2018. február 13., kedd

Hírmorzsák





Hírmorzsák


Villám csapott egy utasszállító repülőgépbe

Az esetről felvétel is készült, az utasok ép bőrrel megúszták.
Nem sokkal felszállás után villám csapott a WOW Air légitársaság TF-GAY Airbus típusú repülőgépébe Izland fölött. Az incidenst egy járókelő rögzítette - írja a bama.hu.
http://nol.hu/mozaik/villam-csapott-egy-utasszallito-repulogepbe-1634787
Az utasoknak nem esett bajuk. Ennek oka az úgynevezett Faraday-kalitka: ha egy fémketrecbe belecsap a villám, a fémháló leárnyékolja az elektromos erőteret, így a bent tartózkodókat nem rázza meg az áram.


Szállj el, kis Rogán!” - megérkeztek az első gúnydalok a helikopterezés után

Tudtuk, hogy ez elkerülhetetlen! Két nappal az után, hogy beszámoltunk Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök helikopteres utazásáról, már itt is vannak az első, az eseményt megörökítő dalok. A Hupikék Törpikék álnév mögé rejtőző felhasználó (akinek volt már egy, Rogánt csúfoló dala) két friss videót is feltöltött az YouTube-ra.
A két változat közt nagy az átfedés, a lényeg Charlie Nézz az ég felé című dalának átirata, amelyhez egy rögtönzött klipet is készítettek, illetve feliratozták is, ha valakinek karaokézni támadna kedve. Már szinte halljuk is, ahogy kapatos társaságok üvöltik: „A Luis Vuitton nehéz, Az órám is új, Fekete Merci vár rám, Kisvárdán túl...”




Szállj el Kisrogán megamix (feat. Rogaan Toncsy)


Nézz, nézz az ég felé (feat. Rogaan Toncsy)



Úgy megpörgették Rogánt, hogy a végén már csak egyetlen mondatot tudott ismételgetni


Skandallum a Parlamentben! Rezsi Szilárd üvöltve gúnyolta a kiskeresetű embereket (LMP - Politika)


Rezsi Szilárd azt kapta, amit megérdemel! (LMP - Politika)


MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT!!!





Százezres számlát csinált a Google-nál a 12 éves fiú, de elengedik neki

112 ezer dolláros számlát csinált véletlenül a Google-nál egy 12 éves spanyol fiú.
A zenésznek készülő Jose Javier híressé akarta tenni a zenekarát, ezért augusztusban a Google AdWords segítségével kezdte magukat hirdetni. A szolgáltatás a hirdetést a keresőben a keresési eredmények fölé helyezi, fizetni ezért pedig csak akkor kell, ha az internetezők rákattintanak a hirdetésre. A hirdetőnek ehhez meg kell adnia bankszámlaadatait.
A szülők nyitottak a fiú nevére egy megtakarítási számlát, a trombitán játszó Javier ennek az adatait adta meg és azt gondolta, hogy a honlapján keresztül majd pénzt fog keresni a hirdetésekből, amiből majd hangszereket vehetnek. A fiú szüleit a bank értesítette a kiadásokról, és mikor kiderült, hogy a fiú hibázott, a Google úgy döntött, elengedi a tartozását. (The Guardian)




Legfeljebb 115 évig élhetünk

Az emberi élettartam végső határa 115 év lehet egy új amerikai tanulmány szerint, mely évtizedek adatait elemezte - írta a BBC hírportálja a Nature tudományos lap alapján.
A védőoltásoknak, a születés biztonságosabb körülményeinek, a rák és a szívbetegségek gyógyításának köszönhetően a várható élettartam folyamatosan növekszik a 19. század óta. Egy New York-i kutatócsoport az emberi halandóság adatbázisában vizsgálta meg a franciaországi, japán, brit és amerikai "szuperöregek", vagyis a 110 évnél tovább élők adatait, hogy a végső határt megtalálja.
Az adatok azt mutatták, hogy a várható élettartam növekedése a százon felülieknél lelassul, a halálozás legmagasabb életkora pedig már legalább két évtizede stagnál.
Az Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatója, Jan Vijg elmondta a BBC hírportáljának, hogy a 105 évnél idősebbeknél nagyon kicsi a várható élettartam növekedése, ami azt sugallja, valószínűleg közeledünk az emberi élethossz végső határához.
"A történelem során először láthatjuk, hogy a plafon nagyjából 115 év, szinte lehetetlen túlszárnyalni, tíz földnyi népesség kellene ahhoz, hogy egy adott évben egyetlen 125 évest találjunk, tehát nagyon kicsi erre az esély" - magyarázta Vijg.
A legidősebb, hivatalosan dokumentálható korú ember, aki ezt a számot megközelítette, Jeanne Calment, ő 122 évesen halt meg 1997-ben. A hosszú élet francia ikonja még az Eiffel-torony építése előtt született és találkozott Vincent van Goghgal is.
Linda Partridge, a londoni University College egészséges öregedést kutató intézetének igazgatója szerint "logikailag lennie kell" legfelső korhatárnak, ám szerinte ez az "igen érdekes tanulmány" csak azt írja le, mi történik jelenleg, azt nem, hogy mit hoz a jövő.
A kutatásban elemzett adatok olyan százon túliaktól származtak, akiknek gyerekkorában, a 19. században még arattak a fertőző betegségek - a himlő csak 1980-ban tűnt el a Föld színéről - és a táplálkozás is hiányos volt.
"Nyilván nagyon mást éltek át annak idején, mint amin a most élők keresztülmennek, ám még az is lehet, hogy ez utóbbinak negatív kihatásai lesznek, hiszen ma sok gyerek elhízik és ez jelentősen csökkentheti az élettartamot" - tette hozzá Partridge.
James Vaupel, a Max Planck Demográfiai kutatóintézet igazgatója szerint a 115 éves felső határ túlságosan magas.
Vaupel elmondta, hogy az öregedés legyőzésében az a kihívás, hogy az emberi evolúció nem készült fel a szélsőségesen magas korra. A természetes kiválasztódás évmilliói arra tökéletesítették az embert, hogy fiatal korában legyen képes a túlélésre és a szaporodásra.
Ami fél évszázaddal később vagy még idősebb korban történik - evolúciós története során az ember sose ért meg ilyen magas kort -, az a DNS-ünkben hordozott, fiatal korban fontos instrukciók "mellékhatása" - magyarázta Vaupel, aki szerint az élettartam növelése olyan módszert igényel, ami túlmutat a betegségek gyógyításán és a sejteken belüli öregedést győzi le.


A falu vezetői is segíthettek a sikkasztónak a tüntetők szerint

Medina község önkormányzati képviselőinek lemondását követelte 15 helybéli csütörtökön a Tolna megyei falu polgármesteri hivatala előtt.
A medinai tüntetők
A szerző felvétele
A demonstrációra az adott okot, hogy a közelmúltban kiderült, a hivatalban 27 éve dolgozó K. Krisztina 2003 óta, havi egy-két részletben összesen 25 millió forintot utalt el önmagának, s a tüntetők úgy gondolták, a falu irányítóinak is szerepe lehetett a sikkasztásban.
A demonstrálók a képviselők szemére vetették, hogy Medina a tavaly átadott katonai radar befogadásáért 100 milliós támogatást kapott, ám ezt a pénzt elherdálták, mert a falu semmit se fejlődött. A tüntetők egy része nem titkolta, hogy személyes sérelmek motiválják, ki azért neheztelt, mert nem kapott gyógyszer- vagy lakhatási támogatást, ki meg azért, mert nem jutott közmunkához.
Vén Attila, a 840 lelkes község kormánypárti polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a sikkasztó alkalmazott – akit egyébként ő jelentett fel – egyedül követte el bűncselekményt. Az ügyben nyomozás folyik, és K. Krisztina – ezt a rendőrség megerősítette – beismerő vallomást tett, és elkezdte törleszteni az elsikkasztott pénzt.
Vén Attila szerint a tüntetőket az mozgatja, hogy keveslik a segélyt, illetve dühösek, mert nem pénzben, hanem élelmiszerben kapják meg azt. A polgármester állítja, hogy a radar befogadásért kapott 100 millióból – mivel azt pályázati önerőként használták – 450 millió forintnyi beruházással gazdagodott a falu. Többek között játszótér, valamint utak és járdák épültek, megújult a faluközpont és az orvosi rendelő. A beruházások tételesen ellenőrizhetők a község honlapján, tette hozzá, a polgármester.



Szopást vetítettek ki az MTK-stadion eredményjelzőire (18+)

A 444.hu szúrta ki a videót, amelyen az látható, hogy a majdnem kész MTK-stadion eredményjelzőin pornófilm fut, egész pontosan Michelle Wild szop le egy férfit a két képernyőn.
Az eredményjelző szállítója közleményben adott magyarázatot a dologra, mely szerint "a napokban az Új Hidegkuti Nándor Stadionban az általunk felszerelt óriás eredményjelzők rendeltetésszerű tesztüzemi próbáját tartottuk. A tesztüzemi próba során kellő körültekintés nélkül jártunk el, hibát követtünk el. Ezért került a kivetítőre felnőtt tartalom. Amint ezt észleltük, azonnal lekapcsoltuk a lejátszást. Elnézést kérünk az MTK-tól, annak sportolóitól, munkatársaitól, vezetőitől és szurkolóitól az általunk okozott minden kellemetlenségért, valamint mindenki mástól, aki a sajtóhírekből értesült a hibánk miatt bekövetkezett esetről!"
Az alábbi videón látható az eset (természetesen felnőtt tartalom):



Figyelem!
A következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képeket is tartalmaz.
Csak erős idegzetű olvasóinknak javasoljuk a megtekintését.

Felavatták az MTK-stadion kijelzőjét - 18+


Van az a pénz 18.+18


Van az a pénz.+18





HIRDETÉS
Kitiltották a nindzsákat a márianosztrai fegyházból

Kitiltatta a Márianosztrai Fegyház és Börtön területéről a nindzsákat, azaz a fekete csuklyát viselő bevetési egységek tagjait a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. A jövőben csak az intézmény falain kívül takarhatják el az arcukat.
A Márianosztrai Fegyház és Börtönben a legnagyobb problémát a rossz fizikai körülmények mellett a fogvatartottakkal szemben tanúsított bánásmód jelenti – állapította meg a Magyar Helsinki Bizottság jelentése. A szervezet börtönmegfigyelő látogatásait a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával kötött megállapodás teszi lehetővé. Márianosztrán a bizottság börtönmegfigyelőinek számos fogvatartott számolt be fizikai és verbális erőszakról – derül ki a bizottság internetes oldalán közzétett jelentés összefoglalójából.
Forrás: Helsinki.hu
A Helsinki Bizottság munkatársai április végén és május elején vizsgálódtak márianosztrai büntetés-végrehajtási intézetben. Ez idő alatt több fogvatartott számolt be nekik arról, hogy a fegyintézet falai között tettlegesen és verbálisan egyaránt bántalmazzák őket. Valamennyien beszéltek például arról, hogy gyakori a biztonsági elkülönítést szolgáló „dühöngőben" végrehajtott bántalmazás. A panaszok szerint a meztelenre vetkőztetést követően – olykor fizikai bántalmazás után – órákon át összebilincselt lábakkal és kezekkel hagyják magukra a fogvatartottakat.
A „dühöngő" zárka rendszeres igénybevétele mindenképpen eltér az országos gyakorlattól. És a Helsinki Bizottság e témában készült jelentése még a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) is meglepte. Utasították a börtönparancsnokot a gyakorlat soron kívüli felülvizsgálatára, és elrendelték, hogy a jövőben a „dühöngő" zárkát csak kivételesen indokolt esetben használják.
A börtönőri bántalmazás megelőzésére a leghatékonyabb eszközök a térfigyelő kamerák. Ahol működnek, elvétve fordul elő erőszak. Ezért a Helsinki Bizottság azt javasolta a  BVOP-nak, hogy a „dühöngőben" és az oda vezető folyosókra is telepítenek kamerákat.
A rabok arra panaszkodtak, hogy a munkáltatás előtt és után végzett motozás során a meztelenre vetkőztetett fogvatartottakkal rendszeresen gúnyolódnak és megalázzák őket. Az intézetben folyamatosan jelenlévő speciális egység sötét kámzsát viselő (börtönszlengben „nindzsáknak" nevezett) tagjai megfélemlítő hatást gyakorolnak a fogvatartottakra.
A motozással kapcsolatos panaszokat ugyan nem erősítette meg a BVOP célellenőrzése, azonban a kámzsák használatát újraszabályozták: a műveleti csoport tagjai a továbbiakban kizárólag az intézet területén kívül, előállítási, szállítási, illetve egyéb fokozott biztonsági kockázatú feladatok végrehajtása során viselhetnek maszkot.


HIRDETÉS
A márianosztrai fegyintézet befogadóképessége 481 fő, a látogatás első napján mégis 713 főt tartottak itt fogva. Ez 148 százalékos túlzsúfoltságot jelent. A 101 zárka közül csak 12 zárkában volt biztosítva az előírt minimális mértékű mozgástér. 606 fő, az összes márianosztrai rabnak mintegy 85 százaléka tehát túlzsúfolt zárkákban volt elhelyezve. A legzsúfoltabbikban az egy főre jutó szabad mozgástér mindössze 0,91 négyzetméter volt.
Egyetlen olyan zárka sincs, amelyben lenne különszellőzésű WC. 36 zárkában van fallal leválasztva a mellékhelyiség, a többiben még ilyen elkülönítés sincs. A most zajló korszerűsítés során egyre több zárkában rekesztik el fallal a WC-t, év végére azt ígérik, év végéig minden több embert befogadó zárkában így lesz. Ez nyilvánvalóan helyes dolog.
Viszont a zárkák általában véve is rendkívül rossz állapotban vannak, a leharcolt berendezési tárgyak a fogvatartottak testi épségét is veszélyezteti. Most újítják fel a fürdőket és a konyhát, valamint a tervek között szerepel a férőhelybővítés, a WC-k leválasztásának folytatása és egy új körletrész kialakítása.
(A jelentés és a BVOP válasza a Helsinki Bizottság honlapján elérhető.)


Kerüli a kínos kérdést a kormány: vannak-e elhunytak a választói jegyzékben




Még az igazságügyi miniszter sem tudta megmondani, hogy vannak-e elhunytak a választói névjegyzékben – derült ki Trócsányi László válaszából, amelyet a Jobbik parlamenti képviselőjének, a külhoni magyarság ügyeivel foglalkozó Szávay Istvánnak adott.
Az ellenzéki politikus azt firtatta, hogy a kettős állampolgárság bevezetése óta összesen hány, magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni állampolgár esetében jelentették a hozzátartozók az adott személy halálát a magyar hatóságok felé.
Trócsányi viszont megkerülte a kérdést, és csak arról volt hajlandó nyilatkozni, hogy a kormány kész a vonatkozó törvényeket módosítani, ha ebben a Jobbik is partner, hiszen a jogszabály kétharmados. Ezzel lényegében elismerte: nincsenek törvényi garanciák, nem tudják megakadályozni, hogy az elhunyt külhoni állampolgár nevében valaki más voksoljon. Korábban Völner Pál igazságügyi államtitkár is kikerülte a válaszadást mondván a a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az illetékes.
































Ám - mint arról korábban a Népszabadság beszámolt - az NVI sem tudott adatokat adni arról, hogy a külhoni választók névjegyzékéből az elmúlt években hány elhunytat kellett törölni. Az NVI továbbirányított minket a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH). Múlthét csütörtökön megkerestük a KEKKH-t is, ahol a sajtóosztály egyik munkatársa másnapra ígért választ, de az mostanáig nem érkezett meg.
A kettős állampolgárság 2010-es bevezetése óta a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 800 ezer határon túli magyar tette le az állampolgári esküt. Közülük a szeptember 17-i határidőig 275 ezren kérték felvételüket a választói névjegyzékbe. Regisztrációra 2013 óta van lehetőség, 195 ezren még a 2014-es parlamenti választás előtt jelentkeztek be az NVI-nél. Nekik nem kell megújítaniuk a regisztrációjukat, tíz évig rajta maradhatnak a listán.
Tehát az a 154 ezer külhoni választópolgár, aki a kvótanépszavazáson voksolt, a 2018-as, 2022-es és 2026-as országgyűlési választás előtt is kapni fog szavazólapot. Jelentős részük egyébként Romániából regisztrált, s a 2011-es népszámlálás alapján az erdélyi magyarok halálozási rátája magasabb, mint a többségi társadalomé. Így valószínű hogy a regisztráltak közül jó néhányan meghaltak.
A KEKKH vezeti az anyakönyvi adatokat, ám csakis a hazai születéseket és halálozásokat tartja nyilván, hiszen idehaza a kórházak, az orvos vagy az öröklési ügyeket intéző rokonok jelentik, ha valaki elhunyt. Nem lehetnek adataik a külföldön élő, az utóbbi években állampolgárságot szerzett magyarokról, legfeljebb akkor, ha a rokonok nem felejtik el, hogy szerettük magyar állampolgár is, és bemennek a magyar külképviseletre, bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot.
A KEKKH-nak elvileg lehetnek adatai az ilyen bejelentésekről, ezért is furcsa, hogy semmilyen választ nem kaptunk tőlük, ahogy a kormány sem tud információt szolgáltatni, pedig a hivatal irányító szerve a belügyi tárca, közvetve tehát a kabinet.
A kérdést felvető, a pénteki sajtótájékoztatóján a választási csalás lehetőségét sem kizáró Szávay azt mondta, őt nem elégítette ki az igazságügyi miniszter válasza, egyesen a miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz fordul, hogy kiderítse, eddig hány halottat húztak ki a névjegyzékből, továbbá törvényjavaslatot nyújtanak be a választási eljárásól szóló jogszabály módosítására. 
Jogászok szerint megoldást jelenthetne, ha minden szavazás előtt, de legalábbis négyévente meg kéne újítani a regisztrációt. Viszont hosszú távon ez a Fidesz ellenére lenne: a regisztráció rendszeres megújítása visszavetné a szavazati kedvet, márpedig 2014-ben a külhoniak 95 százaléka a kormánypártra voksolt.






Orbán: Az Európai Unió fővárosa nem Brüsszel



Miután kútba esett Orbán Viktornak és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének személyes találkozója, a magyar kormányfő Brüsszel helyett pénteken Pozsonyba utazott és Robert Ficót, a soros uniós elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnökét tájékoztatta a magyar kvótareferendumról, valamint az alaptörvény tervezett módosításáról.
A budapesti vendég a munkaebédet követő sajtótájékoztatón – amelyen kérdések feltevésére nem volt lehetőség – kifejtette: „Mi magyarok, mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy ez EU elnökségét vetésforgóban lássák el a tagállamok. Ezért a felfogásunk szerint az Európai Unió fővárosa nem Brüsszel, mert az EU nem ide, hanem a szabad nemzetek közösségéhez tartozik, és ennek így is kell maradnia. Vagyis változóan Pozsony, Budapest, Bukarest, Berlin és más hely a közösség fővárosa” – vélekedett a magyar kormányfő.
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Ez után a referendum kapcsán azzal érvelt, hogy a magyarországi rendszerváltás óta egyetlen hazai népszavazáson sem volt ennyi egy irányba mutató akarat. Függetlenül attól, hogy az alaptörvény ennek a voksolásnak az érvényességét szigorú feltételekhez köti, 3,3 millió ember akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Mivel a népszavazás nem tudta felruházni magát közjogi következményekkel, a magyar parlament feladata ezt megtennie, ezért kell alkotmányt kiegészíteni. Bele kell írni, hogy a magyarokra senki sem kényszeríthet semmilyen betelepítést” – így a magyar miniszterelnök. Majd pedig bejelentette: azért is utazott Pozsonyba hogy garanciát adjon a vendéglátójának: ez a módosítás az európai jogrenden belül marad.



Orbán emlékeztetett arra, hogy az év elejei EU-csúcson olyan döntést fogadtak el, miszerint 2016 november közepéig vissza kell térni a schengeni rendszerhez, vagyis a külső határokat légmentesen szükséges megvédeni, az ideiglenesen emelt belső korlátokat pedig el kell takarítani. Felszólította Robert Ficót: a legközelebbi uniós csúcson szerezzen érvényt ennek a határozatnak, hogy vissza lehessen térni a korábbi jogi helyzethez. „Kedves szlovák barátaim, lehetséges, hogy önök még nem láttak élő bevándorlót, ami főleg annak köszönhető, hogy megvédjük, déli határainkat, ahonnan korábban százezrek mentek végig országunkon ellenőrizetlenül. Így aztán ami megtörtént Párizsban, az sajnos megtörténhet Pozsonyban vagy Budapesten is, tehát nem babra megy a játék” – riogatott Orbán.
A szlovák kormányfő közölte, hogy a soros uniós elnökséget betöltő Szlovákia miniszterelnökeként is elfogadja a kvótareferendum eredményeit és tiszteletben tartják Budapest alkotmánymódosító szándékát. Ezután rámutatott arra, hogy továbbra is akadnak az uniós tagországokat megosztó témák, elsősorban a migránsválság kezelése. Két legfontosabb feladatnak a külső schengeni határok lehető leghatékonyabb védelmét, valamint a földrészre zúduló migránsáradat megfékezését nevezte.
Szerinte a kötelező kvóták ügye már halott téma, mert az önkéntesség elve kerül előtérbe. Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a jogi kezdeményezéseket, amelyekkel az Európai Bizottság állt elő. Ezeket az elképzeléseket az uniós belügyminiszterek október 13-i tanácskozásán, majd pedig az egy héttel később sorra kerülő uniós csúcson vitatják meg. „Remélhetően sikerül olyan kompromisszumot kimunkálni, amely elfogadható alternatívát jelent az EB eredeti döntésével szemben” – vélekedett Robert Fico.


Hirtelen senki nem emlékezett, hogyan hullott százmilliárdos pénzeső Orbán barátjára



Az MSZP frakcióvezetője elleni perben megidézett gázipari vezetők ma már alig emlékeznek arra, hogy nyerhetett az olcsó állami gázon a Garancsi Istvánhoz köthető MET.
Öt éve történt, nem emlékszem." „Nem tudom." „Nem kellett tudjak róla." „Egy beosztottam dönthetett, de az ügy nem került az én szintemre." „Nem én döntöttem, én csak aláírtam." - sorjáztak az ilyen és ehhez hasonló válaszok abban a Pécsen zajló perben, amelyet a MET Magyarország indított Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető ellen. A Mol, illetve mások mellett Orbán Viktor kormányfő „kötélbarátja", Garancsi István áttételes résztulajdonában álló gázkereskedő az üzleti hírnevét félti a frakcióvezető megfogalmazásai miatt, és bocsánatkérésre, valamint mintegy húszmillió forint megfizetésére szorítaná Tóthot.
Tóth Bertalan (középen) ellen azok nem indítottak pert, akiket valójában bírált
Laufer László / Népszabadság
A keddi fordulóban két volt szakminiszter - így Fellegi Tamás és Németh Lászlóné - is tanúvallomást tett. A kép azonban nem lett tisztább. Pedig a felállás igen egyszerűnek tűnik: az Orbán-kormány 2011 és 2014 között rendeleti úton az állami MVM-nek kivételesen olcsó gázt, illetve csőhasználati jogot biztosított, kizárva a lehetőségből a többi gázcéget. Az állami MVM ebbéli jogai nagy részét viszont a MET-nek adta el. A Garancsihoz közeli cég pedig az így szerzett gáz eladásával és a cső hasznosításával busás haszonra tehetett szert.
A per azért indult, mert Tóth mutyiról, korrupcióról, lopásról beszélt. Ezt a MET magára vette, pedig a frakcióvezető ezeket alapvetően a közpénzekkel gazdálkodó állami szereplőkkel szemben fogalmazta meg.
Ők viszont nem pereltek.
A volt miniszterek és energetikai szakemberek foghíjas emlékei közepette is számos ellentmondás rajzolódott ki. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2011-es rendelete az ország olcsó stratégiai gázkészleteiből 200 millió köbmétert az MVM-nek adott azzal a céllal, hogy azt - a lakosság fűtési költségeit leszorítandó - távhőcégeknek adja tovább. Az MVM arra hivatkozik, hogy a rendelet kibocsátásakor a távhőcégek zöme már leszerződött a télre, vagyis nem tudta a gázt közvetlenül eladni. Arról, hogy az NFM az MVM-et és a távhőcégeket segítő rendelet előtt egyeztetett-e az MVM-mel és a távhőcégekkel, tételesen ellentmondó állítások hangzottak el.
Az MVM kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Bally Attila, illetve Major György, az ügyleteket tető alá hozó MVM-leánycég, az MVM Partner vezetője határozottan tagadott. Fellegi Tamás és Németh Lászlóné ugyanakkor ennek lehetőségét elviekben nem zárta ki.
HIRDETÉS
Ezután az MVM arra hivatkozva adta el az olcsó gázt és csőjogokat a MET-nek, hogy az MVM-ben akkor még nem működött megfelelő gázkereskedői szervezet. Ennek megítélése ma is sokszínű. Az MVM - részben korábban a MET-nél dolgozó - érintett egykori és jelenlegi vezetői egységesen úgy nyilatkoztak: a megfelelő szervezet a szakhivatal 2010-es engedélyének feltétele volt. Vallomásában Bally azonban a MET ügyvédje kérdésére emellett úgy emlékezett, hogy gázüzletágukat kezdetben három fő képviselte, akik egymagukban nem tudtak volna eleget tenni a rendeletnek. Az MVM-esek a rendeletet kötelezően végrehajtandó szabályként értelmezték, ám mivel az MVM tulajdonosként kikötötte, hogy a gázügyletek csak nyereségesek lehetnek, ezt csak jogaik eladásával érhették el.
Az MVM-esek azt is hangsúlyozták, hogy a jogok pályázatokon keltek el, ám korábban a MET részéről hangzott el olyan vallomás, hogy őket előzetesen informálisan hívták fel a jelentkezésre az MVM Partnertől. Noha az MVM és az NFM ezután már képbe kerülhetett a gázipar kérdéseiben, a kormány egész 2014-ig évente hasonló tartalommal segítette az MVM-et (és így a MET-et).
Az ügyletekkel az MVM-csoport pontosan meg nem jelölt nyereséget ért el, a MET viszont tagadja a százmilliárdos haszon „vádját". Tóth Bertalanék azt állítják, hogy az MVM igenis alkalmas volt egymaga is a százmilliárdos összeget kinyerni a gázjogokból, az eladásokkal ennyiről mondott le, vagyis az ügyletekkel ennyi közpénz került át magánzsebekbe. (Mint kiderült, a MET annak ellenére nem ütközött az MVM offshorecég-ellenes szabályába, hogy tulajdonosai között számos offshore-szerű cég található.)
Tóth Bertalan többször is felemlítette, hogy az olcsó stratégiai gáz túlnyomó része végül nem került a távhőcégekhez. Bár ezt érdemben nem cáfolták, Fellegi úgy fogalmazott, a rendelet szerinte elérte a célját.
A per folytatódik.
Túl magasan ültek
Fellegi Tamás és Németh Lászlóné egykori illetékes nemzeti fejlesztési miniszter, valamint Baji Csaba, az MVM egykori elnök-vezérigazgatója leginkább arra hivatkoztak, hogy ők elsősorban nagyívű energiastratégiai kérdésekkel foglalkoztak, a vitatott részletkérdések viszont - ahogy Fellegi fogalmazott - a láncban nagyon távol álltak tőlük. A konkrét szerződések kapcsán az MVM-esek is több ízben úgy fogalmaztak, hogy az nem tartozott feladataik közé. A jelenleg az állami Főgázt irányító - korábban a MET-nél és az MVM-nél is dolgozó - Králik Gábor például egy szerződésről úgy nyilatkozott: ugyan ő írta alá, de azt nem ő dolgozta ki.


Így ebrudaltak ki otthonából egy devizahiteles családot


Kilakoltatás XXII.ker Csöngő utca 2010.06.15.


A NAV SIKERTELEN végrehajtása 2017.04.25


Hová tűnt a világ aranya? - Drábik János, Jakab István


Megsemmisítő FEMA táborok Magyarországon? - Dr. Drábik János, Jakab István


FEMA megsemmisítő táborok


Az iskolák "koncentrációs táborok"


A zsidó szabadkőművesség titkos terve Magyarországgal, avagy 1920 előzményei





Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral


Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.


– Félnek Orbán Viktortól Brüsszelben?
Félni, nem félnek. Orbán Viktort mindig is olyan politikusként tartották számon, akinek karaktere és egyértelműen követhető politikája van. Magyarország volt az első olyan ország, amely a migránskérdésben olyan markáns álláspontot foglalt el, amely az akkori uralkodó áramlattal egyértelműen szemben volt. Tehát úgy fogalmaznék: Orbán Viktort jegyzik. De félni azért nem félnek tőle.
 Ez az általános kép. Az október 2-i népszavazás után változott valami?

 Október 3-a óta sem félnek. A bizottság helyén kezeli ezt a népszavazást, figyelembe veszi, vagyis tudomásul veszi.. Ahogyan például figyelembe vette a sokkal nagyobb hatású brexit-népszavazást is.
– Az érvényes volt.
 A népszavazás a magyar alkotmányos rend által állított jogi követelmények szerint érvénytelen, ám ettől még a hatása politikailag érvényesülhet. Már csak azért is, mert a hasonló vélemények erősödnek Németországban és Ausztriában is. Sőt szinte az összes európai országban. Megfigyelhető, hogy a hangsúly a migránsok befogadásától a külső határvédelem felé tolódik. Mindemellett a politikusok nemzeti szinten egyre nagyobb fenntartásokkal beszélnek a migránsokról.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság
– Akkor Orbán Viktor mégis veszélyes Brüsszelre a majd 3 millió 300 ezer szavazattal a háta mögött?
 Nem gondolom. Orbán Viktor mostani levelében, amit a bizottság elnökéhez intézett, kifejezetten hitet tett amellett, hogy az Európai Unió jogrendjével összhangban álló alaptörvény-módosítás készül majd. Azt látom, Orbán nem veszélyes Brüsszelre, együtt akar működni.
– Érdekes együttműködési forma, hogy ő és emberei folyton csatába indulnak Brüsszel ellen, most a népszavazás után is harcot hirdetett Orbán.
 A magyar kormány sokszor érzelmileg színesen fejezi ki magát, amikor Brüsszellel való kapcsolatát írja le. Ennek ellenére azt látom: a miniszterek többsége a tanácsüléseken vagy éppen az európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentben is együttműködnek az uniós intézményekkel.
– Juncker bizottsági elnök még a népszavazás előtt levelet írt a DK-s Niedermüller Péternek arról, hogy a magyar népszavazásnak semmilyen közjogi következménye nem lesz, és semmilyen kötelezettséget nem ró sem az Európai Bizottságra, sem más uniós intézményre.
 Európai szinten ez valóban így van. Én is ezt a kitételt használtam, a kampány hajrájában ki-ki próbálta is a maga hasznára fordítani. Mivel a kérdés nem a közösségi jogra, az Európai Bizottságra, hanem egy belső döntéshozatali eljárásrendre irányult, nem lehet hatása a közösségi jogra. Hogyha ennek eredményeként születik valami olyan magyar jogalkotási produktum, ami valamilyen viszonyba kerül a közösségi joggal, akkor majd lesz mit megvizsgálni.
– Akkor az október 2-i népszavazás eredményét Magyarország határain belül kell értelmezni?
 A kérdésre kell koncentrálnunk. A kérdés arról szólt, hogy az Európai Unió a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül is dönthet-e arról, hogy betelepítenek nem magyar állampolgárokat Magyarországra. A válasz következtében vélhetően az a megoldás születik, amelynek értelmében, amikor ilyen kérdés kerül terítékre a tanácsban, akkor a kormánynak mandátumot kell kérnie az Országgyűléstől, akármilyen összetételű is az Országgyűlés. Ez az európai szintről nézve egy tagállam belügye.
– Azaz a miniszterelnök és az Európai Tanács, az Európai Bizottság kapcsolatában semmi nem változik majd. Jól értjük?
 Igen, de az Európai Tanács üléseire Orbán Viktor érkezhet olyan felhatalmazással, amelyet az Országgyűlés adott neki.
– De az a magyar Országgyűlés és a miniszterelnök viszonya.
 Igen.
– Tehát legfeljebb annyi változik, hogy Orbán erősebb politikai felhatalmazással tárgyalhat Brüsszelben.
 Így van. Ő hivatkozhat arra, hogy a magyar Országgyűlés így döntött.
– Formailag tehát nem változik semmi. Tartalmilag változhat? Amit eddig tudunk az alkotmánymódosításról, annak alapján alkotmányba foglalják a jelenlegi szabályozást.
 Ezt nem tudom, mert nem láttam a módosítást.
– Azt mondják, csoportos betelepítés nem lesz. Eddig volt csoportos betelepítés?
 Nem volt.
– Egyénileg pedig eddig is a tagállamok döntöttek, és ellenükre nem lehetett betelepíteni ide migránsokat.
 Így van.
– Tehát akkor elképzelhető, hogy semmilyen különbség...
 Nem tudom, nem láttam a módosítást.
– Miért szavazott nemmel a népszavazáson?
 Azért, mert úgy gondolom, hogy valóban egy ország belső joga meghatározni hogyan alakítja a döntéshozatalt. Abban is látok rációt, hogy a mostani nagyon érzékeny helyzetben, amikor az európai politikának az egyik legérzékenyebb témája a migránskérdés, a magyar kormány az Országgyűlés által adott mandátum alapján járjon el.
– Megdicsérték ezért a nemért Brüsszelben?
 Nem, de nem is szidtak meg. A bizottság Magyarország belügyének tekinti ezt a népszavazást, ezért nincs is álláspontja az ügyben.
– Kellett engedélyt kérnie a nemjéhez a főnökétől, Junckertől?
 Nem.
– Nem is beszélt erről vele?
 Nem.
– Se előtte, se utána?
 Nem, egyetlen szavazáson való részvételről sem kell beszélnem Junckerrel. Ha egy kampányban aktívan részt veszek, akkor jelzem. Ezt tettem két éve a választások előtt. Ezt tudomásul is vették.
 Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a népszavazási kérdés, illetve az arra adott nem válasza nem áll szemben az Európai Bizottság álláspontjával?
– Feltesszük, ha az egyik biztos szembe menne az Európai Bizottság álláspontjával, valószínűleg a bizottság elnöke azért megkérdezné, miért gondolja ezt helyesnek.
 Biztosan így van, de ismétlem: a bizottságnak ebben az ügyben nem volt álláspontja. Politikai nyilatkozatoknál egyébként is vékonyak a választóvonalak. De ebben a kérdésben a bizottságnak következetesen az volt az álláspontja, hogy Magyarország belügye, ezt hogyan szabályozza. Ha viszont a bizottság elmondta volna véleményét, nekem ahhoz valószínűleg viszonyulnom kellett volna. De mivel nem mondta el, szabadságot kaptam saját álláspontom kialakításában.
– Akkor Brüsszel nem üzen vissza?
 Brüsszel? Eddig sem üzent vissza.
– És az Európai Bizottság vagy személy szerint Jean-Claude Juncker nem készül arra, hogy bosszút álljon a magyar kormányon a népszavazás miatt?
 A bizottság eddig sem állt bosszút. Ebben a kampányban elhangzottak meglehetősen személyeskedő kijelentések...
– Nihilistákról, naivakról, tehetetlen Brüsszelről beszélt Orbán Viktor.
 Vérmérséklettől függően, ki-ki személyeskedett az elmúlt most már lassan két évben. Ha szabad ilyen helytelen magyarsággal kifejezni magam: a bizottság soha nem személyeskedett vissza, és ehhez továbbra is tartani kívánja magát. A bizottságnak még csak nem is feladata a döntések meghozatala: végrehajtja azokat.
– Lázár János egyértelműen kijelentette a kormányinfó sajtótájékoztatón, hogy Brüsszel, azaz az Európai Bizottság bosszút áll majd. Ennek jelét látja a kormány abban, hogy készül egy jelentés az uniós pénzek magyarországi elosztásának pályázati mechanizmusairól, aminek nyomán el is zárhatják a brüsszeli pénzcsapot.
 Úgy tudom, ez egy régóta folytatódó konzultáció a magyar kormány és a bizottság között. Ennek már több fordulója volt. Én a bizottság érveit és kételyeit nagyjából ismerem, a magyar kormányét viszont nem. Abban biztos vagyok, hogy a bizottság részéről nem politikai motivációjúak a kételyek, azaz nincs szó bosszúról.
– Mi a véleménye az uniós alapszerződés 78-as cikkelyéről, amelynek alapján az Európai Bizottság hozhat átmeneti intézkedéseket, különösen ha nagy tömegek áramlanak be az Európai Unióba? A magyar kormány attól tart, hogy az uniós vezetők élnek ezzel a lehetőséggel.
 Biztos vagyok abban, hogy ezt a mai helyzetben csak akkor tenné meg a bizottság, hogyha előzetesen legalább konzultál az Európai Tanáccsal, vagy még inkább felhatalmazást kér rá. A szerződésnek ez a része nem serkenti a bizottságot arra, hogy önállóan rendkívül állapotot vezessen be, mondjuk, az Európai Unió területén. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ma, amikor az interjú készül, a migrációs politika fontos eseménye zajlik. Bulgáriában ünnepélyesen megkezdi működését az európai határőrség és partiőrség, aminek feladata, hogy megakadályozza a tömeges, ellenőrizetlen beáramlást. Tehát egyértelműen azt látom, vannak még eszközök, amelyeket az Európai Unió, az uniós intézmények és a tagállamok bőven tudnak használni, hogy megakadályozzák az ellenőrizetlen tömeges beáramlást az unióba.
– Mi az oka annak, hogy a bizottságot most gyengébbnek látja? Hogy úgy ítéli meg, a tagállamok vezetői nélkül nem szabad beavatkoznia a bizottságnak.
 Úgy érzem, a bizottság súlya nem változott, de a bizottság cselekvési köre, akciórádiusza, nagymértékben függ attól, hogy a tagállamok mennyire akarnak együttműködni. És talán éppen a migrációval kapcsolatos nagyon eltérő álláspontok miatt a tagállamok együttműködési készsége gyengült az elmúlt két évben. Nemcsak a Visegrádi Négyekre gondolok: Olaszország is sok esetben azzal vádolja Brüsszelt, nem ad elég segítséget a válságkezeléshez. Több kétely merült föl, tehát ebben az esetben a bizottság, amely küldetéséből és definíciójából adódóan a tagállamok közötti közvetítés egyik eszköze vagy egyik színtere, az biztos, hogy érzékenyebben reagálna erre a politikailag is érzékenyebb helyzetre.
– Arról beszél: gyengül a tagállamok együttműködési szintje. Hosszú távú krízist jósol? Szétesik az Európai Unió?
 Úgy gondolom, és abban hiszek, hogy az európai integráció dinamikája, felívelő és lanyhuló periódusokból áll. A hetvenes években volt az úgynevezett eurószklerózis időszaka, ami akkor életre is hívta az Európai Tanácsot, ami alapvetően egy kormányközi Európában gondolkodott. Szerintem most is egy olyan időszakok élünk, amikor a tagállamok úgy gondolják: kicsit vissza akarják venni a folyamatok irányítását. Így ismét kormányközibbé válik Európa, de ezt a periódust szerintem ismét egy szorosabb együttműködési időszak váltja majd, ahogyan a hetvenes évek krízise után a '80-as években jött az egységes piaci stratégia. Így pulzál az Európai Unió. Én nem hiszem, hogy az Európai Unió olyan válságban lenne, ami a szétesését eredményezné.
– Orbán Viktor munkássága hozzájárul ahhoz, hogy ez gyengülő időszak legyen?
 Orbán Viktor kifejezi azt, ami benne van a korszellemben. Ez a nemzeti megoldások előtérbe helyezése. Ez abból a szempontból még hasznos is Brüsszelnek, hogy rámutat a politikai integrációnak azokra a pontjaira, ami mögött nincs valós struktúra. Mert, ugye, a bizottság van megbízva a döntések végrehajtásával, ám azok kikényszerítésére nagyon fogyatékos eszköztára van: kötelezettségszegési eljárás, több éves bírósági eljárás. Mindeközben az országok egyik része afelé nyomja a bizottságot, hogy minél gyakrabban használja eszköztárát, minél gyorsabban reagáljon, az országok másik része afelé, hogy minél inkább lépjen vissza egyfajta titkársági szerepbe.
– Ezt szeretné Orbán Viktor is.
 Igen.
– Ön melyik koncepcióval ért egyet?
 A bizottság nagyon fontos közvetítő szerepet játszik. Nem értek egyet azzal, hogy a bizottságnak kellene maga alá gyűrnie a tagállamokat, hogy egyfajta technokrata forradalom révén elérje az európai egységet. Álláspontom szerint a bizottság az a testület, amelynek mindig meg kell találnia a néha egymással ütköző nemzeti érdekek között azt, ami mindenki számára megfelelő. Vannak időszakok, amikor keskeny a mező, amelyen közlekedni tud. Most határozottan keskenyebb, de vannak területek, amelyeken nagyon jó az együttműködés.
– Ha jól értjük, nem egy adminisztratív titkársági szerepet vizionál?
 Nem, egy politikai közvetítői szerepről beszélek. De eleve úgy látom, hogy az európai szint most telítődik politikával. Eddig mindig arra volt panasz, hogy hiába vannak európai parlamenti választások, nincsenek európai politikai témák, mindig a nemzeti ügyek döntenek voksoláskor. Ha most megnézzük, a görög euróválság, Portugália, Spanyolország problémái európai politikai témák voltak. Szlovákiában Iveta Radicova kormánya abba bukott bele, hogy be kellett szállnia a Görögországot mentő csomagba. Úgy vélem, a migráció kérdése már olyan európai politika kérdés, amely a 2019-es európai parlamenti választásokon meghatározó, páneurópai téma lesz. Vita lesz Néppártiak, szocialisták, liberálisok, zöldek között, ki, hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez.
– A bizottságnak a politikai közvetítő szerepe megmutatkozik-e abban a kvótajavaslatban, ami ellenében szervezte vagy kezdeményezte Orbán Viktor a népszavazást. Ez a kormányzati megfogalmazás szerint a nyitott tetejű, korlátlan migránskvóta.
 A javaslat az európai menekültügyi eljárás bevezetéséről szól, amely azt célozza, hogyha a jövőben egyetlen tagállamot ér tömeges invázió, bevándorlás, akkor annak az országnak a terheiből vállaljon részt, vállaljon részt a többi tagállam is.
– Tehát azok az emberek, akiket át kellene vállalni, már nem illegális migránsok.
 Nem, ők menekültstátuszért folyamodó más, harmadik országból származó emberek. A bizottság itt valóban feszegette a politikai közvetítő szerepet, de jól mutatja, hogy a tagállamok és az Európai Parlament hogyan reagál erre, hogy ez a javaslat azóta is áll. Nem tárgyalta a Tanács. Még csak a jelentéstevőnél van, és még az Európai Parlament, sőt a szakbizottság sem nyilvánított véleményt. Ez áll. A jelenlegi helyzetben mindenki elbizonytalanodott.
– De Orbán Viktor erre szervezett egy nagy népszavazást.
 Orbán Viktor politikus, a bizottság pedig próbál...
– Volt egy a hiszterizált kampány több mint tízmilliárdos büdzsével.
 Én ismét csak a népszavazási kérdésre koncentrálnék, ha lehet.
– De Orbán vasárnap este is arról beszélt, a bizottsági kvótajavaslat ellen szerveződik alkotmánymódosítás, a népszavazás is ezért volt, minden ezért volt. Mert ez jelenti azt a veszélyt, hogy itt millió szám jöhetnek majd muszlimok Magyarországra.
 Számomra a népszavazás az abban feltett kérdésről szól! Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni a népszavazást, az eredményét sem.
– A Klubrádiónak adott korábbi nyilatkozatához hogyan viszonyul? Fenntartja, hogy az Európai Bizottság nem zsarolta Magyarországot?
 Nem találkoztam zsarolással. Az Európai Bizottság és Magyarország között vannak más kérdésben is viták, nemcsak ebben. Korábban is voltak, amikor én miniszter voltam.
– De ön a bizottság álláspontját osztja, ha jól értjük.
 Természetesen, és azt is támogatom.
– Akkor is, hogyha Kövér László azt mondta, a brüsszeli levegő megfertőzte, elszakadt a magyar valóságtól, Kósa Lajos eldobta az agyát, brüsszeli bürokratának nevezte.
Molnár Csaba meg azt mondta, hogy elárultam a bizottságot, ezért mondjak le. Ha az ember középen áll, akkor minden oldalról elégedetlenek vele. De megismétlem, egy kizárólag belpolitikai kérdés volt. Én a bizottságnak továbbra is lojális tagja vagyok, mint ahogyan kötelezettségem is a bizottság álláspontját képviselni, ennek megfelelően is járok el. Egyébként politikailag az osztrák, a cseh és ha jól emlékszem, a lengyel külügyminiszter is azt mondta: a kvótarendszer halott. Tehát Magyarországon kívül, mások is vitatják, ezért nem tudom, hogy a javaslatnak mi lesz a sorsa.
A vitának vannak szintjei. Itt Németh Szilárd egyszer arról beszélt, hogy több százezer forintot kell majd a migránsoknak fizetni havonta, S–imonka György meg attól féltette a gyermekét, hogy harmadik feleségnek viszi el egy muszlim férfi, és sorolhatnánk a példákat. Ön közben már többször leszögezte: nagyon sajnálja, hogy az Európa-párti politikusok közül kevés maradt a jobboldalon, és ők is ritkán hallatják a hangjukat.
 Igen.
– Ez most még élesebben megmutatkozott a kampány során?
 A kampány nagyon sok, Európa iránt szimpátiát érző embernek nagyon sok fájdalmas pillanatot hozott. Például volt az a szórólap, amelyen Jean-Claude Juncker és Martin Schulz szerepelt. Szóvá is tettem a kampányért felelős embereknél, mert haszna kevés volt a kampányban, személyeskedő jellegéből adódóan viszont attól tartok, politikailag károkat okoz. Jean-Claude Juncker nem fog bosszút állni Magyarországon, de az Európai Parlamentben a szórólap okozta viták biztos, hogy az ottani magyar képviselőknek nehezebbé teszik a helyzetüket.
– Ebben a kampányban részt vett volna szíve szerint? Már ha nem uniós biztos, hanem fideszes politikus.
 Ilyen kérdésre egy politikusnak mindig nagyon nehéz válaszolni: ez a mi lett volna, ha kategória. Nem vettem részt, ez a lényeg.




Kapcsolódó cikkek



Futottak még , hangja kik Farkas Flórival , dajcs tomival készült fel a jogi diploma megszerzésére , mint tudjuk a Flóri két éve vette az érettségijét , és ha csendben csinálja , meglesz a jogi államvizsgája is , a bokros az Mexikóig eredeztette a tanulmányait , és valamelyik drogkartel segítségével szerezte meg az iratokat !!!! A tomika az meg mint tudjuk a profnak megmondták , hogy át kell engednie , mert különben a következő szemeszternél munkanélkülivé válik !!!!
A tomi ezt csak úgy tudta megemészteni , hogy a drogokhoz nyúlt !!!! Szegény embernek akkor még volt önbecsülése , azóta már rálépett a maffiózó szőnyegre , és a repülő szőnyeg azóta körbe járta az országot , és itt , is ott is össze szedte az elkallódó ingóságokat , és elszórta magvait lehugyozva a fél országot mint dísz zsidó szarik mindenre !!!!



Juncker csak rákérdez Navracsicsnál, kivel is van



Elképzelhető, hogy Jean-Claude Juncker felveti az Európai Bizottság következő ülésén Navracsics Tibornak a magyarországi népszavazás után tett nyilatkozatait – válaszolta Alexander Winterstein szóvivő egy újságírói kérdésre a Bizottság péntek délutáni sajtótájékoztatóján.
Az elnök környezete jelenleg a magyar biztos munkatársaival egyeztet, akik tudomásunk szerint eljuttatták Junckeréknak a megjelent interjúk és nyilatkozatok szövegét.
Fotó: Etienne Ansotte / Európai Bizottság
Bizottsághoz közeli források "kétértelműnek" nevezték Navracsicsnak a sajtóban megjelent megállapításait, amelyekből nem derül ki, hogy a kötelező "betelepítések" kérdésében a magyar kormánynak, vagy az általa képviselt Európai Bizottságnak ad-e igazat.
Az általunk megkérdezett illetékesek nem valószínűsítik, hogy az esetleges tisztázó beszélgetésből újabb Navracsics-ügy lesz Brüsszelben, ahol az keltett feltűnést, hogy a magyar biztos a Pesti Srácoknak adott interjújában értékrend-szuverenitási kérdésnek minősítette a népszavazásra bocsátott kérdést, és elmondta, hogy a referendumon maga is nemmel szavazott.




Moszkva külföldi támaszpontok nyitását tervezi

Az orosz katonai tárca fontolóra vette, hogy bázisokat hozzon létre olyan országokban, amelyekben egykor szovjet támaszpontok voltak - jelentette ki Nyikolaj Pankov orosz védelmiminiszter-helyettes pénteken az orosz parlament alsóházában, az Állami Dumában.
"Foglalkozunk ezzel az üggyel. Látjuk ezt a problémát" - mondta Pankov arra a kérdésre válaszolva, hogy tervezi-e az orosz haderő például a Vietnamba és Kubába történő visszatérést.
Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben nyitott orosz katonai bázis használatáról szóló szerződés ügyében tartott ratifikációs vita során nyilatkozott erről. A támaszpont határidő nélküli használatáról szóló, 2015. augusztus 26-án aláírt dokumentumot Vlagyimir Putyin elnök 2016. augusztus 9-én terjesztette be a duma elé.
Szergej Csepa, az orosz parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese (a szocialista Egységes Oroszország képviselője) a vitában felszólalva Oroszország nemzeti érdekének nevezte, hogy Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában orosz katonai bázisok létesüljenek.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva katonai bázisokat kíván létrehozni Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban.
2014 nyarán Putyin elnök azt mondta, hogy Oroszország nem tervez újból támaszpontot üzemeltetni a kubai Lourdesben.

Ha nagyon akarnak, bárkit megfigyelhetnek




A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat épülete Budapesten.Google Street View
  • Amióta Edward Snowden kirobbantotta az NSA-botrányt, tudjuk, hogy az amerikai titkosszolgálatok azt figyelnek meg, akit csak akarnak.
  • És mert bárkit megfigyelhetnek, mindenkit meg is figyelnek.
  • Utánajártunk, hogy Magyarországon mi a helyzet.
  • Kapaszkodjanak meg. Azt figyelnek meg, akit csak akarnak.
  • De ez nem jelenti azt, hogy mindenkit meg is figyelnek.
  • Mert még ha akarnák se tudnák.
  • De ha maga nem egy Faraday-kalitkában éli mindennapjait, akkor adatai sincsenek biztonságban.
Híváslistákat minden titkosszolgálat szeret olvasgatni. Az NSA-botrányban metaadatként elhíresült, a magyar jogi szaknyelvben kísérőadatnak nevezett információkból rengeteg mindent ki lehet deríteni egy emberről. Ilyen kísérőadat lehet telefonhívásnál a hívás helye, ideje, időtartama, a hívott szám, a fogadott hívás helye. Internetes kommunikációnál ilyen a belépés ideje, az IP-cím, a felkeresett weboldalak adatai.
Ezekből az információkból úgy is képet lehet alkotni valakiről, hogy a kommunikáció tartalmát meg sem ismeri a megfigyelő. A matematikus Susan Landau ezt ezzel a példával szemléltette a New Yorkerben:
Látsz egy hívást a nőgyógyászhoz, egyet egy onkológushoz, majd egy közeli családtaghoz.


Landau szerint ennyiből már kikövetkeztethető, hogy a megfigyeltnek feltehetőleg méhnyakrákja van.
Kezdjük a rossz hírrel. Ezekhez a kísérőadatokhoz a magyar titkosszolgálatok külső engedély nélkül is hozzáférhetnek. A gyakorlatban pedig akár valós időben is figyelhetik ezeket. Ahogy egyébként a kommunikáció tartalmát is, de a hagyományos értelemben vett lehallgatáshoz – a lakás bepoloskázása ésvagy átkutatása, telefon lehallgatása, postai küldemények és emailek olvasása – már ún. külső, vagyis bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély kell.

Hálózatra kötve

Nem voltam munkában, otthon, a kertben napozgattam. Oda is kijöttek.
Ezt egy kicsi, alig párezer ügyfelet kiszolgáló VOIP, vagyis internetes telefonszolgáltatást nyújtó cég vezetője mesélte az első kapcsolatfelvételről a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal (NBSZ).
Magyarországon az NBSZ az, ami leginkább megfeleltethető az amerikai NSA-nek, azzal a fontos különbséggel, hogy az NBSZ önmagában csak a megfigyelések technikai hátterét biztosítja, a kinyert adatokat már a megrendelők – az Alkotmányvédelmi Hivatal, a katonai hírszerzés vagy elhárítás, illetve bizonyos esetekben a rendőrök – dolgozzák fel.
Ha ma Magyarországon valaki úgynevezett elektronikus hírközlési szolgáltatást, magyarul internet- vagy telefonszolgáltatást indít, köteles együttműködni az NBSZ-szel.
Az együttműködés a gyakorlatban nem jelent mást, mint hogy a szolgáltató köteles eredeti formában hozzáférhetővé tenni "a kommunikáció tartalmát és a kommunikációval összefüggő kísérőadatokat". Ez egy olyan kis szolgáltatónál, mint aminek a tulajdonosát családi háza kertjében keresték fel az ügynökök, az adathordozó átadását jelenti. Egy többmillió ügyfelet kiszolgáló szolgáltatónál – amilyennél minden bizonnyal a cikk olvasójának is szerződése van – viszont már mások a követelmények.
Egy ilyen szolgáltatónak már külön, elzárt, sőt nemzetbiztonságilag minősített helyiséget kell biztosítania. Ebbe a helyiségbe szabad bejutást kell biztosítani a kémeknek – akiket adott esetben még fedett állásban alkalmazniuk is kell. Ezen kívül csatlakozási pontot kell adniuk saját hálózatukhoz. Arról, hogy mi folyik a helyiségben, nincs tudomásuk.
Nem látjuk az adatforgalmat. Fogalmunk sincs róla hogy mikor hallgatnak le, vagy hogy kit.
Ez két dolgot jelent. Egyrészt a szolgáltatók egyáltalán nem tudnak szórakoztató történeteket mesélni lehallgatásokról – még a kis VOIP-cég tulajdonosa sem, mert bár tőlük elkérik ezeket az adatokat, de évi egy-két esetről nehéz úgy beszélni, hogy ne buktassák le magukat.
Másrészt azt, hogy a titkosszolgálatok gyakorlatilag minden, a kommunikációhoz kötődő információhoz hozzáférnek, beleértve a kommunikáció tartalmát is.

Ki figyeli a figyelőket?

Még egy külső engedélyhez nem kötött adatgyűjtésről is legalább öten tudnak.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő kizártnak tartja, hogy a titkosszolgálat visszaéljen a lehetőségeivel, és illegális megfigyelésbe kezdjen. Még a kommunikáció tartalmának megismerését nem célzó adatgyűjtést is három titkosszolgálati vezetőnek kell egyszerre engedélyeznie – ő a jelenetet ahhoz hasonlította, mint amikor az amerikai filmekben az atom-tengeralatjárón kiadják a parancsot a nukleáris csapásra. És az engedélyezőkön kívül még legalább egy szakszolgálatos és egy elemzőtiszt, vagyis összesen öt ember tud az akcióról. "Azért ahhoz már összeesküvés kell, hogy egy illegális akció ne tudódjon ki."
A kommunikáció tartalmának megismeréséhez pedig már bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély kell, és az engedély kiadója aztán ellenőrizheti is, hogy a lehallgatás jogszerű volt.
Ha valaki mégis jogosulatlan információgyűjtésre adná a fejét, lebukás esetén 5-10 éves börtönnel számolhat.

Mire képesek valójában?

Ennél komolyabb garanciát jelent a tömeges megfigyelések ellen, hogy a magyar szolgálatoknak egyszerűen kapacitásuk sincs ilyen jellegű adatgyűjtésre.
Nem a Big Data irányába mentünk.
Elméletben a folyamatos lehallgatásnál napi 24 órában biztosítani kéne egy operátort, aki állandóan monitorozza a hívásokat. Ilyet a gyakorlatban az úgynevezett szűkre vont figyelésnél csinálnak, amikor operatív szempontból fontos a valós idejű hírszerzés. Például amikor egy kábítószer-kereskedőn akarnak rajtaütni, aki telefonon beszéli meg a vevővel az átadás helyszínét. Ilyenkor a megfigyelők folyamatos kapcsolatban vannak a műveleti központtal is, akik az akciót vezérlik.
Más esetben elég lehet rögzíteni a beszélgetéseket – a törvény szerint 72 órán át még az irreleváns információkat is megőrizhetik. Ilyenkor a nap végén egy elemzőtiszt kiértékeli az adatokat.
A szocialista kormányok idején a lehallgatások automatizálása volt a fejlesztések prioritása. 2008-ra ki is fejlesztettek egy hangazonosító és szófelismerő szoftvert, amit 2010-re már a gyakorlatban is leteszteltek és működött, de akkor még nem rendszeresítették. Hogy azóta rendszeresítették-e, nem sikerült megtudnom. A legsokatmondóbb, amit erről hallottam, hogy "ha működik, akkor használják is". Illetve azt, hogy a hangazonosítás "ma már szinte száz százalékos pontosságú". De a cél ez esetben sem a lehallgatások tömegesítése volt, a cél inkább az operátorok, a humán munkaerő kiváltása volt. De ahogy a fejlesztésről tudók egyike mondta
az már csak számítási kapacitás és tárhely kérdése, hogy a szoftver hány hívást elemez.
De ugyanő mondta azt is, hogy a szolgálatoknál nem volt prioritás, hogy nagy mennyiségű adatból halásszanak információt – ezt több forrásunk is megerősítette. Pontos adatokkal senki sem szolgált, annyit mondtak, hogy évente százas nagyságrendben, legfeljebb ezernél valamivel több titkos adatgyűjtés van egy évben. A nagy szolgáltatóknak ugye nincs tudomásuk arról, hogy hány megfigyelés van egy évben. De az ezres adat stimmelhet, ha azt vesszük alapul, hogy a már említett kis VOIP-szolgáltatóhoz a rendőrségtől évi száz, a titkosszolgálatoktól egy-két megkeresés érkezik. A Telenortól a rendőrség tavaly és tavalyelőtt évi kb. 40000 esetben kért adatot.
Kísérőadatokat ugyanis a rendőrség is bekérhet. Ezek azok, amiket a titkosszolgálat akár valós időben is megszerezhet a szolgáltatóknál elhelyezett, a telefonközpontra rácsatlakoztatott eszközeivel. 2010 előtt a híváslistákat még a titkosszolgálat is "manuálisan" dolgozta fel. A manuális feldolgozás eleve kizárja hogy csak úgy, cél nélkül "halásznának" az adatokból. Arról egyik forrásom sem tudott, hogy azóta fejlesztettek-e szoftvert ezek elemzésére. Az viszont biztos, hogy a rendőröknek nincs ilyen szofverük. Az adatokat papíron szokták kérni.
Enikőéknél állandóan kattog a nyomtató.
Szlamka Enikő a Telenornál annak a nyolcfős csoportnak a vezetője, akik az NBSZ-szel együttműködve kiszolgálják az információkéréseket. A nyomtatóról a Telenor jogi igazgatója, Erdélyi Márk mesélt egy július közepén tartott sajtótalálkozón. Ezen természetesen a titkos adatgyűjtésekről nem eset szó, a rendőrség ezekhez az információkhoz úgynevezett nyílt eljárásban juthat hozzá. A törvény szerint az adatokat az NBSZ-en keresztül, vagy közvetlenül a szolgáltatóktól is kérhetik. Általában az utóbbi megoldást választják, bár Erdélyi szerint a Telenor inkább preferálná az együttműködést a szakszolgálattal.
Már csak azért is, mert a nyílt eljárásban befutó, évi nagyjából negyvenezer adatkérésnek Erdélyi tapasztalatai szerint úgy a húsz százaléka szakszerűtlen.Például egy eltűnési esetben kérik a belföldi forgalmazás adatait, de a roaming-információkat nem. Az arányt a kis VOIP-szolgáltató is megerősítette. A cég call centereket is kiszolgál, amik néha-néha zaklatásért feljelentenek egy ideges, több hívásban is fenyegetőző ügyfelet. Volt, hogy a hívó MAC-címétkérték el. Ami a hálózati eszközök, nem pedig a felhasználók azonosítására szolgál.

Amitől tényleg lehet félni

A rendőrökkel szemben az NBSZ-esekről minden forrásom nagy tisztelettel beszélt. Egybehangzó véleményük szerint felkészült szakemberek, akik nemcsak az eszközöket kezelik jól, de azzal is tisztában vannak, hogy milyen információt mire használhatnak. És meg is tudják szerezni, amit akarnak. Ez az internetes adatforgalomra is igaz.
A legegyszerűbb a gép feletti ellenőrzés átvétele, még a telefonlehallgatásnál is egyszerűbb. De ez is engedélyköteles.
És ahogy a lehallgatásnál, úgy itt is igaz, hogy a megszerzett adatokat ki is kell értékelni, ami megint csak munkaerő-igényes feladat. Minden jel szerint attól nem kell tartani, hogy a magyar titkosszolgálat tömegesen figyelné meg az állampolgárokat – de képes bárkit, bármikor megfigyelni.
Több okunk lehet félni a magánzóktól. "Mi akadályozna meg valakit abban, hogy mikrofonokat rakjon egy olyan belvárosi étterem asztalai alá, ahol vezető brókerek szoktak ebédelni?" – kérdezte Tarjányi, aki szerint amúgy is
a profit a legjobb szervező erő.
Ilyen mikrofonokat pár száz dollárért is lehet venni, de a Terrorelhárítási Központ miatt aggódó forrásaink szerint még egy országosan bevethető passzív – vagyis észrevétlenül működő – mobil lehallgató-hálózat is kiépíthető pár százmillió forintból. A TEK-es aggályok amúgy két okból is alaptalanok. Egyrészt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a TEK eszközbeszerzéseit is ellenőrizheti. Másrészt minek kellene nekik ilyen rendszer, ha már a titkosszolgálatok eleve bármilyen adatot megszerezhetnek.
Az ilyen eszközöknek viszont már a behozatala is engedélyköteles, felhasználásuk pedig illegális. Így arról végképp nincs információnk, hogy lehetnek-e olyan vállalkozások, akik akár meg is figyelhetnek bárkit.
A számítógépes adatforgalom halászásához viszont nincs szükség ilyen szofisztikált eszközökre. Elég egy hozzáférés egy switch-hez. És mert Magyarországon még egyáltalán nem elterjedt a titkosítás az üzleti életben, a legtöbb elküldött mail szimpla txt fájl, bárki olvashatja. "Még az is csak most van elterjedőben, hogy legalább ssl-t használjanak, hogy legalább a levelezőszerverig biztonságban legyenek az adatok" – mondta a kis VOIP-szolgáltató vezetője.
A cikkhez több, a titkosszolgálatok munkáját felügyelő, egykor a titkosszolgálatoknak dolgozó, vagy velük együttműködésre kötelezett forrással beszéltem. Ők kevés kivétellel mind nevük elhallgatását kérve nyilatkoztak, legtöbbjüknél az azonosíthatóság miatt munkakörükre sem utalhatok. A titkosszolgálatokat és aktív ügynököket is próbáltam megszólaltatni, egyelőre eredménytelenül. A cikkben hivatkozott, a titkos információgyűjtést szabályozó törvények és jogszabályok a következők:
  • A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv) 53-62. paragrafusa.
  • Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht) 92. paragrafusa.
  • A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.).
  • A 180/2004. (V. 26.) kormányrendelet az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről.
  • A 38/2008 (I. 23.) kormányrendelet az előbbi módosításáról.


Megkérdezték a kormányt, hogy hányan haltak meg kihűlés miatt ezen a télen. Ami ezután történt, arra senki nem volt felkészülve




Az MSZP-s Korózs Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Balog Zoltán miniszternek. A kérdés így hangzott: „Mennyien haltak meg kihűlés miatt ezen a télen?”
A kérdésre Balog helyett Rétvári Bence államtitkár válaszolt, meglehetősen hosszan, összesen 14 bekezdésben. 



Ez volt az első bekezdés:
Az Ön szociális érzékenységéről sokat elárul, hogy a legnagyobb válság közepette, amikor kormányával elvettek egy havi bért a nyugdíjasoktól, a közalkalmazottaktól és a köztisztviselőktől, amikor növekvő munkanélküliség és szegénység sújtotta az embereket, akkor Ön és Simon Gábor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkáraiként felfelé eltérítve kapták meg keresetüket, mellyel magasabb fizetést kaptak, mint 2010. után bármelyik politikai államtitkár. Azzal a Simon Gáborral kapta meg keresetének eltérítését, aki több száz millió forintos bankszámlakivonattal a zsebében menetelt az éhségmenet elején. Azt gondolom kijelenthet ő, Ön és párttársai hiteltelenek a szociális ügyekben.”
Ez pedig az utolsó:
Ez a Kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a legrászorultabbak ellátás a folyamatosan megoldott legyen. Nem úgy, mint az Ön egykori Kormánya, mely megszüntette a korábbi otthonteremtési rendszert, és így terelte a devizahitelezés felé a magyar családokat. Ennek eredményeként a lakossági devizahitelek összege soha nem látott méretet öltött és a 2008-as gazdasági válság idején több százezer magyar család került kilátástalan helyzetbe, sokakat a kilakoltatás veszélye fenyegetett. Önök az eladósodottságba, a szegénységbe és az utcára taszították az embereket.”
A két bekezdés közé befért még 12 további, melyekben arról van szó, hogy a Fidesz mennyit tett a szegények védelméért és milyen nagyszerű szociális ellátást nyújtanak. 
Az viszont nem derül ki a válaszból, hogy mennyien haltak meg kihűlés miatt ezen a télen, erre Rétvári Bence egyszerűen nem válaszolt. 

Nem válaszolt a lelkem , mert késésben volt,- a héten nekik kellett volna meleg étellel ellátni a hajléktalanokat , de a rá szánt összeget az a rohadék Balog leürítette a számlát , kellett a zsinagóga építésének a finanszírozására , mert a számlát benyújtották , és ő nem akart kegy vesztes lenni , így a meleg ételtől vonták meg a hajléktalanokat , pedig ők tették őket hajléktalanná mikor a fidesz rájuk szabadította a bankrendszert a családokra !!!!
És különben is kit érdekel , hogy hányan dobják fel a bocskorukat ezek a hungarissi palesztinok még nem tudják , de kiirtásra vannak ítélve , és azt nekünk kell levezényelni sutyiban észrevétlenül , de 2050 – re csak 6 millió magyar palesztin élhet a Kárpát – Medencébe . Épp ezért sürgetjük az elvándorlást , hogy ne mi ítéljük éhhalálra !!!!




Az amerikaiak új atomfegyvereket akarnak hadrendbe állítani, válaszul az orosz fenyegetésre



















Az amerikai védelmi minisztérium pénteken közzé tett egy jelentést, amelyben egy sor új atomfegyver hadrendbe állítását jelentették be, válaszul az egyre pusztítóbb orosz és észak-koreai fegyverekre.
A USA Today részletesen beszámolt a jelentésről, amely külön kihangsúlyozza, miért szükségesek az új amerikai atomfegyverek: például azért, mert a védelmi minisztérium szerint Oroszország egy olyan atomtorpedót fejleszt, amelyet mindenféle előrejelzés nélkül, akár több ezer mérföldről kilőhet az amerikai partokra. Kína és Irán szintén fejlesztik a fegyverrendszereiket, az észak-koreai rakéták pedig már akár az amerikai területeket is elérhetik.
Az amerikaik szerint minderre a válasz az, ha ők is elkezdik fejleszteni az atomfegyvereiket.
A megoldás pedig, hogy elkezdik kicsinyíteni az atombombáikat. A kisebb bombáktól az elmúlt években inkább megszabadulni próbáltak, de a jelentés szerint most rájöttek, hogy ez nem jó irány, mert akkor csak két lehetőségük marad: ledobni egy pusztító bombát, vagy egy kevésbé halálos támadást indítani kisebb fegyverekkel. A jelentés szerint a kisebb atombombák így valódi elrettentő erőt jelentenének.
Az mondjuk relatív, mi számít kisebb atombombának, amelyekről most szó van, olyanokat használtak az amerikaiak Hirosima elpusztítására is.
Emellett pedig az amerikaiak visszahoznák az atomtöltettel felszerelt cirkálórakétákat is, amelyeket még az idősebb Bush elnök vont ki a forgalomból. A kritikák már felemlegetik, hogy ilyen stratégiával az Egyesült Államok nagyobb eséllyel fog atomfegyvereket bevetni a harctéren, és a nukleáris fegyverkezést is tovább gerjeszti. (USA Today)


Az amerikaiak szerint az oroszoknak van egy száz megatonnás vízalatti atomdrónjuk





















Egy szovjet atomtengeralatjáró még a régi időkből. Oroszország
gyors ütemben fejleszti nukleáris csapásmérő képességeit, ennek egyik új eleme egy tízezer kilométer hatótávolságú, száz megatonnás töltet célba juttatására is alkalmas vízalatti drón.Fotó: ?.???????/RIA Novosti
A Pentagon a múlt héten hozta nyilvánosságra az amerikai atomarzenálról szóló áttekintését, melyben sok érdekes részlet mellett az is kiderült, hogy az amerikaiak meggyőződése szerint Oroszországnak valóban lehet egy száz megatonnás atomtöltet hordozására is képes vízalatti drónja. Az orosz nukleáris torpedó tervei már 2015-ben kiszivárogtak, de a Pentagon szerint a Kanyon névre keresztelt, tízezer kilométeres hatótávú, a víz alatt ezer méteres mélységben haladni képes OMS Status-6 drón valóban létezik, 2016 novemberében már tesztelték is.



Száz megatonna az valami rettenetesen sok!
A világon eddig valaha felrobbantott legerősebb bomba, az oroszok legendás Cár-bombája papíron száz megatonnás volt, de a robbanása végül csak 58 megatonnásra sikerült. Ez a robbanás 54 kilométer sugarú (!) körben pusztított el mindent.
A 2016 novemberi tesztről pentagonos forrásokra hivatkozva hírt adó Washington Free Beacon leírása szerint a Kanyon 56 csomós maximális sebességgel képes haladni, és az orosz flottában két tengeralattjáró típus is ki tudja lőni. Az Oscar-osztályú tengeralattjárók akár négy ilyen fegyvert is képesek szállítani.
A tengeralattjárókat eleve nehéz felderíteni, egy ilyen torpedót szinte lehetetlen - pláne, hogy akár a célponttól tízezer kilométerről is indíthatják.
A Pentagon tanulmánya szerint az atomtorpedó mellett az oroszok a hagyományosabb atomfegyvereiket is fejlesztik, emellett még egy hiperszonikus siklórepülőt is fejlesztenek az atomfegyvereik célba juttatására. (Via Newsweek)




Oroszország felfedi óriási nukleáris torpedót az állami televíziós "szivárgás"

  • 2015. november 12
Torpedó diagram az orosz állami televízióbanOROSZ ÁLLAM TVA torpedó műszaki adatai jól láthatóak voltak az állami televízió rövid felvételén
A Kreml azt mondja, hogy egy orosz nagy hatótávolságú nukleáris torpedó titkos terveit "Status-6" -nak nevezik.
A szivárgás az állami vezetésű Channel One egyik jelentéseként történt, amely arról szólt, hogy Vladimir Putyin elnök találkozott a szovjet város katonai főparancsnokaival.
Egy tábornok látta, hogy tanulmányozza a "pusztító" torpedórendszer diagramját.
A tengeralattjáró által létrehozott "széles körű radioaktív szennyeződést" jelentene, a dokumentum szerint.
Az "óceáni többcélú 6. státusz" rendszert úgy tervezték, hogy "elpusztítsa az ellenség fontos gazdasági berendezéseit a part menti területeken, és garantálja a pusztító károkat az ország területére azáltal, hogy széles körű radioaktív szennyeződéseket hoz létre, felhasználhatatlanná téve azokat a katonai, gazdasági vagy más tevékenység hosszú ideig ", a dokumentum szerint.
"Igaz, hogy néhány titkos adat került a lövésbe, ezért később törölték" - mondta Putin úr szóvivője, Dmitrij Peskov.
"A jövőben kétségtelenül megelőző intézkedéseket fogunk tenni, hogy ez ne történjen meg újra."
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma kijelentette, hogy látta a jelentést, de nem kommentál tovább.
"Tudatában vagyunk a felvételeknek, de az orosz haditengerészetnek a hitelességét illetően" - mondta a Pentagon szóvivője a BBC-nek.
Azonban az orosz kormány újsága, a Rossiiskaya Gazeta később a fegyver részleteit ismertette, anélkül, hogy megmutatta volna a diagramot, és spekulált egy szuper-radioaktív kobalt eszközről. Tehát a szivárgás esetleg nem véletlen.

Kobalt-robbanófej?

A diagramon az óriás torpedó hatótávolsága "10 000 km-ig" (6.200 mérföld) és a pályaszám mélysége "1000 méterig" (3.300 láb).
Ezt Rubin, egy tengeralattjáró tervező iroda fejlesztette ki Szentpéterváron.
Nyilvánvalóan a 09852 "Belgorod" és a 09851 "Khabarovsk" sorozat atomerőművel működő tengeralattjárói indíthatók el.
Rossiiskaya Gazeta a torpedót "robottus mini-tengeralattjárónak" nevezte, 100 csomóval (185 km / h, 115 mph), ami "minden akusztikus nyomkövető eszközt és más csapdát elkerül".

Putyin elnök katonai főparancsnoksággal, Szovchiben, november 10-én
Image copyright
AP

  • Néhány kommentátor az orosz médiában azt sugallja, hogy az óriás torpedó terv szivárgása szándékos volt
  • Egy ilyen torpedót terveztek az 1950-es években, a hidegháború idején, a nukleáris fizikus Andrei Szaharov - később híres disszidens és békeaktivista
  • A 100 megatonnájú robbanófej óriási szökőárral és intenzív sugárzással pusztítaná fel az Egyesült Államok partját
  • A szovjet "Tsar Bomba" volt a legnagyobb atomerőmű, amely valaha is felrobbant - 58 megatonnal
  • A torpedó "szivárgás" arra figyelmezteti az Egyesült Államokat, hogy ne keressenek nukleáris előnyöket, mondja Igor Korotchenko orosz katonai elemző.

Közvetlenül a torpedó diagram megjelenése előtt az állami televíziós riportban Putyin úr hallható volt arról, hogy a tábornokok elmondták, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei egy globális rakétavédelmi rendszert vezettek be ", sajnos figyelmen kívül hagyva a mi aggályainkat és a -művelet".
Azt mondta, a nyugati védelmi projekt "kísérlet volt aláásni a stratégiai nukleáris fegyverek meglévő paritását és lényegében a globális és regionális stabilitás egész rendjét".
RS-24 rakéta (pic: mil.ru honlap)
Image copyright
MIL.RURS-24 ballisztikus rakéta: Oroszország bővíti stratégiai nukleáris arzenáljátFájlkép az orosz nukleáris tengeralattjáróról, a Yuri Dolgoruky (2009)GETTY IMAGESAz óriás torpedókat betöltik a speciálisan adaptált nukleáris tengeralattjárókba

Júniusban Putyin úr elmondta, hogy Oroszország idén több mint 40 új interkontinentális ballisztikus rakétát helyez üzembe.

Amerikai "valós cél"

Az USA fejleszti a tengeri alapú Aegis ballisztikus rakétavédelmi (BMD) rendszert, amely ellensúlyozza az iráni vagy más úgynevezett "gazember" állam rövid és közepes hatótávolságú rakétáinak észlelt veszélyét. A terv szerint a légvédelmi rakéták végül Romániában és Lengyelországban lesznek földeken.
Putyin elutasította, hogy az idei évben elfogadott nemzetközi megállapodásról szóló NATO-érv korlátozza Irán nukleáris programját.
"Az iráni vagy észak-koreai nukleáris rakéták fenyegetésére való hivatkozásokat csak arra használják, hogy elrejtsék a valódi terveket - valós céljuk a többi nukleáris állam stratégiai nukleáris potenciáljának semlegesítése ... mindenekelőtt természetesen Oroszország". tábornokok a Szocsiban, egy fekete-tengeri üdülőhelyen.
Azt mondta, Oroszország folytatni fogja a stratégiai támadó rendszerek kifejlesztését, amelyek képesek bármilyen rakétavédelmi védekezésre.
Az államos Rossiiskaya Gazeta szerint az új torpedó robbanófejéhez rendelt romboló hatás a kobalt-bomba leírását illeti.
Ez egyfajta hő-nukleáris robbanófej lenne, melynek kobalt-59 rétege lenne, amely detonációval radioaktív kobalt 60-ra transzformálható, öt évnél hosszabb felezési idővel.
Egy ilyen fegyver garantálná, hogy "minden élő életet meg fog ölni" - mondja a cikk - a bunkerekben sem maradt túlélő.
A kobaltbombát soha nem tesztelték a pusztító sugárzás miatt.
"De az elrettentés eszközének tekinthető - például a Perimetr-rendszer, amely a harci készen áll, ami garantálja a megtorlást az összes orosz nukleáris erővel, még akkor is, ha a parancsnokságok és az ország vezetői megsemmisültek."

Orosz katonai szakértők szerint a BBC orosz szolgálat:
  • Egy 100 megatonnal rendelkező robbanófej legfeljebb 500 m magas szökőárral képes elszaporodni az élőlényeket 1,500 km-re (930 mérföld) az Egyesült Államok területén - Konstantin Sivkov, az Orosz Geopolitikai Akadémia
  • A bemutatott robott torpedónak más céljai is lehetnek, például mélytengeri berendezések szállítása vagy felügyeleti eszközök telepítése. Az orosz védelmi minisztériumnak van egy speciális divíziója a mélytengeri kutatásokra - Konstantin Bogdanov, a Lenta.ru weboldalára
  • Ez nem titok az Egyesült Államok számára, akinek a katonái a robbanótengeralattjárók területén is dolgoznak a tengeralattjárók vadászatához és megsemmisítéséhez - Murakhovszkij Viktor, tartalékos ezredes, az Arsenal magazin szerkesztője.





Berlini kémjátszmák







Washington és Moszkva láthatatlan ügynökei

2016/09/21
A hidegháború idején Berlin a kémkedés paradicsoma lett. Az ország négyhatalmi megosztottságával és a szektorok kijelölésével az ott állomásozó csapatok is többet akartak tudni egymásról. Bár eredeti céljuk ekkor még főleg a bujkáló náci tisztek felderítése volt, azonban a szövetségesek baráti viszonyának elhidegülése a hírszerzőszolgálatokat is egymás ellen fordította. A harcálláspontok ezen a területen is kialakultak a szovjet és az amerikai hírszerzés között: Berlin utcáin láthatatlan front jött létre, ahol titokzatos személyazonosságú, ismeretlen fedőnevű ügynökök álltak szemben egymással.
Fiatal, gyakorta az egyetemekről érkező hírszerzők több generációja élte át a két Berlin egymás elleni harcát. Céljuk az ellenfél következő lépésének felderítése volt, amelyhez különböző módszereket alkalmaztak. A hírszerzők világának állandó tényezője, a lehallgatás Berlinben is az információszerzés legegyszerűbb eszközének bizonyult. Az ügynökök irodákban, lakásokban, de akár köztéri telefonfülkékben is poloskákat helyeztek el. A szektorhatárok lezárulása után komolyabb akciónak számított az értékes információval rendelkező személyek Nyugat-Berlinbe történő átcsempészése. Számtalan esetben egész akciócsoport dolgozott a disszidens szöktetésén, amely roppant kockázatos művelet volt, hiszen az esetleges lebukás a két szolgálat közötti íratlan szabályokat, egyébként hivatalosan jó viszonyukat veszélyeztethette. A rivális ügynökök egymás iránti szakmai tisztelete ellenére a mélyben igazi háború zajlott.
Hírszerző központok: Dahlem és Karlshorst
1945. július 4-én a nyugati szövetségesek bevonultak a Vörös Hadsereg által május elején elfoglalt Berlinbe. Allen Dulles, a CIA későbbi igazgatója az OSS-misszió (OSS, Stratégiai Szervezetek Hivatala) bázisát Berlin villanegyedében, Dahlemben állította fel. A Föhrenwegen álló palotát még Albert Speer tervezte, és a háború alatt Wilhelm Keitel tábornagy főhadiszállása volt. Az épületet irodák és műhelyek berendezésére alkalmas helyiségei, valamint többszintes pincéje tökéletesen alkalmassá tette hírszerzési bázisnak.
 Allen Dulles, a CIA későbbi igazgatója
Időközben Washingtonban változott a politika. Az OSS-t a Védelmi Minisztérium alá rendelték, Dulles pedig visszatért az Egyesült Államokba és folytatta ügyvédi munkáját. A dahlemi központból pedig létrejött a Berlini Operációs Bázis (BOB). Élére Richard Helms került, aki hosszú évekre kialakította a szervezet struktúráját, de nem rendelkezett titkosszolgálati megbízatással, mivel Washingtonban úgy gondolták, hogy a szövetségesek jó viszonyát nem szabad az amerikai övezeten kívüli akciókkal és információszerzéssel megzavarni. Idővel a demarkációs vonalak egyre szigorúbb szovjet ellenőrzése lezárta a legalapvetőbb információk hozzáférhetőségét is,  ezért a hadsereg sürgetésére a BOB növelte jelentéseinek számát a szovjet térségről. A gazdasági és infrastrukturális beszámolók mellett Washington előtt kikristályosodott a Kelet-Berlinben működő, de az egész szovjet övezetre kiterjedő igazgatási és hírszerzőközpont, Berlin-Karlshorst képe, amely egyfajta árnyékkormányként, a Moszkvából érkező utasítások közvetlen végrehajtójaként működött.
 A BOB első nagyobb sikere a szovjet atomprogram leleplezése volt, amikor cáfolhatatlan információkkal megerősítette, hogy német tudósokat szállítanak a Szovjetunióba és német üzemek termelése is az atombomba előállítását szolgálja. Ennél fajsúlyosabb bizonyítékok már nem érkezhettek a Fehér Házba, így a BOB jelentősége kétségbevonhatatlan lett. Az amerikai katonai vezérkar is komolyabban kezdett számolni vele, amely nagy előrelépés volt a hírszerzés létjogosultságát illetően. 1947. július 26-án hatályba lépett a Nemzetbiztonsági Törvény, amely létrehozta a békeidőben is működő hírszerző szervezetet (CIA, Központi Hírszerző Ügynökség), amely már hivatalosan is önálló kémszervezetnek minősült. Ennek kapcsán a BOB hatásköre is kibővült: az információszerzés mellett már disszidensek kihallgatásában és átmenekítésében is részt vettek, s kettősügynökök alkalmazását is megkísérelték. 1947-ben érkezett a bázisra az első oroszul beszélő hírszerző, George Belic, aki fedőállásban a katonai rendőrségnél dolgozott. Itt a szovjetekkel kapcsolatba kerülve állandó ügynök- és disszidensjelöltekre talált. A BOB ezzel felvette arculatát és szerepkörét, amelyet a hidegháború folyamán többé-kevésbé magáénak tudhatott.
 Az európai harcok befejeződésekor Reinhard Gehlen, a náci hírszerzés tisztje felvette a kapcsolatot az OSS-szel, és pozíciójáért cserébe felajánlotta az amerikaiaknak a szovjetekről szóló aktáit. William Donovan tábornok és Allen Dulles úgy döntött: az információk olyan fontosak, hogy cserébe eltekintenek Gehlen náci múltjától (ezekből az aktákból derült fény először Sztálin azon tervére, miszerint nem vonul majd ki Közép- és Kelet-Európából, és szatellit-államokkal veszi körül a Szovjetuniót). Kiderült: Gehlen olyan dokumentumoknak is birtokában van, amelyek felfedték az OSS-be beépült szovjet ügynökök kilétét is. Ezért az amerikaiak elfogadták a „szükséges rosszat”, vagyis Gehlen átvételét.
 Reinhard Gehlen
 A KGB (Államvédelmi Bizottság) nem küszködött szervezési nehézségekkel. Már az 1917. novemberi forradalmat követően megalakult hírszerző szerve (Cseka, Rendkívüli Bizottság), s a következő évtizedekben kifinomult módszereket dolgozott ki. Azonban mindvégig óriási hátránnyal rendelkezett: ügynökei ugyanis hiába szállítottak információkat az amerikai vezetés legbelsőbb köreiből a Kremlbe, a diktatúra elfogultsága és öntudatossága miatt e lehetőséggel soha sem tudott igazán előnyhöz jutni, sőt, a kendőzetlen igazságot és veszélyeket maguk az ügynökök is féltek bevallani. Rettegtek ugyanis a rossz hírt hozók sorsától, az esetleges büntetőtáborba száműzéstől. Így a mindenkori pártfőtitkár asztalára legtöbbször már ködös, plasztikázott információk kerültek.
 A háború befejeztével Ivan Szerov vezérezredes kapta a feladatot, hogy a katonai hírszerzést békeidőben is működő szervezetté alakítsa. Tavasszal a berlini ügynökállományt új intézmény (SMAD, Németországi Szovjet Katonai Közigazgatás) alá rendelte. Ez látszólag egy, a polgári ügyekben illetékes igazgatási szerv volt, amely hivatalosan a rendőrséget, a tűzoltóságot, a börtönöket és az őrcsapatokat ellenőrizte és irányította. Szerov célja azonban egy nem katonai kémelhárító szervezet kialakítása volt, amely sikeresen küzd a megmaradt illegális náci mozgalmak, illetve az antikommunista ellenzék ellen. Sztálin 1945. április 16-i döntése jóváhagyta az egyesített berlini rezidentúra előkészítésének tervét. A bázis 1945 júniusában Karlshorstban jött létre: hatásköre az egész németországi szovjet megszállási övezetre kiterjedt, s a Kreml döntéseinek németországi végrehajtója volt. Első rezidense Alekszandr Korotkov volt, akinek ügynökei berlini és tartományi hivatalokban dolgoztak. Felkészültségben és módszerekben kezdetben felülmúlták nyugati riválisaikat.
 1945 tavaszától a szovjet megszállási övezet biztonságáért egyedül a KGB felelt. Eleinte a szovjet megszállási övezet német ügynökeire támaszkodtak, de hamarosan úgy döntöttek, hogy a szovjet titkosrendőrség mintájára szükség van egy keletnémet állambiztonsági szolgálatra, amelynek a hírszerzés és a kémelhárítás is feladata. Az Állambiztonsági Minisz­térium (MfS) hivatalosan 1950. február 8-án jött létre,  első minisztere Wilhelm Zaisser lett. A minisztérium Kelet-Berlin Lichtenberg nevű munkásnegyedében, a Normannenstrassén álló egykori hivatal épületébe költözött. Zaisser meggyőződéses kommunista volt, aki már 1919-től Moszkvában tanult katonai iskolában, majd a spanyol polgárháborúban szerzett magának hírnevet. 1943–1945 között a nácik ellen folytatott titkos kommunista propagandát. Egyúttal szovjet állampolgár is volt, tehát nála alkalmasabb embert keresve sem találhattak a szervezet élére.
 A Stasinak (ahogyan rövidíteni szokták) mégis Markus Wolf (Misa) lett a legjellegzetesebb figurája, aki 1952 decemberében vette át a minisztériumon belül az elhárítás vezetését. Wolf családja még Hitler hatalomra jutása idején emigrált a Szovjetunióba, ahol a kis Misa anyanyelvi szinten megtanult oroszul, állampolgárságot kapott, és a második világháború alatt egy németnyelvű moszkvai rádióállomásnál dolgozott. A Vörös Hadsereg katonájaként 1945-ben tért vissza hazájába. A Stasi élén legendássá vált, az NDK-hírszerzés nagymesterének tartották 2006. november 9-én bekövetkezett haláláig. A szervezetet 1986. évi nyugdíjazásáig vezette.
A lehallgatási alagút
A város keleti szektora alatt húzódó titkos alagút megépítése a BOB történetének legnagyobb és legdrágább műveletének számított. Célja a szovjetek és a keletnémetek közötti hírcsatornák lehallgatása volt. Az alagút terve 1951-ben bukkant fel. Az amerikaiak feltérképezték a föld alatti távvezetékek egy részét. Rendszeresítették a menekültek kikérdezését is. Ha találtak közöttük távközlési ismeretekkel rendelkezőt, akkor értékes forrásként használták. Az egyik beszervezett ügynök a keletnémet postaügyi és távközlési minisztérium alkalmazottja volt, neki köszönhették a telefonkábelekkel kapcsolatos információkat. Az alagút ásása előtti hónapokban a BOB lázas felderítő és hírszerző munkát végzett. A munkálatok kezdete előtt már rendelkeztek a lehallgatásra kerülő kábelek technikai adataival, illetve elhelyezkedésük hálózati térképével.
 A berlini lehallgató alagút
1953 nyarán tesztfelvételeket készítettek, felmérve a lehallgatott anyag minőségét, illetve tartalmának fontosságát. Már ekkor kiderült, hogy az információk az „elsőrangú, rendkívül érdekes anyag” minősítést érdemlik. 1953 augusztusára elkészültek a tervrajzok. Az angol MI6-nak tanácsadói szerep jutott az alagút építésében. 1949-től ugyanis az angolok terveztek egy bécsi alagutat is, amely az ottani szovjet szektor alatt húzódott. A rendkívül szigorú titoktartás ellenére George Blake, az angolok egyik ügynöke is tudomást szerzett a készülő műveletről. Senki sem sejtette, hogy az információ rajta keresztül egyenesen a Kremlbe jutott, mert Blake-et 1953 tavaszán a KGB kettős ügynöknek szervezte be. Végül 1961-ben buktatták le átálló szovjet disszidensek. Börtönéből megszökött, és Moszkvába menekült.
 1955 februárjában, hét hónapnyi munkálatok után elkészült az alagút, márciusban pedig az a helyisége is, ahol az Angliából szállított lehallgató műszerekkel a távvezetékekre csatlakozást végezték. A gépekkel teli szobát egy függőleges akna kötötte össze az alagúttal, ugyanis a biztonság érdekében még mélyebben helyezkedett el a föld alatt. A hangszigetelést egy vaskos acélajtó biztosította, az alagút oldalfalain pedig homokzsákokat raktak egymásra, míg a padlózatra fadeszkákat fektettek. A hozzávetőlegesen 450 méteres alagút zöme a szovjet övezet alatt húzódott. A műszerek mellett légkondicionáló berendezésre és párátlanítóra is szükség volt. Az akcióban profi tolmácsok vettek részt, akik egész nap fordították a lehallgatott 443 ezer telefonbeszélgetést. A távírószalagok hosszúsága elérte a napi 300 métert. A rögzítéshez 600 magnetofon állt rendelkezésre. Az adatok feldolgozására Langleyben (a CIA főhadiszállásán) külön munkacsoportot állítottak fel, amelynek 50 ügynöke kizárólag az alagútból érkező információk kategorizálásával foglalkozott.
 Az álcázás érdekében a karlshorsti rezidentúra kidolgozta az alagút „véletlen felfedezésének” tervét. 1956. április 22-én hajnalban éjjeli figyelőállásukból a BOB ügynökei észrevették, hogy a túloldalon ásni kezdenek az alagút fölött. Mivel néhány nappal azelőtt egy heves esőzés zárlatot okozott a kelet-berlini kábelekben, az oroszoknak megvolt az indítékuk, hogy kiássák azokat. A lehallgató-helyiség tetejének felfedezését véletlennek tüntették fel. Röviddel ezután keletnémet technikusok elvágták a vezetékeket, a lehallgatás megszűnt. A szovjetek délutánra már az alagútba is bejutottak, és a másik vége felé indultak. Mikor az amerikai oldalon meghallották lépéseiket, Harvey kibiztosította az elrettentésül odaállított (megtöltetlen) géppuskát. A kattanás jellegzetes hangjára a szovjetek futólépésben hátráltak vissza. Néhány nap múlva a KGB megsemmisítette az alagutat. A CIA berkein belül a művelet évekig sikertörténetként jelent meg, csak Blake lelepleződése után vált világossá, hogy a szovjetek kezdettől tudtak az akció létezéséről.
A Glienicke-híd, ahol az ügynökcsere zajlott
 Csere a Glienicke-hídon
A CIA és a KGB érintkezéseihez is új helyszínt kellett találni. 1962. február 10-én a hajnali ködben két férfi alakja jelent meg a Glienicke-híd átellenes oldalain. A város keleti szektorához tartozó Potsdamot és Nyugat-Berlint összekötő hídon elindultak egymás felé. A keleti oldalról Francis Gary Powers CIA-tiszt haladt lassú, kiszámítható léptekkel. U2-es kémrepülőgépét 1960 tavaszán lőtték le Szverdlovszk fölött. Katapultálva túlélte az esetet, de két évig egy KGB-börtönben sínylődött. A nyugati hídfő felől Rudolf Ivanovics Abel, a híres szovjet mesterkém közeledett. Őt az amerikai atomtitkok kicsempészése miatt záratta börtönbe a CIA. A két alak elhaladt egymás mellett, és „saját” oldalára sétált át. Ez volt az első és leghíresebb ügynökcsere a két hírszerző szerv között. Az akció végrehajtásában Wolfgang Vogel kelet-berlini ügyvéd segédkezett, aki az egyezséget tető alá hozta, és közvetített a két fél között. Karrierje ezt követően meredeken ívelt felfelé, és a fogolycseréket ezután már ő bonyolította.
 NÉMETH ISTVÁN


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése