A
bankárok ingyen élői
2010.
augusztus 29. Közélet
Bizonyíték,
hogy Izraelben a terrorizmus álcájában cionnácizmus van....
Nagyon
sokáig gondolkoztam azon, hogy írjak-e önöknek, de úgy gondolom,
ezen élményeimet semmiképpen sem hallgathatom el. Először is le
kell szögeznem, hogy családom zsidó származású, de semmiképp
sem vagyunk vallásos zsidók, mindenképpen magyarnak és hazafinak
tekintjük magunkat, hiszen tudjuk, nem a származás számít, hanem
a hazaszeretet...
Az
antiszemitizmustól mindig is tartózkodtam, habár mindig rossz
szemmel néztem Izrael állam agresszív politikáját, illetve az
európai térségben meglévő felvásárlási tendenciát... Most
azonban mégis arra ragadtatom magam, hogy kendőzetlenül leírjam
azokat az élményeket, amelyek akaratom ellenére értek, mikor
Izrael területére léptem. Egy kint élő rokonom hívott meg,
eleinte húzódoztam, ám amikor olyan gáláns volt, hogy
felajánlotta, fizeti a 200 ezer forintos útiköltséget oda-vissza,
elfogadtam a meghívást. A meghívás csak nekem szólt, egy hét
időtartamra.
Mivel
tudatában voltam a Közel-Keleten uralkodó áldatlan állapotoknak,
terrorveszélynek és fokozott biztonsági intézkedéseknek,
utazásom előtt tájékozódtam az interneten. Több helyen
olvastam, hogy sokszor ok nélkül zaklatnak, meghurcolnak és
visszafordítanak külföldi állampolgárokat, de ezt nem vettem
annyira komolyan, mivel mindig is szelíd, törvénytisztelő humán
értelmiségi voltam, engem ugyan ellenőrizhetnek, nincs
rejtegetnivalóm.
Augusztus
elején indult a gépem Tel-Avivba, azaz pontosabban a Ben Gurion
Reptérre, s mivel hívő református vagyok, optimistán vágtam
neki a szent földnek... Rokonom, aki meghívott, egyébként apám
anyai nagynénje, elvileg ott várt rám a reptéren, e-mailben azt
írta, nincs mitől félnem. Annyira nem is féltem, csak akkor
leszálltam a gépről és sor került a vám- és
poggyászvizsgálatra, akkor kezdtem kicsit remegni. A hosszú sorból
találomra emeltek ki 5-10 embert a biztonságiak, akiket zöld
egyenruhás, huszonéves katonafiúk kísértek.
Én
is beleestem a szúrópróbába, egy fiatal, huszonöt év körüli
lengyel lánnyal együtt egy biztonsági őr és két katonafiú
beterelt minket egy apró, ablaktalan szobába a poggyászunkkal
együtt. Még ekkor sem féltem annyira, hiszen nem volt mit
rejtegetnem. Az idősebb biztonsági őr feltúrta a táskámat,
aztán megkérdezte, mit keresek Izraelben. Angolul kérdezett,
angolul válaszoltam, hogy egy rokonomhoz jöttem látogatóba, egy
hétig szándékozom az országban tartózkodni. Közben
mellettem túrta fel a két fiatal kiskatona a lengyel lány
táskáját, majd ráparancsoltak, hogy vetkőzzön, motozás lesz.
Én
igyekeztem elfordítani a tekintetemet, a fiúk szemmel láthatólag
élvezték a lány megalázását. Mikor a melltartóját nem akarta
levenni, az egyik katonafiú a géppisztolya tusával vállba vágta
és letépte róla. Engem közben a biztonsági tiszt
minősíthetetlen hangnemben, kezdetleges angolságával arról
faggatott, miért nem tudok héberül, ha él itt rokonom és a nevem
alapján zsidó származású vagyok...
Nem
tudtam mire vélni a dolgot, mondtam, hogy magyar vagyok - a lány
közben felöltözhetett, miután a fehérneműjét is levetették
vele, félig már sírt -, magyar az anyanyelvem és keresztény
vagyok... Erre ordít velem, hogy mit képzelek, hogy idejövök az ő
országukba, és még héberül sem tudok, különben is
tudja, hol van Magyarország, az a szar kis közép-európai állam,
amit a befektetőik már félig felvásároltak... Értetlenkedem,
kérem, hogy ne szidja az országomat, mire úgy orrba vágott, hogy
eleredt az orrom vére. Megszédültem, a két kiskatona
emelt fel és fogott közre. A biztonsági tiszt a szemembe vágta,
hogy biztos magyar kém vagyok és a palesztinokkal működöm
együtt. A lengyel lányt közben a vetkőztetés után egy-két
angol szitokszó (pl. bitch - kurva) kíséretében kidobták a
helyiségből, úgy tűnik, ő nem volt gyanús, csak szórakoztak
vele. Én feleltem, hogy nem vagyok kém, szakmámra nézve tanár
vagyok, és semmi közöm semmiféle titkosszolgálathoz. A
biztonsági őr rám parancsolt, hogy ne hazudjak, majd elővette
jókora pisztolyát és közölte, hogy az ilyen embereket a hatályos
törvények szerint helyben agyonlövik, fogjam be, én,
büdös magyar. A pisztolyt a fejemhez tartotta,
gondoltam, le azért nem lő, de megijedtem, végül megfordította
és a markolatával fejbe vágott. Megint megtántorodtam, vérzett a
halántékom, újra a két kiskatona állított talpra.
Még
magamhoz sem tértem, mire a biztonsági őr cinikusan közölte,
hogy ha már összevéreztem az ő szent irodáját, takarítsam fel.
Ennek vonakodtam eleget tenni, mire intett a kiskatonáknak. Az egyik
gyomorszájon vágott a fegyverével, földre kerültem, legalább
két-három percig rugdostak. Mindenem fájt, bár éreztem, hogy
csontomat nem törték, erre nyilván vigyáznak. Végül is
felállítottak, aztán a biztonsági tiszt közölte, hogy a
kihallgatás véget ért, a vizsgálaton nem mentem át, kémkedés
gyanújával haladéktalanul kitoloncolnak, és örüljek, hogy
ennyivel megúszom, mert a kémeket az izraeli bíróság jellemzően
halálra ítéli, és itt nem szórakoznak, mint Európában,
hanembizony az ítélet után egy héttel főbe lövik az embert
és jelöletlen sírba dobják, mint valami állatot.
Nem
értettem semmit, de szólni már nem mertem, nem akartam újabb
verést. Rájuk hagytam, legyek kém, legyek bármi, csak jussak
innen el. A két kiskatona egy bűzös, kétszer két méteres
zárkában vitt, majd szó nélkül rám zárták az ajtót.
Megkérdeztem, mi lesz velem, mire az egyik röhögve azt felelte,
úgyis lelövünk és meggyalázzuk a hulládat, a másik viszont
lecsitította és azt mondta, nyugodjak meg, nem lesz semmi,
kitoloncolnak, nemsokára felraknak az első budapesti gépre, vagy
bármelyikre, ami a térségbe tart.
Nem
tudtam, meddig leszek a zárkában, de a karórám szerint alig telt
el négy-öt óra, mire értem jött két másik fiatal katona, és
közölték, hogy készüljek, felraknak egy Bécsbe tartó gépre,
onnét meg már csak hazatalálok, természetesen saját költségemre.
Mivel követelmény a napi száz amerikai dollár költőpénz, volt
nálam nyolcszáz dollár, amit persze nem akartam elkölteni. Egy
irodába vittek, ahol egy unott arcú, középkorú férfi közölte,
hogy 450 dollár, átszámítva olyan 95000 forint a visszaút
költsége, ezt fizessem ki a nálam lévő pénzből. Az egyik
kiskatona kivett a tárcámból öt darab százdollárost, meg sem
szólaltam, aztán a kezembe nyomtak egy héber nyelvű cetlit mint
elismervényt, amiből persze egy szót sem értettem. Még észbe
sem kaptam, mikor az egyik katona kezembe nyomta az útlevelemet,
karon fogtak és felvezettek egy Bécsbe induló repülőgépre,
leültettek, és közölték, hogy a poggyászom már a csomagtérben,
jó utat.
A
gép felszállt, én mocskosan, véresen, mosdatlanul érkeztem meg
Bécsbe, zúzódásokkal, hámsérülésekkel. Itt jegyet váltottam
a maradék pénz euróra váltása után egy budapesti intercityre,
így jutottam haza... Ennyit láttam tehát Izraelből, ami
meggyőzött arról, hogy soha-soha ne akarjak oda visszamenni. Mert
"ezek" ilyenek. Nyilván nem szabad hatmillió zsidó
emberről kollektív ítéletet mondani, de az izraeli állam
politikája paranoiás és idegengyűlölő, a nem-zsidó ember élete
pedig egy fabatkát sem ér, de még azé sem, aki szegről-végről
zsidó, mint én, csak mondjuk nem véresszájú cionista...
Rokonom
e-mailben persze szabadkozott. Én elmentem orvoshoz, látleletet
vetettem a sérüléseimről, amelyek bár nyolc napon belül
gyógyulók voltak, mégis elégségesek ahhoz, hogy panaszt tegyek.
Aztán hagytam az egészet a fenébe, végül is minek rohangáljak a
sóhivatalba, kinél tegyek panaszt? Az izraeli
nagykövetségen? Jó vicc, esetleg ott is lekevernek
egy-két pofont. Meg aztán sok helyre elér a cionizmus keze, nem
akarok bonyodalmakat, elveszteni az állásomat, a jó híremet.
De
mégis megírtam önöknek mindezt, mert úgy vélem, a magyar
embereknek, és általában az embereknek tudniuk kell, mire
számíthat, ha Izraelbe utazik. Megverhetik, megalázhatják, saját
költségén indokolatlanul visszaküldhetik...Kerüld velük
országunkban is a kapcsolatot a saját biztonságod érdekében....
Kérem,
amennyiben levelemet közlik, azt névtelenül tegyék. Tanúságul
szolgálhat ez a felháborító eset, amin én nagyjából már
túltettem magam, minden jóhiszemű és tisztességes embernek, aki
eddig azt hitte, az izraeli állam toleráns és ér ott valamit az
ember, ha nem zsidó... Igyekszem nem elhinni azoknak az állításoknak
a jelentős részét, amelyeket időről időre a Zsidó bűnözés
rovatban olvasok, de ezek után úgy érzem, bármi megtörténhet...
Kommentál
Vajon
mi lenne ha mint MOSZAD gyanúsat mi is így járnánk el a
Tel-Avivból jövő járattal?
R.
D.
(kuruc.info
alapján JOBBIK GONDOLAT)
A
büdös cionista sátánfajzat , ha nálunk jár kikéri magának ,
hogy ne zsidózzuk .
2010.
augusztus 28. Közélet
".......Há
dik mán.. nincs munkaviszonyom és nem hordok 1,5 kilónál könnyebb
aranyláncot, pedig segílyből élek immáron évtizedek
óta.
*Büszkén
terrorizálom és rabolom ki* a
diáktársaimat és verem szét a tanáraimat, a négy általánost
mégis csak 10-15 év alatt tudtam elvégezni.
*Büszke
vagyok* uzsora kamat szedéssel mint a báró élek adómentesen. Még
a magyar parasztokat is le tudom fejni. Hivatal engem és családomat
védi...rásszisták!
*Büszke
vagyok* arra is, hogy írni és
olvasni ugyan nem tudok és a szókincsem is csak pár tucat
keverék-szóból áll, mégis vállalkozói bizonyítványom van a
hatóságoktól.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy bár a
Kresz-könyvet elolvasni sem tudom és autóvezetést sem oktattak
nekem soha, analfabéta létemre,
mégis "szereztem"
magamnak jogosítványt. Kizárólag csak nagy-Mercivel meg
nagy-BMW-vel járok a segílyért, mégis minden magyar, tőlem félti
a sz..s kis vagyonkáját.
*Büszke
vagyok*, hogy minden szobrot, fémet
és kábelt ellopok, mégsem találnak meg a rendőrök, pedig amikor
leégetem a vezetékekről a szigetelést, kilométerekről is látni
lehet a fekete füstjét.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy Miskolcon az
Avas lakótelepről már minden létező ajtót, ablakot, liftajtót
eladtam, a lakásokat lelaktam,
minden parkettát, linóleumot és
korlátot szétszedtem, elvittem. Mégsem értik meg a magyarok, hogy
miért mégis a folyosóra meg a liftbe járunk sz..ni....
Nem
értem, hogy miért van az, hogy bár minden gazda az "én
kertemet" műveli, mégis
árammal védekeznek, amikor a termésért megyek.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy az idióta
magyar törvényalkotók az - íróasztaluk mellől - engem védenek,
nem pedig a tulajdonost.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy amíg
Amerikában bárkinek - aki büntetlen előéletű- lehet fegyvere,
addig Magyarországon, csak nekünk, a bűnözőknek lehet
!!!
*Büszke vagyok*
arra is, hogy bár minden magyar felfegyverzett bűnözőt jól ismer
a hatóság, mégis a kisnyugdíjast motozzák meg, hogy nincs-e
titokban tojás nála.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy beszerelheted
a legdrágább riasztót az autódba, én mégis be tudom dobni az
ablakát egy féltéglával.*Büszkén*,
a világ létező legprimitívebb nyelvét beszélem, de mégis
értitek, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, hogy: "ázs
összes rohádék mázsár ázs mind rásszistá".*Büszke
vagyok* arra is, hogy ha
külföldre megyek lopni, rabolni, akkor egész Európa tudja, hogy
megint egy magyar volt a tettes !!!
*Büszke
vagyok* arra is, hogy az idióta
magyar politikusok és bíróságok összekeverik az
igazságszolgáltatást a rasszizmussal.
Ha kimondom a
"varázs-szót" rájuk, hogy rasszisták, akkor nem mernek
megbüntetni.
Ha a tárgyalótermet megtölti a haragos famíliám,
a bíró összesz..ja magát és rögtön felment minden vádpont
alól, pedig hát még meg se vertük...
*Büszkén*,
kizárólag falkában, negyvened magammal és öt-tíz autóval járok
késekkel és szamurájkardokkal állig felfegyverkezve,
mégis a
magyart Suzukist ..ja a rendőr az égőkészlete miatt.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy ha véletlenül
BKV-val közlekedek, az ellenőr hozzám sem mer szólni. Ha meg mer,
akkor egyszerűen kidobom a járműből, mert megtámadott.
*Büszke
vagyok*, hogy ha megtetszik a
lakásod, vagy a házad, ötvenen körbeállunk és te "önként"
aláírod, hogy nekem eladtad és a pínzt átvetted. A korrupt
közjegyző, meg a tetű ügyvéd ezt nyomban hitelesíti is. Téged,
meg a rendőrök lecsuknak, ha a lakásmaffiát mered
felemlegetni.
*Büszke vagyok*
arra, hogy a magyar nők a legszebbek és akármelyiket haza is
vihetem, megbecsteleníthetem, széttrancsírozhatom, még sem mernek
megtalálni a rendőrök, még ha az ajtóig vezetnek is a
vérnyomok.
*Büszke vagyok*
arra is, hogy nyugodtan büntetlenül megölhetem, majd
meggyalázhatom a tisztességben megöregedett 80 éves nénikéket a
saját portájukon, hogy azután röhögve elvigyem a két üveg
lekvárjukat.
*Büszke
vagyok,* mert bárkit büntetlenül
kirabolhatok és megölhetek, mivel a kisebbségi képviselők,
megvédenek majd az áldozattól !!!!!
Még azt is bebizonyítják,
hogy az áldozat támadta meg az állig felfegyverkezett 400 tagú
famíliámat és még mielőtt öngyilkos lett és hátba szúrta,
meg fejbe rugdosta saját magát, még előtte gyorsan szétverte a
saját Suzukiját is a bent ülő kislányai szeme láttára.
*Büszkén
gondolok* anyámra, az összes
apámra és a több-tucat nagyapámra.
*Büszke
vagyok* a meghatározhatatlan
létszámú, de hasonló vezetéknevű féltestvéreimre, akiknek a
keresztnevei, mind a Dallas-ból való.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy már majd'
mindegyik kiskorú féltestvéremet felcsináltam és ezt ki is
jelentem délutánonként a Maónikasóóban.
(Ami a neten
visszanézhető!)
*Büszke
vagyok* arra is, hogy a csóró
magyar családok nem mernek szegénységükben gyereket vállalni, de
az enyéimet mégis kénytelenek eltartani !!!
*Büszke
vagyok* arra is, hogy ha a magyar
kisvállalkozó nem adja önként oda az államnak minden pénzét,
akkor egyszerűen kifacsarja belőle az APEH és átutal belőle
néhány milliárdot nekünk is, minden évben.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy minket még
soha nem vett észre az APEH, bármennyire is megpróbáljuk a létező
legrikítóbbra festeni a házainkat.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy nem mer
észrevenni a rendőrség sem (vagy pedig összesz..ták magukat és
bezárkóztak a siófoki rendőrőrsön),
amikor pl. fényes
nappal, vagy 300-an erőt demonstrálva és felfegyverkezve, végig
vonultunk Siófok főutcáján, mert nem fizettek eleget az
éttermesek, hogy megvédjük őket, saját magunktól.
*Büszke
vagyok* arra is, hogy ez még a
You-Tube-on is megnézhető.
Büszke
vagyok* arra is, hogy Kanadából,
Franciaországból azért fizetnek 300 Eurót és gyermekek után 100
Eurót, hogy visszautazzak, a honnal indultam. „Nekem
fizetnek külföldi nyaralásért”
Azért
mégiscsak másképpen hangzik, hogy pl. a nyugdíjas néninek
erőszak közben kinyomta a szemeit és levágta a lábait az
"úriember"
!!! ....
(...akinek a származását nem mondhatjuk be, csak
annyit lehet tudni, hogy a botokkal felfegyverkezett nagy létszámú
és analfabéta "úriemberekből"
álló családja, elzavarta a kiérkező rendőröket... )
Itt
élek Európa szívében, mégis azt mondják, nem vagyok
idevaló.
Enyingen, Olaszliszkán a nyócker.-ben és már a fél
országban is mi vagyunk a császárok, és igenis nálunk vannak
Európa legterrorizálhatóbb magyarjai.
--
Ahogyan
van szemetek, hogy a fényt meglássátok,
van fületek, hogy a
hangot meghalljátok,
úgy van szívetek, hogy az időt
megérezzétek.
S minden idő, amit nem a szívünkkel érzünk
meg, elveszett idő! (Márai Sándor)
"Minden magyar
felelős minden magyarért." (Szabó Dezső)
(Polgári
Hirszemle alap JOBBIK GONDOLAT)
A
másik ingyenélő, irány Izrael , de csak odaútra.
2010/08/28.
Közélet
Nem
szabad megfeledkeznünk ezen háborús bűnösök cselekedeteiről.
Mert a múlt összefügg a jelennel.
A
„László” dosszié rejtélye, avagy a FIDESZ és az SZDSZ titkos
tervei Rockefellerék, Soros György és Mark Palmer támogatásával
”Orbán
Viktornak komoly gondot okoz az,
hogy korábban volt valamilyen
ügye…”(Mint
tudjuk itt nem nagy ügyre kell gondolni. Már egyszerű közbüntény
nem bűntetésével is zsaroltak. Vagy cserébe nem csapják ki az
egyetemről..Szerk.) A BM III. Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége
II. csoportfőnökségének, a kémelhárításnak 7. osztálya a
nemzetközi együttműködés területén dolgozott. Amikor a 7/A
alosztály főoperatív tisztjének: Cs. I. őrnagynak 1989.
szeptember 25-én kelt jelentése Pallagi Ferenc r. vezérőrnagy
főcsoportfőnök, belügyminiszter-helyettes asztalára került, a
tábornok szívéhez kapott, és a következőket írta a jelentés
első oldala jobb felső sarkába Horváth József r. vezérőrnagynak,
a belső reakció ellen küzdő III/III. csoportfőnökének:

Pallagi
Ferenc r. vezérőrnagy,
állambiztonsági
főcsoportfőnök,
belügyminiszter-helyettes"Horváth J.Et.
Ez egy életveszélyesen komoly ügy. Rendkívül határozottan kell
vele foglalkozni - erő, eszköz koncentrálás. Várom az új
fejleményeket! Pallagi Ferenc." (Ld.
cikkünk alatt.)
A
jelentés tárgya: "Ismeretlen FIDESZ-es személlyel kapcsolatba
kerülésről." A jelentés tartalma: hogyan kezdett hozzá a
FIDESZ és az SZDSZ az állambiztonsági rendszerváltáshoz. Hogyan
alakítják ki és képezik belső biztonsági csoportjaikat, szűrik
ki az ügynököket soraikból, s térképezik fel az állambiztonsági
főcsoportfőnökség személyi állományát belső informátoraik
segítségével. Az ismeretlen személy: egy, a FIDESZ kemény
magjához tartozó, de csalódott aktivista, aki kapcsolatot keresett
az "államapparátusban dolgozó komoly, megbízható
személlyel." Innentől kezdve a "László" fedőnevű
ügy dossziéi két szálon futnak: 1., "László" valódi
nevének, személyiségének és környezetének megismerése, 2., a
FIDESZ és az SZDSZ állambiztonsági terveinek, előkészületi
tevékenységének feltárása.
1989.
szeptember 20-án egy ismeretlen férfi hívta fel telefonon Cs. I.
állambiztonsági őrnagyot, akinek ismerősére hivatkozva közölte,
hogy FIDESZ-es barátja még aznap délután három és fél négy
között szeretne vele találkozni a Vörösmarty téren, a cukrászda
felőli földalatti lejárónál. A jelszó: "Elromlott a
Quartz-órám, megmondaná, mennyi az idő?" A "Reform"
egyik számát és az SZDSZ "kék könyvét" fogja kezében
tartani. Az őrnagy pontosan megjelent, a leírás alapján azonnal
felismerte a FIDESZ-est, akinek elmondta a jelszót, ő erre két
azonosító kérdést tett fel: hol tanult és hány testvére van? A
kapott válaszokat nyugtázva a Duna-part felé indultak el.
Presszóba nem volt hajlandó beülni. Félórát sétáltak. Az
ismeretlen közölte, hogy keresztneve László, vezetéknevét
érthető okokból nem mondja meg. Cs. I. így rögzítette az
ismeretlen személyleírását: kb. 30 éves férfi, 170 cm. magas,
izmos, kisportolt, egyenes tartású, fürge járású. Arca kerek,
magas homlokú, erős hullámos, gesztenyebarna, hátrafésült,
halántékánál enyhén ritkuló, a fülére kissé ráérő haja
van, Kossuth-szakállt és bajuszt visel. Orrhegye gömb alakú,
ajkai húsosak, fogai épek, szeme barna, vékony, fémkeretes, lilás
fényvédő réteggel bevont szemüveget viselt. Póló, kék
kordbársony nadrág, sötétkék edzőcipő.
Magáról
annyit mondott, hogy bölcsészkart végzett, jelenleg "szabadúszó",
a FIDESZ szűkebb magjához tartozik. A jelentésben - ami a
miniszterhelyettes elé került - itt következnek az érdemi
információk, melyek roppant fontosak voltak a hatalom számára.
Cs. I. a III/II-7-A alosztály főoperatív őrnagya a következőket
jelenti: "László" elmondta:
"Ma már nem
tudja elfogadni az Orbán-Kövér-Deutsch-féle irányvonalat, miután
az nyilvánvalóan az erőszakosság, az anarchia felé mutat, a
legkevésbé az ország helyzetének stabilizálását célozza.
Elege volt Orbán és a választmány zsarnokoskodásából, úgy
gondolja, hogy a radikális FIDESZ-szándékokat a katasztrófa
bekövetkezése előtt mindenképp meg kell akadályozni. Ő maga nem
akar a Belügyminisztériumhoz fordulni, mert ismeretei szerint az
SZDSZ-nek vannak belső informátorai a BM-ben, és nem szeretné, ha
a sínek mellett találnának rá."
"László"
kérte az őrnagyot, hogy az államapparátusban dolgozó
illetékesekhez juttassa el az információt, de ne verje nagydobra a
jelentkezését. Megjegyezte: ha az illetékesek értékesnek tartják
információit, nem utasítana vissza némi anyagi támogatást, mert
nem áll túlságosan jól. Majd így folytatta:
"A
FIDESZ szűkebb magjában nagy a felfordulás a
Kerekasztal-tárgyalásokon tanúsított különállás miatt. Új
partnereket keresnek az erőszakos kommunistaellenes elképzeléseikhez
és ebben az SZDSZ mellett próbálnak társakat keresni olyanokban,
mint a kispesti MDF-szárny, vagy a Krassó-féle csoportosulás. "
"A
FIDESZ most alakítja ki belső biztonsági csoportját az SZDSZ
segítségével /Demszky Gábort említette/, amelynek feladata az
akciók biztosítása, a FIDESZ szűkebb magjának védelme."
"A
FIDESZ az SZDSZ ösztönzésére folytatja a belügyi állomány
felmérését, lakókörnyezetben, szolgálati helyeken, kiemelten a
polgári ruhás állományra koncentrálva, az állambiztonsági
állomány bemérésére összpontosítva. Kiemelt feladat az
állambiztonsági tisztek kapcsolatkörének felmérése az ügynökök
kiszűrése céljából. Az SZDSZ most már egy nagyobb összefoglaló
anyagot készít az állambiztonság fontosabb ügyeiről."
"Orbán
Viktornak komoly gondokat okoz az, hogy korábban volt valamilyen
ügye, ami akkor ugyan elsimult, de ha nyilvánosságra kerülne, az
a politikai szereplésének végét jelentené, olyan mértékben
lejáratná őt."
"László"
a beszélgetés során végig ideges volt, gyakran nézett körül,
beszéde gyors, hadaró - sajátos fejhangon beszélt - , esetenként
széteső, s gondolatait nem mindig fejezte be. Közölte, hogy most
meglehetősen elfoglalt a Kerekasztal és a választási
előkészületek, különböző rendezvények miatt, de ha lehet,
találkozzanak másnap három és fél négy között a Dorottya u.
4. sz. alatti épületben, a Tradeinform I. emeleti tárgyaló-pihenő
galériáján.
Ezt
követően a III/III. csoportfőnökséggel konzultálva az a döntés
született, hogy Cs.I. őrnagy jelenjen meg a másnapra tervezett
találkozón, s rögzítse a beszélgetést.
"László"
az előző napinál is idegesebbnek tűnt, de próbálta leplezni.
Egyebek között elmondta:
"Nagyon
sok a munka, különösen amiatt, hogy egyrészt új támogatókat,
ugyanakkor a köztársasági elnökválasztáshoz is gyűjteniük
kell az aláírásokat, miután Orbán is kacérkodik azzal, hogy
indul. Orbán hülye, ha azt hiszi, hogy a legkisebb esélye is
lenne, sokkal racionálisabb az, ha az SZDSZ valamelyik nevesebb
vezetőjét, pl. Tölgyessyt támogatják. Az Orbán-Kövér-Deutsch
hármas kezd veszélyes vizekre evezni. Fejükbe vették, hogy az
eddigi ténykedésük kevés, ennél erőszakosabban, látványosabban
kell fellépniük, intruzív akciók szervezésével és
végrehajtásával. Ez alatt Orbán valójában robbantásos
merényleteket, szabotázsakciókat ért, ami nyilvánvalóan
anarchiába vezet. Ezért Orbánék elhatározták, hogy kapcsolatot
keresnek megbízott kiutaztatásával a Carlos-csoporttal, illetve
próbálnak kapcsolatba lépni olyan palesztinokkal, akik
Fehérszállás környékén kaptak kiképzést. Ily módon próbálnak
korszerű, működőképes robbanószerkezetekhez jutni, mivel Kövér,
kijelentése szerint: robbanóanyagot szerezni nem művészet."
Idáig
jutott "László", amikor ingerülten közölte, hogy nem
ebben állapodtak meg, megegyeztek, hogy az őrnagy nem hoz
belügyeseket a nyakára, ne nézzék őt kezdőnek, a bejáratnál
ott áll egy figyelőkocsi, az NJ 35-76-os rendszámú fehér Lada,
benne egy nő kötöget, két srác meg újságot olvas a hőségben.
Az őrnagy igyekezett megnyugtatni "László"-t, hogy ha
így is van, semmi köze az egészhez, érvelését kétkedéssel
ugyan, de elfogadta és folytatta a fontos információk közlését:
"A
FIDESZ biztonsági csoportjának - kb. 15 fő - kiképzésével az
SZDSZ két embere, Demszky Gábor és Légrádi Péter foglalkozik.
Az SZDSZ-nél többen kaptak felkészítést az NSZK-ban és az
USA-ban /Demszky és Légrádi is/, s az ott tanultakat adják
tovább. Általános konspirációs felkészítést a FIDESZ szűkebb
magjának minden tagja kap, ez a biztonsági csoport azonban mélyebb
kiképzésben (figyelési, ellenfigyelési módszerek,
akcióbiztosítás, információgyűjtés, ügynökök
foglalkoztatása, stb.) részesül. Tervezik, hogy a biztonsági
csoport néhány tagját szintén kiküldik az USA-ba , vagy az
NSZK-ba, s ezt követően a kiképző munkát a FIDESZ teljes
egészében átveszi. "
"László"
hangsúlyozta, hogy az SZDSZ egyre erőteljesebben támaszkodik a
FIDESZ-re a belügyi állományra vonatkozó információk
megszerzésében:
"Az
SZDSZ feltehetően komoly informátorokkal rendelkezhet, legalábbis
erre utal a Demszky és Légrády által közöltek jellege. A
megszerzett információkat ugyancsak az SZDSZ vezényletével most
viszik számítógépre a hasznosítási lehetőségek javítása
érdekében. Jelenleg helyiség-gondjaik vannak, most tesznek
lépéseket a megfelelő bázis megszerzésére."
László
még elkezdte mondani, hogy egy Béla, egy Gábor és egy Zoltán
keresztnevű FIDESZ-es már elindult vagy hamarosan elindul
egyeztetni a választási taktikát, és megszerezni a nemzetközi
támogatást a választási küzdelmekhez Csehszlovákiába, az
NDK-ba, Lengyelországba, az NSZK-ba és Ausztriába. Részletekbe
nem merült, közölte, hogy mennie kell a "Reformpárti
esték"-re, utána Kerekasztal és választási egyeztetés
lesz. Ehhez lemondóan csak annyit tett hozzá, hogy egyre kevesebb
azonosságot érez "ezekkel a lököttekkel", a kezdeti
valós elképzelésektől teljesen eltértek. S ezzel eltűnt a cég
szeme elől.

Dr.
Horváth József r. vezérőrnagy,
a III/III.
csoportfőnökeIntézkedési terv fantomképpel
Október
első felében javaslatokat, intézkedési terveket dolgoz ki a BM
III/III-2-b alosztálya. (A III/III-2. osztály az ifjúságvédelmi
elhárítással foglalkozott, osztályvezető: Timár Zoltán r.
ezredes ; a b., alosztály feladata az ifjúságellenes reakciós
erők elhárítása az egyetemeken, főiskolákon, az ifjúsági
klubokban, társaságokban, stb., alosztályvezető: Herbán Tibor r.
őrnagy. Az osztályt Esvégh Miklós r. alezredes
csoportfőnök-helyettes felügyeli.) Az intézkedési tervek Horváth
József r. vezérőrnagy csoportfőnök egyetértésével kerülnek
Pallagi Ferenc r. vezérőrnagy állambiztonsági
főcsoportfőnök,
Esvégh
Miklós r. alezredes,
III/III.
csoportfőnök-helyettesbelügyminiszter-helyettes elé engedélyezés
céljából.
Az
intézkedési tervek az eddig ismertetett információk mellett a
következő tények figyelembe vételével készülnek:
A.,
"László" vagy a FIDESZ-től való megcsömörlése miatt,
vagy provokációs célzattal kívánja információit célba
juttatni. Személyének és valós szándékának felderítése
elengedhetetlen. Elkészítik fantomképét. Ellenőrzik az Izraelbe
tartó személyszállító repülőgépek utaslistáit, mivel
"László" utolsó üzenetében
A
rejtélyes „László” fantomképe
a III. főcsoportfőnökségen
kilátásba helyezte, hogy izraeli rokonaihoz utazik. Cs. I. őrnagy
kiutazik Ausztriába, hogy találkozzon "László"
közvetítőjének Salzburgban tartózkodó ismerősével abból a
célból, hogy értesítse "László"-t a további
együttműködés fontosságáról és az anyagi dotáció
lehetőségéről.
B.,
A "László" által átadott első megszerzett írásos
névsor alapján ellenőrzés alá vonják a főcsoportfőnökség
azon aktív és nyugállományú személyeit, akik az ellenzéki
csoportokkal kapcsolatba kerülhettek. Különös figyelmet érdemel,
hogy "László" Demszky, Rajk László és Légrádi Péter
öt olyan informátoráról tud, akik valamikor az állambiztonsági
szolgálatnál dolgoztak, illetve dolgoznak jelenleg is. Áttekintik
az utóbbi tíz évben leszereltek névsorát és az áruló hálózati
személyek listáját. Dezinformációs anyagot indítanak el útjára,
annak hatását operatív eszközökkel mérik.
C.,
Az állambiztonsági hálózati személyek közül külön
feladattervet dolgoznak ki a FIDESZ szűkebb magjához tartozó
"Temesvári" fedőnevű titkos megbízott számára a párt
frissen alakult biztonsági csoportjába való bejuttatás érdekében.
Ugyanilyen feladatot kap a Magyar Radikális Pártba beépült
"Hermann Attila" fn. titkos megbízott is.
D.,
Rajk Lászlót, Légrádi Pétert és Demszky Gábort szoros
ellenőrzés alá veszik, a már működő 3/a rendszabályok (ez a
telefonlehallgatás hivatalos neve) nyomán keletkezett anyagokat
összegyűjtik és átnézik. A III/III-4 osztállyal (elhárítás a
kulturális területen és a radikális ellenzékiek körében) és a
III/III-6 osztállyal (szamizdat-felderítés és akciók
végrehajtása) együtt ellenőrzik a pártok biztonsági
csoportjaira vonatkozó valamennyi adatot, különös tekintettel a
müncheni kiképzésre utazó személyekre. Rajk, Demszky, Légrádi
és a hozzájuk közel álló ismert SZDSZ- és FIDESZ-vezetőkről
kompromittáló anyagot állítanak össze, s szükség esetén
intézkednek, hogy az anyag megléte az érintettekhez kiszivárogjon.
E.,
A "László" által megjelölt, a Carlos csoporttal való
együttműködésre utaló adatokat a III/II. csoportfőnökség
illetékeseivel együttműködve ellenőrzik.
Az
intézkedési tervek végrehajtását Pallagi Ferenc október 10-én
engedélyezte. Cs. I. őrnagy kellő biztosítással és nem kis
költségekkel október 12-től 16-ig kapcsolatfelvételi és személy
felderítési akciót hajt végre Ausztriában. Az eredmény csaknem
kudarc. Az ismerős Salzburgban közli, hogy a közvetítő elől is
eltűnt "László", az utoljára szeptember végén látta
Budapesten, ahol "László" bizonyossággal lakik, a
FIDESZ-kongresszuson is hiába kereste, pedig ott kellett volna
lennie; valószínűleg külföldre utazott, ahova régóta készült
ösztöndíjjal.
A
vezetés elégedetlen, de a kutatás folytatásáról dönt,
mindenekelőtt a FIDESZ -SZDSZ berkekben folyó ellenséges
cselekmények megismerése miatt.
Egy
elfogott levél névsorral
Egy
érdekes fordulat némiképp megváltoztatja az érdeklődés
irányát. Október 16-i keltezéssel a BM III/3. "K"
ellenőrzési osztály (ez a postai küldemények ellenőrzését és
az ellenséges anyagok terjesztőinek felkutatását végezte)
vezetője: Dr. Kiss István r. alezredes közvetlen Pallagi Ferencnek
jelent: kiemeltek a forgalomból egy Budapestről Cs.I. -nek címzett,
annak Szolnokon lakó édesapja címére küldött levelet, tartalmát
felterjesztik. (Cs. I. édesapja korábban a Szolnok megyei
Pártbizottság munkatársa volt.) A levélben "László"
újabb információkat, adatokat és egy névsort közöl - az SZDSZ
által összegyűjtöttekből - köztük állambiztonsági
vezetőkről, belső informátorokról. A csoportfőnökségen belső
vitát vált ki, hogy Cs.I. őrnagy nem hajlandó megnevezni
ausztriai kapcsolatát, szerinte "László" közvetítőjét
egy olyan szolnoki ellenzéki társaságban kell keresni, amelyben
helyi értelmiségieken kívül megfordultak budapestiek is, köztük
a FIDESZ-től Orbán és Fodor is. Október 23-án Cs.I. az egyre
jobban rá nehezedő belső nyomásra "László"
közvetítőjeként megnevez egy szolnoki ügyvédet: dr. Sz.-t, aki
a megyei Rendőr - főkapitányság III/II. osztályának szigorúan
titkos állományú tisztjeként dolgozott a Kőolajipari
Vállalatnál, ám saját kérésére leszerelt, és a helyi
reformköri mozgalom egyik vezetője, szervezője lett. Ám amikor
hivatalból megkeresték egykori kollégái, tagadta, hogy ismerné
"László"-t.
Ugyanezen
a napon, október 23-án a III/III-4-a alosztálya Kertész László
r. százados aláírásával jelenti az SZDSZ biztonsági
szolgálatáról:
"...információink
szerint a szolgálat szervezésével Szilágyi Sándor, újabban
pedig Dr. Demszky Gábor foglalkozik. Nevezettek a korábbi
időszakban tapasztalatokat szereztek az ellenfigyelés
megszervezésében, amikor különböző rendezvényeket,
szamizdat-szállításokat, anyagátadásokat biztosítottak, illetve
hajtottak végre ilyen módon. Felmerült továbbá a gyanú, hogy
Demszkyt külföldi útjai során kiképezték ilyen biztonsági
rendszer megszervezésére, irányítására. Ezt igazolja az is,
hogy a nagy erőkkel - 30 gépkocsival - végzett operatív
figyelések alkalmával is képes volt felfedni a figyelés tényét,
illetve azonosítani néhány figyelő gépkocsit.
Az
SZDSZ ügyvivői testületének részéről Szent-Iványi István
több alkalommal beszélgetett "Trójai" fn. tmb.-vel a
szolgálat felállításának szükségességéről. A szolgálat
működésének gyanújáról "Tamás" és "Horváth
András" fn. tmb.-ék is szolgáltattak információkat.
Szeptember 22 és 24 között Sopron mellett a brennbergbányai
úttörőtábor területén az SZDSZ választási előkészítő
tábort rendezett. A program során - feltehetően a plenáris ülések
alatt - valaki, vagy valakik átkutatták a jelenlévők szekrényeit,
táskáit. A kutatás tényét "Horváth András" észlelte,
aki az egyik előadást követően észrevette, hogy táskájában
más sorrendben vannak az újságok, illetve szakkönyvét is
átlapozták. "Tamás" fn. tmb. jelentette, hogy a táborba
a jegyzetfüzete eltűnt egy-másfél órára.
A
két esetből is nagy valószínűséggel megállapítható, hogy
az
SZDSZ
biztonsági szolgálata csírájában már megkezdte működését,
esetenként végrehajt kisebb akciókat is. "Horváth András"
fn. tmb. jelezte, hogy a XII. kerületi SZDSZ csoportnál
felvetődött, hogy a létrehozandó szolgálatnak a belső
biztonság megszervezésén túl hírszerző feladatokat is el
kellene látnia a különböző politikai pártok választási
taktikájának kipuhatolása érdekében. Az elképzelést
egyeztették az Ügyvivő Testülettel és megkezdték az ez irányú
szervező munkát."
A
jelentés hivatkozott "Horváth András" fedőnevű titkos
megbízottra, akit beépítettek Ráday Mihály XII. kerületi
kampánystábjába, s ott nemcsak fontos ügyek aktivistája lett,
hanem ő jelentette október 9-én, hogy "hírszerző
feladatokat" is vállaltak egyesek, például ...Ernő az
MSZMP-nél, Fruzsina pedig a KDNP-nél, s egy három tagú "titkos
elvi operatív irányító csoport" is alakult.
A
III/II. 7. osztályának két tisztje november 2-án konspiratív
hangfelvételt készített egy "Vírus" fn. személlyel,
aki 1988. októberében került a látókörükbe, és feltűnően
pontos ismeretekkel
rendelkezett
a BM 
Dr.
Rédei Miklós r. vezérőrnagy,
a III/II. csoportfőnöke
(1977-1988)szervezetéről, állományáról, funkcionális
felépítéséről, munkamódszereiről. (Személyes jó barátjának
nevezte dr. Rédei Miklós r. vezérőrnagy - 1977-től 1988
augusztus 30-ig volt a III/II. csoportfőnöke, s egyben
főcsoportfőnök-helyettes - vejét: dr. P. Tibor ügyvédet és a
tábornok leányát: Katalint.) "Vírus" felfedte, hogyan,
milyen módszerekkel tudtak egyes személyeket priorálni,
járőrkocsikat ellenőrizni, szolgálati helyeket, fontos
objektumokat bemérni, telefonvonalakat használni, operatív
információkat szerezni. Felelős vezetők neveit sorolta fel jó
ismerősként nemcsak a BM-ben, az állambiztonsági
főcsoportfőnökségen, hanem a BRFK-n, a kerületi kapitányságokon,
a VPOP-nél, a KPM Katonai Főosztályán és másutt is. A rendőrség
belső helyzetének romlását, az állomány sebezhetőségét azzal
is érzékeltette, amit a XV. kerületi kapitányságról
megismételt:
"Vírus"
szerint az 1988 októberében általa elmondottak mit sem változtak.
A kapitányságra, a kmb-i irodába továbbra is bejárnak az
utcalányok, sőt, a rendőrök a BM Klubba is magukkal viszik őket.
Az ott felszedett információkat azután jól értesültségük
fitogtatása céljából környezetükben terjesztik ezek a kívül
álló személyek."
Az
a levél, amelyet "László" küldött Cs. I. -nek édesapja
szolnoki címére, 275 nevet tartalmazott (ld. cikkünk
alatt), s olyantól származhatott, aki belülről ismerte az
állambiztonsági főcsoportfőnökséget, erre utalt például az,
hogy nem keverte a polgári és a katonai hírszerzés állományát.
Logikusan, kellő hierarchiában vette sorra a III-as szervezetét a
felső vezetés tagjaitól a legmélyebb konspirációban működőkön
(III/2.osztály, III/V-1. osztály) keresztül a külföldi
rezidentúrák szigorúan titkos tisztjeiig. A legjobb szakemberek
elemezték a névsort a III/I. 2-es osztályon, és megállapították,
hogy a névsor egy ember emlékezetére utal, s mivel e forrás a
hírszerzés területéről sorolja fel a legtöbb nevet ( a
legkevesebbet a III/III. csoportfőnökségről), feltételezték,
hogy az illető a III/I. csoportfőnökségen dolgozott.
Az
ezt követő belső átvilágítás kiterjedt a leszereltekre,
elbocsátottakra, nyugállományba vonultakra vagy küldöttekre is,
de Csukrán Magdolna őrnagy, az állambiztonsági operatív
nyilvántartó osztály vezetője kutatást végzett a kizárt
hálózati személyek körében is, és hat személyt talált
gyanúsnak, köztük a "Faragó János", és "Régész"
fedőnevű titkos megbízottat és a "Kiss József"
fedőnevű ügynököt. A november 23-i összegező jelentés utolsó
mondata mégis meglepő: "A névsor elemzése erőteljesen utal
- személyi és szakmai ismeret alapján - Cs. I.-re mint valós
forrásra." Másnap Pallagi Ferenc miniszterhelyettes ezt írta
a jelentésre: "Egyetértek."
1989
december 5-én váratlanul igen értékes információkkal szolgál a
Komárom megyei Rendőr-főkapitányság III/III. osztálya által
foglalkoztatott "Marosi" fn. ügynök, aki november 10-én
részt vett Budapesten az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának
gólyabálján. A jelentésből:
Deutsch:
„Sok mindenre kiképzik a fiúkat!”
David
Rockefeller bankár"A rendezvényen találkozott volt egyetemi
csoportvezetőjével, Györgyi Kálmánnal, valamint csatlakozott
hozzájuk Deutsch Tamás is. A jelenlegi társadalmi és politikai
helyzetről beszélgettek. Ennek során jövőbeni elképzeléseikkel
kapcsolatban Deutsch Tamás elmondta, hogy a FIDESZ-nek és az
SZDSZ-nek több tagja is részt vesz egy manager-képző tanfolyamon,
mely az Oxford-i diplomával egyenértékű managerdiplomát ad. A
képzés hat hónapi magyarországi tanfolyam, továbbá hat
hónapi
Soros
György amerikai zsidó trilliárdos üzletember oxfordi tanfolyamból
áll. (Amerikában a marxista zsidót Mandzsuriai- elnöknek hívják.
Szerk.)
A
managerképzés megvalósítására egy alapítványt hoztak létre,
melyben részt vesznek Rockefellerék és Soros György is. A magyar
képzés Budafokon, a volt Törley villában folyik. Jelenleg a hazai
képzés stádiumában állnak."
Az
állambiztonsági főcsoportfőnököt az előbbiek információértéke
nem rázta meg, a most következők azonban lázba hozták:
"Deutsch
elmesélte, hogy a hat hónapos kinti képzés alatt sok mindenre
kiképzik a fiúkat, többek között a belső és külső
elhárítással kapcsolatos ismeretekre is. Deutschnak ezzel
kapcsolatban az a véleménye, hogy akármi is lesz Magyarországon,
az államvédelemre, illetve valamilyen ezzel foglalkozó hivatalra
minden körülmények között szükség van. Hozzátette, pusztán
az nem biztos, hogy ezt ugyanazokkal az emberekkel kell csinálni,
mint eddig. Egyértelműnek tartja, hogy egy ilyen hivatalba
laikusokat nem lehet tenni, ezért fel kell készíteni a megfelelő
személyeket erre a speciális tevékenységre. Az alapítvány
segítségével a FIDESZ és az SZDSZ úgy készül, hogy bármikor
szakképzett embereket tudjanak erre a munkára kiállítani."
A
szakmai részletekbe csak ezután bonyolódott Deutsch, de nem
valószínű, hogy ezek saját szerény képességeinek a termékei,
sokkal inkább az SZDSZ-nek és a FIDESZ-nek súgó jogász és
belügyi szakemberek elképzelései voltak:
"Deutsch
elmondta, hogy nem kívánják ők a katonai elhárítást és
egyáltalán az egész elhárítást sem a HM, sem a BM keretein
belül látni, hanem egy, az NSZK-ban működő Alkotmányvédelmi
Hivatalhoz hasonló szervezet keretében. Elképzeléseik szerint a
hivatalt egy parlamenti bizottság felügyelete alá helyeznék, és
a hivatalnak teljesen függetlennek kell lennie a miniszterektől, a
minisztériumoktól és a főhatóságoktól. Mivel a választások
után 100%, hogy a HM és BM miniszter is polgári politikus lesz, a
hivatalnak nem szabad pártérdekeket szolgálnia, hanem egyértelműen
magát az államot kell védeni. Azt szeretnék elérni, hogy a
hivatal jogállása az Alkotmánybírósághoz hasonló legyen, azaz
közvetlenül a Parlament alá tartozzék. Erre a speciális munkára
a managerképzés keretében, annak külföldi szakaszában az
elkövetkező egy évben 30-40 főt szeretnének kiképezni.
A
managerképzésre amerikai-magyar közös vállalat alakult. Feltétel
az angol nyelvtudás. A hazai hat hónap alatt válogatják ki
azokat, akik Nagy-Brittaniába utazhatnak, és akik mindenképpen
megbízható személynek minősülnek. A biztonsági hivatal vezetője
az elképzelések szerint államtitkár lenne, a pontos elnevezés
még nem eldöntött."
(Már
itt megjegyzem, hogy ennek az elképzelésnek az első fele
lényegében nem valósult meg. A polgári hírszerzés Információs
Hivatal, a polgári kémelhárítás Nemzetbiztonsági Hivatal néven
a mindenkori kormánypártok által kijelölt tárca nélküli
miniszter felügyelete alatt áll 1990 óta, a katonai elhárítás
pedig Katonai Biztonsági Hivatal néven vissza került a HM-be, ahol
az ott megmaradt hírszerzés a Katonai Felderítő Hivatal nevet
kapta. A Nemzetbiztonsági Bizottság a parlament egyik
bizottságaként korlátozott jogkörrel ellenőrzi ezen
területeket.)
„Für
Lajost fafejűnek tartják”
Deutsch
- ekkor még Fürtelen - Tomi egyetemi végzettség nélkül nagy ívű
államhatalmi, strukturális okfejtésbe is bocsátkozik a két párt
nevében, későbbi ismert családjogi állapotát tekintve némi
pikáns és kínos felhanggal leendő apósa szellemi képességeit
illetően:
"A
továbbiakban Deutsch Tamás a belpolitikai helyzettel kapcsolatban
elmondta, hogy a FIDESZ és az SZDSZ hajlandó belemenni egy újabb
alkotmánymódosításba a köztársasági elnök megválasztása
ügyében. Ennek az az oka, hogy mindenképpen el akarják kerülni
Für Lajos köztársasági elnökké történő megválasztását. A
két szervezet jelenlegi értékelése szerint inkább Pozsgay Imre
legyen a köztársasági elnök, mint Für Lajos. Az a véleményük,
hogy a világ Pozsgay Imrét fogadta el, már most úgy tárgyalnak
vele, mint köztársasági elnökkel, azonkívül nem annyira
kompromittálódott, mint Szűrös Mátyás. Für Lajost egyértelműen
bizalmatlan személynek és fafejűnek (sic!) tartják."
Hála
"Marosi" fn. tmb.-nek, jelentése megőrizte az SZDSZ és a
FIDESZ, mint akkori testvérpártok más kormányzati elképzeléseit
is. Ezek közül érdekes:
"Jövőre
vonatkozó elképzeléseikkel kapcsolatban Deutsch elmondta továbbá,
hogy az SZDSZ és a FIDESZ a gazdasági minisztériumot nem akarja
meghagyni az MSZP-nek. Véleményük szerint meg kell szüntetni az
Országos Anyag és Árhivatalt, az Országos Tervhivatalt, valamint
a különálló Pénzügyminisztériumot és ezek összevonásával
egy új típusú gazdasági minisztériumot kellene létrehozni. Ez a
minisztérium kizárólag csak a gazdasági folyamatokkal
foglalkozzon, a költségvetést a parlament kezelje. A Magyar
Nemzeti Bank jegybanki funkcióját meg kell szüntetni. A gazdaság
helyreállításával kapcsolatban az az elképzelésük, hogy a
forint konvertibilissé tételéhez további 30%-os forintleértékelés
és másfél-három milliárdos világbanki hitel szükséges. A
lakásépítést teljesen fel kell szabadítani, s magánvállalkozási
formában újjászervezni. Az állami lakásokban lakóknál a
lakbéreket csak azon bérlők esetében kellene felemelni, akik még
külön rendelkeznek nagy értékű gépkocsival vagy víkendházzal."
A
titkos megbízott itt megjegyezte, hogy volt csoportvezetője, a jogi
kar akkori dékánja, ki népszerű ember az egyetemen, nagyon
pozitívan nyilatkozott a Deutsch által képviselt FIDESZ-SZDSZ
közös elképzeléseiről.
"Marosi"
tmb. még beszámol arról, hogy lányának van egy igen fura,
mondhatni rejtélyes csoporttársa a jogi egyetemen, akivel
kapcsolatban a jelentést aláíró Nagy Lajos r. szds. osztályvezető
így fogalmazott:
"...
van egy csoporttársa a jogi egyetemen, aki előtte egy évet a
SOTE-n végzett. Ez a csoporttárs izraeli állampolgár, és senki
sem érti, hogy mi szüksége van egy magyar jogi diplomára, hiszen
azzal Magyarországon kívül a világ egyetlen pontján sem tud mit
kezdeni. Lánya elmesélte, hogy ez az izraeli fiatalember jövő
szeptemberben induló három hónapos Izraelben végzendő munkára
táboroz kizárólag fiúkat. Miután a tervek szerint magyar
egyetemen is nyelvvizsgát kell szerezni a diploma mellé, az izraeli
fél a három hónapon túl egy évre kínál lehetőséget a nyelvet
tanulni szándékozóknak. Ezek olyan kibucokban lennének
elhelyezve, ahol kizárólag vagy angolul vagy héberül beszélnek.
"Marosi" lánya említette az izraeli fiatalember nevét
is, de azt az ügynök elfelejtette..."
A
"Szigorúan titkos!" minősítésű anyagnak nagy
jelentőséget tulajdonít Pallagi Ferenc állambiztonsági
főcsoportfőnök, ezért december 11-én egyebek között a
következők írja a jelentés jobb felső sarkába Horváth József
III/III-as csoportfőnöknek:
"Horváth
J. r.vörgy! Igen értékes információ! Ezt a managerképzőt fel
kell deríteni! A jelentés minden értékes elemét - szinte az
egész anyagot - egy kicsit megszerkeszteni, tájékoztatásra
alkalmassá tenni Németh M. részére. A III/I., III/II., III/IV.
csoportfőnök is kapjon az anyagból. Pallagi Ferenc." (Ld.
cikkünk alatt.)
Néhány
nappal a Duna-gate botrány kitörése előtt, december 19-én a
III/III/2-b. alosztály összegezi azokat az információkat,
melyeket a III/II-1 osztály (elhárítás az USA és egyes
latin-amerikai országok hírszerzésével szemben) és a III/II-8
osztály (közgazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi elhárítás)
munkatársaival együtt gyűjtött a "jobboldali ellenzék által
managertanfolyam fedéssel működtetett
titkosszolgálati-állambiztonsági kiképzésre" vonatkozóan.
Megállapították, hogy Budafokon, a Törley

Mark
Palmer
budapesti amerikai
nagykövet 1989-benvillában zajló
managerképzést a Magyar Hitel Bank finanszírozza, fő támogatója
pedig Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet. A mintegy 30 fő
részvevő képzése kizárólag üzleti-kereskedelmi jellegű, a
hallgatók túlnyomó többsége neves iparvállalatok alkalmazásában
állt. (A mellékelt lista szerint, pl.: Ipari Minisztérium, OKGT,
Kereskedelmi és Hitelbank, Biogal, Mikroelektronika,
Economix,Csepeli Szerszámgép Rt. Pannonplast, Elektromodul, KSH
SzÜV., Polifoam Kft., Alba Régia Szfvár., Taurus, Tungsram, Egis
Gyógyszergyár, stb.) A részvevők közül többen később magas
beosztásokba kerültek, volt, aki államtitkár lett.
A
jelentés így zárul:
"Nyitva
maradt az a kérdés, hogy a managerképző alkalmas-e esetleges
tanulmányozó, kiválasztó tevékenységre, amely után Angliában
az itt kiszemelt emberekkel folyna a jelzett kiképzés." A
jelentést a III/III./2-b. alosztályon Dr. Kaizinger Zoltán r.
hadnagy írta alá (ő a "László"-ügy főelőadója ),
de szignálta Herbán Tibor r. őrnagy alosztályvezető és Esvégh
Miklós alezredes csoportfőnök-helyettes is.
A
nyitva maradt kérdésre nem kaptunk választ. Három nappal később
megkezdődött Duna-gate botrány eseményei elsöpörték a
"László"-ügy további tanulmányozását, felderítését,
mint ahogy politikai következményei elsöpörték az egész
állambiztonsági főcsoportfőnökséget is. "László"
rejtélyes és bizonyossággal nem azonosítható személyére,
akárcsak a sokat keresett belső információs forrásokra
vonatkozólag ma még nincs több hiteles adat az Állambiztonsági
Szolgálatok Történeti Levéltárában. Az SZDSZ legismertebb
állambiztonsági szakértője néhány nappal ezelőtt
érdeklődésemre azt válaszolta: "László" valószínűleg
nem is létezett, legendáját azért kellett kitalálnia a III.
főcsoportfőnökségnek, hogy felléphessen az ellenzék ezen a
téren is elkerülhetetlen, rendszerváltást előkészítő lépései
ellen. Más vélemény szerint az állambiztonsági főcsoportfőnökség
belső ellenzékének kritikája találkozott a rendszerváltók
külső szándékával, amely módszerekben nem válogatott, és
anyagi helyzeténél fogva, külföldi támogatással a szükséges
információkat meg is tudta vásárolni. Ismét mások szerint
néhány ifjú állambiztonsági tiszt lázadt fel balról a rendszer
eladása, alantas átjátszása ellen, s egy ilyen
"László"-legendával próbálta felhívni a vezetés
figyelmét a két rendszerváltó párt szervezkedésére, veszélyes
hatalomszerző törekvéseire. Mivel a történetnek vannak még
elvarratlan és tisztázásra váró szálai, nemkülönben az
államtitkok kategóriájába tartozó tényei, a szerző nem zárja
le a "László"dossziét. Kutatóként azonban tartozik még
"László"-nak annyival, hogy az eltűnése előtti két
utolsó, Cs. I. őrnagyhoz írt leveléből idézzen. Ezek tényei
megvilágítják azt az ok-okozati összefüggést, amiért a
csalódott "László" jobbnak látta elmenni a rokonokhoz.
„…sok
pénzt kapunk az amerikaiaktól…”
"Pista!
Ez már életveszélyes albérlet, inkább megyek a rokonokhoz!
Küldeni akarnak Münchenbe kiképzésre, de ezt már nem vállalom.
Annyit megérdemelnek ezek a flúgosok, hogy még így elmondjam, D.
Gábor és L. Péter négy kiugrott biztonságis informátoráról
tudok, akiket jól megfizettek. Egy Építészként és egy Homo-ként
emlegetett ürge külföldön dolgozó, a Taxis és a Bika pedig
itthoni belügyeseket dobott fel. Olyan nevekre emlékszem, mint ...
(itt kb. 50 név következik.) Két nagy lista van D. Gáboréknál,
Rajk őrzi valahol, abból lestem ki ezeket. Fénykép és sok adat
van róluk, a ......... számon szerzik be a részletes adatokat. A
listákon szereplőkről mindent tudni akarnak folyamatosan,
különösen a kapcsolatokra mennek rá, - keresik az ügynököket.
Tudok még egy Pénzesként emlegetett belső informátorukról, aki
csak háttéradatokat tud adni, de most szerez egy másik ürgét,
aki előre is tud majd tájékoztatni a belügyi akciótervekről.
Hát ennyit! Köszönet a jó szándékért, talán még találkozunk.
Üdv: L."
"Pista!
Már minden kész az indulásra, mire ezt a levelet megkapod,
valószínűleg már a szabad világban leszek. Jobb ez így, annyira
már elköteleztem magam, hogy nem tudnék szabadulni tőlük,
viszont amit ők akarnak, azzal már a szüleim életét, a
sajátomat, az itt kapott viszonylagos jólétet, az egész
értékrendszeremet meg kellene tagadnom. Ez azért már túl nagy
áldozat lenne.
Az
az igazság, hogy az SZDSZ-en keresztül sok pénzt kapunk az
amerikaiaktól, de ezt a nagyok zsebre vágják. Különösen nagy
érdem kell ahhoz, hogy valaki részesedjen a repiből. Úgy mondják,
ez a pénz kell a helyiségekre, a rendezvényekre, a technikai
eszközökre, de tudom, hogy ez nem igaz. Az imádott vezéreink
egyszerűen eltüntetik. Az SZDSZ még csak-csak egységes, de a
FIDESZ-en belül hamarosan szakadás áll be, kivéve, ha D. Gáborék
csodát tudnak művelni. Ökrös, meg még néhányan, főleg a
vidékiek túl radikálisnak tartják az Orbán-féle vonalat, amit
tulajdonképp nem is ők találtak ki, hanem Rajkék erőltetik
azzal, hogy az SZDSZ-t megtartsák szalonképesnek a radikálisabb
fellépéstől. Nemrég komoly összecsapás volt D. Gábor, L.
Péter, illetve a FIDESZ vezérkara között. D. bezengte, hogy
Pénzes állítása szerint az SZDSZ és a FIDESZ szűkebb
környezetében legalább 5 BM-informátor működik, akik lényegében
mindenről tájékoztatják a belügyeseket. Pénzes azt is elköpte,
hogy a Rajkék listáján lévők közül nagyjából kik
foglalkozhatnak ezekkel az informátorokkal. D. Gáborék valami
szuper tervet eszeltek ki csapdaként, illetve aktívabb ellenőrzés
alá akarják vonni a Pénzes által megnevezett belügyeseket, hátha
horogra akadnak az informátorok. Erről az ügyről összesen tíz
ember tud, no meg én, de ezt ők, remélem, nem tudják. Pénzesnek
havi 10 ezer forintot fizetnek a repiből és 150 ezret ígértek be
neki, ha szállítja az informátorok azonosítóit is. 300 ezer a
fejpénz azért, ha megszerzi az aktív informátort a belügyön
belül, akinek viszont havi 30 ezret ígérnek. Esetleg a barátaidnak
segíthet, ha folytatom a listát, amit nagy hirtelen ki tudtam írni.
Valamilyen rendszer szerint
csoportosítva
vannak a nevek, különféle 
Benkő
Ferenc r. ezredes,
a III/II. csoportfőnöke (1988-1990)jelölések
is vannak, de ezeket nem tudtam megfejteni, gondolom, a barátaid
megfejtik majd. Szóval: Földesi, Harangozó, Rédei, Benkő, Bogye,
Pallagi, Strényi, Ágoston, Horváth, Matuska... (és itt még 265
név következik.) A lista állandóan bővül, csak azokat húzzák
ki, akikről kiderül, hogy meghaltak. Ehhez a lapok halálozási
rovatát is böngészik, de vezetik a nyugdíjazást és a
kitüntetéseket is, ha az újságban megjelenik. Volt szerencsém
véletlenül látni D. Gábor és L. Péter két informátorát. Az
egyik egy sovány, magas, szőke, bajuszos fickó, elég rendesen
ihat, 40 év körüli lehet, de öregebbnek látszik, a másik egy
alacsonyabb, köpcös, pocakos, ritkuló hajú ürge. Beszélnek még
egy randa nőről is.
...ha
még valami fontos eszembe jut, majd még megírom. De remélem, hogy
már kintről. Bízom benne, hogy ha majd egyszer valamikor
valamilyen oknál fogva igazolnod kellene Magyarország előtt a
személyemet, ezt a szívességet megteszed. Üdv: L."
Végül
néhány az előzőekben szereplő állambiztonsági hálózati
személyről saját - be nem fejezett - kutatásaim alapján.
"Temesvári"
titkos megbízott. Az események idején 21 éves, miskolci, az ELTE
Bölcsészkarának hallgatója. 1988 októberében szervezte be a BM
III/III-2-b alosztálya, Kaizinger Zoltán r. hadnagy hazafias alapon
az ifjúságvédelem területére. Az állambiztonsági operatív
nyilvántartóban hálózati kartonja 1990-ig lezáratlan, kódja
szerint "titkosított hálózati személy." A
rendszerváltás után ismert bulvárújságíró, lapigazgató
Miskolcon.
"Herman
Attila" titkos megbízott. 1964-ben született Miskolcon.
Beszervezése idején, 1985 áprilisában a borsodsziráki tsz-ben
dolgozik betanított munkásként, később Budapestre, a VII.
kerületbe költözött. Fekete László r. őrnagy, a Borsod megyei
Rendőr - főkapitányság III/III. osztályának beosztottja
szervezte be hazafias alapon, az egyházi reakció elhárításának
területére, tartótisztje Tóth Tamás r. százados volt. 1985
október 28-án vette át a III/III-2-a. Nyilvántartó kartonja
lezáratlan, kódja szerint "titkosított hálózati személy."
"Tamás"
titkos megbízott. 1974 novemberében történt beszervezése idején
34 éves evangélikus lelkész egy bakonyi kis településen.
Hazafias alapon szervezte be a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság
III/III. osztálya, Csillag József r. százados. 1979-ben Budapestre
költözött a józsefvárosi gyülekezethez, a szolgálat
segítségével bekerül a MUOSZ újságíróiskolájába, melynek
elvégzése után az "Evangélikus Élet" kulturális
rovatvezetője és a Szabad Földbe is rendszeresen publikál. Az
egyházi elhárítás vonalán vette át 1979 szeptember 19-én a
III/III-1-a alosztály. 1985. március 20-tól a III/III-4-a
alosztályon folytatta, ahol a radikális ellenzék elhárításában
működött közre. 1990-ig "titkosított hálózati személy".
"Horváth
András" informátor, majd titkos megbízott, másik fedőneve:
"Rendező". Beszervezése idején, 1972 júniusában 24
éves budapesti egyetemi hallgató az ELTÉ-n. A III/III-2-a
alosztályról Kőfalvi Gábor r. hadnagy szervezi be hazafias alapon
az ifjúságvédelem területére. 1973 júniusában belép az
MSZMP-be. 1979. február 7-én átveszi a kulturális elhárítás
III/III-4-b területe. Jelent az ELTE bölcsészkarának oktatási és
kulturális életéről, az Egyetemi Színpadról, a Studium
Generaléról, majd Franciaországból a Concordia ifjúsági táborok
szervezetéről. Sikeresen beépül a rendszerváltó radikális
értelmiség, mindenekelőtt az SZDSZ soraiba. Állambiztonsági
operatív nyilvántartó kartonja 1990-ig lezáratlan, kódja szerint
"foglalkoztatott élő hálózat." A rendszerváltás után
- egyebek között - főiskolai tanársegéd az ELTE Tanító-és
Óvóképző Főiskolai Karának társadalomtudományi tanszékén, s
egy fővárosi belső kerület reformpedagógiai alapítványának
kuratóriumi elnöke.
"Faragó
János" titkos megbízott. Veszprémi születésű, Debrecenben
lett népművelő és a Szolnok megyei Rendőr - főkapitányság
III/III. osztálya szervezte be 33 éves korában, 1977
szeptemberében, Urbán István r. főhadnagy révén, hazafias
alapon a kulturális elhárítás területére. Öt év múlva "áruló
lett" bejegyzéssel kizárták. 1988-ban belépett az MDF-be,
annak Szolnok városi, majd megyei vezetője, hat év múlva az
országos választmány alelnöke, 1994-ben országgyűlési
képviselő, az MDF Szolnok megyei listájáról kerül be a
parlamentbe, ahol két bizottság tagja, majd az országgyűlés
egyik jegyzője. 1997 április 30-án lemondott.
"Régész"
titkos megbízott. 30 éves kollégiumi nevelőtanár Fűzfőn a 303.
MÜM-ben, amikor 1978 novemberében hazafias alapon ifjúságvédelmi
feladatokra szervezte be Döbröntei Gábor r. hadnagy, a Veszprém
megyei III/III. osztályról. Budapestre irányították, ahonnan
a SZETA-ról, annak szervezeti működéséről és Krassó Györgyről
jelentett. Az Ajkán lakó tanár 1984-ben dekonspirálódott, ezért
október 2-án kizárták a hálózatból.
"Kiss
József" ügynök. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárának
kaposvári születésű galvanizáló szakmunkását 36 éves
korában, 1986-ban kompromittáló körülmények alapján szervezte
be a kulturális elhárítás területére Berényi Mátyás r.
főhadnagy a III/III-4-b alosztályról. Már 1987-ben
dekonspirálódott, március 12-én kizárták.
A
besúgói névsor épp úgy lezáratlan, mint a rejtélyes „László”
dosszié.

Pallagi
főcsoportfőnök Horváth csoportfőnöknek: „Ez egy
életveszélyesen komoly ügy!”

Pallagi
Horváthnak: „… tájékoztatásra alkalmassá tenni Németh
Miklós részére!”

”László”
listája 275 névvel

Cs.
I. őrnagy kézzel írt jelentése 1989. október 23-án
Dr.
Ilkei Csaba
tudományos kutató
(Kuruc.info
alap JOBBIK GONDOLAT)
BNH
– s Na téged is fognak egy pár helyről a fülkeforradalom azért
fuccsolt be mert egy jó páran beakasztottak. Zsarolható vagy mint
a belügyminisztered, ha még azt is meg penditjűk , hogy a
vakolóknál milyen rangod van , és első a szabadkőműves eskü ,
és az abban foglaltak végrehajtása, akkor már értjük a likudos
kötődésedet, és hogy a nemzeti máz csak a kaméleoni voltodat
takarja el.
2010.
augusztus 28. Közélet
Irak
katonai lerohanása a NATO-hadseregek csúfos vereségével és
szégyenletes távozásával végződött, mert hazugságra és egy
ország meghódítására épült. Afganisztánban is hasonló a
helyzet: a tálibok szabadságharcot vívnak a távoli országokból
érkezett betolakodók, köztük hazánk zsoldosai ellen. A
magyarországi politikai vezetésnek ezért minél előbb haza kell
hívnia a katonáinkat. Amíg nem késő.
 Afganisztáni
násznép NATO-bombázás után
|
A
NATO-tagországok, s azon belül hazánk afganisztáni szerepét
vizsgálva röviden szólnunk kell arról az országról, amelynek
földjén katonáink hívatlan vendégként tartózkodnak, valamint
arról a haderőről és politikai csoportosulásról, a tálibokról,
akik fölvették a küzdelmet az idegen megszállók ellen. A tálib
(طالب )
az iszlám vallás közvetítésével a pasto nyelvbe is beszüremlett
arab eredetű szó, amelynek jelentése: tanuló, diák, s a mi
esetünkben a Korán-iskolában tanuló személy. A tálib szó
többes száma: tálibán (طالبان),
azaz, a Korán-iskolában tanulók. Afganisztánban közel 35 millió
ember él. Az országot sok nép, s az iszlám vallás különféle
irányzatának követője lakja. A 650-700 ezer négyzetkilométer
nagyságú Afganisztánban 15-20 kisebb-nagyobb lélekszámú és
befolyással bíró nép él. Amint a fentebbi mondatok
megfogalmazásából kitűnik, azt sem tudjuk pontosan, hogy hányan
és milyen nagyságú ország területén élnek ezek az etnikai és
vallási közösségek.
A két, lélekszámban és politikai
befolyásban vezető nép az afgán (vagy pastu) és a tádzsik.
Afganisztánban rajtuk kívül többek között beludzsok, türkmének,
kirgizek és a magyarokkal rokon ujgurok élnek. A sokszínűség
jellemzi a majdnem száz százalékban muszlim lakosság iszlám
valláson belüli megoszlását is. A fentebb már említett afgánok
(pastuk), tádzsikok, kirgizek, türkmének és más népek az iszlám
szunnita irányzatának hanafita jogi iskoláját követik, míg a
török népcsoport az imámita síita iszlám híve. A tádzsikok
egy része az iszmáelita síita jogi iskola előírásai szerint él.
S hogy még „árnyaltabb” legyen az afganisztáni vallási
térkép, léteznek itt nesztoriánus keresztények, hinduk, párszik
és szikhek is. A tálibok 1996-os hatalomra jutásáig Kábulban és
Herátban zsidó közösségek is voltak.
A hírekben manapság
sokszor szereplő tálibok, tehát a Korán-iskola tanulói, vagy az
ott végzettek a szunnita iszlám hanafita irányzatát követő
többségi afgán (vagy pastu) népesség körében létrejött
politikai és vallási hatalmi réteg tagjai. A tálibok története
tulajdonképpen az Afganisztánt megszálló szovjet hadsereg elleni
küzdelem időszakára nyúlik vissza, amikor harcukat még
Washington is támogatta. Mint ahogyan kezdetben szintén a
Szovjetunió ellen föllépő, s a tálibokkal ma is szövetséges
El-Káidá (القاعدة)
iszlamista szervezetet is támogatta őket. A tálibok 1996-tól
2001-ig, tehát a NATO és az úgynevezett Északi Szövetség
támadásáig kormányozták Afganisztánt.
Az idegen
megszállás első esztendeiben a komoly vereséget elszenvedett
tálibok csak ritkán hallattak magukról, ám a nyugatiak és a
velük együttműködő Északi Szövetség kegyetlenkedései és a
civil lakosság körében elkövetett értelmetlen gyilkolászásai,
a szegénység és a nyugati katonák iszlámellenes megnyilvánulásai
megnövelték a tálibok tekintélyét és az afganisztániak
ellenállási képességét. A tálib fellegvárnak tartott déli
tartományokból, főleg Kandahárból az elmúlt években nem csak
Afganisztán egyes északi országrészeire, hanem a szomszédos
Pakisztán bizonyos területeire is kiterjesztették a
befolyásukat.
A félreértések és a félremagyarázások
elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy európai ésszel és
keresztény értékrenddel bírva számunkra elfogadhatatlan a
tálibok által gyakorolt és gyakoroltatott vallási fanatizmus, de
ez nem jogosíthatja föl a NATO-t és másokat egy távoli állam
katonai lerohanására, a polgári lakosság rendszeres mészárlására
és belső politikai, társadalmi rendjének fölforgatására. Még
akkor sem, ha Hámid Karzai és társai személyében a Nyugat
Afganisztánon belül megtalálta a maga labancait.
Afganisztánt
már 2001. szeptember 11. előtt is szerette volna uralma alá
hajtani az Amerikai Egyesült Államok, de még nálánál is jobban
kívánta Kabul nyugati ellenőrzését elérni az iszlám
fundamentalista irányzataitól magát fenyegetve érző Izrael. Így
hát kapóra jött a New York-i támadás az izraeli érdekeket
fenntartás nélkül kiszolgáló két háborús bűnösnek, George
W. Bush amerikai elnöknek és Tony Blair brit miniszterelnöknek. A
nemzetközi cionizmus érdeke az évezred legelején az volt, hogy a
nyugati hatalmak katonailag, gazdaságilag és politikailag
semmisítsék meg az Izraelt kelet felől fenyegető – pontosabban
az általa megszállt arab területek elzsidósítási folyamatában
zavaró – Irakot, valamint a nemzetközi iszlamista szervezeteknek
kiképzőbázisokat biztosító Afganisztánt. Más lapra tartozik
az, hogy az Irak elleni hódító háború, azaz Bagdad kiiktatása
jóvoltából Izraeltől keletre megizmosodott az Iráni Iszlám
Köztársaság, amely talán Szaddám Huszejn államánál is nagyobb
kihívást jelent a zsidók számára. Az Európában, így
Magyarországon is terjesztett cionista propaganda állításával
ellentétben Irán ugyanis nem a keresztény Nyugatra, de még nem is
egyes korrupt és áruló arab rezsimekre, hanem elsősorban a
közel-keleti Izraelre jelent veszélyt.
De térjünk vissza
Irakhoz, pontosabban az ellene indított rablóháborúhoz. A
nemzetközi cionizmus által befolyásolt sajtó, beleértve a
magyarországit is, közvetlenül Irak megtámadása előtt azt
harsogta, hogy Bagdad tömegpusztító fegyvereket tárol és
bármikor csapást mérhet velük Európára vagy Izraelre.
 A
háborús bűnösök
|
A
háborús bűnösök Persze a megszállás után kiderült, hogy
hazudtak, szándékosan félrevezették a világot a hírverők,
élükön a zsidók két ismert bábjával, ravasz róka Tony Blair
kormányfővel és a korlátolt intellektuális képességekkel
megáldott George W. Bush elnökkel. Hiába kutatták át a hegyek és
a sivatagok legeldugottabb szegleteit is, kínozták az elfogott
iraki politikusokat és tudósokat, kénytelenek voltak bevallani a
világnak, hogy Irakban nincsenek tömegpusztító fegyverek,
magyarán, arcátlanul hazudtak. Csak ekkorra már a jenkik és
fegyverbarátaik meghódították, szétlőtték Irakot, kirabolták
a múzeumokat. Éppen úgy, ahogyan ezt a szovjet „felszabadítók”
tették Magyarországon.
Később, a nagy átverés kitudódása
után a cionista propaganda előállt azzal a mesével, hogy Amerika
és szövetségesei elvitték az iraki népnek a szabadság eszméjét
és a nyugati demokráciát. A gyakorlatban ez úgy érvényesült,
hogy a Bagdadhoz közeli Ábu Grájb (ابو
غريب)
város börtönében és másutt fölállították a kínzókamrákat,
miközben tömegesen gyilkolták, erőszakolták és rabolták
Mezopotámia ősi népét. Időközben Amerika is kénytelen volt
bevallani, hogy a nyugatiak hazugságra alapozva indították meg az
Irak elleni háborút.
 Ábu
Grájb: Ezeknek a szövetségesei lennénk? |
Afganisztánban
is hasonló, vagy majdnem hasonló a helyzet, mint Irakban. Ugyanúgy
hazugságon, cionista érdeken is alapszik a tálibok, pontosabban az
afganisztáni népek elleni rablóháború, mint az Irak elleni.
Csakhogy, akárcsak az irakiak a jenkik kitakarodása előtt, most
Afganisztánban a tálibok is egyre átfogóbb és sikeresebb
fölszabadító katonai műveleteket hajtanak végre a hazájukat
megszálló nyugatai hatalmak, így hazánk katonái ellen.
Afganisztán katonailag megszállt ország, s az ősi fölfogás
értelmében a népeknek nem csak joga, hanem kötelessége is a
betolakodók elleni fegyveres küzdelem. Még akkor is, ha azt, hogy
ki a szabadságharcos, és ki a terrorista, manapság a cionisták
határozzák meg. A jelek szerint az afganisztániak többsége nem
kér a nyugati megszállásból, s akárcsak Irak esetében,
Afganisztán esetében is csak olaj a tűzre, hogy a megszálló nem
csak idegen, hanem keresztény is. Legalábbis látszólag.
Ezek
a keresztények, akárcsak Irakba, Afganisztánba is a szabadság és
a demokrácia apostolaiként érkeztek, ám a helyiek itt sem kérnek
a nyugatiak által fölkínált értékrendből. Főleg akkor nem
kérnek belőle, amikor azt látják, hogy a NATO tüzérsége
naponta lövi, a légi ereje bombázza és rakétázza még a
lakodalmi vigasságokat és a temetési szertartásokat is.
Természetesen tévedésből. Afganisztánban a pastu, tádzsik és a
többi muszlim nép többsége nem kér az ilyen felszabadításból,
s ezért az afganisztáni agressziónak is az lesz a vége, ami a
vietnami, s legutóbb az iraki háborúnak volt: megalázó vereség
és szégyenteljes távozás a bűntett
színhelyéről.
Magyarországnak, a magyarságnak semmi köze
az Afganisztánban zajló hódító háborúhoz, s ezért
katonáinknak semmi keresnivalójuk nincs ebben az országban. A
nemzeti és gazdasági érdekeket tekintve pedig semmi hasznunk nincs
és nem is lesz abból, hogy felelőtlen politikusaink vágóhídra
küldik a magyar fiatalokat. A háborúkban a nemzetek általában
azért vesznek részt, mert vagy rákényszerítik, tehát
megtámadják őket, vagy valamilyen kedvező hozadékban
reménykednek.
A magyar népet máig ostorozzák, mocskolják,
amiért a Magyar Királyi Honvédség a második világháborúban
Németország oldalán kivette részét a Szovjetunió elleni
küzdelemből. A mostani és az akkori háborús szerepvállalásunk
között viszont az a lényeges különbség, hogy a második
világháború idején volt miért áldozatot hozni, most meg a
magyar nemzet szempontjait tekintve nincs. A magyar politikai és
katonai vezetés akkor azért küldte csatába a honvédjeinket, mert
Adolf Hitler előtte visszaadta a Trianonban elrabolt magyar
területek egy részét.
De mi a haszna az Irak és az
Afganisztán elleni agresszióban való részvételünknek? Milyen
gazdasági és nemzetpolitikai előnyünk származik abból, hogy
határainktól igen távol kivesszük részünket a NATO erkölcstelen
és eleve kudarcra ítélt csatározásaiból? Az ég adta világon
semmi. Hazudtak nekünk a politikusaink, amikor azzal hitegették a
magyarokat, hogy majd Irakban a magyar vállalkozók, cégek micsoda
szerepet és lehetőségeket kapnak az újjáépítés terén. Irak
lepusztításából így vagy úgy kivettük a részünket, ám az
újjáépítéssel járó nagy megbízásokat mások kapták meg. Ne
legyenek illúzióink, mert a NATO akkor sem védene meg bennünket,
ha valamelyik szomszédos ország katonai támadást intézne
ellenünk, vagy az általuk bitorolt területeken élő magyarok
ellen. Azt mondanák, amit az Európai Unió illetékesei mondtak a
szlovák nyelvtörvény, vagy Sólyom Lászlónak a komáromi hídról
történt visszafordítása miatt benyújtott panaszainkra: az
ilyesmit a tagországok intézzék el egymás között.
A
napokban Afganisztán Baglán nevű tartományában tálib ellenállók
megtámadták a magyar katonákat is szállító menetoszlopot. A
szomorú következmény ismert: meghalt egy magyar katonanő, egy
pedig életveszélyes, míg néhányan könnyebb természetű
sérülést szenvedtek. Mielőtt bárki félremagyarázná sorainkat,
leszögezzük, hogy minden ember, de leginkább minden magyar ember
halálát sajnáljuk, főleg akkor, ha értelmetlen halálról van
szó. Gyászoljuk az elhunytat és mielőbbi fölépülést kívánunk
a sebesülteknek.
Ám a mi értékítéletünk szerint nem
nevezhető hősi halott honvédnek az a magyar katona, aki
zsoldosként, pénzért ilyen-olyan módon kivette részét egy másik
nép országának megszállásából. Még akkor sem, ha ezt a
megszállást újjáépítésnek becézik. A mi értékrendünk
szerint hősi halott volt az erdélyi Tatár-hágó védelmében
elesett magyar honvéd 1944-ben, az orosz tankokkal a harcot fölvevő
Gérecz Attila forradalmár költő Budapesten 1956-ban, vagy a
Budapesti Műszaki Egyetem pincéjében néhány évvel ezelőtt
kitört tüzet megfékezni akaró három magyar tűzoltó. Persze a
bűnösök nem a hazánktól több mint tízezer kilométer
távolságban tevékenykedő „honvédek”, hanem azok a
politikusok, akik a halálba küldték és küldik őket a történtek
után is. Az igazi bűnösök azok a puskaport sosem szagolt
politikusbűnözők, akik a tragédia láttán sem vonják le az
ilyenkor szükséges következtetéseket.
Az afganisztáni
népek, de leginkább a tálibok nem véletlenül küzdenek az
országukat megszálló erők ellen. Hihetetlen erejű gyűlölet
halmozódott föl bennük a megszállók ellen. S hogy miért, arra
csak egy példát említünk.
 Bagrám:
Itt van az egyik „fekete börtön”
|
A
NATO vezető erejét kitevő amerikai hadsereg mindjárt Afganisztán
lerohanása után a bagrámi légibázis területén és másutt is
létrehozta az úgynevezett „fekete börtönt” (black prison),
ahol afganisztániakat tartanak fogva és kínoznak, vallatnak és
gyilkolnak meg vadállati módon. A bagrámi „fekete börtön”
történetéhez tartozik, hogy az amerikai hadsereg 2001 decemberétől
2003 novemberéig itt tartotta fogva, kínozta, majd innen
szállította át Guantánamóba az afganisztáni foglyokat.
 Bagrám:
Az egyik ketreczárka
|
A
NATO-katonák, s velük együtt a magyarok is tehát Afganisztánban
a cionista propaganda állításával ellentétben nem felszabadítók,
hanem megszállók, az ellenük vívott küzdelem pedig nem terror,
hanem szabadságharc. A jelenlegi magyar politikai elit kötelessége,
hogy minél előbb levonja az igazi nemzeti érdekeinknek megfelelő
következtetéseket. Magyarán, hívja haza a magyar honvédeket
Afganisztánból.
Kommentál
Az
amerikai Szabad Sajtó alapján tudjuk, hogy az Obama
Adminisztráció elismerte, hogy az afganisztáni földrajzi
kincsek megszerzéséért folyik a háború. Amit amerikai
trilliárdosak akarnak lenyúlni a saját hasznukra. Valamint a
USA-ba és a világba szállított kábítószer
biztosításáért folyik a harc. A kábítószer hatalmas üzlet.
Aki felügyeli a termelést, az viszi el a legnagyobb hasznot. Kinek
a kezébe van többségben a világ kábítószer kereskedelme? A CIA
jelentésből tudjuk a "zsidó kiválasztottak" kezébe
van.
Minden
szakértő elismerte már, hogy a háborúval nem lehet a
„terrorizmus” felszámolása. Nem csökkent, hanem növekedtek az
ilyen jellegű terrorista támadások a világban. Tehát ezért
hallnak meg magyar katonák?
(Kuruc.info alapján JOBBIK
GONDOLAT
A
csatlós lét a kis takony hogy ugrál pedig egy aknamező van
alatta, mit gondolsz szóljunk nekik?
Majd
rájön . Mi meg azt mondjuk , hogy nem tudtunk róla. Na verjétek a
seggeteket a földhöz, mert még nem robbant fel az akna. Mi a faszt
keresünk mi ott kint, a hazát védjük , na meséld a hülye MSZP-
s barátodnak meg a taknyos SZDSZ- es zsidónak, akik elrendelték ,
hogy kint harcoljanak a fiaink.
Rabbik
Shapira és Elitzur. (újkori zsidó náci tanítók)
Minden
első éves joghallgató tudja, hogy nehéz esetekben, hogy a rossz
törvény. Izraelben, egy különösen nehéz eset abból a
folyamatos vita körüli gyulladásos héber nyelvű kötet a zsidó
vallási törvény (halakhah) amit felajánlja indoklásokat
erőszakos bánásmód nemzsidókkal szemben általában és Izrael
ellenségei, különösen. A vita rávilágított régóta megosztva
az izraeli társadalom, most, hogy a bíróságok és a rendőrség
is ütött a jogszabály azt is kiemelte azokat a nehézségeket a
rajzolata kifejező sorok között, a szólásszabadságot és az
uszítást.
Tovább. Bár
nem az első vállalat peremén a maga nemében, Torat
Hamelekh már
szélesebb körben terjeszteni, és okozott nagyobb szenzáció. SAVE
A
szóban forgó könyv a Torat Hamelekh ("The
King's Tóra"), tette közzé tavaly ősszel. A szerzők, Rabbik
Yitzhak Shapira és Yosef Elitzur, tanítani egy yeshiva egy
település Szamariában ismert keményvonalas ideológia és a
feszült kapcsolatait mind a helyi arabok és az izraeli hatóságok
között. Mint minden értekezések a zsidó jog, a könyv
támpillérekkel érveit az idézetek a talmudi szövegek és
értelmezések és döntések a későbbi rabbinikus hatóságok.
A
téma a szabályok erőszakos konfliktusok, azaz, háborúk-és
nem-zsidók megölése. Egyes jogszabályi levont következtetések a
szerzők egyszerűen felháborító, mások kezelésére voltak
kellemetlen helyiségek döntéseket, amelyeket meg kell tenni a
háború alatti ügynek pozitív vallási kötelezettséget.
A
Rabbi tanítás között a következtetéseket ezek: "Minden
helyzetben, amikor a keresztény jelenléte veszélyezteti zsidó
élet meg lehet ölni, még akkor is, ha ő egy igaz keresztény, és
egyáltalán nem felelős a szóban forgó helyezettért." (Azaz
ha már keresztény akkor meg ölhető, még akkor is ha ártatlan.
Szerk.) "Okunk van azt támadást gyermekek ellen, ha
egyértelmű, hogy fognak felnőni, hogy megtámad bennünket, és
ebben a helyzetben, hogy közvetlenül lehet megcélozni.""
És: "Minden polgár, aki ellenzi a mi királyunkat és minket,
és arra ösztönzi, akik [a mi ellenségeink"] harcosok, vagy
megelégedéssel tetteik tekinthető, támadó, és le kell ölni.
Hasonlóképpen, aki gyengíti mi királyságot, a beszéd és a
hasonló, az is tekinthető támadónak. "
Más
szóval, az egyik nem kell különbséget tenni a háború között,
ellenséges és barátságos, nem harcoló, egy szabadon megölni
gyermek feltehetően egy nap egyre ellenségeit, és lehet ölni az
izraeli arabokat, akik hangon együttérzését Izrael ellenségeit,
és ami azt illeti a hazai izraeli kritika is. A könyv kifejezetten
nem tesz említést az arabok vagy a palesztinokról. Inkább
használja az egész látszólag semleges, de mélyen terhelt
kifejezés "pogányok", annak minden mellékjelentéseit
másodosztályú polgárok és másodosztályú lelkek.
Mondanom
sem kell, hogy a reakciók megjelent kötet nem sokáig váratott
magára. Több vezető rabbik a település mozgalom maguk hevesen
kritikus, és decemberben a koalícióban a liberális egyházi és
világi csoport nyújtott be kérelmet a Legfelsőbb Bíróság egy
korlátozó végzést a könyv további szétosztásra. A nagy
tekintélyű halakhist, akik olyan levelet helyeslése vonta vissza
támogatását, kifejtve, hogy ő hivatkozott a szerző hírnevére
az ösztöndíj, de a közelebbi vizsgálat rájött, hogy a
következtetések "a rossz a törvény, és nincs helye az
emberi ész."
Ezzel
szemben, a kötet másik támogatói, neves rabbik is, akik közül
az egyik a fia Sephardi főrabbi Ovadia Yosef, hogy állta a sarat.
Azokat hívják be a rendőrség a kihallgatás, és a közelmúltban
a kötet két szerzője volt rövid időre őrizetbe vettek, a lépés
tiltakozott az izraeli szövetség állampolgári jogok, amely
üdvözölte a vizsgálatot, de látta, nem indokoltnak a fogva
tartást. Hasonlóképpen, több száz rabbi, köztük a jól ismert
számok általában mérsékelt, összegyűjtött múlt héten, hogy
tiltakozó büntetendővé halakhic megbeszélések.A maguk részéről,
vallási cionista rabbik fokozták a felmondását mennyisége és
azok kritikája rabbinikus kollégák ne elítélte azt.
Között
a különböző elemek játszanak itt, elsősorban a radikalizálódás
szélsőséges ágazatok a vallási közösség és a cionista
telepes mozgalom Judea és Szamariában. Élet önálló települések,
napi kés éle konfrontációt arab, izraeli katonák, és az izraeli
hivatalnoki egyaránt, sokan dolgoztak a manicheus világképe messze
a vallási cionizmus a múlt, és egyre inkább elidegenedett az
izraeli társadalomban.
Beágyazott,
hogy a hagyomány a halakhic részleteket, amelyeket Shapira Elitzur
és vegye ki a háttér és rendszeresen tévesen értelmezte, de
ezek a szélsőséges kijelentéseket pogányok voltak évszázadokon
írt, amikor a zsidók egy üldözött kisebbség, sem távoli
álmodik a nap, amikor erőt és képességeket is nyugszik zsidó
kézben. A feltáró hint a radikális inkongruenciát részt rejlik
a könyv régies koncepciója a zsidó állam, mint a "királyság".
Harmadszor,
és onnan egy egészen más irányba, a mai izraeli jogrendszerben,
különösen a törvények ellen, felbujtással. A legtöbb
története, Izrael, mint az USA, csak korlátozott formákra beszéd
alkotó "egyértelmű és jelen veszélyt." Az 1995-ös
meggyilkolása Yitzhak Rabin, amelyben az egyik tényező volt,
számos gyújtó rabbinikus kijelentések a sort tesznek a mai napon
Shapira és Elitzur, fordulópontot jelentett. Büntetőeljárást az
uszítás, addig a korlátozott lehetőséget, megsokszorozódott, és
2002-ben "Az erőszakra való uszítás" lett hivatalosan
is egy új rendelkezést a büntetőjog. Bár számos más nyugati
országokban tiltják uszítás, Izrael kritikák a tágabb
értelemben fogant.
A
valóságban persze mindig szelektív büntetőeljárásra. Valóban,
az egy jó érv a tegezt a kötet védők, hogy szélsőséges
kijelentések a bal támogatja elleni erőszak telepesek mentek sem
emeltek vádat. Ezen túlmenően, a nagy aktivista tartását izraeli
igazságszolgáltatás nyúlt, hogy az intézmény saját
legitimitása a nagy nyilvánosság számára. Végül, és növekvő
mértékben a lencse van a háttérben kérdése nagyobb konfliktust
a palesztinok és az ennek következtében képtelen megoldani a
helyzetét a területeket és azokat, akik élnek velük. Tény, hogy
a telepes rabbik voltak többek között a legélesebb
kritikusaiTorat Hamelekh, lelkesen megértést azok a
végzetes úton le, amely a könyv és az eszme vezethet
vállalkozásukat. De nem kevésbé a tényt, hogy Izrael és a jogi
kultúrák vallási és világi egyaránt, már vezetett a zavaró és
torzító fordulat ez is küzdenek az arab szomszédaival a
gyötrelmes időtartamát.
A
kérdés a háború és béke nem megy el. Időközben kemény
esetben kétségtelenül továbbra is rossz törvény, és a feladat
a többi marad, hogy a tapadó első elvek, gondolkodás keményebb,
és megszünteti a hibás vagy rosszindulatú beszéd erősebb és
jobb beszédet.
Kommentál
A
világ régi új nácizmus vallása a „zsidó vérvonal”. Kérdés
mikor fog megbukni Isten által (amikor rá jönnek a magukat
„kiválasztottaknak reklámozok”, Hogy nincs csak zsidó Isten.
Hiába nyúlják le a nemzsidók pénzét.Szerk.) a Gonosz ezen
förtelmes kiválasztottjainak gyűlölet keltése a nemzsidókra.
Meddig lehet a holokauszttal a szabadságot korlátozni. Mikor
gyűlölet keltés? Meddig lehet a zsidó földi gonoszságot
antiszemitizmusnak nevezni?
Mert
mint az írásból következik a zsidó nem hazudik az maga a
hazugság belsősége...
(jta.org/zsidó
alapján JOBBIK GONDOLAT)
2010.
augusztus 27. Közélet
John
Perkinst hallgatva Magyarországra gondolok
Csak,
hogy tisztában legyünk vele, hogy válaszolni tudjunk a kérdésre,
hogy milyen világban is élünk? Ezen a héten ezért is írtam. Egy
olyan világban, ahol a népesség egy százaléka birtokolja a
bolygó javainak negyven százalékát. Egy olyan világban, ahol 34
ezer gyermek hal meg minden egyes nap, szegénységben és
gyógyítható betegségekben, ahol a bolygó népességének fele 2
dollárnál kevesebből él naponta. Ebben a világban egy dolog
világos. Valami nagyon nincs rendben.
És
akár tudatában vagyunk, akár nem, az összes intézménynek
alapvető feltétele, és így a társadalmunknak is, a pénz.
Éppen
ezért a pénzügyi szabályok ismerete sorsdöntő fontosságú
annak megértéséhez, miért olyan a világunk, amilyen. Sajnos, az
átlagember, a gazdasági témákra félreértéssel és unalommal
tekint. A végtelen szakzsargon, megfélemlítő matematikával
körítve, gyorsan el is riasztja az azt megérteni vágyó
embereket. Azonban a tény az, hogy a pénzügyi rendszer
bonyolultsága csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a
legtársadalomellenesebb struktúrákat, melyekkel az emberiség
valaha is szembe nézett.
„Senki
nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad.”-
Ez egy Goethe idézet, amelyre életünk a válasz.
Aki
nem hisz az ilyenfajta szabadságban, nem hisz a pénz mindenható
erejében, annak a sorsa ugyanúgy teljesedhet be, ahogy John Perkins
amerikai gazdasági bérgyilkos mondja. Egy ország, egy nép sorsa a
tét, ahol a tenni akaró elbukik.
Nézem
a videót, s szóról szóra írom le Perkins szavait. Sziszifuszi
munka, egy mondat, leállítom a gépet, leírom a szöveget, aztán
megint egy mondat, megint áll a gép, s megint írok. De bármilyen
nehéz is, muszáj megtennem, mert tudom, az Internet világától
elzártak csak így juthatnak ehhez az ismerethez.
Félelmetes
elnevezés, gazdasági bérgyilkos. És John Perkins az, ő nevezi
saját magát annak. Szenvtelenül mesél, megrendülésnek halvány
jele sincs sem az arcán, sem a hangjában. Egy tapasztalatokkal
felvértezett ember mondja a magáét, beszél az életéről,
mindenféle érzelem nélkül. Neki ezek a tettek, ez az élet a
lehető legtermészetesebb. Én borzongva hallgatom mondandóját.
Beleborzongok a hallottakba, mert tudom, saját bőrömön éreztem,
velünk is ez történt. Velünk is így történt. S mindezt
rendszerváltásnak hazudják nekünk. Akkor következzék a
szenvtelen amerikai, következzék John Perkins.
„Mi,
a gazdasági bérgyilkosok vagyunk a felelősök ennek a globális
birodalomnak a megalakulásáért. Sokféleképpen dolgoztunk. De
talán a leggyakoribb, hogyha találtunk egy országot erőforrással,
például olajjal, s akkor egy hatalmas kölcsönt hoztunk össze
neki a Világbankkal, vagy más szerveivel. De a pénz valójában
sohasem az országnak megy, hanem a mi hatalmas cégeinknek, hogy
infrastruktúrát fejlesszenek. Erőműveket, ipari parkokat,
kikötőket…
Olyan
dolgokat, amelyekből csak kevesen profitálnak igazán. A cégeink
mellett természetesen. De a népesség többsége nem részesül
belőle. Mégis, azok az emberek, a teljes ország, az adósságtól
fog függeni. Ez olyan nagy adósság, amit lehetetlenség
visszafizetni, és éppen ez a lényeg. Sosem tudják visszafizetni.
Így,
egy bizonyos ponton, a gazdasági bérgyilkos visszamegy hozzájuk,
és azt mondja: Figyeljetek! Sok pénzt veszítettetek. Nem tudjátok
az adósságot fizetni. Ezért adjátok az olajmezőiteket, jó
olcsón, a mi cégeinknek. Engedjetek katonai bázist létesíteni.
Küldjetek támogató csapatokat, ahová mi akarjuk, Irakba, vagy
szavazzatok velünk a következő ENSZ ülésen, hogy privatizálni
tudjuk az energia iparukat, aztán a vízipar is amerikai kézbe,
vagy más multinacionális cégek kezébe kerül.
Az
egész gomba módra szaporodik. Annyira
tipikus, ahogy a Világbank és az IMF működik. Adósságba
taszítanak egy országot, olyan nagyba, amit sohasem tudnak
visszafizetni. Aztán felajánlják, hogy újra
finanszírozzák az adósságot, még több kamatot fizettetve. És
persze megkövetelnek, a „valamit valamiért elve alapján”,
bizonyos feltételek teljesítését, vagy engedékeny kormányzást.
Ami
alapvetően azt jelenti, hogy el kell adniuk az erőforrásaikat,
beleértve a szociális rendszert, a hozzáférési rendszereket,
néha az iskolarendszert, a végrehajtó rendszereket, a biztosítási
rendszereket, idegen vállalatoknak.
Azaz,
ez egy többszörös csapda.
A
gazdasági bérgyilkos fogalma körülbelül a huszadik század
ötvenes éveinek elején alakult ki Mossadegh (Irán) demokratikus
megválasztásakor, akit a demokrácia reményének neveztek a
Közel-Keleten és a világban. Ő volt a Time Magazin év embere.
Azonban az egyik dolog, amit megígért és meg is valósította azt,
az ötlet, hogy az idegen cégeknek sokkal több pénzt kell fizetni
azért, amit kivisznek Iránból, és hogy az irániaknak
profitálniuk kell a saját olajukból. Érdekes gondolat,
természetesen nem tetszett nekünk, de féltünk a katonaságot
beküldeni. A katonaság helyett egy CIA ügynököt, Kermit
Rooseveltet küldték be (Teddy Roosevelt rokona). És Kermit bement
Iránba néhány millió dollárral, és nagyon, de nagyon hatékony
volt. Nagyon rövid idő alatt megoldotta, hogy Mossadegh uralmát
megdöntsék. Helyette az iráni sahot (Reza Pahlavi) tettük a
helyére, aki amerikai szempontból mindig kedvezően állt az
olajkérdéshez.
Reza
Pahlavi, a mi érdekeinket képviselve, rendkívül hatékony volt.”
Itt
egy korabeli filmbejátszás következik, címe „Felkelés Iránban-
Mobs hatalmát megdöntötték Teheránban”, ahol a puccs
jeleneteit láthatjuk, katonákat, páncélozott hadi járműveket,
és hallunk egy igencsak lelkesült hangú, angol nyelvű
szövegmondót, aki a következőkről tájékoztat: „Katonai
vezetők kijelentették, hogy Mossadegh megadta magát és a diktátor
rezsime véget ért Iránban. A sah képét látni mindenhol az
utcákon. Üdvöz’ légy itthon, sah. (Reza Pahlavi lelépked a
repülőgép lépcsőjén, és egy vallási vezető fogadja őt.)
Szóval, az emberek, itthon, az USA-ban összenéztek, és azt
mondták: „Ez könnyű volt… és olcsó.”
Ez
az akció hagyományt teremtett, s megmutatta az utat, hogy kell és
lehet egy országot manipulálni, és hogy kell felépíteni a
birodalmat. Az akciót, amerikai dollárokból, a helyszínen pénzelő
Kemit Roosevelttel egyetlen probléma volt, hogy CIA ügynök volt,
és ha a helyszínen elkapták volna, annak komoly következményei
lettek volna az Amerikai Egyesült Államokra nézve. Akkor döntöttek
úgy, hogy innentől kezdve magán tanácsadókat alkalmaznak a
Világbank és az IMF szervezetén keresztül, bejuttatva Iránba
embereket, úgy, mint például engem (ne feledjük, Perkins
gazdasági bérgyilkosnak nevezi magát), akik különféle amerikai
cégeknek dolgoznak. Így, ha elkapnak bennünket, nincs kormányzati
felelősség, nem úgy, mint egy CIA- s ügynöknél.”
És
most következzék egy újabb példa, Guatelamából, 1954-ből,
szintén Perkinstől.
„Amikor
Arbenz Guatemala elnöke lett, az ország nagy része a „United
Fruits” kezében volt. Állandóan egy olyan programot
hangoztatott, amely szerint „földet akar adni az embereknek”.
Mikor hatalomra került, nekiállt ennek megfelelő törvényeket
hozni, amelyek pontosan ezt a célt szolgálták volna, vagyis,
visszaadni a föld tulajdonjogát az embereknek. A United Fruit nem
örült, így felbéreltek egy pr céget, hogy indítsanak egy óriási
kampányt az USA-ban, abból a célból, hogy meggyőzzék az
Amerikai Egyesült Államokat, az embereket, a sajtót és a
Kongresszust, hogy Arbenz a Szovjetunió bábja, kiszolgálója. És
ha hatalmon hagyjuk, akkor a szovjetek teret nyernek ezen a
földrészen is. Akkoriban óriási félelem volt mindenkiben a vörös
terrorral szemben.
Hogy
rövidre fogjam: a pr- kampány végén a CIA és a katonaság
eldöntötte, hogy Arbenzet ki kell iktatni. És kiiktattuk!
Repülőket küldünk be, katonákat, mindent megtettünk, hogy
megfosszuk a hatalmától. És megfosztottuk! Amint eltávolítottuk
a hivatalából, az új ember, aki a helyébe került, mindent a nagy
nemzetközi vállatok kezébe helyezett vissza, beleértve a United
Fruictot is. Ecuador, sok-sok évig a bábkormányok uralma alatt
élt, amelyek viszonylagosan brutálisak voltak. Aztán tartottak ott
egy demokratikus választást (1981.), amelyen Jaime Roldos is
indult, és a fő célja az volt, mint mondotta, hogy elnökként
biztosítsa, hogy a hazai erőforrások a nép javát szolgálják.
És nyert. Elsöprő fölénnyel. Nagyobb szavazatkülönbséggel,
mint bárki más előtte. És nekiállt programja megvalósításának,
hogy garantálja, hogy az olajból származó profit (haszon) az
embereknek jusson.
Nos,
ez nem tetszett nekünk, az USA-ban. Engem küldtek oda, mint
gazdasági bérgyilkost, hogy Roldost változtatásra, jobb belátásra
bírjuk. Hogy korrumpáljuk. Hogy tudassuk vele… Értik? „Rendben
van. Piszkosul gazdag lesz, ha ön és a családja a mi, az Amerikai
Egyesült Államok játékszabályai szerint játszik. De, ha tovább
folytatja a reformokat, amelyeket ígért, akkor mennie kell.” Nem
hallgatott ránk… Meggyilkolták. Lezuhant a repülőgépe. Amint a
gép lezuhant, a teljes területet lezárták. Egyedül az amerikai
katonákat engedték be, egy közeli katonai bázisról, és néhány
ecuadori katonát. Amikor a vizsgálat elindult, két koronatanú
halt meg, autóbalesetben, mielőtt tanúskodni tudtak volna. Nagyon
sok gyanús dolog történt Raime Roldos halálakor. Azok, akik
valóban utánanéztek az ügynek, azoknak semmi kétségük nem volt
afelől, hogy meggyilkolták őket. Roldost is és a tanúkat is.
Én,
mint gazdasági bérgyilkos, számítottam ilyesmikre, puccsra, vagy
gyilkosságokra, de nem voltam benne biztos. Az azonban egyértelmű,
hogy Roldost ki kellett iktatni, mert nem volt korrumpálható, nem
engedte magát megvesztegetni, bárhogyan és bármennyire is
akartuk.
Omar
Torrijos, Panama elnöke (1981.) az egyik kedvenc emberem volt.
Valóban kedveltem őt. Nagyon karizmatikus egyéniség volt. Olyan
ember, aki tényleg tenni akart az országáért. Amikor meg akartam
vesztegetni, azt mondta: (egyébként Juanitonak hívott) „Nézd
Juanito! Nem kell a pénzed. Amit akarok, az az, hogy tisztességesen
bánjanak az országommal. Azt akarom, hogy az USA fizesse ki azt az
adósságát, amit az itteni rombolással okozott. Olyan pozícióban
akarok lenni, hogy más latin-amerikai országnak is segíteni
tudjak, függetlensége kivívásában. Hogy megszabaduljanak
Észak-Amerika szorításától. Borzalmasan kihasználtok minket.
Vissza kell szereznem a Panama csatornát, hogy újra a panamai
emberek kezében legyen. Ennyit akarok. Hagyj hát békét nekem. Ne
próbálj megvesztegetni.
1981
volt. És májusban Jaime Roldost meggyilkolták.
Omar
nagyon is tudatában volt ennek. Torrijos összehívta a családját,
és azt mondta nekik: „Én leszek a következő. De nem baj, mert
elvégeztem, amiért jöttem. Megtárgyaltuk a csatorna ügyét. A
csatorna most már a miénk lesz.” Éppen akkor fejezte be az
egyezkedést, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökével,
Jimmy Carterrel. Ugyanazon év júniusában, pár hónappal később,
ő is lezuhant, egy repülőgép szerencsétlenségben halt meg. Ami
számomra nem kétséges, hogy a CIA által felbérelt orgyilkosok
„műve” volt. Torrijos testőrségének egy tagja, a felszállás
előtti utolsó pillanatban, egy felvevőgépet adott az elnöknek,
amiben bomba volt elrejtve.”
Venezueláról,
2002-ben:
„Érdekes
látni, ahogy ez a rendszer, évről-évre, ugyanezeket a mintákat
követi. A különbség csupán annyi, hogy a gazdasági bérgyilkosok
egyre jobbak és jobbak lesznek.
A
legutóbbi időben Venezuelában bukkantunk fel. 1998-ban Hugo
Chavezt választják meg elnöknek, korrupt elnökök hosszú sora
után, akik tönkre tették az ország gazdaságát.
Ilyen
előzmények után választották meg Chavezt elnöknek. Chavez
szembe szállt az USA-val, és azt akarta, hogy a venezuelai olajból
a népnek legyen haszna. Nos, ez nem tetszett nekünk az USA-ban.
Így, 2002-ben egy puccs tört ki Venezuelában, amely mögött,
számomra minden kétséget kizáróan, és sok más ember számára
is nyilvánvalóan, a CIA állt.
A
puccs megszervezésének körülményei Kemit Rooseveltet idézték,
még az iráni korszakából. Embereket fizettek le, hogy menjenek az
utcára, zendülést szítottak tüntetéseket szerveztek, Chavez
népszerűtlenségét hangoztatták.
Ha
pár ezer embert rábírsz erre venni, a tévé azonnal úgy tudja
tálalni, mintha az egész országban így történne, és az
események hirtelen felgyorsulnak. Ez így történik majdnem minden
esetben. Venezuelában azonban ez nem jött be. Chavez volt olyan
okos, hogy ezeket a folyamatokat felismerje, és az emberek is nagyon
bíztak benne. Így -együtt- legyűrték ezt a válságot. Ez egy
felemelő pillanat volt Latin-Amerika történelmében.”
A
végére értem, s bizony háborog a lelkem. Önök hogy érzik
magukat? Kifosztottnak talán, erkölcsökben és anyagi, nemzeti
javakban egyaránt? Jelentsük ki határozottan, mindkettőben
megnyomorítottak bennünket. Nézzük
Chavez történetét. Az egész magyarországi sajtó és
„rendszerváltó” politika
diktátornak tünteti őt fel. Most már értik, miért? Egy elnök,
akit még nem tudtak eltetetni láb alól. Akit nem tudtak megöletni.
Pedig a szándék, az akarat megvolt hozzá. De a népe mellé állt.
Őket nem lehetett megvenni.
Emlékezzünk
csak a Szovjetunió létének vége felé zajló, kommunista tömbi
eseményekre. Romániában forradalmárok zavarták el a diktátort.
Nem haragszanak, ha a forradalom szót idézőjelbe teszem? Tehát,
„forradalmárok”-ról
van szó. Akiket- vélhetőleg- a CIA pénzelt. A szétosztott
dollármilliók hatására támadt kedvük egy kis füttykoncertre,
1989-ben, ott az elnöki palota erkélye alatt. A diktátor és a
diktátorné, a Kárpátok Géniusza és felesége, a doktorok
doktora, valószínű, már ott Bukarestben, a hirtelen felzúgott
ellenséges füttykoncert hallatán tudatára ébredt annak, hogy
nekik befellegzett.
Azt
a balkáni halált azonban nem érdemelték meg, mint emberek.
De
hát el kellett tűnniük az élővilágból, hiszen, sok más
mellett, volt egy hatalmas bűnük. Ismerték a feltörekvő utódok
múltját és jelenét. Ismerték a Szovjetunióból lóhalálában
hazarohant Iliescut. Akiből aztán később elnök lett. A
kommunisták emlőin nevelkedett elnök.
Ha
nem lett volna CIA, nem lett volna diktátor buktatás, és nem lett
volna „forradalom” sem.
Mert a karmesterpálca itt is Amerika kezében volt. Még az oroszok
is úgy táncoltak, ahogy az „amik” megkívánták. Katonákat
küldtek a román fővárosba, akik felöltötték a román reguláris
hadsereg egyenruháját, s vad lövöldözésbe kezdtek Bukarest
utcáin. Lángoltak a házak, Magyarország „mozgósított”.
Tűzbe borult Bukarest belvárosa. De emlékeznek? A televízió
székháza nem pusztult el. Kisebb tüzek voltak ott is, csupán a
látszat kedvéért, de az adás folyamatos volt. A nyilvánosságot
biztosítani kellett, hiszen az új erőnek, Iliescuéknak
ismertségre volt szükségük. S
emlékeznek még, a Romániából jött képet és a hangot ki
magyarázta nekünk itthon, a Magyar Televízióban? Hát a vodkás
„Acsádi”.
Kádárék hírszerzője.
A
televízión keresztül el lehetett hitetni az ottani néppel és a
világgal, kitt és ott is, hogy az egész ország forradalmi lázban
ég. Hát, ezért kellett a tévé stúdiókat megóvni. Hogy az
amerikai forgatókönyv érvényesülhessen.
Ami
viszont elgondolkodtató, a bukaresti „forradalom”,
s a „győzelem” utáni
évek nem falták fel Románia nemzeti vagyonát. Sőt, a kommunisták
által elkobzott vagyon is visszakerült jogos tulajdonosához.
Az
egykori Csehszlovákiában a bársonyos, az önállóvá vált
Ukrajnában meg a narancsos „forradalom” győzött. A karmester
mindenhol ugyanaz volt. Úgy hívják a mestert, hogy CIA.
Csak
mi nem tetszettünk forradalmat csinálni. Nekünk a csendes
átmenetet szánták. Hogy a tolvajokat, sötét üzelmeikben, ne
zavarhassa meg senki. Erőltessék meg az emlékezőképességüket!
Az 1988-as évek vége felé nálunk is megjelentek a tanácsadók.
De előtte-Amerikától- dollársegélyt kaptunk, hogy feledhessük a
kommunizmust. Ezeket a dollár tíz- vagy százmilliókat azonban,
tanácsadás címén- az amerikaiak visszakapták. Ebből meg aztán
ők osztottak vissza a korrumpálható „rendszerváltóknak”.
Vagy
talán önök ismernek olyan hazai „rendszerváltót”,
aki nem a zsebe „Degesz”-re
tömésével volt elfoglalva? Ugye, hogy hiába törik a fejüket?
Nem nagyon jut eszükbe senki.
Latin-Amerikában,
az elnököket dollármilliókkal akarták megvesztegetni. Így
akarták őket rábírni, hogy Hazájuk és népük árulójává
váljanak. A dollármilliók nálunk is kísértettek. És célba is
jutottak. „Rendszerváltóink” a pénzt és az életet
választották. Senki sem akart hős lenni. Senki nem választotta
azt az utat, amit a panamai elnök, Omar Torrijos választott. Egy
ország, ahol a hazaárulás nem bűn, hanem erény. Út a sokszoros
milliárdossá váláshoz. S még büntetés sem jár érte. Ez a mi
Hazánk. Igaz, most néhány, nyolc évig basáskodott kegyúr feje
felett megkondult a vészharang. De ez csak a látványtervezők
szemfényvesztése.
Generális
felelősségre vonásra volna szükségünk. Arra azonban várhatunk.
S akik csak nyolc év, s nem húsz esztendő bűneiről beszélnek,
ők meg valótlant állítanak. Hogy egy egykoron ellenzékinek
mondott pártvezért hűen idézzek, hazudnak.
Megfigyelték
Perkins gazdasági bérgyilkost? Mennyire valósághűen magyarázta
el nekünk, hogy a Világbank közreműködésével, egy-egy ország
eladósításával, népének kamatrabszolga sorsba züllesztésével,
milyen jól lehet bekeríteni a gyanútlanokat. Gyanútlan alatt a
népet értem, s nem a „felelős” országvesztőket. Ők nagyon
is jól tudják, hogy mit cselekedtek. Be vagyunk kerítve végképp.
Nálunk dolláradósságból fonták a kerítést. Nem hoz a
konyhára, hanem visz. Elviheti például-ha a kölcsönadók is úgy
akarják- az ivóvíz készletünket, meg a földet. Ami még
megmaradt. Az elrabolt gázvagyonról, az elkótyavetyélt elektromos
rendszerünkről, az idegen kézbe került, „leányok” szintjére
süllyesztett „magyar” bankokról már nem is beszélek. Meg az
ellopott szolgáltatásról, s a többiről. És az egész tönkre
tett életünkről.
Nálunk
nem lehetett teljes vagyon visszaadásról beszélni. Dönteni ugyan
döntött róla a parlament, de az Alkotmánybíróság, élén az
elnökkel, a későbbi köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval,
megsemmisítette a törvényt. Mert így szólt az idegen regula.
A
magyar honvéd a hazát védi!- kiáltotta a napokban, kellő
pátosszal a honvédség nélküli honvédelmi miniszter. Hol védi?
Afganisztánban? Ott, ahol éppen most halt hőssé egy magyar
katonaasszony. Az adósságunk hősévé. Hiszen, s ezt a gazdasági
bérgyilkos is elmondta, ha nagy a tartozás, ha csőbe húznak
bennünket a kamatokkal, a katonaságunk odamegy, ahová ők
parancsolják. S most nem úgy szól a parancs, hogy „Nyergelj,
fordulj!”,
hanem úgy, hogy„Lépés,
indulj!”
Szomorú,
hogy a magyar katona Afganisztánban védi a hazáját. Mi meg majd
elboldogulunk valahogy. Amíg tolvaj, területrabló szomszédunk
közül valamelyik meg nem indítja hadseregét Hazánk ellen. S ne
jöjjenek nekünk azzal, hogy majd akkor a NATO megvéd bennünket.
1956-ban is hiába vártunk a beígért amerikai segítségre. Még
ma is várnánk, ha közben le nem fejeznek bennünket. Visszaidézve
John Perkinst, még a gazdasági bérgyilkosban is felébred a
szunnyadó együttérzés azzal az elnökkel szemben, aki szót ért
népével, s az elnök és a nép, közösen megmentik a hazát.
Nálunk
még egy bérgyilkos együttérzésére sem számíthatnak
„rendszerváltóink”.
Hiszen,
ha már végleges lesz a hazaárulás, ha elvégezték, amit gazdáik
megköveteltek tőlük, a mai dölyfös uraink neve is a feledés
jótékony homályába vész. Akkor aztán, hirtelen jött
magányukban, trónolhatnak a pénzkötegek tetején, számolgathatják
a zsiványvagyont. De a becsületet, ott a dollármilliók tetején,
ne keressék, mert azt ők már régen eljátszották.Elkótyavetyélték.
Tovább
gondolásra (Kat a cimre), mert minden mindennel összefügg. Mindig
a legegyszerűbb megoldás lehet az igaz.
2010/08/26
Külföld
Wikileaked
megjelent titkos dokumentum felszólítja az USA-ban az "exportálják
a terrorizmust." A izraeli amerikai zsidók is.
A
CIA által közzétett dokumentum webhely Wikileaks a Wednesay
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államokba lett az
"exportőr a terrorizmusnak," említi amerikai zsidókat
Izraelben.
A minősített jelentés címe: "Mi
lenne, ha külföldiek Lásd az Egyesült Államokban, mint az
exportőrök a terrorizmusnak? Akik állították elő 2010
februárjában a CIA Vörös Cell, egy agytröszt létrehozása
nyomán a 11 szeptember 2001 támadásokat New York-i World Trade
Center támadás értékelésére. Megemlíti események, amelyek
csatlakoztak az amerikaiak terrorista csoportok, mint például a
tálibok és az Ír Köztársasági Hadsereg, és elkötelezett
együttesek, például a 2008-as Mumbai bombázás vezetője.
Egyike
a négy említett csoportok a CIA által aki érintettek az amerikai
zsidók Izraelben.(Igy érdhető, hogy elhintették a világnak csak
muszlin terrorista van.szerk.)
"Néhány amerikai zsidók
támogatták, sőt részt az erőszakos cselekmények elleni vélt
ellenségei Izraelnek" a kiszivárgott jelentés szól.
"1994-ben, Baruch Goldstein, egy amerikai zsidó orvos, New
Yorkból kivándorolt Izraelbe, csatlakozott a zsidó terrorista
csoport Kach, és megölt 29 palesztint az ima során imát a
mecsetben a sírja a pátriárkákban van Hebronban"
A
CIA elemzés kifejti, hogy Goldstein támadás "segítetta
viszont válaszként kiváltó hullám busz merényletek a
Hamásznak 1995 elején".
A jelentés úgy véli, a
nemzetközi terrorista szervezetek és a célzott toborzás izraeli
elsősorban zsidó amerikaiak. Azt mondja:
"Kevesebb
figyelmet kapott a terrorizmus, nem kizárólag muszlim terroristák
vannak, exportált tengerentúli cél nem amerikai személy. Ez a
jelentés azt vizsgálja, milyen következményekkel jár, amit ez
jelent az Egyesült Államok egyre inkább kell tekinteni, mint egy
inkubátor és" exportőr terrorizmus. '"
Az
elemzés szerint, hogy "amerikai szabadságjogok elősegítése
a terroristák toborzása és a műveleteket," és hogy "a
népszerű honlapok, mint a Youtube, Facebook, Myspace, Twitter és a
különböző blogok lehetővé teszik a radikális muszlim és zsidó
egyházi személy és a terrorizmus toborzók, hogy megkerülje az
amerikai fizikai határai és befolyása amerikai állampolgárok."
A
CIA is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ha a világ többi része
volt, hogy kezd az Amerikai Egyesült Államok, mint az "exportőr,
a terrorizmus, a" diplomáciai kapcsolatok is súlyosan
megsérült, és hogy együtt kíván működni az Egyesült Államok
tevékenysége lehetne akadályozni.
A zsidó tulajdonú
The Washington Post szerint a CIA szóvivője játszottak le a
jelentést, mondván, hogy az összeállított egyszerűen provokálni
gondolta, és jelenleg a különböző nézetek.
Az online
visszaéléseket Wikileaks hozta nyilvánosságra. Mint a
"multi-joghatósági közszolgálati célja, hogy megvédje
visszásságokat, újságírók és aktivisták, akik érzékeny
anyagokat eljuttatni a nyilvánosság számára."
A múlt
hónapban a csoport közzétett 76000 minősített amerikai katonai
nyilvántartások és jelentések területén az afganisztáni
háborút.
Kommentál
Vagyis
a világ számára egyforma veszélyt jelent a muszlin és a zsidó
szélsőséges terrorista csoportok. A zsidó terrorizmus nehezebb
felszámolni hiszen be épül az adott nemzeti közigazgatásba. Így
a hatalom mindenkori mozgásáról közvetlen információi vannak.
Azaz a nyomokat sikerülhet időben "eltakarítani".
Hazánkban
még nem tudjuk kik fizették a romák elleni halálos
támadásokat.
(JPost.com/AP alapján JOBBIK GONDOLAT)
2010.
augusztus 24. Közélet
Nyugodjon
békében....Értelmetlen volt halála...
Kezdjük
az elején: az MTI és a nyomában csaholó szélsőbalos szocionista
zsoldossajtó megint csúsztat: eddig nem két, hanem öt (vagy hat?)
a most elhunyt katonanővel és a vele együtt életveszélyesen
megsebesült (majd pár óra múlva szintén meghalt?) katonával
együtt már öt (hat?) halottat adott Magyarország az amerikaiak
Izrael biztonságáért indított háborúiban.
Ha
a Gyurcsán-kormány sajtójának már nem is számít az Irakban
elhunyt Varga Balázs Péter 2003 novemberi és Nagy Richárd 2004
júniusi értelmetlen halála, azért az első két magyar halott
szüleinek és rokonainak biztos,hogy hiányoznak.
Mert az MTI
és az utána a szövegeit hűségesen szajkózó szocionista és
narancsos hazai lapok véletlenül kifelejtették Varga Balázs
Pétert és Nagy Richárdot, számítva arra, hogy a legfrissebb
haláleset(ek) hírére hazánkban ismét magasra csap a távoli
vidékeken kristálytiszta amerikai-izraeli érdekekért folyó
háború elleni hangulat. A tegnapi beszámolókban "csak"
két magyar halottról beszélnek, szándékosan elhallgatva a
felsorolás címéből, hogy melyik országban haltak meg, és csak
az eddig Afganisztánban elhunyt két magyart említik:"Támadások
magyar katonák ellen:
2006. július - Afganisztánban tálib
fegyveresek rakétát lőttek ki arra a buszra, amelyen egy holland
konvojban húsz magyar katona is utazott. Senki nem sérült meg és
anyagi kár sem keletkezett.
2008. június 10. -
Afganisztánban egy házi készítésű robbanószerkezet
hatástalanítása közben életét vesztette a magyar újjáépítési
csoport katonája, Kovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester. A
2006 ősze óta a bagláni tartományban szolgálatot teljesítő
magyar újjáépítési csoportban ő volt az első halálos
áldozat.
2008.
július 12. - Tűzszerész feladatai végrehajtása közben, robbanás
következtében, életét vesztette egy tűzszerész, Nemes Krisztián
százados Afganisztánban, a Kunduz városba vezető úton.
2008.
szeptember 13. - Kézifegyveres támadás érte az Afganisztánban
szolgálatot teljesítő, magyar katonák egyik gépjárműoszlopát,
a tűzharcban személyi sérülés nem történt.
2008.
október 27. - Egy magyar katona könnyebben megsérült, amikor egy
tálib öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy rendőrőrsön,
az észak-afganisztáni Baglán tartomány székhelyén,
Puli-Humriban. A támadásban egy amerikai katona meghalt.
2009.
május 9. - Pol-e Khomritól északra rátámadtak a Magyar Honvédség
Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) járőröző katonáira,
akik visszaverték a támadást, közülük senki nem sérült
meg.
2009. szeptember 19. - Támadás érte az afganisztáni
Baglán tartományban állomásozó MH Tartományi Újjáépítési
Csoport egyik járőrcsoportját, személyi sérülés nem
történt.
2010. február 7. - Gránátvetővel támadtak meg
magyar katonákat Afganisztánban; két katona sérült meg, egyikük
súlyos, a másik könnyebb sérülést szenvedett.
MTI
2010
augusztus 23."
Sajnos
hazánkban a magyarok elleni egyre durvább cigány terrorral, és az
azt a világon példa nélkül álló módon kormányszinten támogató
politikával hozható összefüggésbe, hogy a hétfőn
Afganisztánban elesett Pappné fényképének nyilvánosságra
hozatala után az interneten rögvest megszaporodtak az olyan
kommentek, amelyek normális ember számára nem
elfogadhatóak.
Egyrészt még senki sem lehet 100 százalékig
biztos a származásában, másrészt az ő esetében, ha
bebizonyosodik hogy valóban cigány, akkor pláne nem lenne szabad
kárörvendő hozzászólásokat engedélyezni a moderátoroknak.Sőt,
ellenkezőleg, ritka példaképként kellene a cigányság elé
állítani: tanult, érettségizett, szakmát választott, a
szakmájában dolgozott és becsületes módon kereste a pénzét ami
után adózott. Még akkor is ezt kellene tenni, ha a cigányok
között elenyésző számban vannak azok, akiknek az értelmetlenül
és tragikusan hamar befejezett élete példakép lehet.
Az
ő és az előtte elesett magyar katonák halála a jelenlegi és
az előző magyar kormányok cionista kegyeket kereső politikájának
egyenes és elkerülhetetlen következménye. Korai halála
veszteség nem csak a családja, a cigányság, hanem minden jóérzésű
magyar ember számára is.
És
ez itt már egy amerikai katona földi maradványa. Ha a
Gyurbán-kormány világmegváltó katonai tervei valóra válnak,
akkor elképzelhető, hogy ilyen állapotban jönnek haza a magyar
katonák is Afganisztánból és Irakból. Már ha a saját lábukon
jönnek, és nem egy fakoporsóban szállnak le Ferihegyen, mint
Varga Balázs Péter, Nagy Richárd, Kovács Gyula, Nemes Krisztián
vagy a tegnap elhunyt Pappné. (és a vele egy időben megsebesült
és a súlyos sérüléseibe belehalt (?) katonatársa)
Ismerkedjenek
meg tehát Ty Ziegler amerikai őrmesterrel.
Ty több mint két
méter magas, a futást, az ökölvívást és az amerikai futballt
imádó, osztálytársainál izmosabb jóképű fiatalember - volt.
Illinois-ban, a jelenlegi Amerika erkölcsi gerincét adó
középnyugati államok egyik kisvárosában, egy szerény jövedelmű
farmer család gyermekeként látta meg a napvilágot 25 évvel
ezelőtt. A középiskola elvégzése után éppen csak hogy munkába
állt mosolygós, barátaival, munkatársaival mindig viccelődő
fiatalembert a 2001 szeptemberi terrortámadásokat követő
össznemzeti felháborodás hullámai besodorták a hadsereg részére
újoncokat toborzó irodába. Mielőtt még hadba indult volna,
eljegyezte Renee Kline-t, a gyerekkori szerelmét, megígérve neki,
hogy leszerelése után azonnal megtartják az esküvőt.
Kiképzését
követően Irakba vezényelték, ahol a magyarokhoz hasonlóan hosszú
ideig szerencsésnek tartotta magát, mert hónapokon át egy
aránylag biztonságos tartományban teljesített járőrszolgálatot.
A környéken a helyi lakosok megszokták az amerikai
tengerészgyalogosokat, nem szerették őket, de nem is bántották a
jó amerikai szokás szerint mindenkinek rágógumit osztogató
katonákat. Az állandóan utcán lődőrgő iraki férfiak és a
porban a romok között mezítláb szaladgáló gyerekek közömbös
tekintettel figyelték a katonák mellett az utakat építő,
iskolákat és egyéb új épületeket felhúzó külföldieket és a
biztonságukra ügyelő fegyveres őrző-védő cégek tagjainak
ténykedését.
Aztán 2004 december elején egyszer csak egy
piszkos szatyrot szorongató burnuszos férfi állt az út közepén
és szélesen hadonászva integetett az irányába haladó konvojt
vezető sok antennás páncélozott dzsipnek, jelezvén, hogy akar
mondani vagy kérdezni valamit. Az élen haladó kocsi nem állt meg,
csak lassított, és Ty társai hangszórón keresztül
felszólították, hogy lépjen félre az útról. Válaszul az arab
a dzsip alá dobta a szatyrát és a hatalmas robbanástól a katonai
konvoj első két teherautója Ziegler dzsipjével együtt szanaszét
repült és a roncsok több méter magas lángba borultak. Az
öngyilkos burnuszos két amerikai katonát is magával vitt a
halálba, Ty hosszú percekig feküdt eszméletlenül az égő
járműben, míg az életben maradt társai kihúzták az első
ülésről.
A életveszélyesen megsérült Ziegler őrmestert
helikopterrel Bagdadba, majd Németországba, a ramsteini
amerikai támaszpontra vitték, ahol több életmentő műtétet
végeztek rajta. Később az USA egyik legnagyobb és legjobban
felszerelt katonai kórházába, a Texas állambeli Brooke Army
Medical Centerbe került.
A 22 éves fiatalembernek amputálni
kellett a bal alkarját és három ujját a részben megbénult jobb
kezéről, a bal szemére teljesen, a jobb szemére 80 százalékban
megvakult, súlyos, értelemvesztéssel járó agysérülést
szenvedett, hónapokig kómában feküdt és ez idő alatt
mesterségesen táplálták. Egy diónyi repeszdarabot kioperáltak a
fejéből, a koponyájára az elrepült fejtető helyére egy műanyag
kupakot csavaroztak, a fejéről és az arcáról csontig leégett
hús és bőr helyére a plasztikai sebészek a testének más
részeiről lehántott bőrt ültettek, az orr- és fülnyílások
helyén pedig egy-egy kerek lukat hagytak az orvosok.
A
fiatalember 19 hónapot feküdt a Brooke kórházban, eddig 54
műtétet végeztek el rajta, a kezelőorvosai szerint
előreláthatólag még kb. 15 vagy még ennél is több operációra
lesz szüksége, szellemileg örökre megsérült, ideje nagyrészét
tolókocsiban tölti. Renee, a menyasszonya kitartott mellette, a 18
éves lánynak a saját elmondása szerint meg sem fordult a fejében,
hogy elhagyja a súlyosan megsebesült vőlegényét, tavaly
októberben megtartották a beígért esküvőt, gyerek még nincs.
Az esküvői fényképük bejárta a világot, és fentebb Önök is
megcsodálhatják az ifjú párról készült fotóval együtt.
Az
Egyesült Államok Irakban és Afanisztánban eddig közel 4,500
katonáját vesztette el, ennyi fiatal férfi és nő repült haza
fekete hullazsákban, és összesen több mint 30 ezer háborús
sebesültet ápoltak vagy ápolnak a polgári és a VA (Veterans
Affairs) hálózat kórházaiban.
Jack Corn
2007 szeptember
7.
Ez
a történet kísértetiesen hasonlít az előbb bemutatott amerikai
katona sorsára. Hazánk eddig öt (hat?) fiatal életet adott a
semmiért. Csak idő kérdése, hogy az olcsó fakoporsók után
mikor érkeznek meg az első nyomorék magyar katonák is
Ferihegyre.
Az angliai Kent grófságban élő Martyn Compton
szerelembe esett Michelle Clifford-dal. Martyn mielőtt elment volna
Afganisztánba védeni az angol hont, eljegyezte Michelle-t, és
megkérte, hogy szervezze meg az esküvőjüket mire haza
jön.
Clifford kisasszony pedig boldogan szervezett és
tervezett, a négy hónap kiküldetésből csak öt hét telt el,
amikor egy szép esős reggelen egy szenvtelen hang a londoni
hadügyminisztériumból telefonon közölte Martyn apjával, hogy
Compton őrvezető megsebesült, hazaszállították és a
továbbiakban a Broomfield kórházban rehabilitációs kezelésen
vesz részt.
A család megrémült, de Michelle titkon örült,
mert álmai hercege hamarabb jött haza, mint négy hónap. Aztán
belépett hozzá kórterembe.
A
honvédő vitéz tetőtől talpig harci kötésben, eszméletlen
állapotban feküdt az ágyon. Csövek lógtak ki belőle és
műszerek tucatjai villogtak a félhomályos szobában. A
menyasszonynak idő kellett, mire felfedezte, hogy az ágy melyik
végén van a feje, és melyiken a lába.
A doki
felvilágosította a remegő lábú családot, hogy Martyn testének
72 százalékáról leégett a bőr, jelenleg kissé ducinak tűnik,
mert eredeti testsúlyának négyszeresére puffadt az égési
sérüléseknél jelentkező váladékok miatt, sok helyen
porhanyósra sült a húsa, jelenleg nincs haja, mert fejbőre sincs,
a pislogni nem tud, mert nincs mivel, fülei leégtek, az orra füstté
vált, karjain, hátán, mellén és a lába nagy részén nincsen
bőr, karja eltört, lábát szétlőtték, de ne legyenek
elkeseredve, mert a kilőtt kocsiban ülő négy katona közül három
meghalt, Martyn maradt egyedül életben, és lám-lám, már haza is
jött.
Ezt ugyan a vőlegény csak a teherautójuk kilövése
utáni negyedik hónapban tudta meg, mikor több mint három hónap
után felébredt a kómából. Örült is mindenki, mert a kórházba
szállítás közben háromszor is klinikailag meghalt, úgy pofozták
vissza mind a három alkalommal az életbe. Két hét múlva már
beszélni is tudott, majd Michelle egy ködös vasárnap délután
egy tükörrel a hóna alatt Martyn ágya szélére ült.
A
vőlegény igazi úriemberként a következő látogatáson
felajánlotta, hogy mivel apró változások történtek a
külalakjában és ott lent is teljesen leégett, ezért valószínűleg
egy pár évig fennakadások lesznek a szexuális teljesítő
képességével, szóval hagyják el egymást, nem kell Michelle-nek
hozzá kötnie az életét. A menyasszony legyintett, és
kijelentette, hogy ezek említésre sem méltó apróságok a Martyn
iránt érzett szerelméhez képest és megtartották az
esküvőt.
Előtte másfél éven át bejárt hozzá a
kórházba, végig drukkolta az eddigi 15 műtétet, ami összesen
több mint 64 órát tartott. Bejegyezte a naptárjába az esküvő
utánra tervezett többi operáció időpontját, etette, itatta,
biliztette, kacsáztatta, reggel, este megmosta a mozdulatlanul fekvő
vőlegénye fenekét és fogait. Most éppen arra várnak, hogy
Martyn bordájából új füleket szereljenek az ifjú férj fejére
és már az új orr is készül valahol. Remélhetőleg a többi
fontos dologról sem felejtkeznek el az orvosok.
Renee
megköszönte a férje ágya körül kissé zavartan pislogó
trónörökös Vilmos hercegnek a személyes látogatásokat és arra
kérte, hogy intézkedjen a nagymamája már valamit, mert a brit
kormány szerintük kissé smucig, ugyanis a 20,000 font (5 millió
800 ezer ft) évi nyugdíj mellett csak 163 ezer font (47 millió ft)
egyszeri kompenzációt akar nekik fizetni az ilyen esetekben
maximálisan adható 285 ezer font (82 és fél millió ft)
helyett.
A zsidó Stern (Szekeres) Imre utódának, az
eldávidosodó MDF-ből még idejekorán megpattant és azóta érdes
narancssegget növesztett Hende Csabának nincs könnyű dolga: a
gyérülő hajú új hadvezérnek a hétfői haláleset(ek) után úgy
kell most napokig magyarázni a megmagyarázhatatlant, hogy az
hihetőnek tűnjön. Ez Hendének és a jelenlegi fideszes
nemzetvezetőknek - akik a Gyurcsány-féle bűnbanda garázdálkodása
alatt Magyarország iraki és afganisztáni szerepvállalását is
mély hallgatásukkal támogatták - meglehetősen nehéz
lesz.
Biztos, hogy Magyarország nemzeti érdekei megkívánják,
hogy katonáinkat a messzi Afganisztánba és Irakba, a világ
legveszélyesebb háborús övezeteibe küldjük, vagy ez is csak egy
túlbuzgó szocionista/narancsos nyelvcsapás a szovjeteket felváltó
legújabb barátok fenekébe?
Nem volt elég Varga Balázs
Péter, Nagy Richárd, Kovács Gyula, Nemes Krisztián és Pappné
Ábrahám Judit (és társa?) értelmetlen halála? Hányan még?
Nem
fogy elég gyorsan a nemzet, miért kell még több természetellenes
módon meghalt magyar fiatalhoz kijárni a temetőbe?
Nem
elég, hogy a cigányok napi rendszerességgel gyilkolják a
magyarokat, most még magyar tyzieglerekkel és martyncomptonokkal is
meg akarják keseríteni a családok életét és nyomorékokkal
akarják tönkretenni és megnehezíteni az ellehetetlenített és a
csőd szélére lökött kórházak életét?
Olyan helyzetben
van a hazai egészségügy, hogy megfelelő szinten el tudják látni
az élve haza került súlyos sebesülteket?
Olyan helyzetben
van a magyar költségvetés, hogy életük végéig megfelelő
anyagi támogatást tud nyújtani a maradandó sérülést szerzett
katonáknak és a családjuknak?
Nem lehetne ennek a
kommandósdinak, ennek a "szolnoki különleges műveleti
századnak" és ennek az egész külföldi katonásdinak a sok
milliárdos árát valami másra költeni?
Akarjuk, hogy ilyen
esküvői fényképek kerüljenek a magyar családi albumokba
is?
Akarjuk, hogy még több, az alábbihoz hasonló
emlékvideót tegyenek fel a gyászoló magyar családok és barátok
a YouTube-ra?
Hende Csaba a tegnapi (két?) halálos
áldozattal járó tragédia után igyekezett megnyugtatni a magyar
közvéleményt. Gyorsan bejelentette, hogy a Gyurcsán-kormány
Afganisztán-politikája továbbra is változatlan, vagyis a magyar
csapatok Afganisztánból vagy Irakból történő kivonulásáról
nem lehet szó.
Jöhet a következő
halott.
USA
Adminisztráció a Amerikai Szabad Sajtó nyomására elismerte, hogy
az Afganisztán-politikája a földrajzi kincsek megszerzéséért
folyik. Amit amerikai trilliárdos magánosok kívánnak megszerezni.
Semmi köze az egésznek az úgynevezett „terrorizmus” ellenes
harcnak. Ehhez járul hozzá a magyar adófizető is.
2010.
augusztus 21. Külföld
 Érdekes,
a Világnak van ami nem tetszik.
|
A
Tel-Avivi Egyetemen működő Evens Program a Konfliktusok
Megoldásáért nevű szervezet, valamint az Izraeli Demokrácia
Intézet közös közvélemény-kutatása szerint az izraeli zsidók
56%-a meg van győződve arról, hogy az egész világ ellenséges
velük szemben. Az okokat természetesen nem vizsgálják, helyette
nemes egyszerűséggel kijelentik: a gójok reménytelenül
antiszemiták és kész.
A
vizsgálati eredményekből az is kiderül, hogy Izrael zsidó
lakóinak 54%-a szerint államuk „egyedül
van a világban”. A megkérdezett
zsidók 77%-a pedig úgy gondolja, teljesen mindegy, miként
viselkedik a zsidó állam, illetve hogyan bánik a palesztinokkal, a
nemzetközi közvélemény mindenképpen ellenségesen viszonyul
Izraelhez. Ami annyit jelent, hogy a zsidók továbbra is képtelenek
megérteni: a saját viselkedésük az oka annak, hogy amióta világ
a világ, sokan nem szeretik őket. Más szavakkal: az
antiszemitizmus kialakulásának oka van. Az ok pedig nem az, hogy a
gójok születésüktől fogva gyűlölködők, irigyek és gonoszak.
(A cionnácizmus egyik tétele mivel a nemzsidók alacsony rendűek
ezért nincs más feladatuk a Földön mint a „kiválasztott”
zsidó „vérvonal” mindenkori érdekeinek ki szolgálása. Aki
szolgálja az „demokrata, toleráns”, aki nem szolgál az
„antiszemita, gonosz”. A Rabbik tanítása szerint. Szerk.)
Másrészt
viszont természetesen erőteljes túlzás azt állítani, hogy az
egész világ ellenségesen viszonyul Izraelhez. Hiszen a zsidó
állam létét a nyugati világ nagyvonalú támogatásának (USA-ból
az adófizetők pénzéből és a mértéktelen holokauszt kárpótlást
amit Európai nép fizet. szerk.) köszönheti. Más kérdés persze,
hogy a nyugati kormányok erőteljes cionista ellenőrzés alatt
állnak, és így kénytelenek jó viszonyt ápolni Izraelt. A
közvélemény nagy része pedig a cionista médiumok propagandájának
hatása alatt áll, és a közel-keleti eseményekről teljesen
egyoldalú, hamis képet kap. Azoknak a döntő többsége, akik
kizárólag a cionista médiumok alapján tájékozódnak, jórészt
Izrael barátainak tekinthetők. Ha viszont bárki veszi magának a
fáradságot, és a palesztinok érveit és álláspontját is
tanulmányozza, aligha marad a zsidó állam politikájának lelkes
híve. (Hacsak nem egzisztenciális megfontolásokból.)
Az
Izraelben élő arabok túlnyomó többsége, egészen pontosan 75%-a
jóval tisztábban lát, s egyáltalán nem gondolja, hogy az egész
világ az izraeli rezsim ellensége lenne. 51%-uk szerint Izrael nem
szigetelődött el a külvilágtól. A kérdésfelvetés persze
félrevezető: a kutatóknak különbséget kellett volna tenniük a
kormányok Izrael-politikája, valamint népeik Izraelhez való
viszonyulása között. Manapság a helyzet az, hogy a világ népei
– elsősorban az internetes független médiának köszönhetően –
egyre világosabban látják az izraeli rendszer rasszista és náci
elnyomó jellegét, miközben a világ számos kormánya továbbra is
kénytelen hűen követni a cionisták utasításait, és ennek
megfelelően jó viszonyt kell fenntartaniuk Izraellel.
A
vizsgálat során megkérdezett zsidók 66%-a egyébként
kifejezetten rossznak, míg az Izraelben élő palesztinok 44%-a
jónak vagy nagyon jónak tartja a zsidó állam külpolitikáját –
mármint a zsidó érdekek érvényesítése szempontjából. Viszont
mind az izraeli zsidók, mind pedig az arabok többsége úgy látja,
hogy Avigdor Lieberman külügyminiszter ténykedése jelentősen
hozzájárult Izrael tekintélyének és presztízsének
csökkenéséhez a nemzetközi közösség szemében.
(
2010.
augusztus 19. Külföld
A
képen átok szórása a hullára és a világ nem-zsidóira a Rabbi
által.
Izraelben
megerősödtek a zsidó fundamentalisták. A szigorú vallási
előírások szerint élő ortodoxok az egész országot saját
képmásukra akarják formálni, és mi sem áll távolabb tőlük,
mint Izrael nyugati demokráciává alakítása.
Az
amerikai újságírónő elképedve írta le a jelenetet. Amit
látott, az ötvenes évek Alabamájának utcai demonstrációira
emlékeztette. Pedig tudósítását a modern Izraelből küldte a
Salon című magazinnak, méghozzá Jeruzsálemből, ahol néhány
hete a miniszterelnöki rezidencia előtt felbolydult az utca.
Vagy
ezernyi tüntető nyüzsgött, hogy protestáljon a szegregált
buszok, vagyis az ellen, hogy a város ortodox negyedében a
tömegközlekedési járműveken a férfiakat és a nőket egymástól
gondosan elkülönítsék. Ugyanúgy, ahogy tették ezt annak idején
az amerikai Délen a fehérekkel és a feketékkel.
Kóser
buszjárat
"Jeruzsálem
nem Teherán!" - skandálták a
demonstrálók, és a közlekedési miniszter lemondását
követelték. Nitzan Horowitz, a balliberális Új Mozgalom-Merec
párt parlamenti képviselője pedig kijelentette: ha a férfiak és
a nők elkülönítését megkövetelő buszok továbbra is
menetrendszerűen járnak, akkor a tüntetők felkapaszkodnak rájuk,
és fügét mutatnak a szabályozásnak.
A mehadrin, vagyis
szigorúan kóser buszjáratok szabálya értelmében ugyanis a
nőknek csak a jármű hátsó traktusában szabad helyet foglalniuk,
és nem viselkedhetnek "illetlenül". Ezt várják el tőlük
a haredik, azaz az ultraortodoxok, s nemcsak Jeruzsálemben, hanem
Tel-Aviv ortodox negyedében, és lassanként másutt is. Izraelben
ugyanis egyre nagyobb teret nyernek az ultraortodoxok.
A
harediket fekete embereknek is nevezik. Találkozni velük Tel-Aviv
Bnei Brak negyedében, de igazán Jeruzsálem az otthonuk, s ott is
Mea Shearim, a fundamentalista ortodoxok városnegyede. Hosszú
fekete kabátban járnak, fekete kalapot hordanak, amely alól
kikandikálnak a copfok. Mélységesen vallásosak, nyolc-tíz
gyermeket nevelnek, nem katonáskodnak, nem fizetnek adót, hanem
idejük nagy részében a Talmudot és a Tórát tanulmányozzák.
Külön iskoláik vannak, amelyeket az állam tart fent, az adózó
világiak pénzéből.
Az az állam, amelyet ők még
elismerni sem hajlandók, mert szerintük a földi Izrael nem is
létezik: a Messiás eljövetelére és az égi Sionra várnak. Ám
addig is, amíg ez eljön, kiveszik részüket a "nem létező"
állam politikájának alakításából: megkövetelve az összes
vallási előírás betartását, az évszázadokkal korábbi
világot, életmódot akarják ismét meghonosítani szerte az
országban - hogy ez milyen, arról Mea Shearimban lehet ízelítőt
kapni.
Mindenesetre különös. Egyszerre izgalmas és avítt.
Az utcán jószerével csak kaftános férfiak és hosszú szoknyájú,
bekötött fejű nők sétálnak, a házak ablakain nem lehet
belátni, itt-ott figyelmeztető tábla fityeg: a nőknek kéretik
illendően öltözködni! Szombaton nem szabad gépkocsival
behajtani, az utcán őgyelgő turistának felvilágosítást sem
adnak (hiszen az is munka), és általában gyanakvással lesik az
idegeneket. Ez az a negyed, ahol a nőknek hátra kell ülniük a
buszokban.
Ki a zsidó?
Az
izraeli társadalom nagyobbik része ódzkodik ettől, sőt
tiltakozik ellene. A véleménykülönbség a világiak és az
ultraortodoxok között óriási, s ez az egyik, ha nem a legnagyobb
gondja az országnak. Annál is inkább, mert a gyarapodó lélekszámú
ultraortodoxoknak pártjaik vannak, a legjelentősebb, a Sasz
kormányzati tényező, így döntő befolyással bírnak az izraeli
politika alakítására. Arra, hogy kinek az országa lesz Izrael.
Hogy milyen állam lesz: vallási alapokon nyugvó, vagy
demokratikus, azaz világias. És a nagy kérdés: mi lesz akkor, ha
egyszer csak megoldódik a palesztin-izraeli konfliktus, s többé
nem lehet a palesztinokkal folytatott háborúskodást okolni a
társadalom megosztottságáért?
Zsidó
sirokat nyitnak fel. Majd sűrü átkozódással ki veszik a
szerintük nem zsidót. Korunk hullagyalázása.
Mára
szinte vallásháborúvá szélesedett a küzdelem az ultraortodoxok
és a világiak, sőt az ultraortodoxok és a reformista vallásosok
között. Állandóan napirenden tartják például annak
vizsgálatát, hogy ki a zsidó; sírokat nyittatnak fel - már az is
előfordult, hogy kihantoltatták egy nem zsidónak minősített
elhunyt földi maradványait -, és igyekeznek megakadályozni a
zsidó vallásra történő áttérést.
A baj forrása, hogy
az állam és az egyház nem választatott szét. Alkotmány híján
Izrael alaptörvénye ma a Tóra, s a rabbinikus törvények
érvényesülnek a civil ügyekben is. Például csak az egyházi
házasságkötések érvényesek, s muszlimok csakis muszlimokkal,
keresztények keresztényekkel, zsidók zsidókkal házasodhatnak.
Ezért aztán sokan nem házasodnak össze, vagy elutaznak például
Ciprusra, hogy polgári esküvőt tartsanak.Mint
az atom
A jelenség
magyarázata az ország identitásválságában rejlik. Megalakulása
óta folyvást érkeztek Izraelbe a bevándorlók, ám nem találták
igazán a helyüket, nemzeti azonosságukat. A később érkező
szefárdok közül többen gyanakodva méregetik a kelet-európai
származású askenázikat, utóbbiak viszont azt állítják, a
szefárdokkal van baj; viszont mindkét csoport ferde szemmel néz a
volt Szovjetunióból bevándoroltakra, akik amúgy jobbára
elkülönülnek. Az Amerikából érkezett messianisztikusok közül
pedig egyre többen visszavándorolnak a szülőföldjükre, mert nem
bírják a helyi - politikai és vallási - klímát.
A zsidó
állam mai kormánykoalíciójában a nacionalista Likud az
ultraortodox Sasz párttal együtt irányítja az országot. A Sasz
olyan fontos kormányzati pozíciókat mondhat magáénak, mint az
építésügyi tárca, melynek hatáskörébe tartozik a zsidó
telepek engedélyezése a megszállt ciszjordániai palesztin
területeken.
A Sasz vezetői pedig egyértelművé tették,
hogy olyan országot szeretnének, ahol nemcsak az arabok és a
zsidók élnek elkülönítve, hanem a világi és az ultraortodox
zsidók is. "Én, mint
ultraortodox zsidó, nem hiszem, hogy vallásos és világias
zsidóknak egyazon negyedben, egymás szomszédságában kellene
élniük. Ez összetűzésekhez vezet"
- fogalmazott Ariel Atias építésügyi miniszter tavaly egy
tanácskozáson, magára haragítva az izraeli parlament progresszív
képviselőit.
Egyikük egyenesen úgy vélekedett: Atias, s
vele a Netanjahu-kormány politikája nem is burkoltan rasszista. A
bírálat ellenére nem kell posztjának elvesztésétől tartania a
politikusnak. Nem csupán azért lehet nyugodt, mert a Sasz második
legfontosabb embere, hanem azért is, mert pártja nélkül bomlik
Benjamin Netanjahu kormánya.
A kormányfő pedig - talán
túlzottan is - bízik abban, hogy a zsidó állam kiterjedt
propagandagépezete, valamint amerikai neokonzervatív szövetségesei
visszafogottra "hangszerelik"
majd Izrael bírálatát.
Robert Parry amerikai újságíró
ugyanakkor nemrég izraeli ismerősét idézte, aki abbéli
félelmeiről beszélt neki, hogy ha a fundamentalisták tovább
erősödnek, akkor Izrael olyan országgá válhat, mint Észak-Korea:
elszigetelődött, s ezért paranoid állammá. Azzal a különbséggel
- tette hozzá az idézett ismerős -, hogy a zsidó államnak
fejlett atomarzenálja van, s a világ stratégiailag fontos részén
fekszik. Az állítás persze túlzás. De annyi kétségtelenül
igaz belőle, hogy Izrael stratégiailag fontos helyen fekszik, és
van atomfegyvere.
Szerkesztő
megjegyzése: Ne
feledjük, ezek a zsidók szentül meg vannak győződve a maguk
isteni kiválasztottságáról, arról, hogy Isten a nem zsidó
emberszabásút az ő szolgálatukra teremtette és hogy isten
országa a Földön jön el, ahol mindenki őket szolgálja.A
nem-zsidónak ezért elemi érdeke ezt megakadályozni, hogy minden
eszközzel megakadályozza a zsidóságnak a nyakába települését
- ami most teljes gőzerővel folyik. Hiszen a messiás már az
ajtóban, Isten országa hamarosan a Földön megvalósul! Az
ortodoxok ugyan most elsősorban Izraelben nyomulnak, de a világ
népeinek a szolgálatukra állításában a nem-ortodoxokkal teljes
az egyetértésük. Azaz a nem-zsidó mint alsórendű legfőbb
feladata a zsidók ki szolgálása. Korunk terrorista felfogása
sokban hasonló a mohamedán ultraortodox felfogáshoz. Csak ugyebár
ezen cionnáci felfogás „demokratikus” vallási felfogás.
A
ZSIDESZ szerint ezekkel kel nekünk közösködni egy hazát építeni,
mint a palesztinok , mi is majd szórványba leszünk , de az
atomfegyver benépesíti a kárpátmedencét, és a magyar után ki
lesz irtva a cigány és a többi nép is, a francia német , és a
többi kis nemzet mert a zsidó szemet vetett Európára és ha ez
meglesz jön az egész földgolyó , mert a világ ura akar lenni a
gyilkos nemzet.
Hát
ezért is hazaáruló a zsidesz kormány , szemben mézesmázas
nemzeti mázzal , pedig kaméleon. Gondolj bele mivé lesz a családod
, ha majd jogot formál kislányod életére, hogy feláldozhassa a
sátán oltárán. Neked meg azt a sorsot szánja mint a palesztin
népnek. Ez kell nekünk ,, ide véle régi kardunk,, öld ahol tudod
, de ha lehet úgy mint ők , balesetnek álcázva!!!!!!!
Mindezt
a magyar zsidó barátság jegyében?
2010.
augusztus 14. Közélet
Az OTP Bank pergátló kifogást
nyújtott be augusztus elején az Egyesült Államokban a
holokausztáldozatok által magyar bankok ellen indított perben -
tudatta közleményben a legnagyobb magyarországi pénzintézet. A
holokauszt-iparosok milliárdokat követelnek az OTP-től, mert azt
állítják: jár nekik a jóvátétel a magyarországi zsidó
holokauszt miatt. (Gyűlölet gyengévé tesz. Tessenek okádni...
Tessenek elkerülni a zsidókat messziről..)
A
következő perfelvételi tárgyalás időpontját 2010. november
4-ére tűzték ki. Az OTP közleménye emlékeztet arra: a bank még
június 23-i keltezéssel, úgynevezett rendkívüli tájékoztatás
keretében jelentette be, hogy kézhez vette tíz amerikai és
tizenöt más állampolgárságú, magukat a "banki lopás
holokausztáldozatainak" valló zsidó személy keresetét. A
felperesek az Egyesült Államok Illinois Északi Kerületi Bíróságán
nyújtották be keresetüket egy állítólagosan "legalább 600
ezer főt számláló" csoport nevében és "2 milliárd
dollár vagyoni kár, illetve az összeg 1944 óta évente
felhalmozódó kamatának megtérítésére", ezenkívül
további büntető jellegű kártérítésre tartanak
igényt.
Később, 2010. augusztus 4-én, Samuel Der-Yeghiayan
bíró az ügyben perfelvételi tárgyalást tartott. Az egyéb
alpereseket érintő végzések mellett a bíróság 2010. szeptember
7-éig adott a felpereseknek időt arra, hogy érdemben reagáljanak
az OTP által benyújtott pergátló kifogásra; az OTP Bank
szeptember 17-éig válaszolhat a felperesek beadványára.
A
közlemény leszögezi: az OTP Bank kategorikusan visszautasít
bárminemű felelősséget az üggyel kapcsolatban, mivel
alapításának időpontja 1991. november 11-e, és jogelődje, az
Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat jogelőd nélkül,
1949. március 1-jén jött létre, míg a keresetben állított
eseményekre 1944-ben került sor. Az előbbi indokokra támaszkodva
Laina Lopez, Thomas Corcoran, Jim Figliulo, Greg Stelzer, mint az OTP
Bank jogi képviselői, Andre Friedman és Nagy Péter ügyvédekkel
együttműködve, 2010. augusztus 2-án 47 oldalas pergátló
kifogást nyújtottak be a perben. Mert az OTP Bank nem jogutódja a
1945 előtti helyzetnek.
(Hunhír.info
alapján JOBBIK GONDOLAT)
Fizetessétek
ki a likudos zsidesz pártjával mert ők tartják a barátságot ,
mi meg a távolságot, nem közösködünk gyilkos cionista sátánhivő
zsidókkal , még az atombomba árnyékában sem.
2010.
augusztus 13. Közélet
A Hit gyülekezete nevezetű szekta
extázisban fetrengő, kirekesztő, szélsőséges, agyilag is
csonkolt "jogszociológusa" (hogy ezek a rafkós liberális
értelmiségiek milyen címeket nem fabrikálnak maguknak) szerint
vita tárgya, hogy a kommunizmus idején történt "cselekedetek"
mint pl. az államosítás, téeszesítés baj volt-e, vagy nem. Mi
van Hack, akik mint antifasiszták gyermekeket lógattak lábuknál
fogva, öltek meg és lettek judeobolsevik ávós kínzólegény volt
a te apád is? A zsidó nagypolgároknak persze nem kellet a földön
robotolniuk, hogy legyen gabona a padláson.
Vagy
nem jól olvasta el, vagy nem jól értelmezte a törvényt az a
jobbikos képviselő, aki nemrégiben feljelentést tett Biszku Béla,
volt belügyminiszter ellen Duna Televíziós nyilatkozata miatt -
mondta a Reggeli Gyorsban Hack Péter jogszociológus. A Jobbikos
képviselő szerint Biszku Béla elkövette-e az interjúban a
nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános
tagadását.
Hack Péter jogszociológus azonban arra hívta
fel a figyelmet, hogy a törvény nevéből az következik, hogy aki
ezeknek a rendszereknek a bűnét tagadja, az bűncselekményt követ
el, ám az elkövetési magatartásra vonatkozóan már azt mondja
ki: hogy "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista
vagy a kommunista rendszerek által elkövetett népirtást és más
emberiség elleni bűncselekmények tényét tagadja", csak az
követ el bűncselekményt.
Azaz, aki pl. azt állítja, hogy
nem volt gulág, és nem volt a gulágon népirtás, vagy hogy ’56
után nem voltak sortüzek Salgótarjánban, Mosonmagyaróváron, az
valósítja meg a bűncselekményt.
De az, hogy Biszku Béla
az interjúban nem kért bocsánatot, (mivel indoklása szerint nincs
miért), azért nem büntethető, mivel a magyar és a nemzetközi
törvények értelmében senkit nem lehet arra kötelezi, hogy
önmagát bűncselekmény elkövetésével vádolja – mondta el
példaként Hack Péter.
Az is vita tárgya, hogy a
kommunizmus idején történt cselekedetek mint pl. az államosítás,
téeszesítés baj volt-e, vagy nem. A büntetőjog azonban nem egy
történelmi korszakot értékel, hanem ennél sokkal szélsőségesebb
megnyilvánulásokat ítél bűncselekménynek a törvény - tette
hozzá a "jogszociológus"- nak csúfolt
emberke.
Kommentár:
Nagyon
reméljük, hogy Hack úr az esetleges holokauszt-ügyekben is ilyen
vehemenciával védi a vádoltak érdekeit, és nem rikácsol
nyilvános akasztásért, mint azt megtették rokonai 1944 -1945-ben
a szovjet szuronyok védelme alatt.
(Hunhír.info
alapján JOBBIK GONDOLAT)