2013. január 20., vasárnap

Hirek a haditechnika világából



Hirek a haditechnika világából




Izrael aggódik az új amerikai véminiszter jelölése miatt

Riadalmat keltett Izraelben, hogy Barack Obama amerikai elnök Chuck Hagelt jelölte védelmi miniszternek - írta január 8-án, kedden a helyi média. Az állami vezetők közül csak Reuven Rivlin parlamenti elnök fejezte ki aggodalmát. Hagelt korábbi nyilatkozatai nyomán sokan Izrael-ellenességgel vádolják - állította a helyi média.
A sajtó szerint a republikánus miniszterjelöltet azért tekintik Izrael „ellenségének” a zsidó államban, mert elveti az Irán elleni megelőző csapást, és támogatja a Hamásszal folytatott párbeszédet. „Aggódunk Hagel korábbi kijelentései és Izraellel kapcsolatos álláspontja miatt” - nyilatkozott Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta az Izrael és Egyesült Államok közötti erős stratégiai együttműködés jelentőségét, hozzátéve, hogy - mint fogalmazott - „egy ember nem határozza meg a politikát”.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala, a külügyi és a védelmi tárca nem kommentálta Obama jelölését, de a szókimondásáról ismert Rivlin véleménye feltehetően tükrözi az izraeli vezetés álláspontját. Kedd kora este valamennyi televíziós híradó foglalkozott az amerikai védelmi tárca várományosával, egyöntetűen azt állítva róla, hogy szemben áll Izraellel.


Új védelmi minisztert és CIA-főnököt jelölt Obama

Chuck Hagel volt nebraskai republikánus szenátort az Egyesült Államok védelmi miniszteréül, John O. Brennan terrorelhárítási elnöki tanácsadót pedig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójául jelölte január 7-én, hétfőn Barack Obama amerikai elnök.
A két új vezető hivatalos kinevezéséhez - csakúgy, mint a nemrégiben a külügyminiszteri posztra jelölt John Kerry szenátoréhoz - a demokrata többségű szenátus jóváhagyása szükséges. A két jelölésnek a Fehér Házban történt bejelentésekor Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a szövetségi felsőház a lehető leggyorsabban jóváhagyja a kinevezéseket. Az elnök méltatta Hagel hazafiságát és hangsúlyozta: olyan vezető ő, „amilyent a csapataink megérdemelnek”. Brennannal kapcsolatban a jelölt tapasztaltságát méltatta, valamint azt, hogy „fáradhatatlanul” folytatja majd a küzdelmet az al-Kaida ellen.



Hagel az első vietnámi veterán, akit a védelmi tárca élére jelöltek. A politikus 1997-től a visszavonulásáig, 2009-ig Nebraska államot képviselte a szövetségi szenátusban. Az Obama-kormányzatban nem ő lenne az első republikánus miniszter, hiszen a jelenlegi elnök első elnöki ciklusának kezdetekor megtartotta a védelmi tárca élén Robert Gatest, aki végül 2011 júliusában önként távozott. A Republikánus Párt tagja Ray LaHood közlekedési miniszter is. Hagel védelempolitikai nézetei ugyanakkor nem igazodnak pártjának hivatalos irányvonalához, ezért jelölése várhatóan heves bírálatokat fog kiváltani a keményvonalas republikánusok részéről. A nebraskai exszenátor egyebek között nem támogatta a Bush elnök idején végrehajtott iraki csapaterősítést, kétségbe vonta az Irán elleni szankciók szigorításának hatékonyságát, és az „izraeli lobbi” képviselői szerint nem támogatja eléggé a zsidó államot.

A pártonkívüli John Brennan 25 évig szolgált a CIA kötelékében. Már 2008-ban is felmerült, hogy ő legyen a hírszerző ügynökség igazgatója, ám emberi jogi szervezetek tiltakoztak ez ellen, arra hivatkozva, hogy a Bush-kormányzat idején köze volt a terroristagyanús személyek kényszervallatásához. Ezzel is összefüggésbe hozható, hogy Brennan a jelölés hivatalos bejelentésekor hangsúlyozta: irányítása alatt a CIA tevékenysége tükrözni fogja az amerikai szabadságjogokat és értékeket. Elnöki tanácsadóként John Brennan kulcsszerepet játszott az al-Kaida elleni harcban és Oszama bin Laden likvidálásában, a kiberbiztonság erősítésében és a természeti csapások elleni védekezésben.

Obama méltatta és megköszönte a védelmi tárcát vezető Leon Panetta miniszter és a CIA-t ügyvezetőként irányító Michael Morrell munkáját. Az elnök hamarosan új vezetőt nevez ki a pénzügyminisztérium élére is. A médiában megjelent értesülések szerint a tárca élén várhatóan Jack Lew, a Fehér Ház kabinetfőnöke váltja majd a leköszönő Timothy Geithnert.


Törökországba tartanak a német Patriot rakéták

Behajózták január 8-án, kedden és útnak indítják a német Patriot rakétákat Törökország felé, az Ankara kérésére megszervezett küldetés célja annak megakadályozása, hogy a szíriai polgárháború átterjedjen a határon túlra.
Az érintett két üteget hajón szállítják. A német hadsereg (Bundeswehr) rakétarendszereit tartalmazó mintegy 130 konténer behajózása kedden reggel kezdődött a lübeck-travemündei kikötőben. A német katonák első csoportja repülővel utazik Törökországba. A Bundeswehr felszerelését szállító dán teherhajó várhatóan január 21-én érkezik meg a törökországi Iskenderun kikötővárosba, ahonnan a rakétákat 170 német katona közreműködésével szállítják tovább. Az ütegeket a török-szíriai határtól nagyjából 100 kilométerre fekvő, 400 ezer lakosú Kahramanmaras város térségében telepítik.

A NATO-műveletben Németország mellett az Egyesült Államok és Hollandia is részt vesz. Az észak-atlanti szövetség december elején döntött arról, hogy Ankara kérésére a szíriai hadsereg rakétáinak elfogására alkalmas légvédelmi ütegeket telepít Törökország szíriai határvidékére. A határozat szerint a rakéták kizárólag a szövetségi partner Törökország védelmét szolgálhatják. A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) december közepén járult hozzá a küldetéshez. A parlamenti felhatalmazás 2014 január végéig érvényes.

A Bundeswehr a rakétarendszereket kezelő összesen mintegy kétszáz fős személyzettel, valamint a biztonságukról és ellátásukról gondoskodó egységekkel és egy 50 fős tartalék egységgel vesz részt a műveletben. Az Egyesült Államok és Hollandia további két-két Patriot üteget telepít Törökországba. Valamennyi NATO-parancsnokság alatt áll majd. A tervek szerint január végére válnak bevethetővé, kiszolgálásukra összesen 1200 katonát vezényelnek török területre. A Szíriában 22 hónapja zajló konfliktusnak az ENSZ becslése szerint több mint 60 ezer halálos áldozata van.




Negyedik generációs nukleáris erőművet épít Kína

Negyedik generációs, a szakértők szerint rendkívül biztonságos nukleáris erőmű építése kezdődött meg Kínában - számol be a kínai sajtó.
A háromilliárd jüanes (108 milliárd forint) beruházással épülő, 200 megawatt kapacitású erőműnek a kelet-kínai tengerbe benyúló, Santung tartománybeli Rongcseng városa ad majd helyet. Az építtető és üzemeltető cég, a Huaneng Santung Sitao-öböl Nukleáris Erőmű (HSNPC) vállalat tájékoztatása szerint az építkezés már decemberben megkezdődött, a létesítmény pedig várhatóan 2017 végére kerül üzemképes állapotba.

A santungi az első nukleáris erőmű, melynek a kínai vezetés a 2011-es fukusimai katasztrófát követően zöld utat adott, a japán szerencsétlenség után ugyanis a kormány nukleáris erőmű-építési moratóriumot hirdetett. Az állami kézben lévő Huanengen túl a CNEC nukleáris mérnökségi csoport és a pekingi Csinghua Egyetem van a projekt befektetői között. Utóbbi a reaktor kifejlesztőjeként annak „rendkívül biztonságos” mivoltáról nyilatkozott a kínai sajtónak, mondván, az erőmű negyedik generációs koncepció felhasználásával épül meg, vagyis vészhelyzet esetén olvadás és jelentősebb szivárgás nélkül, gyorsan lehet lezárni azt.

A létesítmény Kína nukleáris iparának is lökést adhat, az ugyanis nagy arányban hazai fejlesztéssel készült, sikere esetén a technológiát más országokba is exportálni lehet - írja a Hszinhua hírügynökség. Az erőművet a következő évtizedekben egy jóval nagyobb, 6,6 gigawattos kapacitású erőműkomplexummá bővítenék a beruházók, amely így az ország legnagyobb ilyen létesítménye lehet.

A kelet-ázsiai országban jelenleg 15 nukleáris reaktor üzemel csaknem 13 millió kilowatt kapacitással, 26 másik pedig építés alatt áll. Egy októberi, a kínai kormány által kiadott iparági fehér könyv szerint a központ célkitűzése az, hogy az ország nukleáris erőműveinek összkapacitása az évtized közepére a 40 millió kilowattot is elérje.





Irán hajóromboló rakétákkal kísérletezett a Hormuzi-szorosnál

Hajóromboló rakétákkal kísérletezett Irán a Hormuzi-szoros közelében tartott ötnapos haditengerészeti hadgyakorlat utolsó napján, január 1-jén, kedden – jelentette az iráni állami televízió. A híradások szerint kétfajta, hadihajók megsemmisítésére kifejlesztett rakétát is bevetettek a hadgyakorlaton.
A Mehr iráni hírügynökség idézte kedden Amir Rasztgari tengernagyot, a hadgyakorlat szóvivőjét, aki szerint az iráni haditengerészet és légierő harminc alkalommal figyelmeztette a hadgyakorlat helyszínét megközelítő, nem térségbeli országokból való felderítő repülőgépeket, pilóta nélküli kémrepülőgépeket, illetve hadihajókat.

Rasztgari szerint a repülőgépek és hadihajók figyelembe vették a kérést, és távol tartották magukat. A pénteken kezdődött ötnapos hadgyakorlat újabb erőfitogtatás Irán részéről, amelyre az atomprogramja miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzetközi közösség részéről.

A Nyugat azt gyanítja, hogy Irán titokban atomfegyvert fejleszt. Teherán gyakran fenyegetőzik azzal, hogy ha katonai támadás érné vitatott atomprogramja miatt, lezárná a Hormuzi-szorost, amelyen a világ hajón szállított kőolajának 40 százaléka halad át.

Az iráni haditengerészet 2011 decemberében is tartott hasonló, tíznapos gyakorlatot, négy hónapja pedig, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei a Perzsa-öbölben a hajózási útvonalak esetleges felszabadítását gyakorolták, egységeik közelébe vezényelt egy tengeralattjárót és egy rombolót.




Ahol a radar nyelvét beszélik
Lokátorok az Alföldön és a Bükk „tetején”
Címkék: NATOradar
Lokátor, távolság, oldalszög, magasság, légi helyzetkép, radom, sugárzás, hozzáértés, szakértelem, közös nyelv – a legtöbbször ezekkel a kifejezésekkel találkoztunk, amikor a közelmúltban Békéscsabán és Bánkúton, a már felépült két 3D-s radarokat üzemeltető alegységnél jártunk. Helyszíni riportunk.
Tudják, mi a hasonlóság a tengerszint felett 81 méter magasan fekvő, egyebek mellett a kolbászfesztiváljáról is híres Békéscsaba, valamint a 946 méter magasságban található, Magyarország legnagyobb síterepeként ismert Bánkút között? Segítek! Mindkét helyszínen található egy-egy, a Magyar Honvédség által üzemeltetett objektum, ahol az eddig már elkészült két darab 3D-s radar vár arra, hogy megkezdhesse működését.
Húsz-harmincnégy-tizennyolc

A radarok gyártmánya, típusa és működési paraméterei teljesen egyformák, a két építmény között azonban bőven van különbség. A legszembetűnőbb az, hogy a Békéscsaba határában, a Hódmezővásárhelyre vezető főút mellett felépített radartorony „mindössze” húsz méter magas, a bánkúti viszont harmincnégy. Ezekre építették rá a 18 méter átmérőjű, mintázatában leginkább egy focilabdára emlékeztető radomot, vagyis a radart rejtő, speciális anyagból épült gömböt.



A laikus számára természetesen furcsa, hogy a sík terepen lévő betontorony majd feleakkora, mint a hegytetőn épült „testvére”. Gulyás László őrnagy, a Békéscsabán található MH 54. Veszprém Radarezred 1. Gerinc Radar Mérőpont parancsnoka szerint azonban nincs ezen semmi „csodálkozni való”, sőt „radaros szemmel” nézve tökéletes választás volt az Alföldre helyezni az egyik 3D-s radart. Hiszen bármilyen furcsa, de a terület földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a lokátor képességeit a lehető legjobban kihasználják, azaz a berendezés „ellásson” akár 470–480 kilométeres távolságra is.

Éppen ezért nem véletlen – teszi hozzá az őrnagy –, hogy a város határában található Fürjesi-laktanyában közel hatvan éve, egészen pontosan 1953. december 1-je óta működik radaros alakulat. A 3D-s radartornyot pedig 2003 novemberében kezdték el építeni, s alig egy évvel később már be is emelték a RAT–31DL típusú, olasz gyártmányú lokátort, amely – Gulyás László szavaival élve – „a 21. század technikája”.



Bánkúton viszont csak a közelmúltban „telepedett meg” radaros fegyvernem. 2004 nyaráig mindössze egy honvédségi rádióátjátszó-állomás állt a sípályák közvetlen szomszédságában, azonban nem telt el egy év az „első kapavágástól”, és átadták a radar befogadására is alkalmas objektumot a Magyar Honvédségnek – ezt már Nagy Géza mérnök őrnagytól, a 3. Gerinc Radar Mérőpont parancsnokától tudjuk meg.
Kibírja az orkánt és a földrengést is

Itt, Bánkúton, közvetlenül a radom alatt, a 34 méter magasan található távközlési erkélyen sétálva csodálatos kilátás tárul elénk. A távolban kivehetők a Magas-Tátra vonulatai, és tisztább időben ellátni akár száz kilométeres távolságra is. Még egy-két nagyobb alföldi város is felsejlik a távolban…

Természetesen Békéscsabán is szép a látvány, bár igaz, itt csak a szomszédos struccfarmot és a távolba vezető főút keskenyedő aszfaltkígyóját lehet megnézni madártávlatból. „Bármennyire is erőltetjük a szemünket, nem látjuk az előadást a szegedi Dóm téren” – mosolyog Gulyás őrnagy, miközben húszméteres magasságból mutatja be „birodalmát”, a több hektár területen elterülő békéscsabai laktanyát.



A tornyok és a radom kialakítása egyébként mérnöki mestermű – erősíti meg mindkét parancsnok –, hiszen a tervezéskor és az építéskor nemcsak azt kellett figyelembe venni, hogy az üzemeltetéshez szükséges szobák mellett a különféle kiszolgáló helyiségeknek is legyen helyük, hanem számolni kellett azzal az elvárással is, hogy az építménynek ki kell bírnia a 200–210 kilométer/órás, orkánerejű széllökéseket és egy közepesebb erősségű földrengést is.

Mindez NATO-előírás, amelynek természetesen megfelelnek a tornyok. Ekkora széllökést eddig még soha nem mértek Magyarországon, ám a Viharsarokban nem ritkák a szélsőséges időjárási jelenségek, sőt két évvel ezelőtt a bánkúti toronytól alig száz méterre „száguldott el” egy kisebb forgószél, letarolva a közeli erdőt; a radarnak azonban semmi baja nem esett.



„Néztek már minket víztoronynak, gabonatárolónak, sőt még hatalmas, ám üres hirdetőtáblának is, amelyet megpróbáltak kibérelni” – mondja Gulyás őrnagy, amihez Nagy Géza még hozzáteszi: a Bükk tetején, a sípályák közelében is sok kíváncsi szempár szemléli meg a hatalmas „gömböt”, az emberek többségének azonban fogalma sincsen arról, hogy milyen „torony” üzemelhet a kerítéssel lezárt, szigorúan őrzött honvédségi területen.
Tesztüzem után, éles működés előtt

A békéscsabai és bánkúti radarnak – a majdan megépülő medinai lokátorral és a Csehországban található két másik radarral együtt – feladata lesz az ország és a NATO légtérvédelme. A berendezések tesztüzeme befejeződött, a két-két magyar és cseh helyőrségben csak arra várnak, hogy a NATO az úgynevezett végső eljárási folyamat során átvegye a berendezéseket a gyártótól, és a lokátorokkal megkezdhessék az „éles” működést. Pontos időpont még nincsen, a két Gerinc Radar Mérőpont parancsnoka azonban bízik benne, hogy mindez még az idén megtörténik. Az úgynevezett valós idejű légi helyzetkép előállítását addig is a „régi” orosz gyártmányú technikai eszközökkel, azaz a kupi, jutai, debreceni, békéscsabai és medinai radarszázadok P–37, PRV–17, P–18 és SZT−68U típusú lokátoraival végzi a Magyar Honvédség.



„Jelenleg a radar olyan állapotban van, ami maximálisan teljesíti az Észak-atlanti Szövetség elvárásait. Mindezt a berendezés tesztjére felkért NATO-szervezet is megerősítette” – árulja el Nagy Géza mérnök őrnagy, akitől megtudjuk: a „3D” kifejezés azt jelenti, hogy a lokátor egyszerre képes mérni a „céltárgy” távolságát, oldalszögét és magasságát is, azaz háromdimenziós, ellentétben a korábban és jelenleg is használt – kétdimenziós – radarokkal, amelyek csak a távolságot és az oldalszöget, vagy a távolságot és a magasságot „látták”.

Sugárzás: még a mobiltelefonnál is gyengébb


„Sokat lehetett olvasni már arról, hogy az új, 3D-s radar által kibocsátott sugárzás jóval kisebb, mint a jelenleg is rendszerben lévő lokátoroké. A Sugárbiológiai Intézet által végzett mérések ezt igazolják. A tesztüzem során a békéscsabai radar közelében négy ponton mérték a sugárzást, amely mindenhol jóval az egészségügyi határérték alatt volt. Hogy a laikusok is értsék: egy mobiltelefon jóval nagyobb sugárzást bocsát ki magából, ami ráadásul folyamatosan egy ponton éri az embert, ám még így sem káros az egészségre” – erősíti meg Gulyás őrnagy a médiában már sokszor olvasott tételeket, miszerint az új radarok semmiféle veszélyt nem jelentenek az emberekre.

A parancsnokok szerint a 3D-s lokátorok működését felügyelő békéscsabai és bánkúti katonák jól képzett villamos- és radarmérnökök, technikusok; szakértelmük és hozzáértésük vitathatatlan. Mindannyian legalább középfokú szinten beszélik az angol nyelvet. Van azonban egy másik közös nyelv, amit még az angolnál is jobban értenek és beszélnek, ez pedig a „radar nyelve”…


Fotók: Dévényi Veronika és Rácz Tünde




Robotöszvér segítheti az amerikai katonákat

A DARPA bemutatta újabb robotját, mely nagy segítséget jelenthet az amerikai katonáknak többek között a felszerelések szállításában. Egy négylábú, amerikai katonai robot 181 kilogramm felszerelést szállítva bemutatta, hogy képes a betanított öszvérhez vagy lóhoz mérten követni az embert. Az állathoz hasonlóan, ha véletlenül megbotlik, vissza is nyeri egyensúlyát.


Az LS3 (Legged Squad Support System) robotot csendesebbnek fejlesztették a korábbi négylábú „Big Dog" vagy „AlphaDog" robotokhoz képest, melyek leginkább egy elszabadult fűnyírót idéztek. Az LS3 legfrissebb verziója az amerikai hadsereg reményeinek megfelelően olyan robotsegítőt reprezentál, mely a harci felszerelést nehezebb terepen is szállítani képes a katonák vagy tengerészgyalogosok számára.

A Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) új videója azt demonstrálja, a robot miként engedelmeskedik a verbális parancsoknak. A videó bemutatja, ahogy az LS3 emberi vezetője után baktat, mint egy túlméretezett, kissé csetlő-botló kölyökkutya, mely megpróbál lépést tartani gazdájával. Egy ponton megbotlik, és majdnem komikusan legurul egy lejtőn, mielőtt ismét szilárdan megvetné lábát. A Boston Dynamics fejlesztette robot képes fürgébb mozgásra is, mely némileg hasonlít a lóéhoz. A tesztek során sikeresen navigált a városi környezetet utánzó díszletek között, valamint az erdei terepen is. A DARPA szerint a robot mobil töltőállomásként is funkcionálhat a csapatok számára, hogy feltöltsék a rádiók és a mobileszközök akkumulátorát.

A tengerészgyalogság már kísérletezik újrahasznosítható energiaforrásokkal – többek között hordozható napelemekkel -, hogy így váltsa ki a szállítandó akkumulátorokat. Az LS3 robot legnagyobb potenciálja mégis a harci felszerelés egy részének szállításában rejlik, melyet általában a katonák maguk visznek. Ennek súlya 45 kilogramm, és mind az aktív katonák, mind a veteránok esetén már komoly egészségügyi gondokat okozott




Bemutatták a török Altay harckocsi első prototípusát



A török Otokar, amely a Turkish Defence Industry legnagyobb magántulajdonú vállalata, bemutatta az általa tervezett és fejlesztett, ALTAY névre keresztelt harckocsi első prototípusát. A bemutatóra 2012. november 15-én az Otokar cég Sakaryban található bázisán került sor.
A bemutatón megjelent Recep Tayyip Erdoğan, Törökország miniszterelnöke, míg a házigazda Mustafa V Koc, a Koc Holding elnöke volt. Az eseményen jelen volt többek között İsmet Yilmaz védelmi miniszter, Necdet Ozel tábornok, a vezérkar főnöke, Hayri Kivrikoglu tábornok, a szárazföldi erők parancsnoka, valamint az Otokar cég elnöke, elnökhelyettese és vezérigazgatója.



Az ALTAY első prototípusa a 2009-ben elindított projekt eredménye. Az ALTAY első prototípusát a tervek szerint a harckocsi mobilitásának tesztelésére és optimalizálására fogják használni, míg a második prototípust az ALTAY tűzerejének, tűzvezető rendszerének tesztelésére. További két prototípus gyártását tervezik, amelyeknél már figyelembe veszik az első két példány tesztelésének eredményeit. A tervek szerint az ALTAY 2015-re fog készen állni a sorozatgyártásra.

Az ALTAY első prototípusa napjainkig több mint 2 000 km-t tett meg a tesztek során. A nap során a két prototípus egy különleges bemutatót tartott a meghívottak számára az Otokar vállalat harckocsi tesztpályáján, ahol többek között prezentálták az ALTAY gyorsulási képességét éppúgy, mint maximális sebességét, emelkedőn-lejtőn való mozgását. A bemutató dinamizmusa olyan benyomást keltett a résztvevőkben, mintha az ALTAY lenne a világ legmodernebb harckocsija.

Kurdet Onen, a Koc Holding Védelem Ipari Csoport, valamint az Otokar első embere mutatta be a résztvevőknek az ALTAY-t, majd a jövőre vonatkozóan elmondta: „500 mérnök dolgozik a projekten, akik közül 260 az Otokar alkalmazottja. Az ALTAY csapatnak és a közel 100 alvállalkozónak az az elsődleges célunk, hogy 2015-re az ALTAY készen álljon a sorozatgyártásra.” Onen hozzátette: „Napjainkban az Otokar cég mintegy 20 országba exportálja páncélozott járműveit. Az, hogy a világ számos hadseregében a cég több mint 25 000 járművét alkalmazzák, bizonyítja fejlesztési és termelési képességünket.” 

Őshonos ALTAY Tank Takes Off

Milli Tank Projesi ALTAY

Kanada dob ki az új Leopard tartályok

2012 | T-90ms Tagil \ BMPT Terminator Lendületben | HD | Készítette SRB

REA 2011: T-90ms MBT! 3/3 rész

T-95: valóság vagy fantázia művész?



Az ALTAY harckocsi technikai jellemzői: négyfőnyi személyzet (parancsnok, töltő-kezelő, irányzó és harckocsivezető); újgenerációs, 1500 LE motor; 122 mm-es simacsövű ágyú; távirányítású fegyverrendszer (12,7 és 7,62 mm); koaxiális géppuska; moduláris fegyverzet; újgenerációs tűzvezető rendszer; elektromos lövegtorony meghajtás; C3I (Command, Control, Communications & Information) rendszer; harctéri célazonosító rendszer; lézeres figyelmeztető rendszer; kémiai-, biológiai-, radiológiai- és nukleáris védelem; túlélést biztosító rendszer; tűzoltó- és robbanáselnyelő rendszer.

Az ALTAY harckocsi nevét Fahrettin ALTAY tábornokról kapta, aki az 191







Sikeresen landolt az első kínai vadászgép az ország első repülőgép-hordozóján

Első ízben hajtott végre sikeres leszállást egy vadászgép Kína első anyahajóján, a Liaoningen – jelentette az állami média november 25.én, vasárnap . A kínai tervezésű és gyártású, fedélzeti leszállásra alkalmas J–15 típusú vadászgépet szeptember 25-én kapta meg a kínai hadsereg, s azóta több sikeres tesztet hajtottak végre vele és a Liaoninggel – tájékoztatott a légvédelem.

J-15 take off and landing on board Liaoning



A harci gép többféle – hajók ellen bevethető – rakétával, levegő-levegő és levegő-föld rakétákkal, valamint nagy pontosságú irányított rakétákkal szerelhető fel. A szakértők szerint képességeit tekintve az orosz Szu–33-assal, vagy az amerikai F–18-as vadászgéppel hasonlítható össze.

Kína első repülőgép-hordozójának vázát Ukrajnától vették. Hadrendbe állítása óta legénysége több mint száz kísérleti gyakorlatot hajtottak végre vele. A Liaoning repülőgép-hordozót a kínai hadsereg tesztelésre és kiképzésre kívánja használni.

Katonai vezetők részéről korábban többször is elhangzott, hogy az ország több saját hajó építésére készül. A Mirror kínai nyelvű hongkongi lap decemberi számából előzetesen kiszivárgott információk szerint Kína jövőre elkészül első saját építésű anyahajójával, amelynek hadrendbe állítása 2015–2016 között várható, de időközben belekezdenek a második hajó építésébe is. A lap szerint Kína 2030-ra a világ egyik legfejlettebb, első osztályú haditengerészetével fog rendelkezni. Úgy vélik, hogy 2020 előtt elkészül az ország első atommeghajtású repülőgép-hordozója is.

A világon a legtöbb repülőgép-hordozóval, szám szerint tizeneggyel az Egyesült Államok rendelkezik.





Modernizált indiai tengeralattjáró kezdte meg tengeri tesztjeit Oroszországban
Címkék: haditechnika


Az Indiai Haditengerészet Kilo-osztályú, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárói közül legutóbb az INS Sindhurakshak-on végezték el a felújítási, modernizálási munkálatokat az orosz Zvezdocska hajógyárban. A tengeralattjáró a napokban megkezdte tengeri tesztjeit is.
Az INS Sindhurakshak-ot 1997-ben adták át az indiai haderőnem részére, modernizálását egy 2010 júniusában megkötött szerződés keretein belül végezték, mely közvetlenül a hajógyár és az indiai haditengerészet között köttetett.

A hajógyár napokban megjelentetett közleménye szerint az indiai tengeralattjáró október 29-én kezdte meg tengeri tesztsorozatát. Az átfogó modernizációs program kiterjedt a hajótest szerkezetére, továbbá korszerűsítették az irányító rendszereket, az elektronikai hadviselés rendszereit, illetve az integrált fegyverirányítási rendszert is.

A napvilágra került információk szerint a program értéke 80 millió dollár, a tesztek befejezése után a tengeralattjáró 2012 végén kerülhet vissza Indiába. Az INS Sindhurakshak 2010 augusztusában érkezett meg a Zvezdocska hajógyárba. Oroszország 10 Kilo-osztályú tengeralattjárót épített meg India számára, melyekből már négyet újítottak fel (INS Sindhuvir, INS Sindhuratna, INS Sindhughosh, and INS Sindhuvijay). A korszerűsített példányokat 3M–54–Club–S (SS–N–27) típusú hajó elleni cirkálórakétákkal, indiai fejlesztésű USHUS szonárral, CCS–MK rádió kommunikációs rendszerrel és Porpoise radarral szerelték fel.


Jön az orosz Aegis

Az orosz katonai vezetés az amerikai Aegis-rendszer analógiájára kíván felállítani egy tengeri rakétavédelmi rendszert – nyilatkozta egy illetékles még augusztus utolsó napján. 
Az Aegishez hasonló, ballisztikus rakéták elhárítására szolgáló rendszert állítanának hadrendben az oroszok. A komplex hálózat elemeinek kidolgozására a PVO Almaz-Antej konzorcium egyes leányvállalatait kérték fel. Mindezt Anatolij Slemov, az orosz állami hajógyártó konszern igazgatója mondta el pénteken.
Az Aegis BMDS (Ballistic Missile Defense System) az Amerikai Egyesült Államok haditengerészeti rakétavédelmi rendszere, melynek segítségével a hadihajók képessé válnak arra, hogy a visszatérő fázis előtt megsemmisítsék a ballisztikus rakétákat. A jelenlegi architektúra a Lockheed Martin által gyártott Aegis fegyverrendszeren és a Raytheon RIM–161 SM–3 rakétán alapul.



Hadrendbe állt az oroszok legkorszerűbb atom-tengeralattjárója

Hadrendbe állították január 10-én, csütörtökön az orosz hadiflotta első legkorszerűbb, negyedik generációs atommeghajtású tengeralattjáróját, s ebből az alkalomból az orosz elnök is az északi flottához látogatott.
Vlagyimir Putyin a Murmanszki régióban lévő Szeveromorszkban állomásozó Nagy Péter atommeghajtású cirkáló fedélzetéről lépett kapcsolatba Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, aki jelen volt Szeverodvinszkben az új tengeralattjáró átadásának hivatalos ünnepségén. A Moszkvát alapító Jurij Dolgorukij fejedelemről elnevezett, Borej (Északi szél) osztályú, 955-ös típusú hadászati rakétahordozó atom-tengeralattjáró építése 23 milliárd rubelbe (körülbelül 161 milliárd forintba) került.

A legkorszerűbb orosz nukleáris meghajtású tengeralattjáró típus első példányának tervei a szentpétervári Rubin tervezővállalatnál már 1996-ra elkészültek. Építését is elkezdték abban az évben a szeverodvinszki hajógyárban, de csak 2007-ben bocsátották először vízre. A hivatalos magyarázat szerint ekkor további munkálatokat kellett elvégezni az atom-tengeralattjárón. Szakértők szerint a Jurij Dolgorukij hadrendbe állításának elhúzódását előbb a pénzhiány, majd az új fegyverrendszerek és berendezések kifejlesztése, valamint az állomásoztatáshoz szükséges infrastruktúra hiánya okozta. Azóta 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben újabbak is elkészültek a negyedik generációs atom-tengeralattjáróból Szeverodvinszkben.

A Jurij Dolgorukijt 16 darab R30-as Bulava (Buzogány) típusú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétával, valamint torpedókkal is felszerelték. Szergej Ivanov, az orosz elnöki hivatal vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Kreml nem kételkedik a Bulava rakéták megbízhatóságában. A nyolcezer kilométer hatótávolságúra tervezett orosz ballisztikus rakéták fejlesztése során számos probléma adódott. 2009-ig 13 kísérleti indításból hat sikertelenül végződött.

A Jurij Dolgorukij atommeghajtású tengeralattjáró 170 méter hosszú, 24 ezer tonna súlyú, 450 méter mélyre tud süllyedni, sebessége elérheti a 30 tengeri csomót. Fedélzetén 170 fő teljesíthet szolgálatot. A Vesztyi orosz tévéhíradó hangsúlyozta, hogy a Jurij Dolgorukij építésekor figyelembe vették a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000. augusztusi tragédiáját, ezért a Jurij Dolgorukijba beépítettek egy, a teljes legénységet a víz felszínére juttató mentőkabint is. 2020-ig az orosz haditengerészetnél 51 korszerű hadihajót és 24 tengeralattjárót terveznek hadirendbe állítani. A nagyarányú fejlesztésre 4,5 ezer milliárd rubelt kívánnak fordítani a költségvetésből.

Új atomtengeralattjáró-fejlesztés az USA-ban



Érdekes információk láttak napvilágot az amerikai Virginia-osztályú nukleáris meghajtású tengeralattjárók fejlesztésével kapcsolatban. A Block III szériában készülő egységek ugyanis a manőverező robotrepülőgépek mellett már ballisztikus rakétákat is hordozhatnának. A módosítás a 2011 után készülő Virginia-osztályú tengeralattjárókat érinti majd.
A csapásmérő erők fejlesztésének részeként ballisztikus rakétákkal szerelik fel a Virginia-osztályú tengeralattjárókat is, így igazán multifunkcióssá válnak. Ezek az egységek ugyanis alkalmasak lesznek vadász-, taktikai csapásmérő és interkontinentális támadó feladatok ellátására is. A hajók jelenleg 12 vetőcsővel rendelkeznek, melyekből Tomahawk robotrepülőgépeket tudnak indítani. Ezek a silók mellett további kettő, némileg nagyobb méretű vetőcső azonban már ballisztikus rakéták indítására is alkalmas lesz.

Forras:
A Virginia-osztályú új típusú tengeralattjáró terve, amelyet 2003 májusában hoztak nyilvánosságra. (kép: www.navy.mil)


Napjainkban a US Navy állományából csak az Ohio-osztályú SSBN tengeralattjárók rendelkeznek ezzel a képességgel. A korszerű, Virginia-osztályú egységekből eddig négy példány készült el, további négy pedig az építés különböző fázisaiban van a General Dynamics Electric Boat Division és a Northrop Grumman Newport News-i hajógyáraiban.
Az SSN kategóriájú egységek hossza 114,8 méter, a hengeres törzs legnagyobb átmérője 10,4 méter. A 7800 tonna vízkiszorítású „acélcápákon” 134 főnyi személyzet szolgál, melyből 14 fő a tiszti állomány. A beépített nukleáris reaktor teljesítménye 46 km/órás maximális sebesség elérését teszi lehetővé az egy hajócsavar meghajtása révén. A fegyverzetet a 12 vetőcsőből indítható Tomahawk manőverező robotrepülőgépek és a 4 torpedóindító berendezésből kilőhető Mk-48 torpedók alkotják. A tervek szerint a ballisztikus rakéták hordozására is alkalmas példányok építése 2015-től kezdődik meg.
 


Vegyifegyverekkel támadhat Asszad?



Miután felmerült a gyanú, hogy a szíriai kormányerők vegyifegyverek bevetését fontolgatják, az USA válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az ENSZ részlegesen kivonul Szíriából.Fokozódott a felkészülés egy esetleges szíriai vegyi offenzívára, miután az amerikai hírszerzés arra utaló jeleket észlelt, hogy Bassár el-Aszad elnök szakemberei megkezdték a szarin nevű idegméreg összetevőinek kombinálását.

Szíriáról feltételezik, hogy a világ harmadik legnagyobb vegyifegyverkészletével rendelkezik az USA és Oroszország után; valószínűleg nemcsak az említett szarin, hanem mustárgáz bevetésére is képes légi-, rakéta- vagy tüzérségi támadás útján. Az arab ország nem írta alá a Vegyifegyver-Tilalmi Egyezményt (Chemical Weapons Convention), sem a Biológiai és Toxinfegyver-Tilalmi Egyezményt (Biological and Toxin Weapons Convention).
A szíriai külügyminisztérium hétfőn az állami televízióban arról számolt be, hogy a kormány “semmi szín alatt nem használna vegyifegyvereket, ha rendelkezne ilyenekkel, a saját népe ellen”.
Obama: tragikus hiba
Kattintson és nézegessen az elhúzódó
szíriai konfliktusról!
Hillary Clinton amerikai külügyminisztert hétfőn Prágában érte a vegyi kockázat híre. Figyelmeztette a szíriai kormányt, hogy veszélyesen közelít a “vörös vonalhoz”, utalva Barack Obama elnök augusztusi nyilatkozatára, amely szerint a vegyifegyverek használata lenne az a vízválasztó, amely megváltoztatja az USA intervenciós politikáját Szíriával kapcsolatban. “Nem taglalnám részletesen, mit teszünk, ha konkrét bizonyítékát leljük annak, hogy az Asszad-rezsim vegyifegyverekhez folyamodik saját népe ellen, de legyen elég annyi, hogy mindenképpen lépni fogunk” – fogalmazott Clinton.
Obama később megerősítette ezt az állásfoglalást, emlékeztetve Szíria elnökét, hogy rajta a világ szeme; ha mégis elkövetné azt a “tragikus hibát”, hogy vegyifegyverek után nyúl, annak következményei lesznek, és felelnie kell döntéséért.
Hogy mi lehet az Egyesült Államok válaszlépése, arról csak találgatni lehet. A Washington Postelemzése szerint egy lehetséges opció a vegyi készletek megsemmisítése légitámadás útján. Erre azonban csak addig van mód, amíg az anyagok el nem készülnek a bevetésre; ezután a bombázás épp hogy felszabadítaná a mérgező gázokat. 
Az ENSZ fedezékbe vonul
Az elmúlt időszakban megnövekedett biztonsági kockázatokra hivatkozva az ENSZ úgy döntött, minimalizálja szíriai jelenlétét. A szervezet regionális koordinátora hétfőn bejelentette: a körülbelül 100 érintett munkatárs egynegyede távozhat a hét folyamán, a többieket pedig mind Damaszkuszba helyezik át. Az emberi jogi szolgálat szóvivője azonban hangsúlyozta: a segélyszállítmányokat továbbra is eljuttatják majd azokra a területekre, amelyek a konvojok számára elérhetőek maradtak.
Egyes elemzők szerint a létszámcsökkentés egyenes úton vezet az ENSZ teljes kivonulásához Szíriából, amelyre a több mint 20 hónapja tartó konfliktus alatt eddig nem volt példa. A nemzetközi szervezet élelmiszerprogramjának helyi igazgatója azonban megjegyezte: hasonló átcsoportosítás már júliusban is történt; akkor a közvetlen veszély elmúltával visszatértek az ENSZ-dolgozók Szíriába.





Időzített bomba lehet a francia gazdaság


Az 1997-es adatokat is felülmúlja a munkanélküliség nagysága Franciaországban, ahol a gazdaságot akadozó export és csökkenő fogyasztás jellemzi. Valóban igaza volt a briteknek, amikor időzített bombának nevezték szomszédaikat?A francia Nemzeti Statisztikai Intézet (INSEE) kiigazította a 2012-es évi bruttó hazai termékre vonatkozó előzetes adatokat, ugyanis a harmadik negyedévi számadatok felülvizsgálata gyengébb tevékenységet mutatott. Ez főleg a közlekedési ágazatot, a beruházásokat, és a szolgáltatási szektort érintette. Mindez alátámasztja a média által sokat emlegetett rémhírt, miszerint a recesszió egyre jobban eléri Európa második legnagyobb gazdaságát is. A The Economist című brit gazdasági hetilap év végén megjelent lapszámában például időzített bombának titulálta a francia köztársaságot.

Kattintson és nézegessen képeket is!
Ezen felül küzdenek az exporttevékenységek felélesztéséért is, amely rengeteg baj megoldását jelenthetné. A problémák igen szerteágazóak, többek között a munkahelyek egyre halmozódó megszűnése a leginkább kétségbeejtő, hiszen 15 éve nem látott munkanélküliségi adatokat mutatnak a statisztikák. A francia munkaügyi minisztérium adatai szerint a munkanélküliségi ráta további 0,9 százalékkal emelkedett.
A fogyasztói kiadások emelkedtek, azonban miután az inflációt is számításba vették, már ezen a területen sem tudtak pozitív fejleményekkel szolgálni a kutatók. Ezeknek a megnövekedett kiadásoknak az oka jellemzően a háztartási felszereltséghez kapcsolható, illetve az energiafogyasztáshoz volt köthető.
Az elemzők szerint Francois Hollande köztársasági elnök túl optimista, hiszen a banki szektor jövőjére is meglehetősen bizakodva tekint, és egyáltalán nem biztos hogy fiskálisan is alátámasztható az álatala elképzelt 0,8 százalékos növekedés.

Tiltott rakétafejek Oroszországban?


Az orosz hadsereg a Topol-M típusú rakétarendszert a tervek szerint 2010-re osztódásra képes robbanófejekkel szereli fel. A műveletet két-három éven belül tervezik befejezni.

A dátum annyiban bír jelentőséggel, hogy az ilyen típusú rakétafejek használatát a hidegháború idején kötött START I. szerződés tiltja, ám a megállapodás 2009-ben hatályát veszti. Az osztódó rakétafejek a rakétavédelmi mechanizmusok könnyebb kijátszását teszik lehetővé.

Jurij Szolomonov, egy moszkvai kutatóközpont vezetője és a Topol-M tervezője, korábban említette már a lehetőséget, hogy a rakétarendszer lehetővé teszi az átállást más fejekre. Szolomonov azt is hozzáfűzte, hogy az új típusú robbanószerkezettel Oroszország akár 2011-re is egyensúlyba hozhatja nukleáris arzenálját az amerikai atomfenyegetéssel.

Oroszország 2015-re körülbelül 1500 atomtöltettel rendelkezhet, ha a jelenlegi folyamat megtartja ütemét, vagyis a régi fegyverek leszerelése mellett újakkal töltik fel az arzenált. Washington 2200 atomtöltetet irányít, míg Oroszország az osztódó fejekkel 2000-re emelheti töltetei számát.






Az új tengeralattjáró után: új orosz bombázó


Forras:


A stratégiai légierő számára Oroszország új rakétahordozó-bombázó repülőgép tervezésébe fogott, adta hírül a RIA Novosti A G5-ös bombázó képes lesz atomfegyverek szállítására, többek közt az új, precíz célzótechnikával és nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéták hordozására is. Felszállási képességei rendkívül változatos körülmények közötti bevetést tesznek majd lehetővé, illetve a világtrendnek megfelelően radarral való észlelése sem lesz egyszerű feladat az ellenséges légvédelem számára.
A repülőgép az első próbaútjára azonban csak tíz év múlva indulhat, jelentette Anatolij Zikharev tábornok, a 37. Légi Stratégiai Egység helyettes parancsnoka.
Jelenleg az orosz stratégiai légierő (Военно-воздушные силы, BBC, illetve latin betűkkel VVS) Tu-95MS, Tu-22M és Tu-160-as bombázókból áll. Ezek közül egyes gépeket továbbfejlesztenek, hogy egészen a század közepéig hadrenben maradhassanak.


2012. OKTÓBER 04. CSÜTÖRTÖK, 09:56

A humán kísérletek etikája ugyan időről időre változik, de alapvetően tiltottak voltak a fejlettnek tartott civilizációkban mindig is. Mire egy szer eljut a humán kísérleti fázisba, rengeteg állatkísérleten és tesztelésen esik át, csak önkéntes vetik alá magukat a humán szakasz eljárásainak. Ugyanakkor előfordult már a történekem során, hogy a kísérlet alanyai – hozzájárulásuk nélkül – rabok, árvák vagy az adott kutató családtagjai közül kerültek ki, néhány esetben pedig az orvos saját magán hajtotta végre a kísérletet. Feltárjuk történelmünk legetikátlanabb és legmegrázóbb emberkísérleteit.

A Stanford-i börtönkísérlet vagy a „Monster study” néven elhíresült, de emberáldozatokat legalább nem követelő humán kísérletek mellett bőven akadt olyan a történelem során, mely sokak életét követelte – a semmiért cserébe.

1954-ben az amerikai kormány Project 4.1 fedőnevű kísérletében a Marshall-szigetek melletti Bikini atollnál történt nukleáris tesztrobbantás emberi szervezetre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásait tanulmányozták. A robbantást követő első évtizedben megfigyelt hatásokat nem sikerült egyértelmű összefüggésbe hozni a radioaktív expozícióval, mert az első öt évben a vetélések és halva születések száma ugyan megduplázódott, később visszaesett a normális szintre. Jelentős mennyiségű fejlődési visszamaradást sem regisztráltak. A következő évtizedekben viszont egyértelműen megjelentek a robbantás hatásai. A gyermekeknél aránytalanul megnőtt a pajzsmirigyrák gyakorisága, s 1974-re az expozíciót elszenvedettek 1/3-ánál alakult ki valamilyen rákos megbetegedés.

Az MK-Ultra fedőnevű CIA kísérletben a tudatmódosító szerek hatásait tanulmányozták az 1950-60-as években. A projekt során drogokkal és más módszerekkel manipulálták a gyanútlan résztvevők tudatállapotát. A CIA saját alkalmazottainak, katonáknak, orvosoknak, kormányügynököknek, prostituáltaknak és mentális betegeknek is adott be drogokat, legtöbb esetben a résztvevők tudta és beleegyezése nélkül. Ezzel a kutatók megsértették a nürnbergi kódex megállapodásait. Az Operation Midnight Climax nevű akció keretében a CIA bordélyházakat üzemeltetett, ahol a férfi vendégeknek LSD-t adtak és a bordélyban elhelyezett rendőrtükrökön keresztül tanulmányozták az alanyok reakcióit, amit filmfelvételeken rögzítettek is. 1973-ban az MK-Ultra dosszié valamennyi anyagát megsemmisítették, ellehetetlenítve a nyomozást és a felelősök felkutatását.

 
Az 1970-80-as években a dél-afrikai apartheid hadserege a fehér-bőrű homoszexuális katonákat kémiai kasztrálásra, elektromos sokkterápiára s más etikátlan orvosi beavatkozásra kényszerítette. Akiknél ez sem vezetett „eredményre”, azoknál elrendelték a nem változtató műtét végrehajtását. A kísérlet 
averziós projekt néven híresült el.
A becslések szerint 1971 és '89 között több mint 900, 16-24 éves embert operáltak át a katonai kórházakban egy szigorúan titkos program keretében, melynek célja a katonák közt előforduló homoszexualitás teljes felszámolása volt. A hadsereg pszichiáterei és a tábori lelkészek „levadászták” a vélhetőleg homoszexuális katonákat, akiket a hadsereg Pretoria melletti pszichiátriai osztályára irányítottak. Ha az illetőt nem sikerült drogokkal, sokkterápiával, hormonkezeléssel vagy radikális pszichoterápiával „kikezelni”, akkor kémiai kasztrálásra vagy nemváltoztató műtétre került sor. Információk szerint a projekt egykori vezetője, Dr. Aubrey Levin jelenleg a University of Calgary Pszichiátriai Tanszékének professzora és egy jól menő magánpraxis tulajdonosa Albertában.

A horrorisztikus észak-koreai kísérletek a náci német és fasiszta japán kísérletekhez hasonlíthatók. Az észak-koreai kormány tagadta a humán kísérletek létezését, s állításuk szerint Észak-Koreában mindig humánusan bántak a foglyokkal.
Egy volt rab elmondása szerint azonban 50 egészséges nőt mérgezett káposztalevelek elfogyasztására kényszerítettek, miközben a rabok végig hallották a korábban már erőszakkal megetetett társaik halálhörgéseit. A kísérletben mind az 50 nő életét vesztette az alig 20 percen belül bekövetkező súlyos belső vérzések miatt. Egy másik rab olyan laboratóriumokról mesélt, ahol 3-4 fős családokkal kísérleteztek. Az üvegkamrába zárt embereket elgázosították, majd a „tudósok” az üvegfalon túl „tanulmányozták” a gázmérgezés következményeit. A volt rab állítása szerint szemtanúja volt egy család elgázosításának, ahol a szülők az utolsó pillanatig szájon át történő lélegeztetéssel próbálták menteni gyermekeiket.

 
szovjet méregkeverő titkosszolgálat laborjaiban szagtalan, színtelen, post mortem kimutathatatlan anyag fejlesztésével kísérleteztek. Ennek érdekében több mérget kipróbáltak a Gulagra hurcolt foglyokon, pl. mustárgázt és digitoxint. A kívánalmaknak megfelelő készítményt végül C2-nek nevezték el. Tanúvallomások szerint a szer hatására az áldozat fizikailag összezsugorodott, legyengült és 15 percen belül meghalt.

Az 
alabamai szifilisz tanulmány 1932 és 72 közt folyt. Hátrányos helyzetű és többnyire tanulatlan, afroamerikai mezőgazdasági munkásoktól tagadták meg a szifilisz kezelését, mert tanulmányozni akarták, hogy a toxikus és kérdéses hatékonyságú kezelés elhagyása milyen következményekkel járhat. A résztvevőket sem a tanulmány valódi tartalmáról, sem a diagnózisról nem informálták. Elhitették velük, hogy más vérbetegségük van, amit a részvétel fejében ingyen meggyógyítanak, ill. ételt, italt és temetési biztosítást is kapnak. A betegek egy részét szándékosan nem kezelték, egy részük pedig placébót kapott, hogy a kutatók tanulmányozhassák a halálos betegség progresszióját. A tanulmány végére a 399 betegből 74 alany maradt életben. 28-an a szifilisz miatt, legtöbbjük a járulékos szövődmények miatt vesztették életüket. 40-en továbbfertőzték a feleségüket, és 19 gyermek született kongenitális szifilisszel.

A japán császári hadseregben folyó biológiai és kémiai kutatás részét képező borzalmas humán kísérletek némelyikét Shiro Ishii parancsnok rendelte el, köztük az Unit 731-et is. Ezek között élveboncolás, mesterségesen megtermékenyített terhes nők élveboncolása is előfordult, de megpróbálkoztak az amputált végtag a test egy másik részére történő „applikációjával” is. A rabok végtagjait mesterségesen lefagyasztották, majd felengedték, hogy tanulmányozhassák az üszkösödés folyamatát, és a gránátok, lángszórók hatékonyságát is előszeretettel próbálták ki laboratóriumi keretek közt élő embereken. A rabokat vírusokkal, nemi betegségekkel fertőzték meg, és tanulmányozták a kezeletlen betegségek lefolyását. Miután az amerikai hatóságok garantálták Ishi védettségét, soha nem vonták felelősségre. 67 évesen torokrákban halt meg.

 
A II. világháborús 
náci emberkísérletekről már mindenki hallott. Dr. Eduard Wirths vezetésével Auschwitz foglyain végeztek számos olyan kísérletet, melyek célja a háborús sérülések imitálása és azok mielőbbi regenerációja volt, hogy az így szerzett tapasztalatokat a német katonák hadi sérülései esetén alkalmazhassák. A hírhedtté vált Dr. Jozef Mengele, az ikerkísérletek során az ikrek közti genetikai és eugenetikai hasonlóságot és differenciákat tanulmányozta, valamint azt vizsgálta, hogy az emberi test manipulálható-e természetellenes módon. Ennek tisztázása érdekében az ikrek szemébe különböző kemikáliákat fecskendezett és várta, hogy megváltozik-e a szemük színe. Az is előfordult, hogy szó szerint összevarrt egy ikerpárt, abban a reményben, hogy így sikerül sziámi ikreket „létrehoznia”. Mengele több mint 1500 ikerpárt tanulmányozott, akik közül alig 200-an élték túl a kísérleteket.
A Luftwaffe vezetésével zajlott 1942-es kísérletben a hypothermia kezelési lehetőségeit tanulmányozták, ezért a rabokat több órára jeges vízzel teli kádba fektették, vagy a téli fagyban meztelenre vetkőztették, majd értékelték a különböző felmelegítési módszerek hatékonyságát. 1942. júliusától 1943. szeptemberéig egy szintetikus antimikrobiális ágens, a szulfanomid hatékonyságát tanulmányozták. Ehhez az alanyokat különböző baktériumokkal megfertőzték, majd megsebezték. A seb körüli erek lekötésével elzárták a seb vérkeringését, így imitálták a háborús sérüléseket, majd a fertőzés súlyosbítása érdekében a sebekbe fűrészport és üvegszilánkot szórtak.





2012. NOVEMBER 02. PÉNTEK, 12:33

Az ARD dokumentumai szerint egy régi szovjet atom-tengeralattjáró, a Barents-tenger mélyén 2003 óta fekvő K-159-es is szennyeződést okozhat, mert a roncs körül hiányzik a sugárzásvédelmet szolgáló építmény, ezért a tengeralattjárót legkésőbb 2014-ben ki kell emelni. Egy környezeti katasztrófa elsősorban a térség halállományát károsítaná, hisz a Barents-tenger a legfontosabb tőkehal halászterület a világon. De más helyen is vannak hasonló problémák, noha a Barents-tengerben 3 ilyen „atombomba” „tűnt” el, melyből 2 ma is ott van.



Az USA haditengerészete máig 2, a Szovjetunió és a fő utódállam Oroszország haditengerészete 6 nukleáris meghajtású tengeralattjárót veszített el a tengereken. Közülük két hajó biztos, hogy nukleáris töltetű fegyverekkel is fel volt fegyverezve. Ezeken kívül egy dízel-elektromos meghajtású, de nukleáris töltettel felszerelt ballisztikus rakétákat hordozó szovjet tengeralattjáró is odaveszett. A nukleáris reaktorok és robbanófejek korróziója igen jelentős környezeti károsodással fenyeget. Pl. a Komszomolec Norvégiától északra, a világ legjobb halászvizeiben nyugszik. Félő, hogy a fegyverek plutónium tartalmának vagy a reaktor dúsított urán tartalmának szivárgása beszennyezheti a vizet. Egy ilyen szivárgás kb. 700 évre tenné lehetetlenné a halászatot.

Az USA tengerben szunnyadó „időzített bombái”

A USS Thresher a Thresher/Permit tengeralattjáró osztály első hajója volt. 1963. április 10-én mély-merülési próba során süllyedt el Cape Cod-tól 50 km-re keletre. A 129 fős legénység valamennyi tagja odaveszett. A USS Scorpion pedig egy Skipjack osztályú tengeralattjáró, mely 1968. május 22-én ismeretlen okból süllyedt el az Atlanti-óceánban, az Azori-szigetektől délnyugati irányban 740 km-re. Két nukleáris töltettel felszerelt torpedó és a teljes 99 fős legénység is odaveszett.


A szovjetek és az utódállam oroszok „poklai”

A K-27 a Project 645 tengeralattjáró osztály egyetlen hajója volt. Atomreaktorának szabályozása 1968. május 24-én egy balesetben meghibásodott. 9 ember halt meg a sugárfertőzéstől. A reaktor lekapcsolása és elszigetelése után a hajót szeptember 6-án a Kara-tengerbe süllyesztették. Szintén '68-ban a szovjet K-129 egy Golf II osztályú, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjáró nukleáris töltettel felszerelt R-21 típusú ballisztikus rakétákat hordozott, mikor teljes legénységgel együtt elsüllyedt. 4,9 km mélyen fekszik a Csendes-óceánban.
A Project 627 osztály K-8-as tengeralattjárója 1970. április 11-én veszett a mélybe, mikor egy fedélzeti tűz után viharos tengeren vontatták. A legénység nagy részét evakuálták, de a vontatás felügyeletére 52 ember volt a fedélzeten, akik valamennyien odavesztek Spanyolországtól 490 km-re északnyugatra. A K-219 a Project 667A osztályú tengeralattjáró volt, melyet egyik saját rakétájának robbanása rongált meg 1986. október 3-án. A legénységet evakuálták, de a hajó vontatás közben elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodó 6 ember meghalt. A roncs az Atlanti-óceán északi részén, a Bermuda-szigetektől északnyugatra 1090 km távolságban található. A Barents-tenger 3 atomfegyvert is rejt. Az egyik a szovjet K-278 Komszomolec a Project 685 tengeralattjáró osztály egyetlen hajója volt. Fedélzeti tűz miatt süllyedt el 1989. április 7-én. A nukleáris reaktor mellett 2 nukleáris robbanófejet is hordozott. A balesetben 42 ember halt meg, s 25-en menekültek meg. A hajó 1680 m mélyen fekszik norvég vizeken.
A másik a K-141 Kurszk Antyej osztályú tengeralattjáró volt. A hajót 2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren egy hadgyakorlat közben megrongálta egy robbanás, melyet saját torpedójának szivárgó üzemanyaga okozott. A mentési munkálatok hosszas késlekedése és az oroszok titkolózása miatt a 118 fős legénység minden tagja odaveszett, noha a NATO és a norvég haderő is felajánlotta mentési segítségét (melyet az oroszok vonakodtak elfogadni). A roncs nagy részét később viszont kiemelték a tengerből. A 3. a K-159 egy szolgálatból kivont tengeralattjáró volt. A hajótestet egy vihar leszakította azokról a pontonokról, melyek vontatás közben a felszínen tartották. A balesetben 2003. augusztus 28-án 9 ember halt meg a Barents-tengeren.


(Segítségünkre volt a Wikipedia)

A legjobb luxus tengeralattjárók


Légszennyezés, globális felmelegedés, kifosztott ásványkincs-lelőhelyek, nem csoda hát, hogy a felszíni élhetetlenség felé vezető úton sok tudományos-fantasztikus író víz alatti városokat vizionál. Íme a legjobb luxus tengeralattjárók ezek megközelítéséhez.


Még néhány évtized, és a világ egy-két országa annyira túlnépesedik, hogy kénytelen lesz víz alatti városokat építeni. Ezekben csak tengeralattjárókkal lehet majd közlekedni, de ez még a távoli jövő, kár ennyire előreszaladni.

A luxus vízi járműveknek azonban, haladjanak akár a víz felszínén, vagy alatta, már most is tekintélyes piaca van, akik megtehetik, már csak kedvtelésből is vásárolják ezeket. A víz alatti világ szerelmesei egyre több és több gyártó termékei közül választhatnak, a kínálat folyamatosan nő. 

A spanyol tervező, Guillermo Sureda-Burgos például három olyan személyi tengeralattjáró terveit is elkészítette, melyek bármikor tulajdonosaik rendelkezésére állnak. A Submersible Concepts sorozat járművei óránként négy-hat csomós (7-11 km/óra) sebességgel képesek haladni, az XS100 Trio Alphában három személy foglalhat helyet, míg az XS100 Duo Betában és Deltában ketten utazhatnak.

Az AQUA tengeralattjáró terveit a szöuli egyetem két kutatója, Szung-csul Jang és Vong-hi Han készítette, a jármű hangsúlyozottan egyszemélyes. A páros 2008-ban elnyerte az IDEA dizájn kitüntetést az AQUA-val, melynek formáját a jó közegellenállás érdekében delfin alakúra tervezték.

A különleges alkotásairól híres svájci Rinspeed műhely a márciusi Genfi Autószalonon megint előállt egy csodabogárral. Frank M. Rinderknecht ezúttal egy kétéltű (vagy hároméltű?) járművet épített, mely szárazföldön, vízen és víz alatt is képes közlekedni. A Kém, aki szeretett engem című James Bond-film híres tengeralattjáró Lotus Espritje után most itt van a világ első valódi búvár autója, a Rinspeed sQuba. Míg 30 évvel ezelőtt az alábukó Lotus csak animáció volt, addig a Rinspeed sQuba valóban képes alámerülni, akár tízméteres mélységben is tud haladni.

A C-Quester tengeralattjárók az U-Boat Worx munkái, két kivitelben érhetők el. A CQ1 egyszemélyes, míg a CQ2-ben két személy fedezheti fel a nagy mélység titkait, az apróságok maximális merülési mélysége száz méter körüli. Viszont akkumulátorral működnek, egy töltési ciklus 12 órán keresztül tart, és két és fél órás folyamatos működést biztosít.

Az EXOMOS vállalat egész sorozat olyan tengeralattjárót kínál, melyeket különböző kémfilmek inspiráltak. Herev Jaubert tervező modelljei személyes és katonai célokra is használhatók, minden ügyfél olyat kap, amire feltétlen szüksége van. A konfigurációs lehetőségek is széleskörűek, készülnek egy- és többszemélyes darabok is.

Az Innespace Sea Breacher igazi mechanikus delfin, mely az F-22 Raptor vadászgép pilótafülkéjét használja. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a sofőr és utasa elé is mesés tengeri panoráma táruljon. A járművet kutatási és felderítési célokra is lehet használni, felületén ugyanis több kamerát helyeztek el. A Sea Breachert egy Atkins-motor hajtja, melynek teljesítménye nem is kicsi, pontosan 175 lóerő.

A SEAmagine Ocean Pearl modellje a jelenlegi legmodernebb technológiát testesíti meg, legalábbis ha tenger alatti kutatásról van szó. A kétszemélyes jármű maximális merülési mélysége 153 méter, tökéletes gömb alakú kabinja feledhetetlen panorámát biztosít. Az utasok életjeleire számtalan szenzor figyel, a kabin pedig kagylószerűen nyílik, egyszerű ki- és beszállást lehetővé téve.

A különlegességekre szakosodott Subeo vállalat saját bevallása szerint a világ első víz alatti sportkocsiját alkotta meg az Aquariusszal. A jármű maximális merülési mélysége száz méter, életfenntartó rendszerei 74 órán keresztül képesek folyamatosan működni. A sportkocsi elnevezés persze érdekes, az akkumulátoros jármű maximális sebessége ugyanis 15 km/óra körül van, ára viszont nyilvános: aki ilyen játékszerre vágyik, másfélmillió dollárt (249 millió forintot) kénytelen fizetni.

Az 1993-ban létrejött amerikai U.S. Submarines polgári célú tengeralattjárókra specializálta magát. A cég 
Triton 1000 nevű, tenger alatti közeledési eszköze összesen két utas számára elegendő hellyel bír. Bár nem ez a legkisebb kifejlesztett modellje a cégnek, kétségtelenül kecses jószágnak tűnik a milliomosok körében megszokott, minden luxussal felszerelt példányokhoz képest. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy a Triton 1000-et ne a dúsgazdagok játékszerének szánták volna a készítők. A személyi tengeralattjáró kereskedelmi ára ugyanis "csekély" 1,69 millió dollár, vagyis 267,1 millió forint.

A kétszemélyes Deep Flight Super Falcon egy vékony víz alatti jármű, melyet a vadászgépekhez hasonlóan szárnyakkal szereltek fel. Az akkumulátoros gép egy joystick-szerű eszközzel irányítható, merülési és emelkedési sebessége kiemelkedő. Tulajdonképpen ára is, a gyártó ugyanis kétmillió dollár (331 millió forint) körüli összeget kér érte. 
Repülés a tenger alatt

A Hyper-Sub Submersible Powerboat picit kakukktojásnak számít, hiszen nem igazi tengeralattjáró, hanem egyben hajó is. Csupán méreteinek köszönhetően is kiemelkedő luxust tud biztosítani utasainak, a víz felszínén 60 kilométeres óránkénti sebesség körül tud haladni, míg lemerülve 8 kilométeres sebességre képes. A kétéltű ára 3,5 millió dollár, azaz 580 millió forint.

Akiknek mindez nem lenne elég, vessen egy pillantást a 
Phoenix 1000 tervrajzaira. A U.S. Submarines 78 millió dollár, azaz 16 milliárd forint ellenében valóságos úszó víz alatti várost varázsol számunkra. A 65 méteres óriás három szinten összesen 460 négyzetméternyi utasteret kínál. Legfelül a jachtokéhoz hasonló flybridge-et találunk. Ez alatt helyezkedik el a hatalmas, nyomásálló ablakokkal körbevett szalon, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a víz alatti világra. A szalon elejében egy egyszerűsített kapitányi állás helyezkedik el, a Phoenix innen is irányítható, ha a felszínen haladunk.

A két alsóbb szinten találjuk a valódi pilótafülkét, a személyzeti hálókat, a konyhát, a vendégek kajütjeit és a tulajdonos luxuskabinját. A Phoenix 15 napot képes egyhuzamban a víz alatt tölteni.

Ugyan 305 méternél mélyebbre ez a modell sem tud merülni, de segít a problémán a hozzá tartozó mini-tengeralattjáró, amellyel kétszer ekkora mélységbe is lemerészkedhetünk. A 2-8 személyes jármű a mentőcsónak szerepét is elláthatja.

A Phoenixet emellett olyan speciális zsilippel is felszerelték, amelyen keresztül búvárruhában kiúszhatunk a hajóból, ha szeretnénk testközelből is megismerni a víz alatti világot.

Deluxe Magazin





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése