy hatalmi elit, ami a világkormány
felé tereli a világot, miközben aprólékos gonddal ügyel az
egyes „katasztrófák” részleteire. Nem
kristálygömbből olvassuk ki a jövőt, csupán eltökélt
szándékunk, hogy önámítás nélkül szemléljük az előttünk
folyó eseményeket és az Internet erre egyelőre kiváló
lehetőséget biztosít.
Forrás:
Idők Jelei
Merkel:
Németország az idők végezetéig bűnhődni fog a holokauszt miatt
Az
alapszabály a következő: ha gój követ el súlyos bűncselekményt
gój ellen, az bizonyos idő elteltével elévül. Ha zsidó követ
el bűnt gój ellen, az nem bűn, hanem "önvédelem". Ha
gój követ el bűnt zsidó ellen, tette sohasem évül el, sőt még
leszármazottainak is bűnhődnie kell. Így néz ki az “új
világrend”, melyben állítólag minden ember egyenlő, és
szigorúan tiltják a faji alapú megkülönböztetést.
|
Az
úgynevezett holokauszt nemzetközi emléknapja előtt egy nappal,
Adolf Hitler hatalomra kerülésének 80. évfordulójára alkalmából
közzétett videoüzenetében Angela Merkel német kancellár
közölte: mindenkinek hozzá kell járulnia az antiszemitizmus
elleni harchoz. A zsidóbérenc Merkel szerint továbbá Németország
"örök időkig" felelősséget fog érezni a
nemzetiszocialisták által elkövetett bűnök – elsősorban
természetesen a holokauszt – miatt.
Benjamin Fulford-Letartóztatások-Március
Több mint
200 bankár lett letartóztatva nemrég,mialatt az új pénzügyi
rendszer indításra készen áll.....Összességében jól állnak a
dolgok!
Fulford
megerősítette,hogy a Háttérhatalom teljes megdöntése
folytatódik a bankárok letartóztatásával és
lemondásával,ugyanakkor az új pénzügyi rendszer startra kész!
Szintén
érdemes megemlíteni a sötétek legutóbbi húzását,amely
kapcsolatba hozható a Március 20-i 7.4-es
erősségű mexikói földrengéssel!
Az új
pénzügyi rendszer bevetésre készen áll és a bőséges
szétosztás hamarosan kezdetét veszi a Dragon Family képviselője
szerint!
Az
összeesküvők végső ledöntése komolyan beindult,több mint 200
magasabb pozíciójú bankár letartóztatásával és több mint 450
lemondással!
Japán
szintén azon van,hogy befejezze a végső papírmunkát,segítvén
egy Gazdasági Tervező Ügynökség felállítását egy
kezdeti alaptőkével,mely nem kevesebb,mint 10! trillió dollár!
A
Háttérhatalom szerkezetének főbb elemei és a csúcsvezetők
pozíciója nagymértékben fel lett térképezve!
Például a
Rotschild-család vezetőit teljes mértékben beazonosították:
- A Svájci ágat Genfben David de Rotschild vezeti
- A Francia ágat Guy de Rotschild igazgatja
- A Német ágat-MMM ez a "legfinomabb,legszaftosabb" részlet-Angela Merkel Rotschild családtag ÉÉÉS HITLER LÁNYA vezeti!!!!!!
- A Brit ág feje pedig Evelyn de Rotschild
Az Egyesült
Államokban a JP Morgan Rotschild-irányítás alatt áll.
A Rockefeller
családi szindikátus birtokolja a Goldman Sachs-ot és a
Citybankot,mint jelentős pénzügyi frontot.
A Bank of
America az Olasz fekete nemesség fő intézménye a Vatikán és a
maffia mögött,melyet Hans Peter Kovenbach,a korábbi fekete pápa
irányít.
A Náci
frakció élén id. George Bush és Ben Bernanke,mint megbízott
Fuhrer tetszelegnek.Az ő tömeggyilkos vegy-és gyógyszeripari
részlegüket a Du Pont vállalat vezeti.
A Bill-és
Melinda Gates Alapítvány most Afrikában fenyegeti fegyverrel a
családokat,hogy vakcinával sterilizáltassák
lányaikat!Észak-Amerikában,Japánban és más országokban
vakcinával történő tömeges sterilizáció történik arra
hivatkozván,hogy csak a méhnyakrák kialakulásától szeretnék
óvni a nőket!
Bill Gates
"barátunk" nem csak "oltani" szeret,hanem
"permetezni" is,de nem a kertben kis házi
szerkentyűkkel,hanem ipari méretekben!Azt pedig úgy hívják,hogy
Chemtrails!Bizony,aktívan rész vesz egészségünk rontásában és
az aszályok-pusztító viharok kialakulásában!
Az USA
kormánya megalkudott ezekkel a szervezetekkel és más háttérhatalmi
családokkal,szervezetekkel!Elektronikusan manipulálta a
választásokat,és egyesített propagandával biztosította a hamis
demokráciát,lenémította és bedrogozta az Amerikaiakat!
A Pentagon
idei költségvetése azt mutatja,hogy bőséges pénzügyi
erőforrások állnak rendelkezésre,hogy katonai egységeket
finanszírozzanak az USA-n belül,melyek fel vannak készülve
háttérhatalmi ügynökök és egyéb konspiratív elemek
begyűjtésére!Persze a FEMA-táborok sem az utca emberétől
lesznek hangosak,sokkal inkább ilyen bunkerekben és kastélyokban
szöszmékelő jómadaraktól lesz vidám,csicsergő a hangulat :-) !
7.4-es
erősségű földrengés volt Oaxaca-ban Mexikóban,pont mikor Obama
lánya ott volt a szünidejében......egyesek szerint a kis gonosz
manók keze által,a HAARP segítségével!
A Kínai
kormány híroldala a Xinhua bejelentette,hogy Észak-Korea nem volt
napirenden az 50 nemzet által rendezett csúcstalálkozón,melyet
Szőulban tartottak.A háttérhatalmi propaganda-média hamis híreket
terjeszt Észak-Korea nukleáris fenyegetéséről,holott ők már
régen megszűntették ilyen típusú fegyvereik fejlesztését!
A titkos
szövetkezés az 50 nemzetet tömörítő csúcstalálkozó alatt
megkísérelt elemelni 200 tonna aranyat Dél-Koreai raktárakból!Ez
a bűntény nem lesz megengedve,így a Háttérhatalomnak üres
kézzel kell elhagynia a a csúcstalálkozó helyszínét!!!
Kínában
zajlanak "rendesen" a dolgok!Annyi történt,hogy a Maoista
háttérhatalmi ügynököt Bo Xilai-t kigolyózták a
rendszerből,miután egyik bérence az USA konzulátusától kapott
utasításokat-egy MI-6 ügynök szerint!
Kína
természetesen azon van,hogy egy problémamentes rezsimváltás
folyjon le még az idén-White Dragon Family források szerint!
Érdekes
sztori ez a "White Hat" csoport,amely a neten kering.Még
érdekesebbek a tagjai,köztük a Bush-ügynök Mike Cotrell és a
hawaii-i jómadár Danny Gammage,akik azzal a nevetséges rágalommal
illetik Fulfordot,hogy ő egy klón!Ja bagoly mondja verébnek,mi?
A City of
London a pénzügyi megtisztulás útján halad és a szóbeszéd
szerint Lord Sassoon (korpás hajú? :-) ) nagyot fog bukni!
A vizsgálatok
valószínűleg ki lesznek terjesztve az Angol Királyi családra is!
Nem lesz több
rácsos süti,mert állítólag Harry herceg készül begyűjteni a
Nagyit! :-)-a ford. megj.
Eközben
Japánban a stus quo marad a Március 31-ig tartó pénzügyi év
végéig,a bürokráciában és a parlamentben lévő,mindent
elborító hatalmas munkamennyiség miatt!Március 31-e után konkrét
tárgyalások lesznek,érintve a pénzügyminisztérium,a Bank of
Japan,a miniszterelnök irodáját,és a Royal Household
Agency-t,megkísérelvén felépíteni egy új Nemzetközi Gazdasági
Tervezőügynökséget.
A Japán
önvédelmi erők és a bürokrácia szintén terveznek egy alapos
tisztogatást a parlamentben a háttérhatalmi bábuk esetében,mint
ahogy a bankoknál,a multicégeknél és persze a médiában is!
Összességében
jól állnak a dolgok!Habár amíg nem látjuk a fő háttérhatalmi
játékosokat bűneiket töredelmesen bevallani,addig legyünk
óvatosak!
Amíg véget
nem ér ez a pénzügyi háború,tartsátok szárazon a puskaport és
legyetek éberek!
A
megtévesztés moszados stratégiája vagy tanácstalanság?
Benjamin
Netanjahu szeptember 27-én, csütörtökön az ENSZ Közűlése
előtt egy teljesen nevetséges rajzot mutogatott annak
alátámasztására, hogy Irán rövidesen nukleáris fegyverre tesz
szert. Sajnos kevesen emlékeznek ma már arra, hogy az izraeli
miniszterelnök egészen pontosan húsz évvel ezelőtt – még mint
egyszerű parlamenti képviselő - 3-5 év múlva lehetségesnek
tartotta az iráni nukleáris bomba létrehozását. 2002. szeptember
12-én egy amerikai kongresszusi bizottság előtt pedig azt
bizonygatta, hogy Szaddam Huszein iraki diktátor rendelkezik
atomfegyverekkel.
|
Amikor
a bizottság egyik tagja feltette neki a kérdést, miképpen
lehetséges, hogy az iraki nukleáris létesítményeket vizsgáló
250 nemzetközi ellenőr semmiféle nyomát nem találta a fegyverek
előállítására irányuló iraki atomprogram létének, Netanjahu
pofátlanul azzal a hazugsággal állt elő, hogy Szaddam földalatti
alagutakban rejtette el a nukleáris centrifugákat. Azóta kiderült,
hogy Irakban nem voltak tömegpusztító fegyverek. Hogyan
lehetséges, hogy akad a világon bárki is, aki még hisz ennek a
beteg lelkű gyűlölködőnek és mindazoknak az izraeli és
amerikai vezetőknek, akik az iráni atomfegyverek veszélyeiről
vizionálnak? Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül –
tekintsük át az „iráni atomprogrammal” kapcsolatban az iszlám
forradalom óta felmerült - egymásnak is súlyosan ellentmondó -
információkat.
Az
1970-es évek vége: Amerikai titkosszolgálati források szerint
Reza Pahlavi sah nukleáris fegyver előállítására irányuló
program megindítására adott utasítást.
1979:
A sah diktatórikus rendszerének megdöntését követően az USA
leállítja a dúsított uránium szállítását Iránnak. A
forradalmi iszlám kormány elítéli az atomfegyverek használatát
és birtoklását.
1984:
Nyugatnémet titkosszolgálati forrásokból származó információk
szerint Teherán atomfegyverek létrehozására irányuló programja
a „végső fázisába érkezett”.
1984:
Alan Cranston amerikai szenátor közli, hogy Irán hét éven belül
megalkotja első atombombáját.
1992:
Egy republikánusokból álló amerikai kongresszusi
„vizsgálóbizottság” megállapítja: „98%-os biztonsággal
kijelenthető, hogy Irán rendelkezésére állnak azok a feltételek,
melyek két vagy három nukleáris bomba előállításához
szükségesek”.
1992:
Benjamin Netanjahu, az izraeli Knesszet képviselőjeként kijelenti:
Irán 3-5 év múlva nukleáris bombával fog rendelkezni. A
fenyegető veszély elhárítása érdekében „nemzetközi frontot
kell létrehozni az USA vezetésével” – javasolja Netanjahu.
1992:
Simon Peresz izraeli külügyminiszter az egyik francia televíziós
társaságnak adott interjújában annak a véleményének ad hangot,
hogy 1999-re a perzsa állam atomfegyverekre fog szert tenni. "Irán
a legnagyobb fenyegetés és a legsúlyosabb probléma a
Közel-Keleten, mivel nukleáris fegyverek előállítására
törekszik, és szélsőségesen vallásos szellemiségű hadsereget
tart fenn” – jelenti ki Peresz.
1992:
Joseph Alpher, a Moszad egyik korábbi ügynöke egy lapinterjúban
arról beszél, hogy "Iránt az első számú ellenséggé kell
nyilvánítani”, továbbá szerinte az „iráni nukleáris program
félelemmel tölti el Izraelt”.
1992:
Robert Gates, a CIA akkori igazgatója kijelenti, hogy az iráni
nukleáris program 5 év múlva, vagy annál is korábban „súlyos
gondok forrása lehet”.
1995:
A The New York Times meg nem nevezett amerikai és izraeli
tisztségviselőkre hivatkozva közli, hogy Irán „sokkal közelebb
áll az atombomba kifejlesztéséhez, mint korábban gondolták”. A
cikkből az is kiderül, hogy a perzsa atomprogram 1987-ben
kezdődött, az utóbbi időszakban „felgyorsították”, és
pakisztáni és orosz szakemberek is segítik az iráni atomtudósok
munkáját.
1997:
A The Christian Science Monitor jelentése szerint az „amerikai
nyomás eredményeképpen módosítások történtek az iráni
atomprogram ütemezésében”. „Szakértők úgy vélik, nyolc-tíz
éven belül aligha lesz Iránnak nukleáris fegyvere” –
olvasható a lapban.
1998:
Donald Rumsfeld, egy Amerikát fenyegető ballisztikus rakétatámadás
lehetőségeit vizsgáló bizottság elnökeként bejelenti a
Kongresszusnak, hogy Irán 2003 körül már rendelkezhet
interkontinentális rakétával, amely elérheti az Egyesült Államok
területét.
1998:
A The New York Times egy korábbi titkos ügynökre hivatkozva arról
számol be, hogy „Irán nukleáris fegyverek előállítására
törekszik, ugyanis senki sem épít 800 mérföld távolságra
repülni képes rakétát, amely kizárólag hagyományos
robbanófejet hordoz”.
2002:
Robert Walpole, a CIA magas rangú tisztségviselője az amerikai
szenátus egyik bizottsága előtt azt fejtegeti, hogy az iráni
rakétaprogram a vártnál sokkal gyorsabban haladt az elmúlt két
évben, és „az észak-koreaiak szintjét is elérte”.
2004:
Colin Powell amerikai külügyminiszter (akinek az állítólagos
iraki tömegpusztító fegyverek létét igazoló előadása az ENSZ
Közgyűlése előtt szintén felejthetetlen marad, mivel minden
egyes szava hazugság volt) arról beszél, hogy Iránban nukleáris
robbanófejeket helyeznek el rakétákra.
2005:
Az USA-ban nyilvánosságra kerül egy hozzávetőleg ezer oldalas
dokumentum, amely állítólag egy iráni számítógépről
származik, és a nukleáris program bizonyos részleteit ecseteli.
Iráni részről az ellenséges hírszerző ügynökségek
hamisítványának nevezik a „tanulmányt”.
2006:
Amerikai tisztségviselőktől származó információk szerint a
perzsa állam elleni csapás elkerülhetetlen, és állítólag
tervek is léteznek arra vonatkozóan, hogy taktikai nukleáris
fegyverekkel rombolják le az iráni földalatti atomlétesítményeket.
2007:
George W. Bush amerikai elnök arról beszél, hogy ha Irán
nukleáris fegyverekre tesz szert, elkerülhetetlen lesz a 3.
világháború. Dick Cheney alelnök korábban „komoly
következményekkel” fenyegette meg Teheránt, amennyiben a perzsa
állam nem hagy fel nukleáris programjával.
2007:
Alig egy hónappal Bush elnök bejelentését követően a 16
amerikai titkosszolgálat közös jelentése megállapítja, hogy
Irán „nagy valószínűséggel” 2003-ban felhagyott az atombomba
előállítására irányuló erőfeszítéseivel. Mahmúd
Ahmadinezsád iráni elnök nemzete győzelmeként értékeli a
jelentést.
2008.
június: John Bolton, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt
jósolja, hogy Izrael 2009. januárja előtt támadást intéz a
perzsa állam ellen, kihasználva az új amerikai elnök beiktatása
előtti hónapok nyújtotta „lehetőséget”.
2009.
május: Az amerikai szenátus külkapcsolatokkal foglalkozó
bizottságának jelentése leszögezi: "Nincsen jele annak, hogy
az iráni vezetők elrendelték volna a bomba megépítését.”
2010.
augusztus: Jeffrey Goldberg a The Atlantic's című folyóirat
szeptemberi számában bemutatja, miként képzeli el az Irán elleni
izraeli támadás lefolyását. "Egy nukleáris Irán Hitler óta
a legnagyobb fenyegetést jelenti a zsidó nép túlélése
szempontjából” – szögezi le a szerző. Goldberg legalább 40
izraeli, amerikai és arab politikussal, valamint katonai vezetővel
folytatott beszélgetése nyomán arra a következtetésre jutott,
hogy legkésőbb 2011 júliusában bekövetkezik az izraeli csapás
az iráni atomlétesítmények ellen. Goldberg idézi Benjamin
Netanjahut is, aki úgy véli, „senki nem akarhatja, hogy egy
messianisztikus, apokaliptikus szekta atombombával rendelkezzen”.
2010:
Amerikai tisztségviselők „kiszivárogtatásai” alapján
elterjedt híresztelések szerint az Irán ellen életbe léptetett
szankciók miatt a teheráni vezetés kénytelen volt lelassítani a
nukleáris programot.
2011:
Olyan információk kapnak lábra a nemzetközi sajtóban, melyek
arra utalnak, hogy az izraeliek és amerikaiak számítógépes
támadásai is komoly nehézségeket okoztak az iráni
atomlétesítmények működésében.
2011.
január: Meir Dagan, a Moszad éléről történt távozását
követően arról beszél, hogy a perzsa állam 2015 előtt nem lesz
képes nukleáris fegyvert előállítani. Később Dagan „ostoba
ötletnek” nevezi az Irán elleni légicsapás tervét.
2011.január:
Az Amerikai Tudósok Szövetsége az iráni atomprogramról írt
jelentésében leszögezi: „nem kérdés”, hogy Teheránnak
megvan a technikai képessége egy atombomba előállításához.
2011.
február: James Clapper, az amerikai titkosszolgálatok működését
felügyelő nemzeti hírszerzési igazgató kongresszusi
meghallgatásán arról beszél, hogy „Irán nyitva tartja a
nukleáris bomba létrehozásának lehetőségét”, ugyanakkor „nem
tudja megmondani, hogy Teherán végül a nukleáris fegyverkezési
program folytatása mellett dönt.”
2011.
november: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalosan első
ízben ad ki olyan jelentést, melyben a perzsa államot atomfegyver
előállítására utaló tevékenységgel vádolja meg. Irán
cáfolja a dokumentum megállapításait, hangsúlyozva, hogy a
nemzetközi szervezet Izrael és az USA befolyása alá került.
|
2012.
szeptember: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök - akinek
országa évtizedek óta rendelkezik atombombákkal - az ENSZ
Közgyűlésén ismét az iráni atomfegyverkezési program
veszélyeiről értekezik, és „vörös vonal” meghúzását
követeli, melyet az irániak nem léphetnének át.
Az
egyik kérdés az, hogy vajon a titkosszolgálatok végeznek ennyire
csapnivaló munkát, vagy pedig – a „küzdj a megtévesztés
eszközével” moszados jelszó jegyében - szándékosan keltik a
teljes zűrzavart az állítólagos iráni atomprogram ügyében? Ha
pedig ténylegesen zavarkeltésről van szó, akkor vajon mi
magyarázza, hogy immár húsz esztendeje ajvékolnak és
fenyegetőznek a cionisták a feltételezett iráni atomfegyverkezés
miatt? A harmadik kérdés pedig, hogy a cionisták össze vannak-e
zavarodva és nem tudják, mit tegyenek, vagy pedig tudatosan tartják
hosszú évek óta napirenden a „rövidesen meginduló támadás”
lehetőségét?
(Perge
Ottó - csmonitor nyomán)
A Kaufman - terv
Theodore
Nathan Kaufman amerikai üzletember a szerzője annak a
könyvecskének, amely a Germany
MustPerish! (Németországnak
pusztulnia kell!) címmel
1940 végén vagy 1941 elején jelent meg Newarkban. Kaufman New York
Manhattan nevű városrészében született, zsidó üzletember volt
és ő töltötte be az American Federation for Peace (Amerikai
Békeszövetség) nevű szervezet elnöki tisztét. A 96 oldalnyi
könyvecske 25 centbe került és New Jerseyben működő Argyle
Press jelentette meg. Hamarosan megjelent a könyv második kiadása
is és a posta útján széles körben terjesztették. A megjelenési
időpontból tudjuk, hogy ekkor az Egyesült Államok még
hivatalosan semleges magatartást tanúsított, tehát nem vett részt
a világháborúban. Erre csak az 1941. december 7-i Pearl Harbour
elleni japán támadás után került sor. Németország és Japán
megállapodása szerint, ha bármelyik felet támadás éri, akkor a
másik szerződő fél is harcban álló félnek tekinti
magát.Kaufman
azt javasolja, hogy Németország teljes lakosságát
szisztematikusan sterilizálni kell. Ennek
a javaslatnak az
amerikai sajtó széleskörű nyilvánosságot adott. A
Time magazin 1941. március 24-i számában Kaufman tervét
szenzációs elképzelésnek nevezte. A Washington Post azt írta
róla, hogy egy provokatív elmélet, amit rendkívül érdekesen
tálaltak. A New York Times fennkölt humanizmussal írta róla: „Az
állandó béke terve a civilizált népek körében.” A
Phildelphia Record című lap úgy kommentálta, hogy őszintén
mutatja be a náci lélek sötét mélységeit.
Németország propaganda-minisztere, Joseph Göbbels, örömmel vette kezébe a könyvet. Elmondta magánbeszélgetés során, hogy „Ez a zsidó (Kaufman) rossz szolgálatot tett az ellenségnek. Ha az én kérésemre állította volna össze ezt a brosúrát, akkor sem végezhetett volna jobb munkát."
Németország propaganda-minisztere, Joseph Göbbels, örömmel vette kezébe a könyvet. Elmondta magánbeszélgetés során, hogy „Ez a zsidó (Kaufman) rossz szolgálatot tett az ellenségnek. Ha az én kérésemre állította volna össze ezt a brosúrát, akkor sem végezhetett volna jobb munkát."
Göbbels
utasítására a német sajtó erősen feljátszotta Kaufman
javaslatát a német nép sterilizációval történő
elpusztítására. A
Berlinben megjelenő Der Angriff nevű napilap címlapján
foglalkozott a könyvvel1941.
július 23-án. Azt a címet viselte, hogy Ördögi terv a német nép
megsemmisítésére. Egy másik címfelirat pedig úgy szólt,
hogy az
Ótestamentumi gyűlölet. A
Das Reich című hetilap 1941. augusztus 3-i száma hosszabb
részleteket közölt a brosúrából.
Szemléltessük néhány idézettel, hogy is látja Németország, a német nép történelmi szerepét a Kaufman-terv szerzője. „A jelenlegi háború nem Adolf Hitler elleni háború. Nem is a nácik elleni háború. Ez népek háborúja népek ellen; civilizált népek, melyek látják a fényt, háborúja civilizálatlan barbárok ellen (németek), akik a sötétséget tartják becsben. Ez a német nemzet és az emberiség közötti küzdelem. Hitlert nem lehet jobban felelőssé tenni ezért a német háborúért, mint a császárt az utolsó háborúért, sem Bismarckot a császár előtt. Nem ezek az emberek kezdeményezték, vagy indították meg Németország háborúit a világ ellen. Ők egyszerűen visszatükrözték a német nemzetbe beléoltott vágyat a hódítás és a tömeggyilkosság iránt. Ezt a háborút a német nép indította. Ők a felelősek érte. Ezért őnekik kell megfizetniük a háborúért. Máskülönben mindig lesz német háború a világ ellen. És amíg ez a kard függ a világ civilizált nemzeteinek a feje felett, nem számít, hogy milyen reményeket táplálnak, mennyire kitartóak az erőfeszítéseik, soha nem sikerül nekik megteremteni annak a tartós békének az erős és szilárd alapjait, amelyet először létre kell hozniuk, ha valaha is el akarják kezdeni egy jobb világ építését.
Nemcsak azt kell elérni, hogy ne legyenek többé német háborúk; nem szabad a legcsekélyebb lehetőségnek sem megmaradnia ahhoz, hogy egy újabb előfordulhasson. A jelenlegi küzdelem célja a német agresszió végleges leállítása kell, hogy legyen, ne pedig csak átmeneti engedményre kerüljön sor. Ez nem Németország feletti katonai uralmat vagy politikai és területi engedményekkel elért békét, vagy a legyőzött nemzet bűnbánatán alapuló reményt jelenti. Az ilyen megoldások nem nyújtanak elegendő garanciát arra, hogy nem lesz többé német agresszió. Ezúttal Németország totális háborút kényszerített a világra. Ennek eredményeként késznek kell lennie, hogy totális büntetést fizessen érte. Egy és csakis egy ilyen totális büntetés létezik.Németországnak örökre el kell pusztulnia! Nemcsak képzeletben, hanem valóságosan.” (Germany Must Perish 5. oldal)
A könyv 10. oldalán ez olvasható: „Miért szüljünk gyermekeket, miközben Németország háborúkat robbant ki?” A következő oldalon: „Tegyük fel, hogy ismét arra kényszerülünk, hogy öljünk. A háborúkat csak ilyen öléssel lehet megnyerni, nem pedig hősi halállal.” Két oldallal később ezt olvashatjuk: „Amikor eljön a Németországgal való leszámolás napja és ez el fog jönni, egyetlen nyilvánvaló válasz lesz. Egyetlen államférfinak, politikusnak vagy vezetőnek, aki felelős a háború utáni rendezésekért, sincs joga ahhoz, hogy hamis személyi érzésektől vagy különleges álszenteskedésből vagy arra hivatkozva, hogy vezetői megtévesztették, azt állítsa, Németország méltó arra, hogy újjászülethessen. Ismét egy oldallal tovább lapozva, ezt olvashatjuk: „Sőt mi több, nem engedhető meg, hogy figyelmen kívül hagyja az egyszerű emberek önzetlen áldozatát azért, hogy az a fenevad, amely Németország, soha többé ne pusztíthasson végig a Földön. Nincs többé alternatíva: Németországnak el kell pusztulnia.” A könyvecske 33. oldalán Kaufman ezt a megállapítást teszi: „Az ismétlés kedvéért, Németország világuralmi elképzelése, a népek rabszolgasorsba taszítása nem politikai hit. Ez a gyűlölet és a türelmetlenség, a gyilkolás és a rombolás és a szabadjára engedett szadista vérontás erőszakos és égő evangéliuma…”
Kaufman ezt megelőzően a 28. oldalon megállapítja: „A németek veresége semmi esetre se fogja megszüntetni a hódítás és a világuralom megszerzése iránti vágyukat. Csak egyetlen mód van e vágyuk végleges megsemmisítésére: lehetetlenné kell tenni a világuralom elérhetőségét a németek számára, és ezt csak egy módon lehet elérni, ha Németországot eltávolítjuk a világból.”
Kaufman ezután leírja e megsemmisítés forgatókönyvét. Németország elveszítette a háborút, békét kér. A győztes nép erkölcsi imperatívusza, hogy Németország örökre megsemmisüljön, ezért a háború utáni döntéshozóknak el kell rendelniük a németek tömeges sterilizálását, mert az a legjobb eszköz a végleges eltávolításukra. E célból
1. Azonnal és teljesen le kell fegyverezni a német hadsereget és valamennyi fegyverzetet el kell távolítani Németországból.
2. Valamennyi német nehézipari és közszolgáltató üzemet erős őrizettel kell ellátni és az üzemek dolgozóit ki kell cserélni a győztes szövetséges államok munkásaival.
3. A német hadsereget csoportokra kell felosztani és erősen őrzött területekre kell szállítani, ahol rövid úton végrehajtják rajtuk a sterilizációt.
4. A polgári lakosságot, mind a férfiakat, mind a nőket, úgy kell elosztani területi szektorokként, hogy végre lehessen rajtuk hajtani a sterilizációt.
5. Miután végrehajtották a sterilizációt a német hadsereg tagjain, a katonákat munkaosztagokba kell átcsoportosítani, és velük kell felépíttetni azokat a városokat, amelyeket ők romboltak le.
6. Németországot fel kell darabolni, és területét szét kell osztani. A mellékelt térkép eligazít a lehetséges területi kiigazításokról, amelyekre Németország teljes eltüntetésével kapcsolatban szükség van.
7. Korlátozni kell a német polgári személyek utazását egészen addig, amíg valamennyin végre nem hajtják a sterilizációt.
8. A német lakosságot kényszeríteni kell, hogy a számára kijelölt területeken megtanulja a helyi nyelvet és egy éven belül valamennyi könyv, újság és más sajtótermék német nyelvű kiadását meg kell szüntetni.Ugyancsak korlátozni kell a német nyelvű rádióadásokat, és fel kell számolni a német nyelvű iskolákat.
9. Egyetlen kivételként az általános sterilizáció szigorú végrehajtása alól a Kaufman-terv lehetővé teszi, hogy azok a németek elkerüljék a sterilizációt, akiknek valamelyik győztes országban rokonai élnek, akikhez kivándorolhatnak, és akik pénzügyi felelősséget vállalnak eltartásukért és erkölcsi magatartásukért.
Theodore N. Kaufman a Newark-ban megjelenő Jewish Chronicle munkatársa volt. Kaufman úgy gondolta, hogy normális halálozási számot figyelembe véve a német nép létszámát évente fél millióval lehet csökkenteni. Ha a sterilizációs terve megvalósul, akkor két nemzedék után már lényegében befejezett ténnyé válhat a német lakosság felszámolása. A könyv tartalmaz egy térképet is, amelyben már Németország területe szét van osztva a szomszédos államok között.
A Német Szövetségi Köztársaságban 1985-ben tette közzé a Kaufman-terv szövegét Erich Kern a „Verheimlichte Dokumente” című kötetében. Wolfgang Benz történész azonban már 1981-ben azt hangsúlyozta, hogy a Kaufman-tervnek egyáltalán nem volt akkora jelentősége, mint ahogy azt a náci propaganda állította. A könyvnek ezt a bagatellizálását azonban nem támasztja alá az, hogy széleskörű sajtónyilvánosságot kapott és befolyásos hírügynökségek és lapok nem tiltakoztak ellene, hanem elemző írásokat közöltek róla.
Alfred Schickel történész a Zeitgeschichtliche Forschungsstelle (Kortörténeti kutatások) keretében Ingolstadtban 1994-ben kimutatta, hogy Kaufman a második világháború során egy második Németországra vonatkozó tervet is közzétett „No more German Wars” (Soha többé német háborúkat) címmel. Kaufman itt arról értekezik, hogy a németséget úgy is meg lehetne semmisíteni, ha Németország külföldi hatalmak állandó megszállása alá kerülne, és ha a német fiatalság nevelését radikális agymosással lehetne egybekötni. Benz szerint Kaufman ebben az 1942-ben publikált írásában már többé nem említi a tömeges sterilizálást a németség felszámolása eszközeként.
„The City of Man”
A Kaufman-terv nem az egyedüli említésre méltó dokumentum ebből az időszakból. 1940 végén az Egyesült Államokban és Kanadában egy másik könyvecske is kapható volt. A 113 oldalas könyv ezt a címet viselte: „The City of Man – Declaration on World Democracy” (Az ember városa – Nyilatkozat a világdemokráciáról). A könyvecskét kézbe vevő hiába keresi, ki a szerző. Ehelyett 17 kiadó neve is fel van tüntetve, köztük neves közéleti személyiségek és magas rangú szabadkőművesek nevei, így például Herbert Agar, Frank Aydelotte, G. A. Borgese, William Yandell Elliot, Oscar Jaszi (Jászi Oszkár), Alvin Johnson, Hans Kohn, Thomas Mann, Reinhold, Niebuhr.
Szemléltessük néhány idézettel, hogy is látja Németország, a német nép történelmi szerepét a Kaufman-terv szerzője. „A jelenlegi háború nem Adolf Hitler elleni háború. Nem is a nácik elleni háború. Ez népek háborúja népek ellen; civilizált népek, melyek látják a fényt, háborúja civilizálatlan barbárok ellen (németek), akik a sötétséget tartják becsben. Ez a német nemzet és az emberiség közötti küzdelem. Hitlert nem lehet jobban felelőssé tenni ezért a német háborúért, mint a császárt az utolsó háborúért, sem Bismarckot a császár előtt. Nem ezek az emberek kezdeményezték, vagy indították meg Németország háborúit a világ ellen. Ők egyszerűen visszatükrözték a német nemzetbe beléoltott vágyat a hódítás és a tömeggyilkosság iránt. Ezt a háborút a német nép indította. Ők a felelősek érte. Ezért őnekik kell megfizetniük a háborúért. Máskülönben mindig lesz német háború a világ ellen. És amíg ez a kard függ a világ civilizált nemzeteinek a feje felett, nem számít, hogy milyen reményeket táplálnak, mennyire kitartóak az erőfeszítéseik, soha nem sikerül nekik megteremteni annak a tartós békének az erős és szilárd alapjait, amelyet először létre kell hozniuk, ha valaha is el akarják kezdeni egy jobb világ építését.
Nemcsak azt kell elérni, hogy ne legyenek többé német háborúk; nem szabad a legcsekélyebb lehetőségnek sem megmaradnia ahhoz, hogy egy újabb előfordulhasson. A jelenlegi küzdelem célja a német agresszió végleges leállítása kell, hogy legyen, ne pedig csak átmeneti engedményre kerüljön sor. Ez nem Németország feletti katonai uralmat vagy politikai és területi engedményekkel elért békét, vagy a legyőzött nemzet bűnbánatán alapuló reményt jelenti. Az ilyen megoldások nem nyújtanak elegendő garanciát arra, hogy nem lesz többé német agresszió. Ezúttal Németország totális háborút kényszerített a világra. Ennek eredményeként késznek kell lennie, hogy totális büntetést fizessen érte. Egy és csakis egy ilyen totális büntetés létezik.Németországnak örökre el kell pusztulnia! Nemcsak képzeletben, hanem valóságosan.” (Germany Must Perish 5. oldal)
A könyv 10. oldalán ez olvasható: „Miért szüljünk gyermekeket, miközben Németország háborúkat robbant ki?” A következő oldalon: „Tegyük fel, hogy ismét arra kényszerülünk, hogy öljünk. A háborúkat csak ilyen öléssel lehet megnyerni, nem pedig hősi halállal.” Két oldallal később ezt olvashatjuk: „Amikor eljön a Németországgal való leszámolás napja és ez el fog jönni, egyetlen nyilvánvaló válasz lesz. Egyetlen államférfinak, politikusnak vagy vezetőnek, aki felelős a háború utáni rendezésekért, sincs joga ahhoz, hogy hamis személyi érzésektől vagy különleges álszenteskedésből vagy arra hivatkozva, hogy vezetői megtévesztették, azt állítsa, Németország méltó arra, hogy újjászülethessen. Ismét egy oldallal tovább lapozva, ezt olvashatjuk: „Sőt mi több, nem engedhető meg, hogy figyelmen kívül hagyja az egyszerű emberek önzetlen áldozatát azért, hogy az a fenevad, amely Németország, soha többé ne pusztíthasson végig a Földön. Nincs többé alternatíva: Németországnak el kell pusztulnia.” A könyvecske 33. oldalán Kaufman ezt a megállapítást teszi: „Az ismétlés kedvéért, Németország világuralmi elképzelése, a népek rabszolgasorsba taszítása nem politikai hit. Ez a gyűlölet és a türelmetlenség, a gyilkolás és a rombolás és a szabadjára engedett szadista vérontás erőszakos és égő evangéliuma…”
Kaufman ezt megelőzően a 28. oldalon megállapítja: „A németek veresége semmi esetre se fogja megszüntetni a hódítás és a világuralom megszerzése iránti vágyukat. Csak egyetlen mód van e vágyuk végleges megsemmisítésére: lehetetlenné kell tenni a világuralom elérhetőségét a németek számára, és ezt csak egy módon lehet elérni, ha Németországot eltávolítjuk a világból.”
Kaufman ezután leírja e megsemmisítés forgatókönyvét. Németország elveszítette a háborút, békét kér. A győztes nép erkölcsi imperatívusza, hogy Németország örökre megsemmisüljön, ezért a háború utáni döntéshozóknak el kell rendelniük a németek tömeges sterilizálását, mert az a legjobb eszköz a végleges eltávolításukra. E célból
1. Azonnal és teljesen le kell fegyverezni a német hadsereget és valamennyi fegyverzetet el kell távolítani Németországból.
2. Valamennyi német nehézipari és közszolgáltató üzemet erős őrizettel kell ellátni és az üzemek dolgozóit ki kell cserélni a győztes szövetséges államok munkásaival.
3. A német hadsereget csoportokra kell felosztani és erősen őrzött területekre kell szállítani, ahol rövid úton végrehajtják rajtuk a sterilizációt.
4. A polgári lakosságot, mind a férfiakat, mind a nőket, úgy kell elosztani területi szektorokként, hogy végre lehessen rajtuk hajtani a sterilizációt.
5. Miután végrehajtották a sterilizációt a német hadsereg tagjain, a katonákat munkaosztagokba kell átcsoportosítani, és velük kell felépíttetni azokat a városokat, amelyeket ők romboltak le.
6. Németországot fel kell darabolni, és területét szét kell osztani. A mellékelt térkép eligazít a lehetséges területi kiigazításokról, amelyekre Németország teljes eltüntetésével kapcsolatban szükség van.
7. Korlátozni kell a német polgári személyek utazását egészen addig, amíg valamennyin végre nem hajtják a sterilizációt.
8. A német lakosságot kényszeríteni kell, hogy a számára kijelölt területeken megtanulja a helyi nyelvet és egy éven belül valamennyi könyv, újság és más sajtótermék német nyelvű kiadását meg kell szüntetni.Ugyancsak korlátozni kell a német nyelvű rádióadásokat, és fel kell számolni a német nyelvű iskolákat.
9. Egyetlen kivételként az általános sterilizáció szigorú végrehajtása alól a Kaufman-terv lehetővé teszi, hogy azok a németek elkerüljék a sterilizációt, akiknek valamelyik győztes országban rokonai élnek, akikhez kivándorolhatnak, és akik pénzügyi felelősséget vállalnak eltartásukért és erkölcsi magatartásukért.
Theodore N. Kaufman a Newark-ban megjelenő Jewish Chronicle munkatársa volt. Kaufman úgy gondolta, hogy normális halálozási számot figyelembe véve a német nép létszámát évente fél millióval lehet csökkenteni. Ha a sterilizációs terve megvalósul, akkor két nemzedék után már lényegében befejezett ténnyé válhat a német lakosság felszámolása. A könyv tartalmaz egy térképet is, amelyben már Németország területe szét van osztva a szomszédos államok között.
A Német Szövetségi Köztársaságban 1985-ben tette közzé a Kaufman-terv szövegét Erich Kern a „Verheimlichte Dokumente” című kötetében. Wolfgang Benz történész azonban már 1981-ben azt hangsúlyozta, hogy a Kaufman-tervnek egyáltalán nem volt akkora jelentősége, mint ahogy azt a náci propaganda állította. A könyvnek ezt a bagatellizálását azonban nem támasztja alá az, hogy széleskörű sajtónyilvánosságot kapott és befolyásos hírügynökségek és lapok nem tiltakoztak ellene, hanem elemző írásokat közöltek róla.
Alfred Schickel történész a Zeitgeschichtliche Forschungsstelle (Kortörténeti kutatások) keretében Ingolstadtban 1994-ben kimutatta, hogy Kaufman a második világháború során egy második Németországra vonatkozó tervet is közzétett „No more German Wars” (Soha többé német háborúkat) címmel. Kaufman itt arról értekezik, hogy a németséget úgy is meg lehetne semmisíteni, ha Németország külföldi hatalmak állandó megszállása alá kerülne, és ha a német fiatalság nevelését radikális agymosással lehetne egybekötni. Benz szerint Kaufman ebben az 1942-ben publikált írásában már többé nem említi a tömeges sterilizálást a németség felszámolása eszközeként.
„The City of Man”
A Kaufman-terv nem az egyedüli említésre méltó dokumentum ebből az időszakból. 1940 végén az Egyesült Államokban és Kanadában egy másik könyvecske is kapható volt. A 113 oldalas könyv ezt a címet viselte: „The City of Man – Declaration on World Democracy” (Az ember városa – Nyilatkozat a világdemokráciáról). A könyvecskét kézbe vevő hiába keresi, ki a szerző. Ehelyett 17 kiadó neve is fel van tüntetve, köztük neves közéleti személyiségek és magas rangú szabadkőművesek nevei, így például Herbert Agar, Frank Aydelotte, G. A. Borgese, William Yandell Elliot, Oscar Jaszi (Jászi Oszkár), Alvin Johnson, Hans Kohn, Thomas Mann, Reinhold, Niebuhr.
A
The City of Man című kötetet háromszor is kiadta a The Viking
Press New Yorkban három hónap alatt. Az első kiadás 1940
novemberében volt, a harmadik pedig 1941 januárjában. Ez
a tény arra utal, hogy a kiadók és akik mögöttük álltak,
fontosnak tartották a könyv elterjedését. Már
a fordítások is megkezdődtek a különböző
világnyelvekre. Hirtelen
azonban eltűnt a könyv és többé sehol nem lehetett megkapni. De
nemcsak az üzletekben nem volt beszerezhető, de a könyvtárakból
is eltűnt. Ha valaki tudakozódott iránta, akkor azt a választ
kapta, hogy nincs meg nekik ez a könyv és a katalógusukban sincsen
nyilvántartva. Johannes Rothkranz-nak azonban sikerült az 1990-es
években nagy nehézségek árán egy eredeti kötethez hozzájutnia.
Innen tudható meg, hogy mi is volt a könyv kiadóinak az üzenete
az emberiség számára.
Ez röviden annak a bejelentése, hogy eljött az emberiség számára az a lehetőség és szükségszerűség, hogy létrehozza a világállamot, ha ugyanis csak egyetlen állam létezne a Földön, akkor többé nem kerülhetne sor háborúra a különböző államok között. Ezért arra ösztönzik az emberiséget, hogy ragadják meg ezt a kedvező alkalmat. Mivel a könyv hirtelen eltűnt, arra kell következtetnünk, hogy a világpolitika nem látható terében működő döntéshozók idő előttinek találták ennek a tervüknek a nyilvánosságra hozatalát. A könyv megjelenése mellett döntők valószínűleg tévesen mérték fel a helyzetet, és ezért vallották meg nyíltan hosszú távú világstratégiájukat. Az idő azonban mégsem volt a legkedvezőbb a második világháború kezdetén. Felismerték a hibát, és ezért a könyvet azonnal visszavonták. A tizenhét kiadóként megjelölt személy nyilván nem egyedül döntött arról, hogy bejelentsék: eljött a világállam létrehozásának az ideje! Nyilvánvalóan valamelyik háttérben meghúzódó titkos szervezet megbízásából vagy jóváhagyásával jártak el. Abból lehet következtetni e háttér-szervezet természetére, hogy célja a nemzetállamok felszámolása és az egy központból irányított új világrend, a világdemokrácia globális uniójának a létrehozása. Aki tanulmányozta a szabadkőműves irányzatok, köztük az Adam Weishaupt nevével fémjelzett Illuminátus-szövetség dokumentumait, az tudja, hogy itt az általuk kidolgozott hosszú távú világstratégiáról van szó.
Ez röviden annak a bejelentése, hogy eljött az emberiség számára az a lehetőség és szükségszerűség, hogy létrehozza a világállamot, ha ugyanis csak egyetlen állam létezne a Földön, akkor többé nem kerülhetne sor háborúra a különböző államok között. Ezért arra ösztönzik az emberiséget, hogy ragadják meg ezt a kedvező alkalmat. Mivel a könyv hirtelen eltűnt, arra kell következtetnünk, hogy a világpolitika nem látható terében működő döntéshozók idő előttinek találták ennek a tervüknek a nyilvánosságra hozatalát. A könyv megjelenése mellett döntők valószínűleg tévesen mérték fel a helyzetet, és ezért vallották meg nyíltan hosszú távú világstratégiájukat. Az idő azonban mégsem volt a legkedvezőbb a második világháború kezdetén. Felismerték a hibát, és ezért a könyvet azonnal visszavonták. A tizenhét kiadóként megjelölt személy nyilván nem egyedül döntött arról, hogy bejelentsék: eljött a világállam létrehozásának az ideje! Nyilvánvalóan valamelyik háttérben meghúzódó titkos szervezet megbízásából vagy jóváhagyásával jártak el. Abból lehet következtetni e háttér-szervezet természetére, hogy célja a nemzetállamok felszámolása és az egy központból irányított új világrend, a világdemokrácia globális uniójának a létrehozása. Aki tanulmányozta a szabadkőműves irányzatok, köztük az Adam Weishaupt nevével fémjelzett Illuminátus-szövetség dokumentumait, az tudja, hogy itt az általuk kidolgozott hosszú távú világstratégiáról van szó.
A
„tenyésztési háború” - Ernest Hooton professzor
elképzelései
A második világháború során Ernest Hooton neves amerikai antropológus is közreadott egy a Kaufman-tervhez hasonló javaslatot. 1943. január 4-én jelent meg a New York-i P. M. című napilapban a „Breed War Strain Out of Germans” (Tenyészési háborúval megszűrni a németeket) című írása, amelyben kifejti azt a „kitenyésztésre” vonatkozó tervét, amelynek az alkalmazásával el lehetne pusztítani a német nacionalizmust és agresszív ideológiát egyidejűleg megtartva és továbbfejlesztve a németek kívánatos biológiai és szociológiai tulajdonságait.
A Harvard Egyetem professzora genetikailag akarta átalakítani a német nemzetet, bátorítva a német nőket, hogy ne német férfiakkal házasodjanak, akiket nagy számban költöztetnének át Németországba. A német férfiakat pedig arra kényszerítenék, hogy távozzanak Németországból és ne német asszonyokkal lépjenek életközösségre. 10-12 millió németet a szövetségesek ellenőrzése alatt áttelepítenének más országokba Németországból, és kényszermunkára fognák őket. Hooton professzor szerint ez jelentősen csökkentené a „tiszta” németeknek a születési rátáját, a társadalmi összetétel megváltozása pedig csökkentené a németek agresszivitását, mivel a nemzeti önazonosságuktól megfosztott és agymosáson átment egyének létszámbeli fölénybe kerülnének a németországi lakosságon belül. Hooton szerint 20 év alatt ezt a programot sikerrel végre lehetne hajtani. Ez alatt az időszak alatt bátorítani kellene a tömeges bevándorlást Németországba, elsősorban nem német nemzetiségűeket kellene betelepíteni.
E sorok írójának alkalma volt megtapasztalni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában részben végre is hajtották ezt a programot például török, jugoszláv, olasz és más országokból történő tömeges betelepítéssel. 1945 óta folyamatosan csökken a németek születési arányszáma és helyükbe fajilag és kulturálisan más származású külföldi betelepülők léptek. A transznacionális szervezett magánhatalom számára egy ilyen fejlemény többszörösen is előnyös. Egyrészt gyengíti az adott nemzetállamot és annak kulturális kohézióját, másrészt sokkal olcsóbb a betelepülő munkaerő, mint az adott ország lakossága fertilitásának a szinten tartása és növelése szociális intézményei magas szinten tartásával.
(Zárójelben utalunk arra, hogy ehhez hasonló probléma 2007 tavaszán Magyarországon is felmerült. Kiderült, hogy a kormányzat a csökkenő magyar lakosságot nem a szükséges szociális támogatással kívánja utódok felnevelésére ösztönözni, hanem e helyett tervbe vette olcsó ázsiai munkaerő tömeges, milliós nagyságrendű betelepítését középtávon.)
A második világháború során Ernest Hooton neves amerikai antropológus is közreadott egy a Kaufman-tervhez hasonló javaslatot. 1943. január 4-én jelent meg a New York-i P. M. című napilapban a „Breed War Strain Out of Germans” (Tenyészési háborúval megszűrni a németeket) című írása, amelyben kifejti azt a „kitenyésztésre” vonatkozó tervét, amelynek az alkalmazásával el lehetne pusztítani a német nacionalizmust és agresszív ideológiát egyidejűleg megtartva és továbbfejlesztve a németek kívánatos biológiai és szociológiai tulajdonságait.
A Harvard Egyetem professzora genetikailag akarta átalakítani a német nemzetet, bátorítva a német nőket, hogy ne német férfiakkal házasodjanak, akiket nagy számban költöztetnének át Németországba. A német férfiakat pedig arra kényszerítenék, hogy távozzanak Németországból és ne német asszonyokkal lépjenek életközösségre. 10-12 millió németet a szövetségesek ellenőrzése alatt áttelepítenének más országokba Németországból, és kényszermunkára fognák őket. Hooton professzor szerint ez jelentősen csökkentené a „tiszta” németeknek a születési rátáját, a társadalmi összetétel megváltozása pedig csökkentené a németek agresszivitását, mivel a nemzeti önazonosságuktól megfosztott és agymosáson átment egyének létszámbeli fölénybe kerülnének a németországi lakosságon belül. Hooton szerint 20 év alatt ezt a programot sikerrel végre lehetne hajtani. Ez alatt az időszak alatt bátorítani kellene a tömeges bevándorlást Németországba, elsősorban nem német nemzetiségűeket kellene betelepíteni.
E sorok írójának alkalma volt megtapasztalni, hogy a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában részben végre is hajtották ezt a programot például török, jugoszláv, olasz és más országokból történő tömeges betelepítéssel. 1945 óta folyamatosan csökken a németek születési arányszáma és helyükbe fajilag és kulturálisan más származású külföldi betelepülők léptek. A transznacionális szervezett magánhatalom számára egy ilyen fejlemény többszörösen is előnyös. Egyrészt gyengíti az adott nemzetállamot és annak kulturális kohézióját, másrészt sokkal olcsóbb a betelepülő munkaerő, mint az adott ország lakossága fertilitásának a szinten tartása és növelése szociális intézményei magas szinten tartásával.
(Zárójelben utalunk arra, hogy ehhez hasonló probléma 2007 tavaszán Magyarországon is felmerült. Kiderült, hogy a kormányzat a csökkenő magyar lakosságot nem a szükséges szociális támogatással kívánja utódok felnevelésére ösztönözni, hanem e helyett tervbe vette olcsó ázsiai munkaerő tömeges, milliós nagyságrendű betelepítését középtávon.)
Hát ezt a népet is eladták , de az agymosás csak a politikai elitet éri, mert a nép tesz az ők propagandájukra, szarnak a TV műsoraikra és írott sajtójukra, mindenki tudja hogy az átnevelő programjuk még a vízcsapból is folyik. És mégis úgy tesznek mintha nagyon érdekelné őket, és közben látják , hogy lerabolják őket, de mennek a zsidó szólamok a bűnös nemzet , kik is csinálták az Örmény népirtást az ifju tötökök vezetői mind zsidók voltak . Vagy most a Palesztin népet ki terrorizálja ki tartja őket a világ legnagyobb koncentrációs táborába .
Ugye
elismered, hogy csak az agymosott politikusoknak lehet beadni a mesét
a bűnös nemzetről, meg a kék tehénkéről, és a hollókosztos
népről kik végig rabolják a világot a meséjükről , kiknek
hőseiről a világnak eggyüt kellene szenvedniök , kik már úgy
tobzódnak , hogy csak a buzeráns ferde hajlam elégítiki a
vágyaikat. Tobzódásukban gyermekeket áldoznak a Sátán oltárán
, hogy hatalmuk teljében már már úgy érzik , hogy ők
megtehetnek mindent büntetlenül . Mikor telik be már a pohár , a
világ mikor végzi el a munkát amit Hitler nem fejezett be.
Mikor
lesz keresztény már ez a világ vagy ez a mi negyedik birodalmunk
amit most építünk, de nem a zsidóknak a zsidó csak
bepofátlanodott ide olyan mint a szú beeszi magát a fába és az
ember azt hiszi , hogy csak szúvas fa létezik pedig ki lehet irtani
a fából megfelelő kezeléssel soha többé nem támadja meg a szú
a fát.
Mi a fenét keres "mindenki" Maliban ? Kína vs. USA, avagy a világ újrafelosztása Afrikában kezdődik ?
Afrikában a befolyási övezeteket osztják fel
A
francia katonaság sikeres terrorellenes akciót folytat Maliban.
Csütörtökön az iszlámiszáktól visszavették Kona várost. Az
ellenség jelentős veszteséget szenvedett – jelenti a franciák.
Közben háttérbe szorul a kérdés, hogy mit keresnek a francia
fegyveres erők idegen földön.
Párizs
még az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó szankciója előtt
döntött a Maliban megvalósítandó katonai akcióról. Utólag
megkapta a BT jóváhagyását, de akkorára a franciák már több
napja légicsapásokat mértek a fegyveres felkelők állásaira.
Nehéz lezárni az anyaország és gyarmata között a régmúltban
kialakult viszonyt – véli Leonyid Geveling, a moszkvai székhelyű
Ázsia- és Afrika-kutató Intézet szakértője.
„Franciaország az afrikai gyarmatok függetlenségének kikiáltása után megőrizte velük a szoros kapcsolatot. Ez kihatott a katonai-politikai helyzetre is. A francia gyorsreagálású erők ott maradtak több afrikai országban és aktív befolyást gyakoroltak ezen országok belpolitikájára.”
Függetlenséget adva gyarmatainak, Párizs ott maradt a francia képzettséget kapott állami tisztségviselők és értelmiség személyében. Párizs mindig is hajlandó volt segíteni a „maga embereinek”.
Franciaország aktívan beavatkozott az elefántcsontparti konfliktusba: a mostani elnököt tulajdonképpen ott a francia kommandósok juttatták hatalomra. A franciák megmentették „az ő” rezsimjüket Csádban, Líbiában pedig megbuktatták Kadhafit. Az intervencióban való legélénkebb részvételével Franciaország felbőszítette a tuaregeket. Most kénytelen fizetni ezért – mondja Jevgenyij Korengyajev, az Afrika Intézet szakértője.
„Kadhafi rezsimjének kegyetlen szétzúzása, Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása serkentették az extrémista hangulatot. A tuaregek, akik a líbiai nemzeti hadsereg kötelékében szolgáltak és hűséget őriztek Kadhafi iránt, a Szaharába menekültek, rengeteg fegyvert, autót, lőszert vittek magukkal. Most Maliban a dzsihád harcosainak törzsét alkotják.”
A helyzetet bonyolítja, hogy Afrikában, úgy látszik, megkezdődött a hatalmi szférák újabb felosztása – mondja Leonyid Fitunyi, az Afrika Intézet szakértője.
„Az egész afrikai kontinensen látható a katonai-politikai helyzet kiéleződése. Különböző régiókban a beavatkozás formái és okai eltérőek. Utalhatunk a líbiai példára, vagy a ”puha beavatkozásra” azokban az országokban, ahol tulajdonképpen a katonai erők beavatkozása felesleges volt. Azonban szemmel látható, hogy az Afrikáért folyó újabb csata kiéleződött. Bizonyára, az egész kontinens mozgásba jön, méghozzá negatív irányú mozgásba, és ez csak fokozódni fog. Afrika különböző országok versengésének tárgyává válik a globális érdekek átrendeződésében. Abból ítélve, hogy miként alakul ott a helyzet, Párizs nem kíván lemondani saját szerepéről.”
„Franciaország az afrikai gyarmatok függetlenségének kikiáltása után megőrizte velük a szoros kapcsolatot. Ez kihatott a katonai-politikai helyzetre is. A francia gyorsreagálású erők ott maradtak több afrikai országban és aktív befolyást gyakoroltak ezen országok belpolitikájára.”
Függetlenséget adva gyarmatainak, Párizs ott maradt a francia képzettséget kapott állami tisztségviselők és értelmiség személyében. Párizs mindig is hajlandó volt segíteni a „maga embereinek”.
Franciaország aktívan beavatkozott az elefántcsontparti konfliktusba: a mostani elnököt tulajdonképpen ott a francia kommandósok juttatták hatalomra. A franciák megmentették „az ő” rezsimjüket Csádban, Líbiában pedig megbuktatták Kadhafit. Az intervencióban való legélénkebb részvételével Franciaország felbőszítette a tuaregeket. Most kénytelen fizetni ezért – mondja Jevgenyij Korengyajev, az Afrika Intézet szakértője.
„Kadhafi rezsimjének kegyetlen szétzúzása, Kadhafi megbuktatása és meggyilkolása serkentették az extrémista hangulatot. A tuaregek, akik a líbiai nemzeti hadsereg kötelékében szolgáltak és hűséget őriztek Kadhafi iránt, a Szaharába menekültek, rengeteg fegyvert, autót, lőszert vittek magukkal. Most Maliban a dzsihád harcosainak törzsét alkotják.”
A helyzetet bonyolítja, hogy Afrikában, úgy látszik, megkezdődött a hatalmi szférák újabb felosztása – mondja Leonyid Fitunyi, az Afrika Intézet szakértője.
„Az egész afrikai kontinensen látható a katonai-politikai helyzet kiéleződése. Különböző régiókban a beavatkozás formái és okai eltérőek. Utalhatunk a líbiai példára, vagy a ”puha beavatkozásra” azokban az országokban, ahol tulajdonképpen a katonai erők beavatkozása felesleges volt. Azonban szemmel látható, hogy az Afrikáért folyó újabb csata kiéleződött. Bizonyára, az egész kontinens mozgásba jön, méghozzá negatív irányú mozgásba, és ez csak fokozódni fog. Afrika különböző országok versengésének tárgyává válik a globális érdekek átrendeződésében. Abból ítélve, hogy miként alakul ott a helyzet, Párizs nem kíván lemondani saját szerepéről.”
Forrás: http://hungarian.ruvr.ru
Kína
vs. USA Afrikában
A
pénzügyi világelit izomzatát képező nyugati haderő katonai
hadműveleteket hajt végre Maliban az iszlamista „terroristák”
ellen...., azok ellen, akiket Szíriában pénzelnek, s fegyverekkel
támogatnak, hogy megdöntsék a szíriai kormányt.
A helyzet elég komikus… véresen komikus.
A helyzet elég komikus… véresen komikus.
A
háttérhatalom líbiai missziója után zavargások törtek ki
Maliban, persze nem véletlenül ugyanis a már szükségtelenné
vált, NATO által finanszírozott terroristákat exportálták a
világ más pontjaira, ahol újabb zavargást keltő feladatokat
kaptak, ami után a demokratikus világ és a terrorizmus elleni
háború címen, „felmentő” csapatokat lehet bevetni a
megdönteni kívánt országba. Így működik a szándékos
geopolitikai átrendezés, amely felforgatta Líbiát, most Szíriát
és Malit és előre láthatóan következik Algéria.
Állítólag az iszlamista szélsőségesek egyike az Al-kaida az Iszlam Maghreb (AQIM), ami szorosan összefügg a Líbiai Iszlám Harcoló Csoportal (LIFG), amit Franciaország támogatott többek közt fegyverekkel, különleges erőkkel, repülőgépekkel a 2011-es Líbia invázió alatt. Most ugyanez a csoport, Szabad Szíria Harcosok (FSA) néven döntögeti Szíria falait.
Állítólag az iszlamista szélsőségesek egyike az Al-kaida az Iszlam Maghreb (AQIM), ami szorosan összefügg a Líbiai Iszlám Harcoló Csoportal (LIFG), amit Franciaország támogatott többek közt fegyverekkel, különleges erőkkel, repülőgépekkel a 2011-es Líbia invázió alatt. Most ugyanez a csoport, Szabad Szíria Harcosok (FSA) néven döntögeti Szíria falait.
Miről is van szó? Gyakorlatilag arról, hogy a Nyugat vissza akarja szerezni Afrikát. Afrika egyre fontosabb Kína számára, aki egyre több vagyont invesztál a fekete kontinensbe. Tavaly Kína 20 milliárd dollárt ígért Afrikának és ilyen hasonló beruházásokkal most már szépen lassan kiszorította USA-t Afrika partnerlistájáról.Clinton az egyik útja során figyelmeztette Afrikát, hogy ne paktáljon le az ördög kínaiakkal, akiknek csak az afrikai energiaforrásokra fáj a foguk. Kína nem más mint egy új gyarmatosító, akik megvetik a demokráciát és az egyetemes emberi jogokat.
„Nem minden partner cselekszik ezek alapján, de mi igen.” – mondta.
Erre Kína jól visszavágott, mondván az ilyen kijelentések olcsó durrogások, és az USA és Kína közötti viszályt szélesíti, hiszen látják azt, hogy Amerika vesztésre áll.
Lehetne azzal folytatni, hogy Afrikának melyik lenne jó, Amerika, Kína, vagy saját maga, hogyan vélekedik a lakosság, de mit sem változtat azon a tényen, hogy a Nyugat a fegyverek útján oldja meg a problémát, a fentebb felvázolt módon.
Egyelőre szünetel az a módi, amikor két állam direktben harcol egymással. Most inkább a rejtett háborút alkalmazzák a közember megtévesztése érdekében, hiszen egy demokratikus, emberközpontú politikai tömb nem mutatkozhat agresszorként. Amerika nem teheti meg azt, hogy lerohanja Szíriát, vagy most Malit, hogy befészkelje magát a térségbe, de megteszi ezt a média segítségével, mert ami nem szerepel a médiában az nincs is, és nem úgy van. A média vezeti a világot, a gondolataikat, mindent. A médiának világot irányító hatalma van, és tőle függ a rendszer fennmaradása. Az Új Világrend alapja a média és először ezt kell lerombolni!!!
Kíváncsi vagyok hogyan járnak el Irán esetében, mert még mindig célkeresztben van. Valóban nem úgy mennek a dolgok, ahogyan korábban azt eltervezték.
Michael
Chossudovsky beszél arról, hogy az
egész "terror elleni háború" mesterségesen létrehozott
és működtetett hazugság, érdekek háborúja Afganisztában,
Szíriában, Irán ellen és az egész közel-keleti
térségben.
Mozgatórugója IZRAEL és eszköze az USA: A CIA és a Mosad által koreografált, szándékosan létrehozott és fenntartott konfliktusok....
Mozgatórugója IZRAEL és eszköze az USA: A CIA és a Mosad által koreografált, szándékosan létrehozott és fenntartott konfliktusok....
"The
war on terror is fabricated"
Michael Chossudovsky: "A terror elleni háborúban a koholt" P-2
A tudatlanság kősziklájára épült globális birodalom
Mottóm:
Az információ korában a tudatlanság, választás !
Hogy miért mondom ezt?
Olvasd el az alábbi alapvető tudást és megérted.....
Hogy miért mondom ezt?
Olvasd el az alábbi alapvető tudást és megérted.....
"A
Global Empire olyan birodalom, amely a tudatlanság kősziklájára
épült. Ennek a kősziklának az összetartó ereje az, hogy a
világ népei nem értik a magánpénz-monopólium, a
hitelpénz-rendszer és a kamat kombinált erejét. A
magánpénz-monopólium uralmát csak úgy lehet leküzdeni, ha
valamilyen formában felszámoljuk a pénz körül
fenntartott mesterséges tudatlanságot. Csak a
pénz-rendszer működésének és pusztító hatásának a széles
körű megismertetésével lehet szétporlasztani azt a kősziklát,
amelyre a nemzetközi beruházó bankárok felépítették a Global
Empire-t, a világtörténelem legnagyobb és legpusztítóbb
birodalmát. Ha a tudatlanság, mint alap, meginog – bármennyire
hihetetlen is – szétporlik, cserepeire hullik szét ez a
birodalom. Mert a Global Empire – hasonlóan a
hitelpénz-rendszerhez – agyaglábakon nyugszik.
A
Global Empire-t is, mint annyi minden mást, a következményeiről
lehet megítélni. Azaz a fát a gyümölcséről. Az előzőekben
már részleteztük, hogy a szabadjára engedett és teljesen
gátlástalanná vált korporációs hatalom egész
népeket taszít függőségbe, amely alig különbözik az ókori
rabszolgaságtól. Az eladósítás révén kialakult függőség az
emberi nyomorúság legváltozatosabb formáit hozta létre. Az
adósságteher, amelytől bolygónk lakói egyre inkább képtelenek
kivonni magukat, mindent elnyelő ingoványnak bizonyult. Az
eladósodott népek hiába tesznek emberfeletti erőfeszítéseket,
nem képesek ettől a tehertől megszabadulni és elmerülnek az
adósságfüggőség mocsarában.
Nemcsak
az egyes személyek, de a gazdasági szereplők is úsznak az
adósságban. Gyakran még jó nevű vállalatok is csak annyit
képesek profitként előállítani, amivel éppen esedékes
adósságszolgálati terheiket fizetni tudják. Kijelenthetjük,
hogy a világcégek többsége is csak könyvelési trükkökkel
tudja fenntartani fizetőképességét, többségük olcsón
kényszerül elkótyavetyélni értékeit, csakhogy teljesíteni
tudja adósságszolgálati kötelezettségeit. De nemcsak az egyes
emberek és a vállalatok, hanem az egyes országok is el vannak
adósodva. Minél nagyobb és gazdaságilag teljesítőképesebb egy
állam, annál inkább el van adósítva. Az Egyesült Államok ma a
világ legeladósodottabb országa és összesített állami,
állampolgári és kereskedelmi adóssága a nemzetközi
beruházó-bankárok felé elérte a 22 trillió dollárt, ami
sokszorosa annak a dollármennyiségnek, amely az ország
gazdaságában még megtalálható. A világ többi országa is
hasonló helyzetben van és Földünk
államainak összesített adóssága a sokszorosa annak, mint
amennyi pénzzel ezek az országok együttesen rendelkeznek. Ezt az
adósságot soha nem lehet kiegyenlíteni.
Ha
lenne olyan ország, amely elhatározná, hogy megfizeti adósságát,
akkor a gazdaságának a működését biztosító valamennyi pénzt
a hitelező beruházó bankárok pénzintézeteinek a számláira
kellene átutalnia. Ez azt jelentené, hogy az adott ország
gazdasága leállna és lakossága katasztrofális nyomorba
süllyedne. De még ebben az esetben sem tudna megszabadulni az
adott ország már meglévő adósságterheitől. Ha közelebbről
szemügyre vesszük azokat az országokat, amelyek ilyen kísérletet
tettek adósságaik rendezésére, akkor láthatjuk, hogy pontosan
ez történt. Argentínában, Peruban, Brazíliában, Mexikóban és
más országokban eltűnt a pénz és átkerült a nemzetközi
bankkartell számláira. A súlyos belső pénzhiány pedig
folyamatosan nyomta lefelé az életszínvonalat, pusztította az
infrastruktúrát és megbénította a gazdasági tevékenységet.
Az
eladósítás célja nem az adósság visszafizetése, hanem a világ
népeinek az alárendelése a korporációk és a korporációkat
tulajdonló nemzetközi bankárok akaratának. Egy olyan
világgazdaságban, ahol a hitelező bankárok és intézményeik
gyakorolják a hatalmat, az igazi cél ennek a hatalomnak a
fenntartása, és ha lehetséges, a további növelése. A
nemzetközi pénzkartell és korporációi folyamatosan veszik át
egész országok gazdasági életét. Az egyes nemzetek kormányai
egyre szervilisebben megalázkodnak a nemzetközi bankkartell és
korporációi előtt. Tevékenységük egyre inkább az általuk
diktált politika megvalósítására szorítkozik.
A
hitelező és adós kapcsolatában a hitelező a meghatározó
szereplő. A nemzetközi pénzkartell a saját
magán-monopóliumává tette a pénz levegőből történő
előállítását és így korlátlan mennyiségű hitelpénz felett
rendelkezik. Ezzel a fedezet nélküli hitelpénzzel
azonban igényt formál tényleges értéket képező vagyontárgyak
tulajdonára. Levegőből előállított pénzét csak úgy adja
kölcsön, ha az értéktermelő reálgazdaság szereplői hagyják
jelzáloggal megterhelni ingatlanaikat és biztosítékul felkínálni
más, valódi értéket jelentő vagyontárgyaikat. A
reálgazdaságban mindig kevesebb pénz forog közvetítő
közegként, mint amennyinek onnan ki kell áramlania. A
visszafizetendő hitel automatikusan megnövekszik a kamattal. Ezért
nagyobb az összege, mint a felvett hitelnek. Az ily módon előálló
pénzcsökkenés a reálgazdaságban kikényszeríti egy sor
gazdasági szereplőnek a fizetésképtelenségét. Ezeknek a csődbe
jutott adósoknak aztán a bankok elveszik a jelzáloggal megterhelt
vagy biztosítékként átadott tényleges értéket jelentő
tulajdonát. Ha tehát egy adós nem akarja vagyonát elveszíteni,
akkor kénytelen még jobban eladósodni és még több
kamatfizetési kötelezettséget magára vállalni. Ily módon egyre
inkább alárendelődik a pénzkölcsönzőknek, akiknek a felette
gyakorolt hatalma egészen addig növekszik, amíg abszolúttá nem
válik.
A
nemzetközi pénzkartell már jelenleg is szinte abszolút hatalmat
gyakorol a reménytelenül eladósított kormányok, a
fizetésképtelen iparvállalatok és minden jelzáloggal megterhelt
gazdasági szereplő felett.
Az
eladósítás elpusztítja a demokráciát
Amikor
a demokratikus technikákkal nem ellenőrizhető szervezett
magánhatalom írja elő a kormányoknak, hogy mit tegyenek, az a
rendszer nem nevezhető többé demokratikusnak. A
közhatalmi szférában még fellelhető demokratikus folyamatok és
technikák csak kulisszául szolgálnak a rejtőzködő valódi
hatalom számára. A társadalom erről a helyzetről csak úgy
szerezhetne tudomást, ha tájékoztatnák róla a
tömegtájékoztatási intézmények. Az elektronikus és nyomtatott
sajtó azonban teljesen a pénz szervezett magánhatalmától függ:
vagy úgy, hogy a pénzkartell a tulajdonosa, vagy úgy, hogy
teljesen el van neki adósodva. Ilyen körülmények között valódi
szólás és sajtószabadságról nem beszélhetünk.
Ameddig
a nemzetközi pénzkartell és a beruházó bankárok egy kis
csoportja a gazdasági élet közvetítő közegének a
magánmonopóliuma révén meg tudja határozni népek és kormányok
sorsát a hitelek nyújtásával vagy megtagadásával, nem
beszélhetünk sem szabadságról, sem nemzeti önrendelkezésről. A
mesterséges ködösítés, félretájékoztatás, a tudatosan
előidézett káosz eredményeként az emberek többsége ma még
nem képes a bonyolult pénzviszonyokban kiismerni magát. A
hatalmat kézben tartó és felelősségre nem vonható pénzügyi
elit szinte észrevétlenül szerezte meg ezt az abszolút hatalmat.
Onnan lehet tudni, hogy mennyire kártékony ez a hatalom, hogy
nyomában soha nem látott mértékűvé nőtt a nyomor és a
szegénység megjelent a világgazdaság centrum-országaiban is.
A
hitelpénzt a levegőből állítják elő
Ez
a cím semmi újat nem tartalmaz, mégis megismételjük, mert
jelentése még mindig nem ment át a köztudatba. Kevesen teszik
fel a kérdést, hogy ha az egész világ a feje búbjáig adósa a
beruházó bankároknak, és ha az adósság nagyobb, mint a világ
összes pénze, akkor ezek a hitelezők honnan vették ezt a sok
pénzt, és miképpen tudták azt kikölcsönözni? Erre a kérdésre
valójában egyszerű a válasz, de az emberek többsége nem
akarja, nem meri elhinni: A
világtörténelem legnagyobb csalásáról van szó.
Olyan csalásról, amely számtalan háborút okozott, sok millió
ember életébe került és egész népeket pusztított el.
Csak
fontossága miatt ismételjük el néhány szóval, hogy amikor
ebben a magánpénz-monopóliumon alapuló pénzuralmi rendszerben
valaki – egy személy, egy vállalat vagy kormány –
kölcsönvesz, mondjuk, egymillió dollárt, akkor az illető
bank ezt úgy teremti elő a levegőből, hogy a hitelfelvevőnek
számlát nyit és ráírja a hitelezett összeget. Semmi
másról nincs szó, minthogy a bank főkönyvében megjelent egy
tétel és megváltoznak a könyvelési számok. Valódi értéket
jelentő áruk, vagy árukat jelző pénzek mozgására nem került
sor. A levegőből állította elő a bank a kikölcsönzött
hitelt. E nem létező pénznek a kikölcsönzéséért a hitelező
aztán nemcsak kamatot, hanem munkadíjat és jutalékot is
felszámít, továbbá valódi értéket is követel biztosítékul,
hamis pénze fedezetéül.
Alapvető
tudás egyszerűen:Az
amerikai álom (1/2) - Rajzfilm a gazdasági válságról
Felmerül
a kérdés, hogy ha a szervezett magánhatalom, a nemzetközi
pénzkartell megteheti ezt a varázslatot, akkor a
közhatalom, az állam, a kormányok miért nem bocsátanak ki
pénzt? Ha ez hitelpénzteremtés lehetséges a
szervezett magánhatalom számára, akkor miért nem lehetséges a
szervezett közhatalom számára? Ez nemcsak az adott államok, és
kormányok joga lenne, de egyben kötelessége is, amit azonban nem
teljesítenek. Ehelyett a működésükhöz szükséges pénzt
kölcsönveszik a szervezett magánhatalomtól azzal, hogy a
beszedett adóból majd kamatostul visszafizetik. Ha az
adóbevételeik fedezetére nem hitelpénzből finanszíroznák a
kormányok közkiadásaikat, hanem a saját maguk által kibocsátott
pénzből, akkor hatalmas adósságterheik után nem kellene
kamatot fizetniük. A népszuverenitás demokratikus
elvéből következik, hogy az annak részét képező monetáris
szuverenitás is társadalom egészét képviselő közhatalmat
illeti meg. Ezért az egyes államoknak és kormányzatoknak nem is
szabadna monetáris szuverenitásukról lemondani és azt átengedni
a szervezett magánhatalmat képviselő nemzetközi pénzkartellnek.
Az
eladósítás – a hatalom átvétele
Nem
nehéz belátni, hogy ez a pénzuralmi rendszer, amelyet
Arisztotelész a társadalom szükségleteire
termelő ökonómiával(közgazdasággal)
szemben krematisztikának (pénzgazdaságnak)
nevezett, fenntarthatatlan rendszer. Lehetővé teszi a világot
uraló nemzetközi pénzkartell számára, hogy
magánpénz-monopóliumára támaszkodva tetszése szerint
szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét, ezáltal a
saját ellenőrzése alatt centralizálja a világ termelővagyonát
és erőforrásait. Ennek a felmérhetetlen hatalomnak az egyedüli
forrása az, hogy tudatlan, illetve megvásárolt politikusokkal
legalizáltatni tudta a pénzhamisítás monopóliumát a maga
számára.
A
nemzetközi pénzkartell semmiféle értéket nem állít elő, és
az általuk létrehozott nemzetközi rendszer részeként
létrehozott magyarországi bankrendszer sem állít elő semmilyen
értéket. Ugyanakkor köztudomású, hogy a pénzintézetek és a
bankok minden képzeletet felülmúló hatalmas profitot tesznek
zsebre évről évre, és cserébe nem adnak semmit a társadalomnak.
Magyarországon a bankok, amelyek 82%-ban külföldi tulajdonban
vannak, a betétesektől, illetve külső forrásokból szerzett
pénznek a tizenkilencszeresét kölcsönözhetik ki, természetesen
kamatra és fedezet megkövetelésével.
Valójában
az úr és a szolga viszonyának posztmodern változatával állunk
szemben, amikor is a pénzteremtés lehetőségével
rendelkező bankárok gyakorolják a hatalmat a gazdasági
szereplők, a mezőgazdasági gazdálkodók és értékelőállító
dolgozók, de a kormányok felett is. Ez a rejtett uralom a
hatalmas vagyoni egyenlőtlenségek okozója. Felmerül a kérdés,
hogy miért és meddig kell még elviselnie az emberiségnek ezt a
rendszert? Ez annál inkább jogos kérdés, mivel viszonylag
egyszerű lenne az emberiség nyomorúságát okozó
uzsoracivilizációt megváltoztatni. A népszuverenitás révén
legitimált kormányoknak, a közhatalom gyakorlóinak egyszerűen
vissza kellene venniük az úgynevezett monetáris felségjogokat a
nemzetközi pénzkartelltől. Azaz kizárólag a közhatalom, az
állam bocsáthatna csak ki pénzt és osztaná szét kamatmentes
használatra az értékelőállító és termelő gazdaság
szereplői között. A közhatalom a közpénzrendszer segítségével
megfelelően tudna gondoskodni arról, hogy kellő mennyiségű
közvetítő közeg – pénznek nevezett jel – álljon a
termelőgazdaság rendelkezésére azért, hogy az megfelelően
tudjon működni. Bármely kormány az adott ország
választópolgárainak a támogatásával visszavonhatná a
nemzetközi pénzkartelltől azokat az előjogokat, amelyekkel ezt a
romboló hatású hatalmát gyakorolja. Ehhez természetesen
politikai akaratra lenne szükség, amelyet a kormányzatok csak
hatalmas népi nyomásra kényszerülnének tanúsítani.
Azért
rendkívül fontos a nemzetközi pénzkartell szempontjából a
lakosság tájékozatlanul tartása, mert a tájékozatlan, és az
eladósítás révén nyomás alá helyezett, megzavarodott, gyakran
munkanélküli és kétségbeesett tömegek egyszerűen képtelenek
megfelelően informálódni arról, hogy mi az igazság a
pénzrendszer vonatkozásában, és mi is az igazi oka
nyomorúságuknak. A
pénzrendszerre vonatkozó alapvető ismereteket kihagyták
az iskolai oktatásból, hiányosan és egyoldalúan találhatók
meg az egyetemi képzésben is. A
pénzkartell által tulajdonolt, illetve ellenőrzött
tömegtájékoztatásból a pénzügyi összefüggések valódi
elemzése ki van tiltva. Amit mégis megtudhatnak az emberek, nem
más, mint zavaros és megtévesztő félretájékoztatás.
Valóságos művészetté fejlesztette a félrevezetést a
nemzetközi pénzkartell a pénzügyekre vonatkozóan. Ennek az
eredménye az, hogy a nemzetközi pénzügyi közösség
zavartalanul építheti a Global Empire-t, és a világ népei nem
értve a bajok okait, nem a tényleges okozókat teszik felelőssé.
További
gondot jelent, hogy azok a csoportok is, amelyek már felismerték
ennek a pénzuralmi rendszernek egyik vagy másik összefüggését,
nem rendelkeznek egységes diagnózissal és a hatékony terápiát
szolgáló stratégiával. Ezért átütő eredményt nem sikerült
elérniük. A szegénység terjed és fokozódik az igazságtalanság.
Elszegényedve egyre többen veszítik el önrendelkezésüket, s a
természeti környezet feltartóztathatatlanul pusztul tovább.
Ha
kellő létszámú kortársunk értené a kamatszedő
hitelpénzrendszer működését, hogy az milyen módszerekkel,
mennyire aránytalanul gazdagít egy kis létszámú bankárkasztot,
miközben egész népeket taszít adósságfüggésbe, továbbá
hogy a pénzkartell nemcsak pénzügyeiket, gazdaságukat, de
tömegtájékoztatási rendszerüket is ellenőrzi, akkor már
hatékonyan lehetne fellépni a közpénzrendszer visszaállítása
érdekében.
Ha
valaki azt is megérti, hogy a föléje nőtt pénzhatalom
viszonylag egyszerűen
megdönthető,
hogy nincs másra szükség, mint a pénz kibocsátásának és
forgalomba hozatalának a közösség – a társadalom egészét
képviselő demokratikus állam, az Országgyűlés és a kormány –
ellenőrzése alá való visszahelyezésére, a pénzkibocsátás
magánmonopóliumának a megszüntetésére,
akkor megreped a tudatlanság kősziklája, az az alap, amelyre ez a
pénzhatalom épült. Bármennyire hihetetlennek tűnik, de ily
módon fel lehet számolni a pénzkartell világuralmát."
Bankárok
befolyása alatt áll . Összesen kb. 180 titkos földalatti bázis
és koncentrációs tábor található Észak Amerika területe
alatt, de továbbiak épültek Svédország, Ausztrália és több
más „demokratikus“ ország területe alatt is. Lézeres
„sziklaporhanyító“ technológiákkal egész földalatti
kisvárosokar lehet kivájni rövid idö alatt, s ezeket
sokszázkilométeres földalatti alagútrendszerekkel keresztül-kasul
összekötni. A lézert használó gépek energiaigénye hatalmas,
ezért nukleáris meghajtásúak. Az egész földalatti birodalmat az
amerikai hadsereg „fekete projektjei“ keretein belül hozták
létre kisebbrészt adófizetöi, nagyobbrészt pedig CIAs és MI6-os
kábítószerpénzekböl. Igen, kábítószerpénzekböl. Mint
tudjuk, nagyrészt a nyugati titkosszolgálatok uralják a világ
kábítószerkereskedelmét, s évi hasznuk ebböl kb. 500 milliárd
dollárra van becsülve.Többek között azért lettek ezek a titkos
táborok létrehozva, hogy a
világ szeme elöl lehessen majd hova dugni a kialakulóban levö
diktatorikus „új világrend“ politikai foglyait.
A
következö információk Phil Schneidertöl, az amerikai hadsereg
titkos „fekete projektjein“ dolgozó egykori geológusától és
bizonyos James Casbolttól, az MI6 egyik rebellis ügynökétöl
származnak. Schneidert 1996. január 7-én „megöngyilkolták“,
nem sokkal azután a 1995 novemberi elöadása után, melynek
tartalmára alapozva született ez a cikk is. Megtalálható
itt.
James
Casboltról nem tudni sokat, az írásai 2006 közepe tájékán
jelentek meg az interneten (pl.
itt:http://www.thewatcherfiles.com/future.htm ), melyekben
arra hivatkozott, hogy a publicitásuk segítségével próbálta
magát védeni a „megöngyilkolása“ ellen. Casbolt írása a
földalatti bázisokon elrejtett ET-kröl is szól. A két
egymástól független ember a titkos földalatti bázisok hollétét,
számát és kialakítási módszereit illetöen ugyanarról
beszél.
Miután
véget ért a hidegháború, azt gondoltuk volna, hogy ezeknek a
titkos katonai földalatti bázisoknak a száma le lesz csökkentve.
Sajnos épp az ellenkezöje történt. A diktatorikus „új
világrend“ háttéreröi tudták, hogy ezekre még nagy
szükség lesz, így a régiek mellett újak építésébe
kezdtek. Különösen
a földalatti koncentrációs táborok építése lendült fel a
kilencvenes években!Valódi kilétük még a titkosszolgálati
dezinformátorok által gyakran uralt „alternatív médiákban“
is ködösítve van. Az
„új világrend“ koncentrációs táborai nem a náci
koncentrációs táborok mintájára épültek, mint ahogy például
az Alex Jones nevü „alternatív ügynökféreg“ ragozza a
weboldalán, és gyakran midenféle körbekerített, gizes-gazos
területeket mutogat tudatos megtévesztésként, hanem mélyen a
föld alatt vannak!
Egy
ilyen helyröl gyakorlatilag lehetetlenség a szökés! A
táborrendszer még valamikor 2005 tájékán elkészült, és már
csak a használatra vár! Aktívvá
azután válnak majd, miután színre lépett a világkormány.
Az
amerikai hadsereg szakterminológiájában a „DUMB“ szónak külön
jelentése van: a „Deep Underground Military Base“ kifejezés
rövidítése, ami magyarul Mélységi Földalatti Katonai Bázist
jelent.
Schneider
beszámolója szerint már 1995-ben kb. 3 titkos földalatti bázis
volt több amerikai szövetségi állam alatt, s a háromból egy a
nyilvánosság elöl jól elrejtett földalatti koncentrációs tábor
volt. A legnagyobb és legstratégiaibb földalatti bázisok Colorado
állam alatt épültek, az egyik legnagyobb ilyen bázis a denveri
reptér alatt található. Schneider szerint a legnagyobb titkos
börtöntábor Dél-Kalifornia alatt van, 3 kilométer hosszúságú,
és mintegy 2700 zárka található benne. A földalatti táborok és
bázisok finanszírozása évi kb. 500 milliárd dollárba került,
és az évente megépített földalatti létesítményekböl kb. 4
koncentrációs tábor volt. A pénz kisebb részét az amerikai
hadsereg „fekete projektjeire“ kiszabott pénz, nagyobb részét
pedig kábítószerpénzek tették ki. Mint tudjuk, a világ
kábítószerkereskedelmének kb. 90 százalékát a nyugati
titkosszolgálatok uralják, különösen a CIA és az angol MI6. Az
afgán heroin és a kolumbiai kokain terjesztését egyaránt. Aki
erröl még nem hallott, annak ajánlott a „Drogok,
sátánizmus, atomkonfliktus, Bush család“ c.
terjedelmes írás elolvasása, különösen az írás második fele.
A
létesítményeket sokszáz, esetenként ezer kilométeres földalatti
alagutak kötik össze. Naponta (egy helyen) kb. 7 kilométer hosszú
alagutat tudtak „kiolvasztani“ lézeres technológiákkal, a
többinek könnyen utána lehet számolni. Az alagutakban a normál
kétsávos utakhoz hasonló szélességü földalatti utak lettek
kialakítva. A legnagyobb bázisokat és koncentrációs táborokat
pedig földalatti gyorsvasút (!) köti össze.
A
táborok és az alagútrendszer kb. 2-3 kilométer mélyen
találhatóak. Egy komplett földalatti világ. Vagy inkább alvilág.
James
Casbolt 2006-os írása Schneiderétöl is sötétebb képet fest.
Casbolt szerint ilyen „új világrend“-es táborok és bázisok
találhatóak még Svédország alatt is (az egyik Narvik-hoz közel,
a másik a Gottland sziget alatt), Svájc alatt is (az egyik közel a
Mont Blanchoz), Egyiptom alatt is (nem messze a líbiai határhoz),
Ausztrália alatt is (pl. a pine gap-i bázis alatt, ahonnét az
Echelon müholdrendszert is müködtetik), Mexikó, Kanada és még
sorolhatnám hány „demokratikus“ ország alatt. Az
Észak-Amerikán kívüli táborokat jórészt egy titkos, az
ENSZ-hez tartozó „kéksapkás“ katonai szervezet müködteti.
Igen, az ENSZ-röl van szó, mely valójában mindig is a nemzetközi
bankárok befolyása alatt álÖsszesen kb. 180 titkos földalatti
bázis és koncentrációs tábor található Észak Amerika területe
alatt, de továbbiak épültek Svédország, Ausztrália és több
más „demokratikus“ ország területe alatt is. Lézeres
„sziklaporhanyító“ technológiákkal egész földalatti
kisvárosokar lehet kivájni rövid idö alatt, s ezeket
sokszázkilométeres földalatti alagútrendszerekkel keresztül-kasul
összekötni. A lézert használó gépek energiaigénye hatalmas,
ezért nukleáris meghajtásúak. Az egész földalatti birodalmat az
amerikai hadsereg „fekete projektjei“ keretein belül hozták
létre kisebbrészt adófizetöi, nagyobbrészt pedig CIAs és MI6-os
kábítószerpénzekböl. Igen, kábítószerpénzekböl. Mint
tudjuk, nagyrészt a nyugati titkosszolgálatok uralják a világ
kábítószerkereskedelmét, s évi hasznuk ebböl kb. 500 milliárd
dollárra van becsülve.Többek között azért lettek ezek a titkos
táborok létrehozva, hogy a
világ szeme elöl lehessen majd hova dugni a kialakulóban levö
diktatorikus „új világrend“ politikai foglyait.
Hát így készíti elő a Hitler-leányzó, Rothschild Negyedik Birodalmi rémálmát tele ellentmondásokkal aljasságokkal és kamatrabszolgasággal mint életforma , csak az nem világos , hogy ki az aki vállalja ezt az életformát az agymosot politikusokon kívül, kiket annyira korumpáltak már , hogy az anyjukat is kutya kaján éltetnék csakhogy valaki mindig dugjon a zsebükbe egy egy nokiás dobozt. Legutóbb a Lázár trafikos ügye nokiázta le a magyar népet. A maffia bárók családja így uralja a mezőt, ja hogy ők a zöldbárók az olajpénzeket be kellet fektetni, most már illő lenne szaporítani a maffia bárókat , de itt volna az ideje , hogy golyószóróval szaporítsák őket , míg van még golyószórónk a HM készletben . Egy nap azt vesszük észre , hogy a golyószórókat elcserélik kolbászra , és amikor kellene ott állunk egy csomó kolbásszal a kezünkben , hogy megvédjük a hazát , de ez csak arra lesz jó hogy kolbászból csináljunk kerítést. Hát így történik meg az a csoda , hogy nálunk kolbászból lesz a kerítés. És a maffia családok úgy el szaporodnak, hogy ki sem lehet irtani őket. Mert az Antal Jóska megengedte nekik , hogy olajat szőkítsenek , az olajbárók ellepték a politikai porondot , és a közéletet, a nép meg éhezik és a kilakoltatásra vár , mert nálunk sajtból van a hold , és a zsidók kiénekeltetik a szánkból a sajtot. A gengszterváltás óta zsidó rablásokkal van tele a sajtó , és hogy hogyan bújnak ki a felelősség alól a korrupt zsidó igazságszolgáltatás csak gazságszolgáltatás lett minálunk. Hiányzik az az i a becsületbeli goj igazságból. A kaftános lélek egy kis i- n nem akad fenn , hisz mindig is gazember volt . Ha nem így lenne a nemzeti vagyonunk még mindig meg volna. A számonkérés ugyan a zsidó a zsidón nem kérhet számon goj vagyont , hisz ez mindig is megengedett volt , mint a gyilkolásuk. Ha nem megy tankkal , majd a bankkal . Erről jut eszembe a posta palota alatt nagy tanklerakat volt , mikor eladták az épületet a tankokat is megszerezte a zsidó tulajdonos , így az egész Szél Kálmán részt uralja majd a zsidó gengszterváltás. A stratégiai pontokat még magyar tulajdonba hagytátok , vagy azokra már rég rárepült a zsidó maffia. Különben is már rég zsidó kézben az ország. Az ÁVH unokák uralják a közéletet, teljesen mindegy milyen párt színekben és milyen vakoló kanalakkal de , magyart kiszorították a hatalomból , mára már olyan mint a teret vesztett cigány csak megtűrik a goj fajtáját , és ha véletlenül szombaton kellene intézkedni legyen ott egy miniszter aki benyalva intézkedik mint ahogy beidomítottuk a Balogot . A hülye goj még a vallásából is kikeresztelkedne csakhogy minket szolgáljon.
Keresztény
vagy annak látszik , de az árnyéka az zsidót sejtet. Kirabolt
elkapták leültették Brüszelben meg kártérítést ítél meg a
zsidó vakoló banda , mert ő olyan nagyon szenvedett a börtönben
, hisz az csak a goj magyarnak való hely vakolóknak nem való ,
igaz hogy a vakoló főnököt kimosták a rablásból erre
kárpótlásként kapta ezt a lehetőséget a mocskos zsidaja. A
háttérben egy két atom robbanó fejet nem csempésztek ezek be ,
és álcázva nap mint nap megcsodáljuk ezt a műalkotást , amit
adott időben , ha összetörnek, és összeraknak jó kis atombomba
lesz belőle. Hogy ott van nekünk az MBH ellenőrnek ők csak az
olaj szőkítésre voltak jók , és arra , hogy szemet hunytak arra
a sok gyilkosságra amit elkövettek e gengszterváltó maffiózók.
Igen ők is a negyedik birodalmat építik , de ők úgy gondolják ,
hogy maguknak, pedig ha tudnák , hogy belőlük is kirázzák az
apró pénzt mielőtt a húsdarálóba kerülnek , mert haleledel
lesz belőlük is a Duna parti lakóparkok horgászainak kell a jó
kapásokkal teli horgász idény. Különben is ők a helikoptert sem
vennék észre , vagy a repülőt mely átstartolt Ferihegyen nem
hogy egy két atom töltetet a diplomáciai futár csomagban vakolói
atomtöltet a Szigligeti mélygarázsba.
Gyaluljátok
le Izraelt!!!!!
Tibor bá’ az igazság keresése online
Ausztrália nem adta ki Zentait (adta
hírül az összes magyarországi média, majd folytatták)
Megkérdőjelezte és élesen bírálta a Simon Wiesenthal Központ
igazgatója azt az ausztrál döntést, mellyel meghiúsult a 90
éves, háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly kiadatása
Magyarországnak. Az ausztrál legfelsőbb bíróság ugyanis
helybenhagyta azt a korábbi szövetségi bírósági döntést,
amely szerint a Perth-ben élő férfi nem adható ki, mert a
“háborús bűn”, amivel vádolják, az elkövetése idején még
nem szerepelt a magyar jogrendben, így azért nem is lehet
felelősségre vonni.
A
“nácivadász” igazgató, Efraim Zuroff szerint azért is
érthetetlen a döntés, mert számos háborús bűnöst kiadott már
a menedéket adó ország, olyan államoknak is, ahol egyébként
szintén nem létezett a háborús bűnös büntetőjogi kategóriája.
“Ez a szerencsétlen döntés figyelmen kívül hagyott számos
jogi eljárást, melyek már a múltban is megkönnyítették a
Harmadik Birodalom és a náci háborús bűnösök felelősségre
vonását” – reagált az ausztrál döntésére Zuroff. Úgy
vélte, teljes kudarcot vallottak az igazságszolgáltatásban, és
“ez egy szomorú nap Ausztráliának”. De még inkább a nácik
áldozatainak és családjaiknak, és mindazoknak, akik a
szenvedésben osztoztak az áldozatokkal – tette hozzá.
_________________________________________________________________________
Szép
kerek történet, de Magyarországon eddig még senki se nézett az
aljára . Tehát akkor lássuk csak! Mindenkit biztosítok arról,
hogy az ausztrál legfelsőbb bíróságban nagytekintélyű bírók
ülnek, akik megvesztegethetetlenek és befolyásolhatatlanok (talán
pont ez a baj). Igaz, hogy az ausztrál politikusok az Öböl háború
óta lefeküdnek Amerikának, de nem a független bírók, akik az
évszázados angol hagyományokat jobban őrzik, mint maga Anglia és
családi vagyonuk biztosíték arra, hogy függetlenek maradhassanak.
Döntésük indoklása pedig abszolút tökéletes. A római jog
szerint senki se büntethető olyan bűnért, ami az elkövetés
pillanatában nem volt kodifikálva. A „háborús bűnök”
fogalmát a győztes nagyhatalmak találták ki, mert…..
Mert
hol vannak már azok a lovagias idők, amikor az ellenfél vezérét
a győztes a legnagyobb tiszteletben részesítette, meghajolva
hősiessége előtt? Ma már csak a kicsinyes bosszú létezik, a
frusztráció kiélése, amiért az ellenfél legyőzése oly sok
áldozatot követelt, gondosan elfelejtve saját felelősségüket a
háború kitöréséért.
A
csatát, a háborút mindenki meg akarja nyerni, és ennek érdekében
mindent bevetnek, ami van. Az első világháború végén bevetették
a mustárgázt, ami manapság „tömegpusztító fegyvernek”
minősül, és mint ilyen ejnye-bejnye. Az első világháború után
senkinek se jutott eszébe, hogy aki legyártotta a gázt, elrendelte
a bevetését, az háborús bűnös lenne, és ezért el kell ítélni.
Ugyanis nem létezett „háborús bűntény”. Nürnberg óta
létezik, és definiálva is van, természetesen úgy, hogy
visszamenőlegesen (ami önmagában nonszensz) alkalmazni lehessen a
III. Birodalom vezetőire. Például a civil lakosság szándékos
legyilkolása, és akkor mindenki az elhurcolt zsidókra gondolt,
aminek semmi köze nem volt a háborúhoz, de valóban gaztett volt,
viszont sose volt szokás beavatkozni más ország belügyeibe….
Bár kérdés és jogi talány, hogy a Magyarországon összeszedett
és kihurcolt zsidók ügye mennyiben német belügy? Az viszont
egyértelmű, hogy Drezda agyonbombázása, közvetlenül a háború
befejezése előtt, hadászatilag teljesen felesleges volt, és
kifejezetten a civil lakosság ellen irányult, csak úgy, mint a
ledobott két atombomba. Ennek ellenére Nürnbergben egyetlen angol
vagy amerikai katonai vezető, vagy politikus ellen se emeltek vádat.
És amit most folytat Amerika Irakban és Afganisztánban, na meg
Pakisztán törzsi területein? Vagy amit Izrael csinált Gázában?
– Operation CastLead (מבצע
עופרת יצוקה)? Ezek
milyen kategóriába tartoznak? Terrorelhárítás? És ezt a
maszlagot kötelező megzabálni?
Jogi
alapon levezetve Izrael Cast Lead hadművelete egyértelműen háborús
bűntett, sokkal inkább, mint a német gaztettek, mert még Izrael
saját statisztikája szerint is a palesztin halottaknak mindössze
egy negyede volt katona, három negyede civil volt, és ugye a
hadművelet idején már létezett a háborús bűntett fogalom.
Ezzel szemben a német kegyetlenkedések idején a civil lakosságot
védő „háborús bűntény” nem létezett.
Micsoda
arrogancia, hatvan éve feltételezetten elkövetett gaztettet
elévülhetetlen háborús bűntettnek nevezni, miközben a vádlók
maguk követnek el bizonyított háborús bűnöket a jelenben! És
micsoda arrogancia egy bírói testületet, egy jeles kultúrállam
legfelső bíróságát kritizálni azoknak, akik nem hezitálnak
bármely baráti, sőt szövetséges ország útlevelét hamisítani,
és azokat gyilkosságokra felhasználni. Az ember elgondolkodik,
vajon miből gondolják, hogy nekik miden olyat szabad elkövetni,
amit mások esetében elévületlen bűnként tűntetnek fel? És az
ember azon is elgondolkodik, hogy ezt az aszimmetrikus joggyakorlatot
miért tartja az összes nyugati ország, valamennyi újságírója
elfogadhatónak, sőt normálisnak és követendőnek? Én legalább
is elgondolkoztam rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése